Egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz frakciója és a határon túli magyarok is kapnak szavazati jogot.

A koncepciót Lázár János frakcióvezető már eljuttatta Salamon Lászlónak, aki az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnöke.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár: egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltre, egyet pedig országos listára adhatnak le.

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.

a határontúliak ne így szavazzanak, legyenek képviselőik a felsőházba, vagy a sima parlamentbe is akár, kb 3 fő külföldi országonként, ne szóljanak bele a mi gazdasági kérdéseinkbe, mert tartok tőle fogalmuk sincs az itteni politikai, gazdasági, közéleti helyzetekről. fogalmuk sincs a rendszerváltásról, még annyira se, mint az itthoniaknak, fogalmuk sincs az itteni napi politikáról, primitív politikusi nyilatkozatokról.

Orbán be akarja betonozni a hatalmát a székelyekkel, itthon már csak a narancsprolik szavaznának rá, de megválasztják a fideszt az elszakított magyarok, mi meg majd szenvedjünk a megszorításokat, rájuk pedig hatással sem lesz, igazságos ez?

mit ígért nekik orbán? autonómiát? nem, semmit se, csak eljár oda beszédeket tartani, ők meg szeretik a szép szemeit, hát ölelgessék egymást objektív haszon nélkül, csak nekünk ne ártsanak, anyaországi magyaroknak

emellett a bejutási küszöböt egy demokrata és egy értelmes ember is lejjebb vinné.

1. A magyarországi országos lista jelöltjei nem képviselik a határon túli magyarokat, akiknek a saját képviselőiket kellene megválasztaniuk a budapesti parlamentbe. Ez jelentene úgy 10 képviselői helyet a szomszédos országok határon túli magyarjainak a számára. Romániának három, Szlovákiának kettő, a többi szomszédos országnak pedig egy-egy helye lenne.

2. Aztán meg pártok helyett a pártlistákon is a konkrét jelöltekre kellene szavazni, hogy valóban a választók választhassák meg a képviselőket és ne a pártok delegálják azokat a listáikról.

Ez a rendszer diszkriminatív, mert nem biztosít egyenlő esélyeket az összes képviselőjelölt számára.

A pártlisták élén állók szinte biztos, hogy képviselők lesznek, a végén szereplők, pedig szinte biztosan semmiképpen, lényegében a választói akarattól függetlenül, csak az 5%-os szabály számít.

 

"Örvendetes, hogy a határon túli magyarok végre parlamenti képviselethez juthatnak,"

Mert hogyan is? Semmi ilyen nincs a javaslatban. A magyarországi országos pártlistákra szavazhatnak, nem a saját, hanem csak a magyarországi pártok képviselőjelöltjeire, akik a magyarországi pártokat képviselik, a határon túli magyarokat ugyan nem.

200 fős parlamenttel.

Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi (értsd: c-kategória) választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

Megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át, országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben állít egyéni jelöltet.

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

A koncepció szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma

Szerintem sokat használna az összmagyar Kárpát-Medencei kapcsolatoknak, a nemzetnek, Trianon hatásainak enyhítésének, ha lenne minden szomszédos országból mindösszesen tíz határon túli magyar képviselő is a magyar országgyűlésben.

Ez a magyar belpolitikai erőviszonyokat érdemben nem befolyásolná.

Értelemszerűen, ha lenne felsőház, akkor oda lenne célszerű ültetni őket, de mivel nincs, így a képviselőházba.

Azért érdekes ám, a más nemzetiségeknek lehet képviselete a magyar országgyűlésben, de nemzetiségként élő magyaroknak nem?

Sem nem ők hagyták el Magyarországot, sem nem Magyarország hagyta el őket.

A mindenkori magyar kormány felelőssége és dolga, hogy Trianon magyarság számára káros következményeit minden lehetséges eszközzel enyhítse.

Ez pedig egy ilyen eszköz lenne.

A magyarok parlamentje Budapesten van, s senki nem gondolhatja komolyan, hogy a magyarországi pártok képviselő majd a határon túliakat képviselők, úgy mint az onnan származó képviselők.

