kkbk.blog.hu

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok.


Térjünk mindannyian konszenzusra.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

posztos írkák

istCsend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond:http://m.cdn.blog.hu/kk/kkbk/image/000/magyar%20partok333.JPG

"Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba" Holt Vidék kkbeka KáKánBéKa

Máté, 7. fejezet

15 Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket.
17 Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19 Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik

 

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó írka

  • fehérfarkas: Ez már a poszt tartalmában is benne van, hogy Szaúd Arába a semmiből épít új városokat, de magyarul erről nagyon keveset lehet olvasni, ez a cikk is csak pár hónapos - pedig már ez nem mai dolog, hanem már egy évtizeddel ezelőtt elkezdődött. orientalista.hu/blog-post/szaud-arabia-a-semm... (2017.09.13. 18:46) Szaúd Arábia - a titokzatos királyság (1. rész)
  • fehérfarkas: Saudi Arabia beach resort will allow bikinis Hannah Lucinda Smith, Istanbul August 2 2017, 12:01am, The Times Crown Prince Mohammed bin Salman says he wants to put his country on the international tourism map Crown Prince Mohammed bin Salman says he wants to put his country on the int... (2017.09.13. 18:44) Szaúd Arábia - a titokzatos királyság (1. rész)
  • Utolsó 20

információ

A bölcsesség alapja a kétkedés.


Ha van egy minőségi írása közéleti témában, versmegzenésítése, jó témája, filmje, ötlete, linkje, híre, információja
küldje el nekünk, feldogozzuk egyszer talán, és le is közölhetjük
kkbkorkukacgmail.com
vagy írja be a kommentekbe, csomót nem kérünk.
az értelmes kommentekre igyekszünk válaszolni, mert fontos a párbeszéd, főként félreértések esetén.
Ezen oldal semmilyen komment- és posztíró véleményével nem azonosul,
így kívánja megőrizni saját függetlenségét, elvét, illetve a szólás- és véleményszabadságot.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

codex

 

Archívum

Címkék

1848 (6) 1920 (8) 1956 (40) 2006 (12) 4k (2) 64 (1) ábrányi (2) ácsné (6) aczél (3) ádám (2) áder (2) ady (20) afrika (3) akác (1) ákos (1) aktuális (8) aláírás (1) áldozat (34) alfödi (1) alföldi (15) alkotmány (4) állam (3) állat (1) almássy (1) ambrus (1) amerika (1) andrás (1) andrásfalvy (1) angol (13) ángyán (29) ángyén (1) animacio (24) antal (2) antall (9) antikultura (110) apáti (2) apor (1) arab (6) arany (6) argentína (2) arisztokrácia (5) arkan (1) arnoth (1) arokaso (33) árulólapok (5) árvai (1) ascher (2) ásotthalom (1) assange (1) aszódi (1) attila (1) audi (2) autó (3) autonómia (1) autonomia (1) ávh (1) azer (2) azori (1) b (2) babarcy (1) babics (1) babits (5) bacsa (1) bagemihl (1) bagó (1) bajnai (9) bakáts (1) bakó (1) balassagyarmat (1) balaton (1) balatoni (2) balavány (1) balázs (2) balczó (9) balikó (1) bálint (1) balla (1) balog (1) balogh (1) balsai (1) bandó (1) bándy (1) bank (68) bankrendszer (1) bara (1) baranyay (1) barcs (1) bárd (1) bárdok (1) bárdos (2) barings (1) báró (1) bartók (1) bartos (2) bartus (2) bátorfi (1) batthyány (3) bauer (3) bayer (6) bbc (1) bede (1) bélaság (1) belénessy (1) belga (2) bencsik (4) béndek (1) bene (2) benedek (1) benkő (2) benzin (13) berecz (1) bereznay (1) berija (2) berkesi (1) bertalan (1) bertha (2) bertók (1) berzeviczy (1) berzsenyi (1) bessenyei (1) bethlen (1) biden (1) bilderberg (1) bíró (4) birodalom (1) bíróság (1) biszku (18) bitay (1) bkv (1) blaskó (4) blog (3) blunt (1) bmw (1) Bochkor (1) bocskor (1) bodoky (9) bodrogi (1) bogár (6) bogdán (2) bokor (1) bokros (5) bölcskei (1) boldizsár (1) boldoghy (1) bolgár (1) bombagyár (1) bonafarm (1) bono (1) borókai (1) boros (5) boross (2) boruzs (1) bosnyák (1) botul (1) brádi (1) brády (6) Bremgarten (1) brenner (1) brezovics (1) bródy (2) bubla (1) budaházy (10) budai (5) budapest (1) bugár (1) bűn (38) búr (1) burány (1) burma (1) bush (1) buza (1) buzánszky (1) Casablanca (2) cegléd (1) ceglédi (1) ceta (1) chaplin (1) Charlie Hebdo (1) che (2) chikán (1) chomsky (1) cia (1) Cicciolina (1) Címkék (7) ciprasz (1) citadella (1) clark (1) colbert (1) coolidge (1) corrie (1) corvinus (1) csalad (10) csángó (1) csányi (12) császár (1) csecsen (1) cseh (15) csendőrség (1) csengey (1) csepel (2) csepreghy (1) csepregi (1) cserdi (1) cserháti (1) csernus (1) csetnik (1) csiba (2) csintalan (1) csipes (1) csizmadia (1) csókay (2) csonka (1) csontos (2) csoóri (5) csurka (6) cukor (1) czeglédy (1) czeizel (1) czene (1) czettler (1) czike (11) czomba (1) c kategória (61) dajcs (1) Dallaire (1) damm (1) dán (2) dancsó (2) dániel (2) daróczi (3) darvas (2) debrecen (2) délvidék (2) demcsák (1) demeter (2) demján (2) demokrácia (4) demszky (12) dénes (2) dés (1) deutsch (3) devizahitelesek (10) dézsi (1) dézsy (2) dienes (2) dietmar (1) Dieudonné (1) Digest (1) dobay (1) dobozi (2) dobrai (1) doku (1) dombóvári (1) donáth (1) dörner (5) dorosz (4) dózsa (3) drábik (8) draskovics (2) dr morvai krisztina (27) dudits (1) dunaszerdahely (1) dúró (2) dzsudzsák (1) eccleston (2) eger (1) egervári (1) egészség (18) Egyesült Arab Emírségek (1) egyház (2) Egyiptom (3) egyiptom (4) elcoteq (1) élelmiszer (1) éliás (1) elitposzt (75) elnökség (4) elvis (1) ember (14) endre (2) endrésik (1) ensz (1) eörsi (6) eötvös (1) ép-kar (1) erdély (7) erdő (2) erdogan (1) erdős (2) erőss (1) érpatak (2) ertsey (5) erzsébet (1) Esperay (1) esterházy (5) eszenyi (1) eszes (1) esztergom (7) eu (46) europai (4) everest (1) evola (1) fabricius (1) fábry (3) facebook (5) fagyálló (1) faludy (1) falusi (1) farage (4) farkas (2) fazekas (2) fehérlófia (1) fekete (4) feketejános (4) fekszi (1) felcsút (1) felcsuti (1) felvidék (1) fenyő (1) ferenczy (1) ferihegy (1) ficsor (1) fidesz (347) film (105) filó (1) fischer (4) flaisz (1) fliegauf (1) flier (1) fodor (4) földes (1) földesi (1) földvári (1) forditas (1) forrai (1) francia (7) freedman (1) freud (1) friderikusz (3) friss (1) fülkeforradalom (1) fülöp (3) gábor (1) gajdics (1) gál (3) galácz (1) galambos (1) galilei (1) galkó (1) garancsi (1) garas (1) gaudi (7) gazdaság (14) gdp (2) gedeon (1) gellért (4) génmódosított (3) gera (1) gereben (1) gerendai (2) gerendás (1) gergényi (6) gerő (1) geszti (1) gina (1) giró (1) glattfelder (1) gmo (1) gőgös (1) gój (1) gömöri (1) göncz (3) gonda (1) goodfriend (1) görgey (2) gorilla (1) görög (5) gosztonyi (2) grant (1) grass (2) gróf (1) groó (1) gulyás (1) guyana (1) guyon (1) gyárfás (3) gyöngyösi (7) gyöngyöspata (12) győr (1) györgy (1) györgyey (1) györgyi (1) győri (1) győrkös (1) gyulai (1) gyurcsány (20) gyurta (1) habán (1) habony (4) habsburg (1) hack (1) hadházy (3) hagyó (4) hajdú (5) hajdu (1) hajnal (2) hajós (1) halász (3) hamvas (1) hankiss (4) harangozó (1) hargitay (1) haris (1) harrach (3) hász-fehér (1) hatvany (4) havas (1) havasi (2) havros (1) haza (1) hazugsággyár (1) heffentrager (1) hegedüs (1) hegedűs (2) heim (1) héjja (1) heller (4) hellókarácsony (1) hende (1) herceg (1) herczeg (3) herczog (1) herényi (1) hering (1) hernádi (2) hetesi (2) híd (1) himnusz (1) hitel (4) hitgyülekezete (6) hitler (4) hoffman (2) hoffmann (3) hofi (1) hök (1) hold (1) hollán (1) holland (1) hóman (1) homoki (1) homoszexuális (9) horn (4) hornok (3) hornyák (1) horthy (36) horvát (4) horváth (16) hosszú (3) hrabovzsky (1) humor (87) hunvald (2) húsvét (1) huszár (1) huszti (1) huth (4) hutteritak (1) ideologia (2) idiota (2) igazság (3) igazságszolgáltatás (1) iklad (1) illés (4) illiberális (2) illyés (1) imf (3) incze (3) index (1) indoeurópaiak (2) infláció (2) ipar (2) ír (2) irak (3) Irán (2) irán (5) írnok (1) ISIS (6) iskola (20) iszlám (6) ivády (2) iványi (2) izabella (2) izland (1) izrael (1) jakab (1) jáksó (2) jakupcsek (1) jancsó (2) janics (2) jankovics (2) jános (4) janukovics (1) jány (1) járai (1) jászberényi (1) jászi (2) jeles (1) jensen (1) jezsuita (1) Jézus (2) jobbik (121) jobboldali (1) jog (1) johan (1) johnperkins (2) jones (1) jövő (1) jövőkép (1) józsef (5) judaizmus (1) juhász (7) julian (1) junker (1) juszt (1) kabai (1) kádár (3) kadirov (1) kaffka (1) kahn (1) kajászó (1) kakas (1) kaláka (1) kalifátus (2) kálium (1) káliumsó (1) kálmán (2) kaltenbach (2) kamatozású (1) kaminski (1) kánaán (1) kanada (1) Kancsendzönga (1) kányádi (3) kapitalizmus (1) kaposvár (1) kapronczay (2) kapu (1) karácsony (10) karafiáth (1) karinthy (2) kármán (1) károli (1) károlyi (7) kárpát (1) karsai (1) kásler (3) kaslik (1) kassák (1) kasza (1) katar (2) Katar (1) katrein (1) kazincbarcika (1) kazinczy (1) kdnp (32) kedvenc (63) kékfrank (2) kémrepülő (1) kende (1) kennedy (2) kepes (1) képíró (2) kerdvenc (1) kerényi (4) keres (1) keresztény (5) keresztenyseg (30) kereszténység (8) keresztes (1) keresztúri (1) kéri (2) kern (1) kertész (7) Kesznyéten (1) kilián (1) kína (4) király (8) királyság (1) kisgazda (2) kisgergely (1) kishantos (2) kiskunhalas (1) kiss (3) klára (1) klebelsberg (3) klein (1) klímaváltozás (1) klub (1) knézy (1) kocsis (6) koeman (1) kohászat (1) kóka (6) kóla (1) kölcsey (1) kollár (2) kolompár (2) koltay (1) komlós (1) kommunista (5) kommunizmus (1) koncz (2) kondor (1) kongresszus (1) konrád (5) kónya (3) konyár (1) konzerv (4) konzervatív (4) kopátsy (2) kopp (1) koppány (1) körmend (2) kornis (3) korona (5) korondi (1) kőrösi (2) korten (1) körtvélyesi (1) kósa (1) kossuth (2) kőszeg (2) kosznovszki (1) koszorús (1) koszta (1) kosztolányi (2) kovács (8) kovalik (2) kövér (14) köves (1) kozenkay (1) közgazdász (2) közgép (2) kozma (1) krassó (1) krasznahorkai (1) krasznai (1) kratochvil (1) krausz (1) Krawiec (1) krím (3) krug (1) kuba (2) kukorelly (3) kulcs (1) kulka (2) kultura (59) kun (3) kuncze (1) kunó (2) kunszabó (4) kuruc (2) l. (1) labanc (2) laborc (3) lackfi (1) ladik (2) lakat (1) lakatos (2) lánczi (1) lanto (1) lantos (6) lányi (2) laogai (1) lascsik (1) lászló (3) latinovits (26) lator (1) lauda (1) lázár (17) lazáry (1) legszebb (1) léhmann (3) leisztinger (2) lendvai (2) lengyel (4) lenhardt (4) lenkei (1) lenkey (1) lepen (1) lépold (1) lévai (1) lezsák (2) líbia (1) lipták (1) liszt (1) litván (1) lmp (55) lobbi (1) lomb (1) lomnici (2) london (1) lóránt (2) lovakrul (3) lukács (3) mack (1) mackensen (1) maczó (2) madách (1) madár (2) madárirtás (1) mádl (1) mága (1) magvasi (1) magyar (13) magyarország (126) magyarorszag (2) magyarzene (1) makovecz (5) mal (2) maléter (3) malév (2) malina (2) málna (1) málta (1) mandela (2) mandiner (13) mann (1) mansfeld (1) márai (1) marcell (1) marianum (2) Marokkó (2) Marrakech (2) martinovics (1) márton (2) martonyi (7) marx (1) matolcsy (4) matovic (1) matyi (1) máv (1) mdf (20) mécs (4) medgyaszay (1) medgyessy (4) media (6) média (8) meggyes (2) megyeri (1) mekka (1) meleg (1) merkel (6) mese (2) mesterházy (6) mészáros (6) metró (2) mezőgazdaság (12) mici (4) micimackó (3) microsoft (1) mihály (2) mihók (1) mikes (1) miklós (1) mindszenty (2) mirkóczki (3) miskolc (2) mítosz (4) mma (1) mohácsi (5) Mohamed (2) Mohammed (2) mol (1) molnár (3) monarchia (5) mong (2) monitor (1) monsanto (3) móra (1) morell (1) móricz (2) morszi (1) morvai (1) moszkva (1) moys (1) msz (1) mszmp (1) mszp (161) mta (2) mubarak (1) mugabe (1) müller (1) multikulti (6) mundruczó (1) murányi (1) musk (1) muszty (1) művészet (1) múzeumok (2) muzorewa (1) nacl (1) nádas (1) nagy (3) nagyatády (1) nagykőrös (1) nánási (1) nav (3) navarro (1) navracsics (3) navracsis (1) negatív (1) nemes (1) német (14) németh (11) némethné (1) németország (5) nemzeti (4) nép (1) népesség (1) ner (1) nigel (1) nobel (4) nógrádi (1) norvégia (1) nosztalgia (10) novák (10) nsa (1) nulan (1) nyáry (1) Nyékládháza (1) nyelv (3) nyelvcsalád (5) nyelvtan (4) nyemcov (2) nyerges (5) nyíri (1) nyitrai (1) nyugat (1) nyugdíj (6) obama (5) occisor! (13) ókor (1) ókovács (1) olaf (1) olaj (1) olajszőkítés (1) olajügyek (1) olasz (1) olduva (1) olduvai (1) olimpia (3) olvasó (1) onfray (1) ontológia (1) orbán (110) orbán kormány (1) ördög (1) orgován (1) origo (1) örmény (1) orosz (17) orvos (2) őstörténet (3) ostrom (1) oszama (2) osztie (1) osztolykán (2) paizs (1) pakisztán (3) paks (3) paksy (1) palácsik (1) palesztina (1) pálffy (6) pálinkás (1) palya (1) panama (1) pándi (1) pap (12) pápa (1) papa (1) papademosz (1) papcsák (2) papp (2) parászka (1) paraszt (1) parks (1) parlament (4) parti (1) pásztor (1) pásztory (1) patai (1) patkány (1) patkó (1) patonai (1) paul (1) páva (1) pavarotti (2) pázmány (6) pécs (12) pécsi (5) peled (1) pénz (9) pénzrendszer (1) perczel (6) perjés (1) perkovátz (2) perzsa (2) Perzsia (2) peták (1) péter (1) péterfalvi (1) pethő (1) pető (1) petőcz (1) petőfi (4) petri (1) petró (1) picasso (1) pincebörtön (1) pincebörtönök (1) pintér (10) poetapolitika (7) pogány (2) pogátsa (3) pokorni (2) polcz (1) polgármester (3) polt (6) pongrátz (5) popper (1) pörzse (4) pősze (2) posztkommunista (89) pozsgai (1) pozsgay (3) pozsonyi (1) prezi (1) princz (1) prohászka (3) prolikrata (45) prolisztokrácia (34) prózavers (1) pruck (1) pszichológia (2) publicisztika (4) puch (1) puch lászló (1) puskás (1) pusztai (1) putyin (5) puzsér (11) pyatt (1) quaestor (1) rab (1) rábaközi (1) rabár (3) rachel (1) rácz (2) ráday (1) radics (1) radio (1) radnóti (2) raffael (1) raffay (5) rainer (1) rajcsányi (3) rákóczi (1) rákosi (2) rap (1) raskó (2) rasszista (1) rasszizmus (1) Readers (1) reagan (1) reakció (2) rédly (1) református (1) regnum (2) rejtvény (1) rendőr (7) repülő (1) réthelyi (3) retkes (1) rétvári (1) revizio (1) rezesova (1) rezi (1) rezsi (1) rickman (1) rijád (3) rizner (1) rmdsz (1) rockefeller (1) rogán (10) röhrig (1) román (4) románia (3) ron (1) róna (2) roosevelt (2) rothschild (1) royalista (2) rózsa (1) ruanda (1) rubint (1) rushdie (1) ruttner (2) safik (1) sajtó (3) sajto (5) sáling (1) sándor (1) sarajevo (1) sarka (2) sárossy (1) Sátoraljaújhely (1) saul (1) schamschula (2) schenk (1) schiff (3) schiffer (15) schmidt (2) schmitt (10) sebestyén (1) sebő (2) selmeczi (2) semjén (3) seregi (1) seres (3) seuso (1) shaw (1) sickratman (1) siemens (1) síklaky (1) sikó (1) simicska (13) simon (4) simonyi (2) simor (9) siófok (2) skrabski (1) skultéty (2) smith (1) snowden (2) (1) soltész (1) sólyom (4) somogy (1) sopron (1) soros (6) spanyol (3) spiró (3) sport (1) stadler (1) staudt (1) stefán (1) stefka (2) steiner (1) Stiglitz (1) stohl (6) storcz (1) strabag (1) stumpf (6) suchman (1) süveges (1) sváby (1) svájc (1) svédország (1) sz (1) szabadkőműves (18) szabadpénz (1) szabó (12) szajlai (1) szakály (1) szalai (1) szalay (2) szamosvölgyi (1) szamuely (2) számvetés (3) szaniszló (1) szanyi (7) szarvas (1) szatmári (1) szaúd (3) szaúdi királyság (3) Szaúd Arábia (3) száva (1) szávay (1) századvég (1) szcientológia (3) szdsz (53) széchenyi (6) szegedi (7) szeivolt (1) székely (8) székelyföld (2) szekeres (1) székhelyi (1) szekszárd (2) szél (4) széles (2) szemere (1) szemerey (1) szendi (2) szendrő (1) szent (5) szentencia (1) szentendre (1) szentkorona (1) szepesi (1) szerb (2) szerbia (4) szijjártó (4) szíjjártó (1) szilágyi (5) szilvásvárad (1) szilvásy (4) szima (9) színház (7) szíria (5) Szíria (2) szitka (1) szlovák (10) sznob (1) szó (1) szőcs (3) szodoma (1) szolnoki (1) szombathely (1) szombathelyi (1) szörényi (1) szotyori (1) szotyori-lázár (1) szovjet (2) szózat (1) szűrös (3) tab (1) takaró (1) takáts (4) tákos (1) tállai (1) tallér (1) tamás (3) tamáska (1) tánc (1) tánczos (3) tandori (1) tarlós (7) tárnok (1) tarr (5) társadalom (1) tarsoly (1) tasnádi (3) tasz (3) techet (1) technika (12) ted (2) téglás (1) tej (1) tejfalussy (1) tek (2) teket (1) teleki (1) telekom (1) templom (1) tér (3) térey (1) terror (4) tesz (5) tétényi (5) tgm (1) tibet (1) tímár (1) tisza (3) tiszavasvári (3) tíz (1) tmrsz (9) tóbiás (1) tőke (2) tőkés (2) tolerancia (1) toma (1) tomcat (1) torgyán (2) tormay (33) törőcsik (1) töröcskei (1) toroczkai (6) toroczkay (2) török (5) Törökország (3) törös (1) tortenele (1) tortenelem (90) történelem (4) tóth (7) tóthkároly (2) trianon (8) trockij (1) ttip (1) tudomány (5) tudomany (25) turbucz (1) turcsány (1) turner (2) túró (1) türr (1) tutsek (1) tv2 (5) ügynök (1) ujhelyi (1) ujsagiras (2) ukrán (7) ungváry (4) unio (2) unvári (1) uruguay (1) USA (4) usa (66) usztics (3) Vácszentlászló (1) vadai (3) vágó (3) vajda (1) vajna (3) vajta (1) választás (1) valéria (1) vallas (15) vallás (9) vámos (1) vámosi (1) vámosszabadi (1) vanczák (1) vankó (1) várady (1) váralja (1) varga (9) varga-damm (1) várhelyi (1) várhidi (1) vári (2) várnai (1) várszegi (1) vásárhelyi (1) vass (4) vasút (1) vatikán (1) vázsonyi (1) védegylet (3) veér (1) végh (1) vér (1) vérbíró (1) verdi (1) veres (1) verestóy (1) vers (221) vespa (1) veszprém (3) vida (2) video (37) víg (1) viktor (1) vilagrend (7) vilmos (1) vita (1) vitéz (1) vitézy (1) vizi (1) volner (10) vona (24) vona-szabó (1) vörösiszap (2) vörösmarty (1) vukics (2) walesi (1) weiszfeld (1) welsi (1) welszi (1) weöres (2) wiesel (1) wikileaks (7) wittner (5) witzmann (1) woodman (1) wtc (1) wu (1) ybl (1) zách (1) zach (1) zacher (1) zagyva (2) zaharcsenko (1) závada (1) zay (1) zeitgeist (1) zelnik (2) zene (162) zétényi (3) zichy (2) zold (37) zoltai (2) zoroasztrianizmus (1) zsák (2) zsanett (1) zsidó (3) zsidók (3) zs kategória (248) zugló (2)

