KáKánBéKa
 |
| Limburger Lóránt - már a szeme sem áll jól |
Hatvanhat év után ma először nem szállnak fel a Malév gépei. A csődvédelemben lévő légitársaság vezérigazgatója, Limburger Lóránt péntek hajnalban azt közölte: a kár minimalizálása érdekében döntött így az igazgatóság. A közlemény szerint „az utóbbi napokig még volt remény az üzemeltetés folytatására, és az utasok bizalma töretlen volt, de az utóbbi napokban megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését”. Jelenleg már a Malév honlapja sem érhető el, pontosabban azon csak a cég leállásáról szóló sajtóközlemény olvasható.
Úgy tudjuk, a Malévnál azt követően döntöttek a leállás mellett, hogy péntek reggel ki kellett volna fizetni egy 30 millió eurós, forintban 8,7-8,8 milliárdos biztosítékot a IATA ügynökök által eladott jegyek után (az általuk értékesített jegyek után ebből a biztosítékból fizettek volna kártérítést). Erre azonban már nem volt pénz a légitársaságnál.
A kormány előre készült a Malév leállására, ezt nemcsak a hétfői rendelet igazolja. Egy másik, kedd este hatályba lépett kormányrendelet szerint pedig a Budapesten vagy külföldön rekedő Malév-utasok kártalanítására kétmilliárd forintot különít el a kormány: az összeg azoknak az utazását hivatott segíteni, akik a jegyüket a leállás napját megelőzően vásárolták meg, és akiknek a Malév-járatra szóló menetjegye a leállás napján vagy az azt követő három napban érvényes.
a rendszerváltás óta folyamatosan súlyosan veszteséges állami légitársaságot 2007-ben privatizálták. A vevő, az orosz rendőrség elől azóta Nagy-Britanniába menekült Borisz Abramovics úgy vette meg a céget, hogy gyakorlatilag nem fizetett érte semmit – sőt az állam több tízmilliárdnyi adósságot elengedett. Cserébe gazdaságos működést és jelentős tőkeemelést ígért a többi légiipari befektetésére is alapozva. Az orosz fél később viszont szinte egyetlen vállalt feltételt sem teljesített, újabb tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget halmozott fel. A Malév működését az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) hitelezte meg, az Abramovics-féle légibirodalom bukása után, 2009 elején aztán súlyosan eladósodott cég többségi tulajdona a csőd helyett a VEB tulajdonába került. Mindeközben a magyar állam továbbra is milliárdokkal segítette ki a hozzávetőleg évi 25 milliárd mínuszt produkáló Malévot.
A cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repül közvetlenül.
Azt hallottam a Malévnak 600 Forint egy doboz üdítő - ami a posztkommunisták zsebét tömi, de majd a posztkommunista elszámoltatás kideríti pontosan, mik is ezek a súlyos korrupciók.
„Jól átvágták az utasokat a Malév leállása kapcsán az illetékesek. Tegnapelőtt Berényi elnök még a Malév továbbműködéséről beszélt, és buzdította az utasokat hogy foglaljanak nyugodtan. Majd volt képe azt mondani hogy a sajtóból értesült a kormányhatározatokról (csődvédelem, kártérítés csak február 27-ig). Tegnap már a sajtót hibáztatta, hogy fogynak a foglalások. Pedig pontosan tudta ő is, meg aki odaküldte az is, hogy ma 30 millió eurót kell kipengetni és a kassza üres, tehát le kell állni. Azaz Malév ügyben végig hazudoztak.
A VEKE véleménye az, hogy súlyos hiba volt, és felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hogy a Malévba még 2011-ben is tízmilliárdokat toltak, mikor teljesen világos volt, hogy a társaság nem finanszírozható. Nem tudjuk, az illetékesek miben reménykedtek, ilyen kondíciók mellett reménytelen vevőt találni. A légi közlekedés nem közszolgáltatás, nem véletlen, hogy az EU tiltja az állami finanszírozást. Lehetett tudni előre, hogy bukta lesz és az állami támogatásokat törvénytelennek fogják minősíteni. Rettenetes kompetenciahiány van állami fronton a közlekedési ágazat tekintetében. Soron következik a BKV, a MÁV és a Volán társaságok. Egyik sem menthető meg a jelen pénzügyi szabályozás közepette.”
nem a szabályozással van a baj, hanem a döglött fejű halakkal, ha a milliós, milliárdos igazságtalan törvényes és törvénytelen végkielégítéseket, fizetéseket, prémiumokat levágnánk, akkor működőképes lehetne, mint a bkv, mint a máv
Százmilliókat oszthattak ki a BKV vezetőinek
Körülbelül félezer, jobbára vezető beosztású BKV-s kapott a napokban kétszer negyedéves prémiumot, művezetőtől vezérigazgató-helyettesig. A menedzsment szerint a dolgozók kötelező bérkompenzációjára nincs pénz, pedig az egész évre alig kerülne többe, mint amennyit most a vezetőknek szétosztottak. A prémiumokat a cég a főváros kölcsönéből és támogatásából fizette, amelyet a közgyűlés azért szavazott meg, hogy a vállalat működése ne lehetetlenüljön el.
Prémiumeső a BKV-nál
gondolkozzunk józan paraszt ésszel. a magáncég nem a két szép szemünkért dolgozik, hanem a kemény profitért. mégis mi különbség lehet a magán és az állami cég között?
semmi, a működésben, csak annyi, hogy az államinál a haszon a kincstárba megy és annyi, hogy a magánmilliárdos nagyobb tőkeinjekciót tud adni a cégének, kezdetben!, ugyanis nem hülye, hogy olyat finanszírozzon, ami nem lehet keményen profitábilis a jövőben. mi, közemberek sem újítunk fel egy olyan autót, ami nem lesz működőképes.
de ha jól megy az állami gazdaságoknak, akkor ő is képes a tőkeinjekcióra, és a gazdasági működésében ő is elérheti a rentábilis szintet.
A dolgozókat elbocsátják, már szedik be tőlük a belépőkártyákat. A repülőgépeket haladéktalanul visszaadják a lízingcégnek.
Nem lesz itt semmilyen nemzeti légitársaság, hiába szónokoltak róla hogy milyen fontos lenne. A szlovákoknak már rég nincs, nemsokára a cseheknek se lesz mert a CSA is csődbe megy. Az osztrák AUA is súlyosan veszteséges.
Utolsó írka