Ráadásul egy országos listás képviselő azt sem tudja, hogy kik választották meg. A területi képviselő legalább nem csak a pártját, de a körzetét is képviselő, az országos listás kizárólag a pártját.

Az lenne a fair, ha külön lenne egy egy körzet a szomszédos országokban élő magyarok számára is és a saját jelöltjeikre szavazhatnának, a saját képviselőjüket küldhetnék a parlamentbe, aki így TÉNYLEG őket képviselné.

Ez úgy 10 fő képviselőt jelentene 7 szomszédos országból, igazán nem lehetne ettől azt mondani, hogy a határon túliak vennék át az ország irányítását.

Jelen rendszerben nekem úgy tűnik, hogy inkább belpolitikai okokból kaptak a határon túliak választójogot, így akar a Fidesz némi többlet előnyt szerezni az Mszp-vel szemben, ami nem a határon túliaknak fontos.

A tervezet szerint a jelenlegi 750 helyett 1500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt. A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5 százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5 százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék.

http://mandiner.hu/cikk/20111006_itt_az_uj_valasztojogi_koncepcio

"csak pártos emberek kerüljenek a parlamentbe, csak a mi embereink, akik úgy nyomják a szavazógombokat, mint az idomított majmok, ahogy mi diktáljuk nekik hangosan a szavazások előtt. ellenben pártfegyelmit, és pénzbírságot kapnak" - mondják a mensevikek.

milyen demokrácia ez? ez pártdiktatúra.

Dr. Papp Lajos beszéde a parlamentben a parlamentről

van olyan megoldás, amihez nincsen szükség semmiféle pártlistákra, mégis sokkal arányosabb lesz a parlament.

Az országot felosztjuk mondjuk 21 körzetre, 19 megye, Buda és Pest. Lakosságszám arányosan kapnak helyet a megyék az országgyűlésben. A legkisebbnek is jutna 6 hely, a legnagyobbnak meg bőven 10 felett a 200 fős országgyűlésben.

A pártok, akárkik indítanak minden körzetben annyi jelöltet, amennyit csak akarnak, tudnak, ha akarnak csak egyet, ha akarnak tízet is.

Mandátumot pedig azok a jelöltek fognak nyerni, akik egy körzetben, megyében az első hat (vagy nagyobb megyében több) helyen végeztek.

Így egy kis párt is mandátumot szerezhet "egyéniben" is, ha csak egy jelöltet indít és rá összpontosít, míg a nagyobbaknak, ha több képviselőt akarnak bejuttatni, akkor meg kell osztaniuk az erőiket.

Valamennyire hasonlóan működik az önkormányzati választás a kis falvakban. Egy körzet az egész falu, 7 fő lehet képviselő, indul 19 jelölt, és a hét legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. Tiszta sor.

Ráadásul időközi választásokat sem kell tartani soha, mert ha egy képviselő lemond, meghal, akkor automatikusan a 8-ik legtöbb szavazatot kapott lesz az új képviselő.

Ez a pártlistáról delegálás csak és kizárólag a pártoknak jó, a választóknak nem, és nem is tükrözi a választói akaratot.

 

Csak az olyan választási rendszer a tisztességes, amelyikben a választhatóság alanyai konkrét személyek, hús vér emberek, és nem pártok. Tehát ez nem az. A jelöltek természetesen nyugodtan feltüntethetik pártjukat, emblémájukat, de emberekre kellene szavazni.

Az, hogy nem a választók választhatják ki a képviselőjelöltek közül a képviselőjüket, hanem a pártok delegálják azokat a listáikról a választói akarat semmibevétele.

A célja az, hogy a pártvezérek mindenképpen a parlamentben üljenek, lényegében - ha megvan az 5% - a választói akarattól függetlenül, kiküszöbölve azt, hogy az egyéni választókörzetben egy "nagy név" pártvezető vereséget szenvedhessen egy másik párt ismeretlenebb jelöltjétől, és azt is, hogy a pártlistákról maguk a választópolgárok választhassanak.