KKBK

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok. Térjünk mindannyian konszenzusra.

Irán - az iszlám világ tudományos fellegvára

2015.10.14. 03:58 | fehérfarkas | 71 komment

Címkék: film amerika történelem usa tudomány egyiptom vallás egyház iszlám arab irán zsidó pakisztán iskola kereszténység perzsa vallas zsidók pogány ókor tudomany birodalom tortenelem judaizmus keresztenyseg vilagrend USA Irán Egyiptom ISIS Perzsia azer zoroasztrianizmus kalifátus

Irán tényleg a Gonosz hatalma? - avagy ami a nyugati mainstream médiából kimarad



Aki nem ismeri Irán/Perzsia történelmét és kultúráját az nem érti meg, hogy a nyugati propaganda, a 8 éves háború
(nem ő kezdte, hanem őt támadták meg), és a 3 évtizednyi nemzetközi szankciók ellenére Irán miért nem omlott össze, hanem talpraállt, újjáépült, és a világ top 15 tudományos országa közé került be. Avecenna, al-Khwarizmi és Omar Kayyam országáról beszélünk. Arról az országról, ahol nekik a mai napig szobraik vannak, utcákat és tereket neveznek el róluk, és műveiket (amelyek túlélték az évszázadokat) a mai napig lehet kapni a könyvesboltokban. Az ókor egyik legnagyobb tudományos központjának, a Gondeshapur Egyetem országáról beszélünk. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

al-khwarizmi_statue.jpg
Iránt a jelenlegi siíta irányzat miatt nem érti meg a nyugati és a szunnitákkal ellenségesnek tartja, és emiatt a hiányos ismeret miatt nem érti a Nyugat, hogy Irán miért akar az iszlám világ vezetője lenni. Meg egyáltalán miért akar a térség vallási vezetője lenni. Nemcsak azért mert Perzsia volt a világ első birodalma, amely a politieizmust végleg lecserélte a monoteizmusra, a mai napig létező zoroasztianizmusra. Nemcsak azért mert a mai Iránban lakik a legtöbb őslakos (még az ókorban betelepült) zsidó. És nem is csak azért, mert Irán legnagyobb keresztény egyháza a mai napig a világ egyik légrégibb, a bizánci kereszténységnél régebbi örmény keresztény egyház. Hanem azért is, mert a világ egyik leghíresebb középkori filozófusa és muszlim vallástudósa al-Ghazali mellett a 6 legnevesebb hadíszgyűjtő mindegyike a történelmi Perzsia (és az akkoriban hozzá tartozó Khoraszán) területéről származik. És a világ legnagyobb mecsetkomplexuma amely a mekkai nagymecsetnél is nagyobb (most még nagyobb, mert a mekkait is folyamatosan bővítik), szintén Iránban van a 8. síita imám, Imam Reza szentélye köré épített mecsetkomplexum, amelyben még a híres Abbaszida kalifának, az 1001 éjszaka meséiben is szereplő, és a bagdadi Bölcsesség Házát (az akkori világ tudományos centruma) alapító Harun al-Rashid kalifa sírja is megtalálható (és a mecsetkomplexumot működtető szervezet a világ egyik legrégebbi mai napig működő vallási alapítványa). Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

Irán történelme képekben. Így könnyebb megérteni mire és miért olyan büszkék az irániak a hazájukat illetően.

 

Irán csupán a történelmi múltjának (tudományok, vallás, művészetek, gazdaság, politika) megfelelő helyet akarja újra betölteni. Azt a szerepet akarja visszaszerezni, amelyet az európai hódítok és gyarmatosítók megérkezéséig töltött be. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!
És Irán nem fegyverekkel, nem hadsereggel akarja ezt elérni. Az elmúlt 150 évben Irán egyetlen egy háborút sem kezdeményezett!!! Az elmúlt 150 évben az összes harca védekező volt az őt megtámadó agresszorokkal szemben. Irán tudományos fejlődése, a művészetei, a gazdasági erősödése, és a diplomáciai manőverezései révén akarja a méltó helyét elfoglalni a világban. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!


Most egy kicsit jobban bemutatom Iránt/Perzsiát, mert a régió egyik legfontosabb szereplője.
80 milliós lakosságú ( = Németország lakossága), és 1,6 millió km2 területű = Németország + Franciaország + Anglia + Spanyolország területe együtt. Ráadásul elég változatos: magas hegyektől a síkföldön át a sivatagig minden található, valamint 2 tenger mossa partjait. És a világ 4. legnagyobb olajmezejével, és a világ egyik legnagyobb földgázmezőjével rendelkezik. Egy kicsit bővebben bemutatom Iránt a teljesség igénye nélkül csak és kizárólag a legfontosabb dolgokat, amikre a múlt kötelez!

chinga_zanbil.jpgIrán a világ egyik legősíbb civilizációja. A sumerokkal egyidős elámi civilizáció utódja.
A világ első 3 kontinensre (Ázsia, Afrika, Európa) kiterjedő szuperbirodalma az Achaemenida Birodalom idején. A zsidók felszabadítói a babilóni fogságból. Ez volt az ókor első (és sokáig az egyetlen) nem rabszolgatartó birodalma. A világ első transzkontinentális kövezett útja, a Királyi Út. Előszőr ők építettek hidat Európa és Ázsia között a Boszporuszon. A meghódított népek megtarthatták vallásukat, nyelvüket, saját uralkodói rendszerüket, és mégis egy nagy birodalom közigazgatási részeivé váltak a satrapa közigazgatási rendszernek köszönhetően. Ekkor és itt jött létre a politeizmussal szakító monoteista zoroasztrianizmus, amely vallás a mai napig létezik.


dareus_xerxes_tombs.jpgAz Achaemenida Birodalom legnagyobb kiterjedése, amely 3 kontinensre terjedt ki Trákiátől (ma Észak-Görögország és Bulgária; de emellett Európából Románia és Ukrajna Fekete-tengeri partvidéke, a Krím-félsziget és a Kaukázus déli része is alájuk tartozott) az Indus-völgyéig (ma ez Pakisztán és India határa) tartott, Afrikában pedig a mai Egyiptom, Észak-Szudán és Líbia területe tartozott alájuk. A területe 8 millió km2 volt (nagyobb volt mint a Római Birodalom).

