"-Városparancsnok?
- Ez a Heltai vajon a Hecht Adolf fia?
- Az bizony, - hallottam a hátam mögött.
A kócos görbelábúak nevettek maguk között:
A Kéri Pál meg a Göndör írták a kinevezését a Nemzeti Tanácsban. Kéri Pál, akit Krammernek hívtak és Göndör Ferenc, akinek Krausz Náthán az igazi neve, két radikális újságíró, kinevezéseket ír. Heltai, a Hecht Adolf fia pedig Magyarország fővárosának városparancsnoka.
Keserű harag fogott el és vad kétségbeesés. "

"Nagyváradon, Kaposvárott és más vidéki városokban délután három órakor, mikor Tisza még élt, elterjedt a híre, hogy meggyilkolták. Pesten a külvárosokban már délelőtt beszélték. Pekár Gyula egy újságírótól hallotta, hogy Kéri Pál, Károlyi bizalmasa, az Otthon hírlapírók körében négy óra tájban kihúzta az óráját és többek füle hallatára mondotta: Tiszának már csak másfél óra az élete. "

"És nemcsak idebenn, de a külföldön is ilyen emberek képviselik ma Magyarországot. Míg a feministabolseviki Bédy-Schwimmer Róza, a Károlyi kormány nem akkreditált, de kitessékelt svájci követe adósságainak hátrahagyása után már befejezte diplomáciai pályafutását, azalatt Kéri Pál, Vadász Miklós, Ignotus-Veigelsberg Hugó még odakint tépdesik utolsó foszlányait a magyar állam tekintélyének. "

Tormay

ritka ez a név, valószínű ez kéri felmenője.

Kéri László több alkalommal is foglalkozott a kisebbségi kormány életképességével. 2008. április 3-án az MTV Az Este műsorában érdekes - bár nem létező - alkotmányos szabályra hívta fel a figyelmet: "Most nem mondja még senki, hogy az alkotmányban az a szabály van, 12 hónapon keresztül, ha négyszer leszavazzák (...) Először, amikor a kormányt igazából le fogják szavazni, az november-december, a költségvetési vita." Pár héttel később, 2008. május 21-én a Zoom.hu-nak nyilatkozva már nem emlékezett erre az általa konstruált alkotmányhelyre: "Legfeljebb leszavazzák néhányszor a parlamentben, nem történik semmi. (...) Ha leszavazzák az még nem jelenti azt, hogy megbukott. (...) Nem olyan könnyű egy kisebbségi kormányt megbuktatni, mint ahogy a magyar médiából én ezt kivettem az elmúlt hetekben."

A kormányválság kapcsán 2009. március 22-én a Duna TV Heti Hírmondó című műsorának vendége volt két ismert politológus, Fricz Tamás és Kéri László. Előbbii okfejtését már idéztük, most az MTA Politikai Tudományok Intézete tudományos főmunkatársa szerepléséről szólunk.

Kéri László szerint az SZDSZ-nek és az MDF-nek elegendő lesz tartózkodnia a kormányfőről döntő parlamenti szavazáson, hiszen relatív többség elegendő a sikeres konstruktív bizalmatlansághoz. (A felvételen 09:25-nél mondja.) Helyesen: az összes parlamenti képviselő többsége kell, azaz a jelenlegi 385 fős képviselői létszám esetén 193 fő. Az MSZP-nek a beteg Horn Gyula nélkül 188 képviselője van, ha akár minden más képviselő tartózkodik a szavazásnál, a kezdeményezés sikertelen lesz. Fontos megjegyezni, hogy a tartózkodás ilyen esetben - a végeredményt illetően - nemnek számít.

Alkotmány 39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.