Nagy Kürosz volt az, aki a Bibliában is szerepel azzal, hogy kiszabadította zsidókat a babilóniai fogságból. Xerxes szintén szerepel a Bibliában (ő volt Eszter férje), de a 300 c. filmmel ellentétben a Bibliában pozitívan.

achameinid_empire_map.png

A Szászánida Birodalom a Bizánci Birodalom riválisa és ellensége volt, oda-vissza foglaltak el egymástól területeket. Ekkor jött létre az ókori egyik legnagyobb egyeteme a Gondeshapur Egyetem, amelynek a mai kórházi rendszert köszönhetjük. A Gondeshapur Egyetemben felhalmozott tudás a muszlim civilizációra szállt tovább, mivel a bagdadi Bölcsesség Házában a tanítók közül nagyon sokan a Gondeshapur Egyetemről kerültek ki.

cteshiphon_rajz.jpg

A Pártus és a Szászánida Birodalom fővárosa Ctesiphon volt, ahol az uralkodói palotának a mai napig a világ legnagyobb boltíve van. Jelenleg a mai Bagdadtól nem messze van Irakban. Így adódott át az ókori elámiak, szúszaiak, médek és perzsák tudása a muszlim civilizáció számára. És nem véletlen, és így már jobban érthető, hogy az Abbaszida Kalifátus (az iszlám civilzáció hőskora) idejében miért a perzsák közül került ki a legtöbb tudós és művész, akik a későbbi civilizációk tudománytörténelmét meghatározták, és akik nélkül a mai modern Nyugat sem lehetne olyan modern.

sassanid_empire_map.jpg

avicenna_canon.jpgAz Abbaszida Birodalomban olyan perzsa tudósok voltak, mint Omar Khayyam (mi európában a rubai-ról ismerünk (4 soros versek), de Iránban a mai napig mint tudóst tartják számon, ő készítette el a perzsa naptárreformot, a hiperbola számításokkal évszázadokkal megelőzte európai matematikusokat, és már akkor a heliocentrikus világképet terjesztette, amikor azért itt Európában még máglya járt),

  • ibn Sina (=Avicenna, orvos, filozófus és tudós, a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja. Egyike volt a leghíresebb muszlim orvosoknak.) ,
  • al-Khwarizmi (algebra felfedezője),
  • al-Biruni (= Alberonius: „geodézia atyja”, az „indológia alapítója”, Kritizálja Arisztotelész fizikáját, és azt állítja, hogy a vákuumnak léteznie kell.
  • bevezette a kísérleti tudományos módszert a mechanikában. A mechanikán belül egyesítette a sztatikát és a dinamikát. a hidrosztatikát a dinamikával egyesítve megalkotta a hidrodinamikát),
  • ibn Abbas (= Haly Abbas), al-Fazari, Shaykh-i Baha'i, Muhammad Baqir Yazdi, stb...
  • al-Ghazali (egyik legnagyobb filozófus; a Nyugat filozóssnak tartja, de a muszlimok pedig az egyik legnagyobb vallástudósuknak)
  • Nizam al-Mulk nagyvezír, aki sorra alapította az iskolákat és egyetemeket (amiket róla neveztek el nizamiyyáknak, mint pl. a Bagdadi Egyetemet), valamint évszázadokkal Machiavelli előtt megírta a kormányzás könyvét (Book of Government - Siyasatnama)


A 16. sz. legelején vált Perzsia szunnitából siítává a Szafavida dinasztia hatalomra kerülésével. A Szafavidák 2 évszázados uralma alatt nemcsak teljesen újjáépült a mongol hódítások pusztítása után, hanem az akkori világ egyik leggazdagabb és legjelentősebb birodalmává vált. Akkoriban nem annyira tudományoknak, hanem a művészeteknek volt a központja: építészet, városépítészet, kertművészet, festészet, irodalom, költészet. Ekkor épültek ki a hatalmas fedett bazárok, amelyek közül a tabrizi nagybazár a mai napig a világ legnagyobb fedett piaca. A 2 évszád Perzsia 6000 éves történelmében szinte csak pár pillanatnak tűnik, de az ebben 2 évszázadban épített épületek, újjáépített városok, mozaikok, festmények, versek a mai napig meghatározzák az iráni városok városok látképét, és kulturális életét.

safavid_empire_map.png


2 évszázad hanyatlás, európai hatalmaknak való kiszolgáltatottság (Kádzsár és Pahlavi dinasztiák) után Irán (8 évig tartóháború és 3 évtizednyi nemzetközi szankciók ellenére) újjáépíti magát, hogy elfoglalja a történelmének megfelelő méltó helyet a világban. Ahogy mondani szokták: a múlt kötelez!

A fentiek után nézzünk néhány tényadatot a mai Irán tudományos eredményeivel kapcsolatban:

  1. Az iszlám világban oktatás és tudományok terén a legfejlettebb a 3 évtizede szankciók alatt levő Irán. Valamint Törökország, Malajzia és Tunézia, de Pakisztán és Jordánia sem áll rosszul.
  2. Az iszlám országok tudományos munkáinak a felét Irán és Törökország készíti.
  3. A muszlim országok közül Irán, Törökország, Malajzia és Tunézia költi GDP arányosan a legtöbbet a K+F-re, és a 100.000 főre jutó tudósok száma is ezekben a legmagasabb a muszlim országok közül.
  4. A Science-Matrix és a Web of Science szerint Iránban és Törökországban a tudományos publikációk száma a világ átlagának négyszeresével növekszik.
  5. Az iráni tudományos publikációk száma az elmúlt évtizedben 575%-kal(!!!) növekedett (SCImago adatai), és 3x annyi könyvet produkál, mint az összes arab ország együttvéve.
  6. Nanotechnológiában a világon megjelenő cikkek 4%-át Irán adja, a muszlim országokénak pedig a 42%-át.
  7. Irán jelenleg az El Nem Kötelezett Országok (Non-Aligned Movement = NAM, még a hidegháború idején jött létre azon országokból, amelyek egyik nagy tömbhöz sem, vagyis sem az USA-nak, sem a Szovjetuniónak nem akartak alávetni magukat, jelenleg 120 ország az állandó tagja, és 17 ország a megfigyelő státuszú tagja) elnökségét tölti be és először rendeznek a NAM számára tudományos és technológia összejövetelt, amelyet Teheránban tartanak.
  8. Ezzel a NAM országok számára a jövőt, a kitörést, az új korszakot akarja Irán megmutatni és elindítani: a tudományos és technológiai fejlődés útjára kell lépniük a NAM országoknak.
  9. Az iráni kormány több tagjának van amerikai egyetemen szerzett PhD-ja, mint az amerikainak.

 

  1. Magfúzió technológia területén a világon a 6. helyen áll
  2. Az őssejt kutatásban a 4. helyen áll a világon
  3. Az Institute for Scientific Information (ISI) 2008-as listáján Irán a tudománytermelő országok közül kémiából a 32., fizikából a 46., biológiából az 56. helyen áll, 2014-ben a nanotechnológia terén a 7. helyen.
  4. Több mint 320.000 középiskolásnak (high school) tanítanak nanotechnológiát, és 5 diákolimpiát tartanak nanotechnológiából, és 49 laboratórium foglalkozik nanotechnológiával.
  5. 17 egyetemen posztgraduális képzésben 25.000 nanotechnológia szakértőt képeznek.
  6. 148 iráni cég foglalkozik nanotechnológiával.
  7. 2012-ben már 31 tudomány- és technológia parkja (science and technology park) volt.
  8. Több mint 1500 tudásalapú cég működik az országban.
  9. Fejlett géntechnológiai laborjai vannak, vannak saját génkeresztezett állatai (első 10 ország között van a génkeresztezett és klónozott állatok tekintetébe)
  10. gyorsan fejlődik a robotika tudománya, és iráni mérnökök és egyetemisták intelligens robotokat terveznek, és Irán azon országok közé tartozik, ahol robotversenyeket rendeznek (ugyanúgy, mint Angliában, USÁ-ban vagy Japánban), idén 2015-ben is (15 országból vesznek rajta részt)
  11. Az SJR (spanyol ponzorálású tudományos adatbázis) listáján Irán a a tudományos publikációk számának tekintetében
  12. A citation indexe alapján Irán 2005-ben a 49. helyen állt
  13. Egy 2002-es brit kormányzati tanulmány szerint Irán a világ 30. legnagyobb tudományos hatású országa
  14. A kutató központjai (research centre) közül a top 1000-ben 3 intézettel is szerepel
  15. Iránnak van saját űrprogramja, űrtechnológia gyártása, űrügynöksége, és űrkilövő állomása és az első 10 országok közé tartozik, amelyek műholdat lőttek ki az űrbe
  16. Van saját nukleáris programja, és egy közel-keleti regionális részecskegyorsító építését tervezi - persze, csak ha nyugat ezt hagyja, mert jelenleg a normál nukleáris programját is ott próbálja meg akadályozni a nyugat, ahol csak tudja
  17. Sokaknak furcsának tűnik, de a '79-es forradalom óta az iráni egyetemeken olyan vendég előadok is tartottak órákat, mint Stephen Hawking, a Nobel-díjas Kurt Wüthrich és Pierre-Gilles de Gennes, stb
  18. 1979-es forradalom óta az egyetemisták száma 100 ezerről 2 millióra emelkedett
  19. A vallási vezetésű ország miatti közhiedelemmel ellentétben kiemelkedően magas az egyetemeken a nők aránya, a fizika szakon 80%
  20. Az ICT szektorban több mint 150 ezren dolgoznak

 

  1. Az egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson számítva a 80-as évek óta több mint négyszeresére (4,3-szorosára) nőtt: 1980-ban: 2,974 USD és 2012-ben: 12,986 USD (IMF adatok; a világátlag: 11,964 USD) - úgy, hogy közben a lakossága megduplázódott!!! (ha a lakosságszám változatlan maradt volna, akkor 8x-ra nőtt volna az egy főre eső GDP)
  2. Irán 2010-ben GPP-PPP alapon a világ 17. legnagyobb gazdasága (888,355 millió USD), nominal GDP alapon pedig a 26. legnagyobb gazdaság a világon (imf adatok);
  3. a The Economist Iránt 2008-ban az ipari termelési rangsorban (ebben csak az ipar!!! van benne, mezőgazdaság és szolgáltatások nincsenek benne!!!) a helyre tette;
  4. gyógyszeriparáról sokat elmond, hogy 55 gyógyszergyártó vállalat működik Iránban;
  5. Irán a világ 12. legnagyobb autógyártója (az Iráni autógyártás 1998-2008 között 445%-kal növekedett Irán, és 2009-ben 1,39 millió járművet gyártott, aminek 75%-a személygépjármű), és azon országok közé tartozik, amelyek elektromos autókat is gyártanak (adatok: OICA = Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége). Az autógyártásuk túlnyomó többsége belföldre készül, de 60 ezer darabot a környező közép-ázsiai országokba exportálnak, és az autóexportjuk értéke már meghaladja az évi 1 milliárd dollárt. Irán célja az évi 2 millió autó gyártása a mostani évi 1 millióról, jelenleg az ország GDP-jének a legnagyobb részét adja az olajszektor után: a GDP 10%-át
  6. Iránnak vannak az autóipar területén saját márkái és gyárai (Khodro, Saipa), de külföldi járműgyártók is megtalálhatóak az országban: német (Volkwagen, BMW, Mercedes, MAN), francia (Peugot, Citroen, Renault), svéd (Volvo), olasz (Fiat), kanadai (Solitac), kínai (Chery Automobil, Anhui Ankai Automobile), japán (Toyota), malajziai (Proton) és dél-koreai (Daewoo Bus Company, Kia motors) járműgyártó cégek)
  7. Irán tagja az N-11-nek (ugyanannak a Goldman Sachsnak a 2005-ös listája, amelyik 2003-ban megalkotta a BRIC országok kifejezést; N-11 (Next Eleven) tagok: Egyiptom, Indonézia, Irán, Törökország, Dél-Korea, Vietnám, Mexikó, Fülöp- szigetek, Nigéria, Pakisztán, Bangladesh - azokat az országokat tartalmazza, amelyek a BRIC országok mellett a 21. század legfontosabb gazdaságaivá válhatnak)
  8. a Világgazdasági Fórum a versenyképességi listáján (GCI) Iránt a 62. helyre tette a 2011-2012-es listáján (a szigorított szankciók előtti évi listán)
  9. Irán a világ 38. legnagyobb exportőr országa (a CIA World Factbook alapján)
  10. az idegenforgalmi bevételek szempontjából a 68. helyen áll a világban (ami nem a legjobb, de ahhoz képest, hogy a nyugati országok többségéből nincsenek szervezett utak Iránba, úgy már ez a helyezés nem is olyan rossz)
  11. Tagja az OPEC-nek, és az ECO-nak (7 ázsiai és 3 európai ország gazdasági együttműködése), és Shanghai Cooperation Organization (SCO) megfigyelő státuszú országa.

 

A sumerokkal egyidős 6000 éves civilizáció 2560 évvel ezelőtt lépett fel meghatározó politikai, gazdasági és kulturális tényezőként a világtörténelem színpadán, amikor a médektől a perzsák vették át a hatalmat. Azóta többször is sikerült a világtörténelemben fontos szerepet játszania. Amit a nyugati média elhallgat, hogy az ifj. Geroge Bush amerikai elnök által 2002. január 29-i kongresszusi beszédében a Gonosz tengelyének (Axis of Evil) nevezett Irán elkezdett újra felemelkedni. A képeken Persepolis, a 3 kontinensre kiterjedő Achaemenida Birodalom (amelynek több uralkodója is szerepel a Bibliában) fővárosának romjai (Nagy Sándor rombolta le) és 3D modellje, valamint a nagy óperzsa birodalom uralkodóinak sziklába vájt sírjai:

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kkbk.blog.hu/api/trackback/id/tr897959444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.10.14. 09:07:15

Tetszett a poszt. Tényleg keveset tudunk - tudatnak velünk Iránról.

Nem követelőzés a részemről, csak bátortalan érdeklődés. 32. 39. téma helyezését megtudhatnánk? Ipar és idegenforgalom.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.10.14. 16:10:20

"a 8 éves háború (nem ő kezdte, hanem őt támadták meg),"

az iráni-iraki 8 éves háború

katpol.blog.hu/2011/03/10/radio_az_irak_irani_haboru_a_hadak_utjan

szentkoronaradio.com/20150315/20110312-az-iraki-irani-haboru-1980-88

"a mai Iránban lakik a legtöbb őslakos (még az ókorban betelepült) zsidó"

az iráni zsidók:
www.akibic.hu/kozosseg/item/977-jol-erzik-magukat-iranban-az-ott-elo-zsidok

milyen feltételekkel lehet bevinni külföldi autót? védővámok vannak a külföldi autóra? protekcionizmus? állami gazdaság? mi van a közgazdasággal? arab bankok vannak? hogy működnek, kamat nélkül? import-export?

mi van az iráni jelenlegi joggal? törvénykezés? mert nekem úgy tűnik, szekularizált, mond valamit a vallási vezető, és mond valami mást a politikai vezető. a vallási vezető hogy szól bele a kormányzásba? bele szól? a törvénykezésbe?

tobias2 2015.10.14. 18:16:22

Mi a szerző véleménye a Salman Rushdie ellen az ajaktollasok által úgymond a Mehemed gyalázása miatt kimondott fatváról, azaz halálos ítéletről, amely ma is érvényben van?

tobias2 2015.10.14. 18:30:23

Mi a véleménye a Forradalmi Gárdáról, amely a szemem láttára tépte cafatokra egy külföldi orvostudományi egyetemen tanuló és éppen hazalátogató perzsa egyetemista nő orvosi tankönyveit, mert emberi testek voltak ábrázolva benne? Amikor a nő zokogva könyörgött, hogy ne tegyék, durván a padlóra lökték. Mi a véleménye erről?

Mi a véleménye a perzsa nőkről, akik otthon kussolnak, de külföldön pont úgy isznak alkoholt, viselnek bikinit, járnak férfiakkal táncolni, és egyáltalán csinálnak minden mást, ami odahaza tilos? Az iszlámra meg magasról tojnak. Hmm?

Célkereszt 2015.10.14. 18:38:37

A jogrendszerben elfogadott a szemet szemért elv. Ha nincs pénze a gyilkosnak megváltani magát, felakasztják. Lttam iráni filmet erről a témáról.

Burgermeister 2015.10.14. 18:44:19

A szerző véleményét a fentiekre én is várom!!!
Ismerek egy iráni férfit. Most jót vagy rosszat mondjak róla? Inkább semmit, jót nem nagyon tudok mondani.

midnight coder 2015.10.14. 18:59:33

@Célkereszt: A halálbüntetés Európában is be lenne vezetve, ha valóban demokrácia lenne.

Exploiter 2015.10.14. 19:06:18

A jelek szerint ha megszabadulnának az iszlámtól, még jó hely is lehetne.
Kíváncsi vagyok, melyik vezető meri végre ezt megtenni abban a közegben.

Seymour Glass 2015.10.14. 19:06:23

Két barátom éppen Iránon kerékpározik keresztül. Itt írnak az iráni élményeikről:
anapgyermekei.wordpress.com/2015/10/07/ket-fovaros-kozott/

PomberMaci 2015.10.14. 19:57:38

@tobias2: Gondolom az lesz a véleménye, hogy te beveszel minden amerikai fantázia maszlagot Iránról. Ugye bevetted a kuvaiti, inkubátorból csecsemők kidobálása sztorit is ami nagyban hozzájárult Irak szétveréséhez... nem beszélve a nem létező iraki tömegpusztító fegyverek esti meséjéről.

fehérfarkas 2015.10.14. 20:04:39

@rdos:

Köszi, hogy jeezted :)
Word-ből másoltam be a blog szövegszerkesztőjébe, és néhány helyen nem tette be azokat a számokat, amelyek után pont volt. Utólag próbáltam beírni azokat, de néhány sajna még így is kimaradt.

Helyesen így hangzik a 2 pont:

32. a The Economist Iránt 2008-ban az ipari termelési rangsorban (ebben csak az ipar!!! van benne, mezőgazdaság és szolgáltatások nincsenek benne!!!) a 39. helyre tette;

39. az idegenforgalmi bevételek szempontjából a 68. helyen áll a világban (ami nem a legjobb, de ahhoz képest, hogy a nyugati országok többségéből nincsenek szervezett utak Iránba, úgy már ez a helyezés nem is olyan rossz)

nick: 2015.10.14. 20:08:26

@tobias2: szted Iránban mindenki muszlim?
...tudod, vannak ún. más vallások is :-)
Iránban is...

exterminador 2015.10.14. 20:09:25

@tobias2: még mindig jóval liberálisabb hely, mint Szaúd-Arábia. Ami pedig a szövetségesünk.

fehérfarkas 2015.10.14. 20:14:46

@tobias2:

Szerintem a Salman Rushdie elleni fatva hülyeség, és csupán annyit ért el vele Khomeinei, hogy egy középszerű íróból a nyugati világ szemében hőst csinált. Ha nincs ez a fatva, akkor S.R. csupán egy a sok tucat iszlamofób íróból.

A normális muszlimok (ez a 99,99%) nem foglalkoznak ezzel az iráni származású középszerű íróval, aki a hírnevét Khomeini fatvájának köszönheti. Ráadásul a nyugati világ sem S-R. írói tehetségét ismeri el, hanem az iráni rezsimmel szembeni bátor kiállását. (bátor??? - a brit titkosszolgálat védelmét élvezve bárki lehet olyan bátor, hogy a brit királynőn és a brit koronán kívül bárkit és bármit szabadon gyalázzon)

fehérfarkas 2015.10.14. 20:31:30

@tobias2: "Mi a véleménye a Forradalmi Gárdáról, amely a szemem láttára tépte cafatokra egy külföldi orvostudományi egyetemen tanuló és éppen hazalátogató perzsa egyetemista nő orvosi tankönyveit, mert emberi testek voltak ábrázolva benne? Amikor a nő zokogva könyörgött, hogy ne tegyék, durván a padlóra lökték. Mi a véleménye erről?
Mi a véleménye a perzsa nőkről, akik otthon kussolnak, de külföldön pont úgy isznak alkoholt, viselnek bikinit, járnak férfiakkal táncolni, és egyáltalán csinálnak minden mást, ami odahaza tilos? Az iszlámra meg magasról tojnak. Hmm? "

A Forradalmi Gárda tagjai akkor csináltak ilyet, amikor még vidéki analfabétákkal, vagy csak általános iskoláig eljutottakkal volt teli, akik gyűlölték a városi értelmiséget, akikben a sah kegyeltjeit látták.
Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a sah korszakban a vidéki lakosság többségének esélye sem volt városi gimnáziumig eljutni és így a középosztályba felemelkedni. Hasonló jelenség Kínában Mao idején, és Vietnámban, meg Kambodzsában a komcsik hatalomra jutásakor.
Azóta viszont nagyon sok változás történt az országban. Ez a 2015-ös Irán nem ugyanaz, mint az 1979-es.

Nézzük meg konkrétan, hogy az 1979-es forradalom óta mik épültek, milyen infrastuktúrális fejlesztések történtek Iránban:

mindezt úgy, hogy az elmúlt 30 évben volt egy 8 éves háborúja, ahol nem őt támadott, hanem őt támadták és még vegyifegyvereket is bevetettek ellene, és kb 500ezer-1 millió közti iráni halt meg. A háború után újjáépítési segítséget irán nem kapott, hanem a mai napig gazdasági szankciókat alkalmaz ellene a nyugat. A szankciók feloldásáról csupán az idén kezdődtek meg a tárgyalások (miközben 2012-ben a meglévő szankciókon az USA nyomására a nyugati országok tovább szigorítottak).

1. a falvakban 40 ezer km utat építettek;
2. a közúthálózat mérete 173 ezer km;
ebből 1600 km autópálya (a shah korszakban csak 36 km autópálya volt: Teherán és karaj között) és 1400 km gyorsforgalmi út (ebből a shah korszakban elkezdték építeni a Teherán-Qom szakaszt, de már csak az új rendszer fejezte be a háború után);
a 170 ezer km-ből úthálózatból aszfaltozatlan 47 ezer km;
3. a vasúthálózat mérete 11 ezer km és évente kb 500 km-rel növekszik (a shah korszakban vasút csak néhány fontosabb település között működött),
megépítettek a vasutat Shiraz és Isfahan között (Irán legjelentősebb városai közül ez a kettő, olyan mint Olaszországban Milánó és Bologna);
4. Teheránban 5 metrót építettek (1999-ben adták át az elsőt!!!) + jelenleg további 2 épül,
de van már metró Mashdadban, Shirazban most épül 3 metróvonal, Tabrizban szintén épül metró, Isfahanban 2 metrovonal épül, de az iráni kurd terulet fővárosában Ahvazban is épül metro;
5. több ezer faluba és városba vezették be a vezetékes vizet, ahol a shah korszakban még a kutakról kellett vödrökben cipelni;
6. szintén több ezer faluba vezették be a vezetékes gázt, ahol a shah rendszer idején nem volt;
7. számos kórházat és iskolát építettek - 2005-ben a GDP 4,2%-át költötték egészségügyre;
8. a fiatalok között az írástudók aránya 94% (a shah korszakban a falusi lakosság fele analfabéta volt, hiába a forradalom óta történt hatalmas iskoláztatási program, de az idősebb generáció miatt sajnos a teljes lakosságnak csak 77%-a írástudó);
9. tömegesen kerülhettek be a vidékiek is az egyetemekre (2007-ben az egyetemisták 60%-a nő volt; a természettudományos és mérnökszakon 70% a nők aránya, a fizika hallgatóknak meg 80%-a nő - az UNESCO szerint Irán ezzel a világelső férfi-női hallgatói megoszlásban;
2008-ban az egyetemi hallgatók száma 3,5 millió volt);
10. a gyermekhalandóság (5 éves kor alatt) 1970-ben (shah-korszak) 191/1000 gyermek volt, 2000-ben (teokrácia) 35,6/1000 gyermek

exterminador 2015.10.14. 20:35:12

@fehérfarkas: egyébként a fatvát hivatalosan már visszavonták.

fehérfarkas 2015.10.14. 20:55:20

@Seymour Glass:

Köszi, elolvastam :)
Örülök, hogy vannak ilyen magyarok is. Ezekre lehet büszke az ország :)

steery 2015.10.14. 21:21:26

Ha sikerül elkerülniük, hogy háborúba bonyolódjanak bárkivel, és az iszlámot is meg tudják reformálni, hogy kevésbé akadályozza őket a vallási fanatizmus, akkor újra sokra vihetik.

szkepi 2015.10.14. 22:01:01

nem isértem miért nem békül ki a két ország - _Izrael és Irán. Határuk sincs.

firg_firg 2015.10.14. 22:06:09

De szeretnék iráni lenni !!!

fehérfarkas 2015.10.14. 22:36:42

@exterminador: "egyébként a fatvát hivatalosan már visszavonták."

Köszi az infót.
Ennek a fatvának a sorsa nem igzán érdekelt engem. Meg eleve ezeket a fatvákat hülyeségnek tartom.
Igazándiból fatvát csak ritkán lehet hozni, és akkor is az ulemmával megtanácskozva.
A fatvacunamival, ami az elmúlt pár évtizedben történt, az érték el az önjelölt fatvázók, hogy a fatva komolyságát vették el.

Khomeini szerepe számomra ellentmondásos és van benne negatív és pozitív egyaránt. Ő egy nagyon tehetséges és nagytudású vallási vezetőből vált egy zsarnok politikussá. A politika megrontotta. Persze ennek voltak előzményei: a sah rendszer több barátját és családtaját is megőlte, és megkínózta, őt is bebörtönözte, majd amikor túl híressé vált, akkor már nem mert hozzá nyúlni a rendszer, és inkább száműzte.

Egy viszont nem volt: ő nem volt korrupt. Semmit nem a saját anyagi érdekeiért csinált. Ő valóban hitt azokban az eszmékben amikről prédikált. Csak hatalomra kerülve erőszakkal próbálta elérni. Persze erre lehet azt írni, hogy az európai történelem nagy politikusai is teli vannak olyanokkal, akik erőszakkal érték el a céljaikat. Sőt, István király sem szépszóval hozta létre a keresztény magyar királyságot, és Mátyás király sem szépszóval tartott rendet. Khomeini is ebbe a kategóriába tartozik. Hatása messze túlmutatott Iránon, és a mai globális politikában az általa létrehozott Irán egy viszonyítási pont: vagy ellene van egy ország (és akkor betartja az ellene irányuló szankciókat), vagy mellette (és akkor meg megszegi a szankciókat).

És az is biztos, hogy kevés olyan karakteres politikus volt a 20. sz-ban mint ő. A világ legerősebb katonai országának (USÁ-nak a) bábdiktátorát senki nem buktatta meg úgy, hogy közben egy másik országban volt számüzetésben (és már csak a forradalom alatt ment vissza a saját hazájába). Majd utána a brit és amcsi olajcégeket teljesen kiűzi az országból. És az USA által támogatott Irak hadseregét is visszaveri (igaz, hogy 8 évig tartott a háború - de közben a népszerűsége egyáltalán nem csökkent), pedig az vegyifegyvert is bevetett ellene. Khomeini pedig megtiltotta, hogy válaszlépésként vegyifegyvert vessenek be Irak ellen. Sőt, Irán adott kórházi ellátást a Szaddam által vegyifegyverrel támadott kurd túlélőknek is (a nyugati sajtó ezt igencsak el szokta hallgatni).

Persze minden relatív, ha Khomieni általi kivégzetteket nézzük, és összehasonlítjuk az USA bábdiktátoraival mint Reza Pavlavi sah (a CIA által kiképzett SAVAK 120.000 embert ölt meg) vagy az indonéz Suharto elnök (félmillió embert öletett, teljes családjával együtt mészárolták le azokat, akikre ráfogták, hogy kommunista - és a hidegháborúban a kommunista országokkal teli levő Délkelet-Ázsiában Suharto képviselte az USA kapitalista érdekeit), akkor Khomeini hozzájuk képest még békésnek is számít. De még ahhoz képest is békésnek számít, hogy az amcsi hadsereg hány ember halálát okozta Vietnámban.
De ha az a kérdés, hogy a hatalomátvétele és a forradalma véres volt-e, akkor a válasz az: igen. Igen, ugyanúgy véres volt mint Cromwell vagy Robespierre forradalma. Csak velük ellentétben Khomeini egy olyan erős rendszert épített ki, amely a halála után is fennmaradt és nem tudott a restauráció megtörténni (nem tudott a régi rezsim visszatérni).

A forradalom idején kíméletlenül leszámolt a sah embereivel, és mindenkivel, akiben potinciális ellenfelet vagy riválist látott.
Persze az átlagemberre nem Khomeinei jelentette a veszélyt a vidéki műveletlen forradalmisták.
A sah rendszerben a vidék alig fejlődött és nagyon sok volt az analfabéta. A forradalom idején az iráni alúlművelt, analafabéta és fél analfabéta vidékiek a városokba beszabadolva a városi középosztályban látták meg az ellenséget: erkölcsetelnség, züllés, dekadencia, stb... Ez ismerős más országokbeli forradalmakból is, ugye? Hát, az iráni forradalom sem volt más mint bármely igazi forradalom a világ más részein.

Viszont azóta nagyon sokat változott az ország és a vezetés. 1979-ben a sah embereit elsöpörve a hivatalokat a műveletlen vidéki szegények töltötték fel leginkább, és a vallási rendőrséget is belőlük jött létre. Ma már egy hivatali álláshoz, még egy mezei adminisztratívhoz is megfelelő szakmai végzettség kell, a vezetői poszthoz pedig egyetemi diploma. És a vallási rendőrséget is ma már diplomás emberek vezetik.
De a rendszernek a kezdeti időszakon keresztül kellett mennie, beleértve a revans vágyat és a túlkapásokat.

fehérfarkas 2015.10.14. 23:13:47

@steery: "Ha sikerül elkerülniük, hogy háborúba bonyolódjanak bárkivel, és az iszlámot is meg tudják reformálni, hogy kevésbé akadályozza őket a vallási fanatizmus, akkor újra sokra vihetik."

Az USA és Izrael mindent megtesznek, hogy Iránt berángassák egy háborúba, mert közvetlenül megtámadni nemzetközi összefogás nélkül nem merik. Egy Irán elleni háborút az elemzők többsége egy tizedesjeggyel nagyobb nagyságrendűnek tart a költségeit tekintve mint az iraki és afganisztáni együttvéve. És ez a 2 háború is az USA költségvetését nagyon megviselte.
De az emberáldozatok és a sebesültek száma is legalább egy tizedessel nagyobb lenne az amerikaiak oldalán.

Ráadásul úgy nem tudnák legyőzni Iránt, mint ahogyan azt Irak, Líbia és Afganisztán esetében tették. Ez inkább a vietnámi háborúhoz lenne hasonlatos, ahol a támadó amerikaik közül rengetegen meghalnak, és az amerikaiak is rengeteg iránit pusztítanak, meg rengeteg iráni várost tesznek a földdel egyenlővé, és ahogy Irak esetében, úgy iránban is a több ezer éves műkincsek sokasága is elpusztulna. Vagyis egy igazi barbár háború lenne nagyon sok értelmetlen halállal és pusztítással, de Iránt nem sikerülne elfoglalni meg megszállni, és az irániakat sem sikerülne megtörni.
Egy dolgot nem szabad elfelejteni: még a mostani rezsimet legjobban gyűlölő irániban is hatalmas a hazaszeretet, és ha az országát és honfitársait megtámadják, akkor összefognak a támadók ellen megvédeni a hazájukat.

Ráadásul a mostani iráni hadsereg sokkal fejlettebb mint a 80-as évekbeli volt. Irán nem akarja megtámadni az USÁ vagy Európát, és megvédeni viszont meg akarja magát. És a mostani hadserege elég erős a védekezéshez.
Ráadásul logisztikailag is egy 1,6 millió km2, és 80 milliós lakosságú országban kellene a támadó félnek biztosítani a saját hadseregének ellátását és utánpótlását (Irak, Szíria és Afganisztán együtt sem területben, sem lakosságban nem teszik ki Iránét). Ráadásul földrajzilag is különböző típusú támadó alakulatokat kellene bevetni, mert magas hegyektől termékeny mezőgazdasági sík területeken át száraz, forró sivatagig nagyon változatot az ország.
Nem véletlen, hogy Irán ellen az USA és Izrael is csak 2 évtizede prédikál, de egyedül egyik sem meri megtámadni.

Az iszlám vallást em megreformálni kell, hanem a tanításait betartani.
És nem a vallási egyetemet végzett, tanult vallási vezetők uszítanak mások ellen, hanem a vallásilag tanulatlan szélsőségesek. Akiket egyébként a vallási vezetők már többször elítéltek. Csak a nyugati média nem az ulema tagjaitól idéz, hanem a szélsőségesektől, mert abból lehet nézettséget/olvasottságot növelő botrányt csinálni.
Az, hogy xy szélsőségesnek diplomája van nem jelenti azt, hogy ettől vallási vezetővé válna - ugyanis egy mérnöki, fizikusi, bölcsész, stb diploma világi diploma. Ezek bombagyártáshoz, fegyverkészítéshez meg egyebekhez jó diplomák, de vallási kérdésben csak annyira van otthon az illető, mint a mezei KDNP-s képviselő a keresztény teológiában: semennyire. Ellenben a saját képére próbálja formálni a vallást, és azt ráerőltetni másokra.

Van nagyon sok értelmetlenség az iráni szabályokban, de ha mélyen mögé nézel, akkor láthatod, hogy ezek politikai döntések és nem vallásiak.
Eleve amikor tökmindegy, hogy kicsoda arra hivatkozik, hogy az "azért tilos mert az nyugati", akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy a Koránban vagy a hadíszokban hol szerepel bármi Nyugat-ellenes?
Az szerepel benne, hogy Isten (a vallása) se nem Keleti, se nem Nyugati, mert az egész világot átfogja, Isten mindenütt ott van az egész világon. Legalábbis az Iszlám ezt tanítja.
Történelmileg nézve pedig a muszlimok számára a Nyugat 800 éven keresztül (Rashidun kalifátus, Omajjád kalifátus, Abbaszida kalifátus) a mai Tunéziától a mai Spanyolországig (akkoriban al-Andaluz vagy Andalúzia) terjedő területet jelentette, és úgy nevezték, hogy Maghreb = Nyugat.
És Tunézia, Algéria, Marokkó, Mauirtánia és Nyugat-Szahara területet arabul a mai napig Maghrebnek (=Nyugat) hívják.
Vagyis amikor valamelyik iráni vezető a Nyugatra hivatkozva akar valamit betiltani, mondván az nyugati, akkor nem vallási dolgot mond, hanem egy modern politikai fogalmat.
Ugyanis Irán számára a Nyugat = 1953-ban demokratikus Moszaddek-kormány megpuccsolása (CIA és MI6 Ajax hadművelete) és Reza Pahlavi sah hatalomba ültetése, és az iráni olajszektpr bagóért elprivatizálása az amerikai és brit olajcégeknek, majd 1980-ban Szaddam Husszen Irakjának támogatása az Irán elleni háborúban + Szaddamnak vegyifegyverek eladása (USA és Németország részéről), amiket Irán ellen vetett be, majd a mai napig tartó nemzetközi gazdasági szankciók, hogy ha már háborúban nem sikerült, akkor gazdaságilag tegyék tönkre Iránt.

Egyébként, amikor majd a Nyugat békésebb lesz Iránnal, és a gazdasági és politikai együttműködések megkezdődnek, akkor majd az iráni vezetők Nyugat-ellenessége is eltűnik. De előbb ehhez a Irán elleni szankciókat teljesen fel kellene oldani.

fehérfarkas 2015.10.14. 23:33:22

@Exploiter: @fehérfarkas: @steery: @exterminador: @Burgermeister: @tobias2:

A 79-es forradalom, mint minden igazi forradalom véres volt. Sajnos nagyon sok túlkapás történt, amikor az analfabéta és fél-anafabéta vidékiek, akik a sah korszakban el voltak nyomva és ki voltak zsákmányolva beszabadultak a nagyvárosokba és a sah-rendszer nyertesein, a városi középosztályon és értémiségen revánsot vettek.
Khomeini nem igazán vitte bíróság elé a túlkapásokat végzett forradalmistákat, meg hát nem is igazán tudta volna hova vinni, hiszen a forradalom elsöpörte a sah-rendszer bíróságait, az új pedig a forradalmistákból jött létre, ráadásul Khomeini a forradalom napjaiban nem volt intézményes vezető, mint egy miniszterelnök vagy köztársasági elnök,
ő szellemi vezető volt.
Európában talán Lutherhez lehetne hasonlítani, akit Európa szerte Skandináviától Erdélyig emberek milliói követtek és szónoklatai, beszédei, röpiratai hatására szembefordultak a Római Katolikus Egyházzal és az azt kiszolgáló királyokkal és földesurakkal.

Khomeini intézményesített vezetővé az ún. Legfelsőbb Vezetővé (Supreme Leader) majd csak a forradalom után válik, amikor az új rendszert és annak szabályait és intézményeit felállítja.
Ahhoz, hogy megértsük a forradalmi hangulatot azt kell látnunk, hogy a sah idejében a nép 20-30%-a élt jól, a többi meg nagyon nagy szegénységben, és vidéken 50% feletti volt az analfabétizmus. Egy nagyon szűk nagyvárosi középosztályra korlátozodott a sah korszak modern Iránja. Jól mutatja ezt, hogy 1979-ben a 8 milliós Teherán lakosságából 4 millió áram és csatornázás nélküli szegénységben élt. A város egyik fele amerikaias nagyvárosi életet élt, a másik fele szó szerint nyomorban.

Most képzeld el, amikor a vidéki és nagyvárosi szegények, analfabéták, alulképzettek együtt fellázadnak, akkor ott milyen reváns vágy lehet. Khomeini féle karakteres ember tudja csak az indulatokat olyan mederbe terelni, hogy a végén ne káosz, zűrzavar és polgárháború legyen, hanem egy szilárd új állam jöjjön létre. Ez Khomeini legnagyobb érdeme, hogy a forradalmi indulatokból és nagyon nagy szegénységből és analfabétizmusból egy igazi modern ország alapjait tudta lerakni, amit egy 8 éves háború és 2 évtizednyi nemzetközi szankciók sem tudtak megtörni, és most Irán a világ top 15 tudományos országai közé tartozik, és a top 15-ben van a nanotechnológia, űrtechnológia, magfúzió, géntechnológia, robotika, gyógyszeripar, rákkutatás, őssejtkutatás terén. 30 év alatt egy 50%-os analfabéta lakosságú országból a világ top 15 tudományos országába vitte be Iránt. Nem személyesen ő vitte be, hanem az ő általa felállított rezsim.

Egy olyan rendszer alapjait rakta le, amit nem lehetett sem háborúval, sem nemzetközi szankcióval és elszigeteléssel sem megtörni. Irak (1992-2003 között), Észak-Korea, Castro Kubája mind elszegényedett a nemzetközi szankciók és elszigetelés közben. Irán nemhogy nem szegényedett el, de az életszínvonal (GDP/fő alapján) közel 4-szeresére nőtt (úgy, hogy a lakossága megduplázódott, vagyis ha ugyanannyi maradt volna a lakossága, akkor 8-szoros GDP/fő életszínvonal javulás lenne), teljesen új iparágak épültek ki (amelyek a sah rendszerben nem is léteztek, és csupán importként szerezte be az ország a termékeket; pl. vasútgyártás nem volt a sah rendszerben, mindent külföldről szerzett be; most meg már exportál is vasútipari dolgokat a környező közép-ázsiai országokba) és tudományosan fejlett országgá vált, az ország tényleg belépett a 21. sz-ba.

fehérfarkas 2015.10.14. 23:43:32

Most egy kicsit a poszt alcíméhez kanyarodok vissza: "Irán tényleg a Gonosz hatalma? - avagy ami a nyugati mainstream médiából kimarad"
Ki is a Gonosz? Ki nevez kit Gonosznak? Mi nevezzük Iránt Gonosznak, vagy Irán minket?

Irán és Szíria egyaránt felajánlották az ezredforduló után a terrorizmus elleni harcban a szövetségüket az afganisztáni Tálib-rezsim ellen, de ifj. George W. Bush ezt visszautasította és a kongresszusi beszédében (2002. jan. 29.) a Gonosz Tengelyének (Axis of Evil) nevezte Iránt és Szíriát (Észak-Koreával együtt).
Irán konfliktusa az USÁ-val a hivatalos verzió szerint a forradalom idején elfoglalt amerikai nagykövetség eseményér vezethető vissza, de a valóságban nem a követség épülete az ellenséges viszony oka, hanem az, hogy Khomeini vezette új rezsim államosította az iráni olajszektort, és a brit és amerikai olajcégeket kizavarta az országból. És a mai napig nem engedi oda őket. Vagyis az olajbizniszből az USA olajcégei Iránban nem tudnak részesedni. 1953-ban a demokratikus Moszadek-kormányt is azért puccsolta meg a CIA (az MI6-szel közösen) az Ajax hadművelet keretében, mert Moszadek államosította az olajszektort.

Egyébként annak hatására, hogy idén a szankciók feloldásáról megkezdődtek a tárgyalások, rengeteg nyugati ország vezetője és nagy nyugati multi vezetője jelentették be látogatásukat Iránba. Sőt, még az amerikai ExxonMobil (a világ egyik legnagyobb olajtársasága) vezetője is azt nyilatkozta az idén, hogy az Irán elleni szankciókat fel kellene oldani, mert csak árt az amerikai gazdaságnak, és az amerikai olajcégeknek.
Az iráni vezetés pedig a szankciók feloldása közbeni tárgyalásokon olyanokat nyilatkozott, hogy az iráni olajszektor fejlesztésébe szívesen beengedik a külföldi tőket, a külföldi befektetőket (persze nem úgy mint a sah rendszerben, ahol bagóért kapta meg néhány amerikai és brit olajcég az egész iráni olajszektort - hanem korrekt piacgazdasági együttműködési alapon win-win szituációban).
Persze a szankciók még nem oldódtak fel eme sorok írása idején. A mostani világpolitikai helyzetben még ne igyunk előre a medve bőrére.

A Román 2015.10.15. 01:08:27

Hm, ezt a blogot valami katkós gimnazista írja, aki azért egy kis Marxba is belelógatta az orrát? "Perzsia volt a világ első birodalma, amely a politieizmust végleg lecserélte a monoteizmusra" Jesszus, ezt most pozitívumként emlegeti a posztíró Iránnal kapcsolatban? túl sok időt töltött hittanórán? Az egyistenhit a világ fejlődésének istenbizonyítéka?

fehérfarkas 2015.10.15. 16:10:18

@A Román:

A vallások évezredeken keresztül végigkísérték az emberi civilizációt. Sőt, nemcsak végig kísérték, hanem fontos, meghatározó elemei is voltak. Sőt jelenleg is az. Európa nagy része ateista, de az USÁ-ban nagyon sok a vallásos, ahogy latin amerikai országokban is. Ázsia és Afrika lakosságának nagyrésze szintén vallásos.
A legtöbb keresztény nem Európában él, hanem Ázsiában és Afrikában.
A világon a legtöbb ember valamelyik monoteista vallásban hisz (keresztény, zsidó, iszlám, zoroasztro, bahai). A 7 milliárdból közel 4 milliárd ember. Meg még kb. 1 milliárd hindu és félmilliárd buddhista, valamint még kb 100 millióra lehet tenni a törzsi animista vallásúakat. Vagyis a vallások még a 21. sz. elején is az emberiség több mint a felének fontos szerepet játszik. Így érthető, ha a világ legrébb óta folyamatosan monoteista országáról szóló posztban ez megemlítésre kerül.

Nem a perzsák voltak az első monoteista állam. De a korábbi monotesita államok nem tudtak sokáig fentmaradni: a zsidó királyság 300 év után megszünt. Egyiptomban pedig Ekhnaton alatt csak monoteizmus, mert fia visszatért a politeizmusra. A sábeusok pedig soha nem tudtak önálló államot létrehozni.
És azért is említésre érdemes a monoteizmus terén Perzsia/Irán, mert nemcsak a mai napig folyamatosan létező zoroasztrianizmusról van szó, hanem arról is, hogy a legtöbb ókori származású (vagyis őslakos) zsidó a mai Irán területén él (akiket még az 1. sz. végén a rómaiak üldöztek el, és a Perzsa Birodalom fogdta be őket). Ezen kívül Irán legnagyobb keresztény egyháza az örmény keresztény egyház, amelyik a világ egyik legrégibb egyháza, de a második legnagyobb keresztény egyháza pedig még az ennél is régebbi asszír keresztény egyház, és az asszírok a legelsőként áttért keresztények közé tartoznak.
A keresztényeknek, zsidóknak és zoroasztroknak a mai Iránban alanyi jogon jár a parlamenti képviselet.
De itt jött létre a bahai vallás is (bár őket a mostani rezsim politikai okból üldözi, mivel a sah korszakban a hivatalok és a vállalatvezetők jelentős részét bahaiok tötötték be, és a sah korszak kegyeltjeit a mostani rezsim üldözi).
Az iszlám szintén monoteista vallás, és Perzsia a legelsők között, a második kalifa, Omár kalifa idejében vált az iszlám birodalom részévé.
Vagyis, amikor mi nyugatiak a monoteizmusra, a zsidókeresztény kulturkörünkre hivatkozunk, akkor ne feledkezzünk el, hogy Perzsia/Irán nálunk régebbóta monoteista, és a legrébb őslakos zsidó lakosság, meg a legrégibb keresztény egyházak a mai Irán területén találhatóak (igaz, hogy kisebbségben, de a mennyiség nem befolyásolja sem a minőséget, sem a történelmi tényeket).

Továbbá a vallások mint kulturális, művészeti tényezők is nagyon fontos szerepet töltenek be az emberiség történelmében. Ezt nekünk Európában jól kellene ismernünk, hiszen a műemlékeink jelentős része templom vagy egyéb egyházi létesítmény, festmény, dísz, stb...
Gondolj csak arra, hogy a gótikus, reneszánsz és barokk templomaink mennyire meghatározzák az európai városok és falvak látképét. Még azokon a településeinken is, ahol már a lakosság többsége ateistává vált.

A fentiek alapján teljesen érthető, hogy Perzsia/Irán szerepe megkerülhetetlen, amikor az emberi civizáció egyik legrégibb intézményének, a vallásnak a szerepéről és történelméről beszélünk. És amikor mi európaiak és amerikaiak meg ausztrálok a zsidó-keresztény kultúrkörre hivatkozunk saját identitásunk révén, akkor ne feledjük el, hogy a legrégibb monoteista állam Perzsia/Irán, és az ókori monoteista vallások (zoroasztrianizmus, judaizmus, őskeresztény) folyomatosan a mai napig jelen vannak - még akkor is, ha a 7. sz-tól egy másik monoteista vallás (iszlám) került többségbe.
Továbbá a Közel-Keleten a vallás a mai napig meghatározó tényező, és Irán szerepét és régiós központi szerepre törekvését nem lehet megérteni, ha a vallási tényezőt, és a vallástörténelmi szerepét nem ismerjük.
Irán nem azét akar a Közel-kelet vallási központja lenni, mert síita-szunnita ellentét van (egyébként ezt csak a politikusok generálják - a mindennapi hívők között ez nincsen), hanem mert Irán évezredek óta a térség vallási központja, csak a európai gyarmatosítási időszak átrajzolta a térképet. És Irán vissza akarja venni a korábbi vezető szerepét.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.10.15. 17:33:09

@tobias2: úgy tudom már visszavonták sajnos.
meg is érdemli , az egy angol provokátor volt. azért kapta a fizetést, a feleségét, meg ezért kapta az angol lovagi címet, nagyon gáz:

kkbk.blog.hu/2012/11/29/az_argo-akcio_815

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.10.15. 19:41:29

@Seymour Glass: ez nagyon jó, de mi az a nap gyermekei?

". Tapasztalatunk szerint a Nap gyermekeit szeretettel fogadják a világ különböző részein"

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.10.15. 20:04:04

@fehérfarkas: ne használj wordöt. jegyzettömbe írd, notepadba

fehérfarkas 2015.10.15. 23:12:31

@tesz-vesz:

Az iráni gazdaság protekcionista, de ez egy szankciókkal súlytott országtól egyáltalán nem csodálható (de olyan országok is protekcionista gazdaságpolitikát folytatnak, amelyeket senki nem szankcionál, mint pl. az USA vagy Franciaország). A konkrét iráni vámok és egyéb adó meg export-import szabályokat ugyanúgy nem tudom, ahogy a magyarországit sem. Ezen a téren csupán a legáltalánosabb infóval rendelkezem (tesómnak kellett export-importból vizsgáznia, de nekem szerencsére nem).

A politikai rendszer felépítésével kapcsolatos kérdésedre már jobban tudok válaszolni.
Az irán politikai rendszere nem egy szűk csoportról szól - pont ezért nem lehetett Iránban arab tavasz. Az iráni politikai rendszer az egymással ellentétes politikai és gazdasági csoportok kényes egyensúlyán alapszik.

A legtöbb politikai hatalmat ugyan a legfőbb vallási vezető gyakorolja (de a mindennapi belpolitikától és pártcsatározásoktól távol tartja magát, ezeket meghgyja az elnök és a parlament közti csatározás terepének), de korlátozva van a hatalma a parlamentnek, az Őrök Tanácsának, és az elnöknek, meg a Forradadalmi Gárdának is.
Iránban a legfelsőbb vezető a vallási vezetők közül kerül ki, választás alapján, és onnantól kezdve teljeskörű politikai hatalmat is kap.
Ezen kívül van az Őrök Tanácsa, amely az elnök és a parlament felett áll (a mi Alkotmány Bíróságunknak a megfelelője), és a tagjait szitén vallási vezetőkből választják. De a keresztény egyháznak struktúrában szintén nem felel meg (az ókori bizáncinak is csak annyiban, hogy a legfelsőbb vezető egyszerre volt a vallási és a világi hatalom vezetője, csak ott császárnak, itt meg Nagy Ayatollahnak vagy Legfelsőbb Vezetőnek nevezi magát).
Egyébként érdekessége a dolognak az, hogy az iráni alkotmány szerint a legfőbb vallási vezető nem is kötelező eleme a rendszernek (vagyis, ha az legfőbb vallási vezető elveszti politikai hatalmát, a mai iráni rendszer akkor is működik tovább).

Az iráni elnök akarva sem lehetne diktátor, hiszen őt a parlament lemondathatja. Max 2 ciklusig lehet elnök, utána nem indulhat újraválasztatni magát. A parlament az elnök törvényjavaslatait bármikor leszavazhatja. Az őrök tanácsa az elnök törvénybeterjesztéseit szintén visszadobhatja. A legfőbb vallási vezető az elnök javaslatait érvénytelenítheti.

A fentieken kívül jelentős politikába beleszóló tényezők még az elmúlt évtizedekben meggazdagodott vállalkozók rétege (az új gazdasági elit), és a hatalmas pénzek felett gyámkodó vallási alapítványok is.
Ha a jelenlegi iráni rendszerben bármelyik hatalmi ág meggyengül, akkor az nem gyengíti a renszert, mert a rivális hatalmi csoport betölti a helyét - és ha magát a legfőbb vallási vezetőt megbuktatnák, akkor vagy egy másik csoport jelölné ki az utódját, vagy kiderülne, hogy Irán nélküle is ugyanúgy tud működni (amit ráadásul az alkotmánnyal alá is tudának támasztani - és még meg is lehetne ideológizálni: Khomeini szintjével senki nem ér fel, ezért a helyére utódjának mindenki alkalmatlan, így azt nem lehet betölteni).

Iránban a gazdaságban és politikában a legjelentősebb vallási szervezetek a Bonyadok (bonyad = karitatív alapítványt jelent). A Bonyadok jelentőségét nagyon jól mutatja az az adat, hogy Irán GDP-jének 20%-át irányítják. Több mint 100 Bonyad van Iránban. Számos iráni városnak van saját Bonyadja, ami a helyi mollával (mullah) áll kapcsolatban.

A Bonyad-e Mostazafen va Janbazan (Foundation for the Oppressed and Disabled, Elnyomottak és Rokkantak Alapítványa) az iráni textilipar 20%-át, az üdítőgyártás 40%-át (a Zamzam Cola is az ő termékük), az üveggyártás 2/3-át irányítja, de jelentős részesedése van a vegyiparban, gumiiparban és élelmiszergyártásban is. A Bonyad-e Mostazafen va Janbazan Irán 2. legnagyobb gazdasági társasága közvetlenül a nemzeti olajtársaság után, és egyben a Közel-Kelet legnagyobb holding cége. Több mint 200.000 alkalmazott és több mint 350 cég tartozik a tulajdonába. Több külföldi országban is aktívan jelen van befektetőként (Közel-Kelet, Afrika, Dél-Ázsia, Oroszország, FÁK tagállamok, sőt még Európában is) A vagyona több mint 12 milliárd dollár, és a Nemzeti Gárda számos vezetője is ebből az alapítványból került.

Az Asten-e Quds a legrégibb mai napig folyamatosan működő alapítvány: 1197 éve, Imam Ali Reza halálakor hozták létre a szentélyének fenntartására, és azóta a mai napig folyamatosan működik. A vagyona meghaladja a 15 milliárd dollárt. Autógyártásban, mezőgazdaságban, ingatlanberuházásban, építőiparban, turizmusban, egészségügyben, gyógyszergyártásban, biztosításban egyaránt érdekeltségei vannak, és az alkalmazottainak száma meghaladja a 19.000 főt. Vannak saját egyetemei, kutatóintézetei, múzeumai, általános és középfokú iskolái. De vannak saját újságai is (1 napilap, és 2 magazin), és nyomdája is.
Az újságíró Christopher de Bellaigue írta azt, hogy ha egy mashhadit megkérdezel, hogy ki a város legfontosabb embere, akkor nem a polgármestert nevezi meg, hanem az Asten-e Quds vezetőjét.

tobias2 2015.10.16. 05:50:46

Ez nem maradt ki a nyugati mainstream médiából: menet közben kiesett a Mahan Air iráni légitársaság egyik Boeing-747-es utasszállítójának a motorja.

aviation-safety.net/wikibase/wiki.php?id=180400

Ezt a Boeing gépet egy darabig nem várja a felleg...

fehérfarkas 2015.10.16. 08:35:18

@tobias2:

Ezen nincs mit csodálkozni. A szankciók a repülőgépekre és alkatrészeikre is vonatkoznak. 2 évtizede nem tud Irán legálisan beszerezni sem új repülőgépeket, sem alkatrészeket hozzá, hanem "házilag" kell hozzá csinálnia az alkatrészeket. A repülőgépek nem olyanok mint a papírrepülő, hogy bármikor hajtogatsz hozzá. Ide elég komoly technlógia kell, meg a megfelelő szabványok.
Irán venne új gépeket, idén is már lehetett olvasni miket venne, és a nyugati repülőgépgyártók is már régóta fűzik a kormányaikat had kereskedhessenek Iránnal, de az USA még mondott áment a szankciók feloldására (csupán tárgyalgat róla), a többi nyugati ország pedig 2012-es szigorított szankciók nem önelló orzágként viselkedik, hanem olyanként, mintha Washnigtonból közvetlenül irányítanák.
Pedig 2012 előtt Franciaország, Németország és Svédország többször is megszegte a szankciókat és kereskedett Iránnal. 2012 nyara (ez volt az az időpont amit az USA ultimátumként tűzött ki az európai országoknak a meglévő szankciók további szogorítására - mert a hagyományos szankciókkal Irán nem akart gazdaságilag csődbe menni) óta ők is beálltak a sorba.

iho.hu/hir/iran-nagyvasarlo-lenne-de-kitol-vehet-repulogepet-140611

"Irán nagyvásárló lenne, de kitől vehet repülőgépet?

iho
2014.6.12 10:00
Ha a nyugatiak embargója nem enyhül tovább, a társaság az oroszokhoz és a kínaiakhoz fordul, kérdés, tőlük mikor és mit kaphat...

Az iráni nemzeti légitársaság elnök-vezérigazgatója, Farhad Parvaresh szerint cége „legalább” száz új utasszállítóval alakítaná újra a flottáját – ha az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat feloldanák.

Az Iran Air vezetője szerint keskenytörzsű és szélestörzsű, nagy befogadóképességű gépekre egyaránt szüksége lenne a cégnek. A dohai IATA-konferencián készült interjúban úgy fogalmazott, hogy az Iran Air kapcsolatban áll „sok repülőgépgyártóval”, és hozzátette: „Korábban ez nem volt könnyű, de most már nem tilos egyik oldalnak sem”.

REPÜLÉS
Irán nagyvásárló lenne, de kitől vehet repülőgépet?

iho
2014.6.12 10:00
Ha a nyugatiak embargója nem enyhül tovább, a társaság az oroszokhoz és a kínaiakhoz fordul, kérdés, tőlük mikor és mit kaphat...

Az iráni nemzeti légitársaság elnök-vezérigazgatója, Farhad Parvaresh szerint cége „legalább” száz új utasszállítóval alakítaná újra a flottáját – ha az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat feloldanák.

Az Iran Air vezetője szerint keskenytörzsű és szélestörzsű, nagy befogadóképességű gépekre egyaránt szüksége lenne a cégnek. A dohai IATA-konferencián készült interjúban úgy fogalmazott, hogy az Iran Air kapcsolatban áll „sok repülőgépgyártóval”, és hozzátette: „Korábban ez nem volt könnyű, de most már nem tilos egyik oldalnak sem”.

Egy igazi klasszikus, ma már személyszállításra ritkán haszált típus, az A300-as
viewEgy igazi klasszikus, ma már személyszállításra ritkán haszált típus, az A300-as

A ch aviation összefoglalója szerint az Iran Air flottája jelenleg tizennégy A300-as két A310-es, hat A320-200-as, nyolc Boeing 747-es (a 400-asnál korábbi változatok), tizenhat Fokker 100-as, és két MD-82-es. A légitársaság „kívánságlistáján” a keskenytörzsű kategóriában az A320 és a B-737-esek közül a 800-as is szerepel a lehetséges típusok között, a szélestörzsű osztályban pedig az A330-as és 350-es, valamint a Boeing 777-es, 787-es, sőt, a rendeléshiányban szenvedő 747-8-as is ott sorakozik a szükséges beszerzések között. Említette ezen kívül a Reuters tudósítása szerint az elnök-vezér a brazil Embraer és a kanadai Bombardier (regionális) gépeit, vagyis kevés kivétellel szinte a teljes, nyugati termékpalettát.

Ugyanakkor a kérdés az, eljut-e az Irán nukleáris programja miatt elrendelt szankciórendszer már megkezdett oldódása addig a pontig, amikor a nemzetközi szervezetek lehetővé tennék modern utasszállítók, és az ezzel együtt járó technológia eljuttatását az irániakhoz, akik egyébként láthatóan intenzíven próbálnak átvenni minden lehetséges átvehetőt a nyugati modern ipari, pláne hadiipari termékekből, miközben rendkívül büszkék arra, hogy saját iparuk is mi mindenre képes.

Bizonyos termékek esetében a tavalyi genfi csúcson elért megállapodás nyomán a Boeing és a General Electric számára engedélyezték egyes részegységek, alkatrészek szállítását Iránnak, és az Iran Air néhány, rég leállított gépe ennek révén állhatott ismét forgalomba, köztük 747-esek is. Állítólag nemcsak a Boeing, hanem az Airbus is kérte új gépek ajánlásának lehetőségét, ezt az Airbus a Reuters kérdésére később tagadta. A Fokker pedig nemrég kapott tíz és félmillió dolláros büntetést, amiért még a teljes embargó idején adott el alkatrészeket a teheráni központú légitársaságnak.

Ugyanakkor az Iran Air elnök-vezérigazgatója arra nézve is programot jelölt, ha a nyugati technológiához továbbra sem jut hozzá Irán: ez esetben, mondta egyszerűen, „az iráni légi ipar Kínához és Oroszországhoz fordul”. ..."

fehérfarkas 2015.10.19. 18:12:44

Ezt két éve írtam ide a blogra egy másik posztra, de ide is illik (akkor még nem volt Iránról szóló posztom).

Eszembe jutott közben még más is.
A perzsák vannak kb 80 millióan. 1 országban vannak többségben: Iránban, ahol a lakosságnak kb 60%-a perzsa, de kisebbségben perzsák élnek Irakban, Afganisztánban, Tadzsikisztánban, Üzbegisztánban, Irakban néhány arab olajmonarchiában, meg a 20. sz-i bevándolróként több nyugati országban is.
Az arabok összesen vannak 360 millióan 16 országban többségben és még több más országban kisebbségben (az ún. arab világ országainak száma 22 - de ebben már olyan országok is benne vannak, ahol az arabok kisebbségben vannak, de az adott országban mégis az arab a hivatalos nyelv, vagy nagyon erős az arab kulturális hatás).

De a nyelvin és etnikain kívül van egy nagyon fontos különbség: a mentalitásbeli.
A perzsák egy 6000 éves civilizáció részének tekintik magukat, amely civilizációnak voltak különböző fázisai, erős és gyenge pillantai, hőskorszakai és válságai egyaránt.
Az arabok nagy egységes civilizációt soha nem alkottak, mégha ők is több ezer évre tudnak visszamenni a saját múltjukba (az ókori Sábai királyság (mai Jemen), Áden (mai Omán), Palmyra, Nabateusok, stb...). De ezek mind egymástól független, vagy néha egymással is harcoló civilizációk voltak. Míg a perzsáké egy egységes nagy birodalom volt.
Később az Iszlám kalifátusok idejében valóságban egy multikulturális, többnemzetiségű és többvallású civilizációról volt szó, ahol kezdetben az uralkodó réteget adták a muszlim arabok, de később ez átkerült más népcsoportokhoz (törökök, kurdok, perzsák, berberek, mongolok, stb).
Meg az arabok nem is annyira etnikai szempontból nézik az arabságot, hanem mindenki arab, aki arabul beszél, és arab szokások szerint viselkedik. Ezért van az, hogy Észak-Afrikában több országot is az arab civilizációhoz sorolnak, miközben a lakosságuk csupán elenyésző kisebbsége arab - de a más etnikumok is arabul beszélnek, és arab kulturális tradíciók szerint élnek.

És van egy másik nagyon fontos dolog a mentalitást illetően, ami miatt az arabokat már a nyugathoz sorolom, míg a perzsákat és törököket a kelethez: a spiritualitás.
Az arabok ugyanúgy mint az európai népek kevésbé spirituálisak. A Koránnak ők sokkal inkább a jogi, a világi és társadalmi törvények értelmezését tartják fontosnak,míg a perzsák és törökök meg a spirituálisat. Nem véletlen, hogy a szúfi és dervis rendek leginkább Khoraszán (a középkorban Perzsia része, jelenleg meg 6 ország osztozkodik rajta) és Anatólia (ma Törökország része) területén jöttek létre a jelentősebb szúfi rendek, és a mai napig (az ateista 20. sz-i rezsimeket is túlélve) virágoznak. Az araboknál is vannak szúfi rendek, de náluk sokkal kevesebb, és a társadalomra gyakorolt jelentőségük is elenyésző.
A másik pedig a shíita irányzat. A shíiták az Iszlámot sokkal spirituálisabban élik át, mint a szunniták. A világi jogi értelmezés helyett a belső erkölcsi és spirituális értelmezésre helyezik a hangsúlyt. Ezért is tudták a Szaffavidák (azeri nép, amely uralma alá hajtotta Perzsiát a 16 sz-ban - és az azeriek pedig egy török népcsoport; egyébként Irán után Azerbajdzsn a világ 2. shíita többségű országa) a 16. sz-ban Perzsát szunnitából shíitává átformálni. Az araboknál is vannak shíiták, de sokkal ott sokkal kevesebben, és egyedül a Fatimida birodalom (Egyiptomban) volt shíita arab birodalom, de az csupán 300 évig tudott fentmaradni.

De ugyanez az építészetben és festészetben is meglátszik: elég csak megnézni a török és perzsa miniatúrákat.
Az építészetben az arabokra a sokszög építészet a jellemző: 4szög (téglalap, 4zet, kocka, hasáb), 8szög, 3szögekből összerakott sokszög alaprajzok és mintázatok.
A perzsáknál és a törököknél meg a kör és gömb a jellemzős: csak rá kell nézni a törökök kupolák kupolák hátán féle mecsetekre, vagy a perzsák óráisi hagymakupolás mecseteire. De nemcsak a vallási épületeknél, hanem a kereskedelmiknél (bazárok, karavánszerájok) meg iskola és fürdőépületeknél is rendszeresen alkalmazzák a kupolákat. Ezzel szemben az arab épületek laposabbak, vagy egymás mellé rakott kis 3szöges sátortetős elrendezésűek.
Az egyik a nyugati: geometrikus, szögletes, merev, szimmetrikus világképet képviseli, a másik a keleti: légies, könnyed, gömbeszerű (gördülékenységet kifejező), a szimmetriát megtörő (vagy figyelmen kívül hagyó), mintha a föld helyett a kozmoszt célozná meg.

Persze ezek sarkítások, mert a valóság nem fekete-fehér, és vannak átmenetek és kereszteződések köztük. Én inkább a 2 nép közti fő kontúrokat említettem meg :)

fehérfarkas 2015.10.20. 21:37:23

@tesz-vesz:

Köszi, már láttam korábban :)
A szír konfliktus is megérne külön posztokat, de mivel az ismeretségi körömben pro- és kontra vannak emberek, ezért az ezzel kapcsolatos infókat csak emailben küldöm tovább azon ismerőseimnek, akikről tudom, hogy érdekli a téma :)

fehérfarkas 2015.10.21. 00:55:47

Itt ez a cikk, érdemes elolvasni:
geopoleurasia.blog.hu/2014/11/16/iran_megitelesenek_valtozasa_a_geopolitikai_jatszmaban
Magyarul Iránról nem sokat lehet olvasni ilyet. A cikk óta eltelt egy évben kiderült mi miatt változtatta meg az Economist az álláspontját Iránról: idén az Irán elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak nagyhatalmak, és az USA is belement a szankciók feloldásába (persze várjuk ki a végét, hiszen még nincsenek a szankciók feloldva - de 2 évtizeden keresztül szóba sem kerülhetett az USa részéről, 3 évvel ezelőtt pedig szigorította az USA a szankciókat, idén pedig a feloldásáról tárgyal).
A The Economist különszámának egy jó kis összefoglalása.
Néhány részlet az összefoglalóból:

"Ahmanidedzsad elnök alatt a jólét nagy gyorsasággal és széles körben terjedt. A sokak számára elérhető kölcsönök, segélyek és szociális lakésépítési programok – bár korrupció kísérte őket – dollármilliárdokat juttatott el a szegényekhez. Mindeközben hatalmas infrastruktúrális fejlesztések folytak, az embargó ellenére is: Teheránban csillogó toronyházak, hidak, felüljárók, alagutak, magasított utak és sétáló övezetek sokasága épült. A lap idézi Jack Straw korábbi brit külügyminisztert, aki szerint Teherán jobban hasonlít Madridra vagy Athénra, mint Karióra vagy Mumbaira. A kisebb nagyvárosok még többet változtak: Tabriz, Siraz vagy Iszfahán felszíne alatt metróvonalak húzódnak. Az egy főre jutó GDP az 1993-as 4.400 dollárról 13.200-ra nőtt.

Az iráni forradalom résztvevőinek gyermekei a világra nyitottan utazgatnak, gyakran külföldi egyetemekre járnak, és nyugati médiát néznek. A korlátozott tartalmakat otthonról az interneten keresztül, virtuális magánhálozatokon (VPN) keresztül érik el. Magának Khomeininek a 15 unokája közül is többen nyíltan kritizálják a rendszert. Az érintett korosztály 55%-a (!) jár egyetemre. Az iráni kormány több tagjának van amerikai egyetemen szerzett PhD-ja, mint az amerikainak. Az iráni tudományos publikációk száma az elmúlt évtizedben 575%-kal (!) növekedett. Irán ma háromszor annyi könyvet ad ki, mint az arab világ összesen.

(...)

Az iszlám forradalom vaskos iróniája, hogy Irán szekularizáltabb lett, mint a gyűlölt és zsarnoki sah idejében, akinek 1953-ban kezdődő uralma alatt üldözték a papokat. A vallás erőltetése meg is utáltatta az emberek jó részével azt. Egy idézett vélemény szerint az ország annyira muzulmán csak, mint amennyire Olaszország katolikus.

(...)

Az Iszlám Forradalmi Gárda nem csak paramilitáris fegyveres egységként és titkosügynökségként működik, hanem hatalmas üzleti vállalkozásokban is érdekelt. Közvetlen irányítása a legfőbb vallási vezető, Khamenei ajatollah kezében van, akit a rendszer bennfentesei élethosszra választanak, szemben a köztársasági elnökkel. Több volt gárdaparancsnok kormánytagként folytatja pályáját, de ettől eltekintve is jelentős politikai befolyással bírnak. (...) A Gárda ellenőrzi Irán nukleáris programját is. A szervezet hatalmas vállaltbirodalom felett is őrködik. Saját mobilszolgáltatója, olajvállalatai, járműgyártó és gépgyártó vállalatai vannak, és a privatizációs bevételek jó része is hozzájuk folyik be.

Elődjével ellentétben Rohani elnök nem áll közel a Gárdához.

(...)

A tábornokok nagy része olyan üzletekben érdekeltek, amelyeket súlyosan sértenek a szankciók. A Gárda üzleti érdekeltségei önmagában ugyan komolyak, de nem dominálnak a gazdaságban – a GDP mintegy 5-10%-ára tehető, főleg a távközlésben, energetikában és a szállításban. A Quds Force parancsnoka, Quassem Suleimani tavaly egy parlamenti vitában megvédte a „galamb” külügyminisztert és a főtárgyalót a radikálisoktól. Egy gárdaközeli akadémikus szerint csak csekély ellenzéke van a Gárdán belül a tárgyalásoknak. Maga Suleimani is a megegyezés híve.

(...)

Irán gazdasága a harmadik legnagyobb a Közel-Keleten, egyben a legfejlettebb is. Jelentős ipari bázisa van, jól képzett munkaerővel. A szolgáltató szektor a gazdaság 52%-át teszi ki. Az irániak sokkal komfortosabban élnek, mint egy nemzedékkel korábban, de az utóbbi három évet kemény visszaesés jellemezte.

(...)

Az 1979. óta tartó szankciókat az Egyesült Államok vezette be. A szövetséges országok 2005. után

(...)

Iránnak régóta ambíciózus tervei vannak arra nézve, hogyan lehetnének az iszlám világ vezető ereje. Ebbéli törekvéseiket azonban kezdettől fogva beárnyékolja, hogy a szunnita arabok mindig is gyanakvással néztek a síita perzsákra. Ennek ellenére Irán sikerrel építette ki a Teherán, Bagdad, Damaszkusz és Bejrút érintésével kirajzolódó „síita félholdat”. Az iraki pozíciószerzés a Husszein-rezsim összeomlásával következett be, Szíriában pedig a szovjet támogatás megszűnése utáni rést töltötték be. Az Aszad-rendszer nem kis részben éppen az iráni támogatásnak köszönheti, hogy nem omlott össze az erőteljes támadások ellenére sem.

(...)"

fehérfarkas 2015.10.21. 00:57:49

@fehérfarkas: folytatom a cikkból az idézeteket:

"(...)

A nukleáris tárgyalások sikere elsősorban nem Genfben, a tárgyalások helyszínén fog eldőlni, hanem a teheráni és washingtoni hátországban, ahol mindkét kormányzatnak meg kell küzdenie saját héjáival. A kétoldalú diplomácia színtere elsősorban az ENSZ, az ott dolgozó diplomaták révén, már csak azért is, mert a két ország politikusai nem jártak egymás följén immár 35 éve. Ezek a háttértárgyalások fontosak lehetnek a sikerhez.

Minden múltbeli sérelem és szembenállás ellenére most komoly esély van a megegyezésre. Iránnak mind gazdaságának, mind térségbeli szerepének stabilitása érdekében szüksége van a kompromisszumra. Az Egyesült Államok eközben iszlamista szélsőségesekkel harcol Irakban és Szíriában, védelmezi Európát Oroszországtól és ázsiai szövetségeseit Kínától, ami aligha tesz lehetővé egy támadást Irán ellen. Úgy tűnik, az egyezséget most könnyű elérni.

(...)

Teheránban máris rendre üzletember-delegációkat fogadnak, abban bízva, hogy szövetségesekre lelhetnek bennük a szankciók feloldása érdekében. A látogatók úgy emlegetik az országot, mint a világ „utolsó zárt piacát”. Ismerős arcok térnek vissza, mint például a Peugeot menedzserei. A cégnek 2012. előtt 30%-os részesedése volt az iráni piacon.

Bár a szankciók – amerikai becslések szerint – az elmúlt három évben 25%-kal vetették vissza a GDP-t, az még mindig 1,2 trillió dolláros értéket jelent (vásárlóerő-paritáson), ami Iránt a világ 18. legnagyobb gazdaságává teszi. A 80 milliós népesség jól képzett, az országnak hatalmas olaj- és gázkészletei vannak. A teheráni tőzsde a második legnagyobb a Közel-Keleten, 150 milliárd dolláros kapitalizációval. A részvényeknek csupán 0,1%-a van külföldi kézen, ellentétben az isztambuli tőzsde 50%-os mutatójával.

A külföldiek számára a legvonzóbb befektetési terület a feldolgozó ipar. Irán járműipara a GDP 10%-át teszi ki, a szankciók előtt 10 millió embert foglalkoztatva. A kiskereskedelem szintén igéretes szektor. A bányászatban is nagy lehetőségek vannak, a kőolaj és fölgáz mellett a kitermelhető réz mennyisége is jelentős.

A lap által megkérdezett szakértő szerint a privatizáció és a liberalizáció legalább olyan fontos, mint a szankciók feloldása. (A magyar olvasó számára ismerősek lehetnek ezek a szavak, a rendszerváltás idejéből.) A több évtizedes izoláció miatt ugyanakkor az irániak jó része gyanakodva figyel a befektetni készülő külföldi tőketulajdonosokra. De mindent összevetve, a külföldi üzletemberek komoly vagyont szerezhetnek befektetéseikkel, ami vállalhatóvá teszi számukra ezt a kockázatot."

fehérfarkas 2015.10.28. 00:23:36

Irán bankrendszere visszakapcsolódhat a SWIFT-hez, ahonnan a 2012-es szigorított szankciók alatt kapcsolták le, hogy ezzel is bénítsák az iráni gazdaságot, hogy az iráni bankok és a világ többi bankjai között ne történhessenek pénzügyi tranzakciók.

www.presstv.ir/Detail/2015/10/26/435085/SWIFT-awaits-OK-for-Iran-services

"SWFT awaits OK for Iran services

Mon Oct 26, 2015 5:18PM
SWIFT says most Iranian banks will be able to use its services as soon as sanctions lifted.

SWIFT says most Iranian banks will be able to use its services as soon as sanctions lifted.

SWIFT announced on Monday that most Iranian banks will be able to reconnect to its financial-transactions system, a key to rekindling foreign trade, as soon as the economic sanctions against the country are lifted.

Banks that were subject to sanctions specified in the nuclear deal between Iran and the P5+1 will automatically be able to reconnect "following the completion of our normal connection process, that is administrative and systems checks, connectivity and technical arrangements", Reuters has quoted SWIFT as saying in a statement.

The Central Bank of Iran (CBI) said in July that the country’s state-run banks will soon rejoin SWIFT once Iran's nuclear agreement with the world powers enters into effect.

Nevertheless, some Iranian banks are still believed to remain excluded under other sanctions.

SWIFT, or Society for the Worldwide Interbank Financial Telecommunications, is a global supplier of secure messaging services, which is used by nearly every bank around the world to send payment messages that lead to the transfer of money across international borders. It operates service transmitting letters of credit, payments and securities transactions among 9,700 banks in 209 countries.

In early 2012, SWIFT announced that under pressure from the European Union, it had decided to discontinue communications services to Iranian banks and financial institutions that are subject to European sanctions. Accordingly, it blocked 30 Iranian banks from using its services, literally cutting off Iran from the global banking system.

Based on an agreement reached between Iran and the P5+1 in July, all economic and financial sanctions against Iran will be removed. In addition, all bans on Iran’s Central Bank, shipping, oil industry, and many other companies will be lifted.

Several Iranian private banks including Dey, Saman, Pasargad, and Parsian in addition to two state-run banks - Maskan and Keshavarzi - are currently connected to the SWIFT network."

fehérfarkas 2015.11.03. 17:33:18

Az Eurowings, a Lufthansa, az Austrian Airlines repülőjáratokat indítanak Németország és Irán között, a TUI pedig iráni idegenforgalmi befektetésekről tárgyal.
Alsó-Szászország minisztere 100 fős delegációval megy Iránba tárgyalni.
Németország gazdasági minisztere pedig Daimler, Siemens, Linde, BASF, GIZ képviselőivel volt Iránban tárgyalni.

www.presstv.ir/Detail/2015/10/31/435699/Iran-aviation-flights-Lufthansa-Eurowings

Eurowings to launch low-cost flights to Iran
Sat Oct 31, 2015 7:50AM
A Eurowings Airbus A330

A Eurowings Airbus A330

Germany’s Eurowings will launch flights to Tehran, becoming the latest carrier to announce service for one of West Asia's main commercial capitals.

The airline, Lufthansa’s low-cost subsidiary, will start a weekly service from Cologne Bonn Airport to the Iranian capital from the end of March before doubling it from May.

The route will be operated with an Airbus A330 in long-haul configuration with excellent seating and entertainment comfort and is already available for booking via the Eurowings website, the airline said.

Tehran, with a population of around 15 million, is one of the country's most important transport hubs.



Last week, Lufthansa and its subsidiary Austrian Airlines announced plans for new flights to Iran amid a growing demand as business and tourism is crawling back to life in the resource-rich country.

Lufthansa will launch flights from Munich to Tehran and switch to larger Boeing 747s instead of an Airbus A340 for its flights from Frankfurt to Tehran from the summer of 2016, the German aviation website aerotelegraph said.

Austrian Airlines will be also departing twice a day from Vienna for the Iranian capital, offering one extra daily flight, starting March 11.

Germany’s TUI Group, the largest leisure, travel and tourism company in the world, is in talks with Iranian officials to make investments in the country which is being billed as the most lucrative hospitality development market.

Earlier this month, minister of economic affairs, labor and transport for Germany's federal state of Lower Saxony Olaf Lies led a delegation of 100 German politicians and traders on a four-day visit to Iran.

The visit came on the heels of German Economy Minister Sigmar Gabriel who traveled to Iran in July at the head of a high-profile delegation of state officials and representatives of Daimler, Siemens, Linde, BASF, GIZ and others.

fehérfarkas 2016.04.13. 23:05:30

napiiszlam.blog.hu/2016/04/13/kultura_teheran_es_a_konyvek
"KULTÚRA - Teherán és a könyvek
2016. április 13. - Napi Iszlám

KULTÚRA - Teherán és a könyvek

A világ legnagyobb könyvesboltja nyílik meg Teheránban két hónap múlva, jelentette be Mahmúd Szálehi, Irán kulturális örökség minisztériumának vezetője. Az imponzáns címet jelenleg New York város egy 14 ezer négyzetméteren berendezett könyváruháza birtokolja.
Az új iráni mega-könyvparadicsom 45 ezer négyzetméteren épül, amelyhez ezen felül még egy 5000 jármű befogadására alkalmas parkolóház is tartozik majd. A komplexumban a könyvespolcokon kívül négy, egyetemi tanároknak és diákjaiknak fenntartott kutatórészleg valamint egy nyitott előadóterem is helyet kapott, ahol a tervek szerint gyermekkönyvek történeteiből készült színdarabokat nézhetnek meg az odalátogató gyerekek.

Az irániak írástudása magasan meghaladja a régiós átlagot (62%); az összlakosság 82%-a írástudó, a 15-24 év közötti fiataloknak pedig több, mint 97%-a tud írni-olvasni, nemek közti szignifikáns eltérés nélkül.
Iránban jelenleg 92 egyetem valamint 512 online egyetem működik, és az egyetemista korú lakosság több, mint egyharmada folytat felsőfokú tanulmányokat. Az egyetemi hallgatók 65%-a nő. Az ország a kormány költségvetésének 20%-át, a GPD-nek pedig 5%-át fordítja oktatásra évente, ami a legtöbb fejlett ország mutatóit meghaladja.

Sabiq Eszter Fatima"

fehérfarkas 2016.04.26. 17:28:58

budflyer.blog.hu/2016/04/24/letrejohet-e_egy_teheran-budapest_menetrendszerinti_jarat

Létrejöhet-e egy Teherán-Budapest menetrendszerinti járat?
2016. április 24. - Bbalint

Most, hogy az Irán elleni szankciók feloldása megkezdődött idén januárban, és Irán két legnagyobb légitársasága az állami Iran Air, valamint a Mahan Air is elkezdett új piacok után nézni, és új járatokat indítani azon helyekre, melyekre az eddigi szankciók miatt nem indíthattak járatokat, felvetődött azon kérdés is vajon létrejöhet-e egy közvetlen menetrend szerinti Teherán-Budapest járat?

A közvetlen járat létesítése, már nem új ötlet. Már 2014-ben a szankciók feloldásának megkezdése előtt az iráni Mahan Air aktívan érdeklődött egy budapesti járat indításáról. Akkor Mohammad Reza Morshedzadeh az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete beszélt erről, megemlítve azt, hogy amint a szankciók feloldásra kerülnek, azt követően létrejöhet a közvetlen légi járat. Akkor, még a Budapest Airport illetékesei is megerősítették, hogy a Mahan Air vezetői több alkalommal is jártak Budapesten, és még a nagy ünnepséggel induló, majd "zuhanórepülésben" eltűnő Sólyommal is felvették a kapcsolatot egy lehetséges teheráni járat indítása miatt.

A közvetlen Iráni járatindításnak nincsenek adminisztratív akadályai, mivel a Magyar és az Iráni Állam között kétoldalú légiközlekedési megállapodás is él, már 1994 óta. Hatálya a menetrendrend szerinti járatokra terjed ki. Magyarország és Teherán között igen régóta működő kiváló diplomáciai kapcsolat is fenn áll, ami tovább segítheti a közvetlen járat indítását. Tehát a lehetőség adott, viszont a járatindítást legfőképpen a "koros" géppark, és az új gépek hiánya hátráltatja.

A Mahan Air idei tervei között azonban még nem szerepel budapesti járat indítása, de számos új európai járat elindítását tervezik: Párizsba, Londonba, Stockholmba és Koppenhágában. A növekedés a flottabővülésre is kiterjed, a légitársaság főként hosszú távú útvonalakon használt Airbus A340-600 típusú gépeket fog beszerezni.

Irán állami légitársasága az Iran Air gépei a szankció feloldása előtt állandó vendégei voltak a budapesti reptérnek, azonban csak technikai leszállás (tankolás) végett. Ez annak az oka volt, hogy a légitársaság, nem kapott üzemanyagot az őt ért szankciók miatt a Nyugat-európai országok repülőtereitől, illetve csak A300 és 310-es gépeivel repülhetett Európába. Ezek a gépek viszont közbülső tankolás nélkül nem tudták egy tankkal lerepülni oda-vissza a járatokat.

Az Iran Air egyelőre az idei évre nem tervezi új járatok indítását, viszont "koros" kiöregedett gépparkját igyekszik megújítani, ezt szolgálja az európai repülőgépgyártóval az Airbus-al kötött hatalmas üzlete is, mely értelmében az Airbus 118 új gépet fog az Iran Air számára legyártani, melyből 12 db a legnagyobb utasszállító gép az A380-as lesz. Mihelyt elkezdenek érkezni az új gépek a légitársasághoz, beindulhat az útvonalak számának bővítése is. Öt-hét év múlva az Iran Air minden nagy légitársaságnak riválisává válik, mondta Abbasz Akondi iráni közlekedésügyi miniszter az amerikai CNN-nek. Ha ez az ígéret bejön, az Iran Air azon rangos Közel-keleti légitársaságok (Emirates, Qatar Airways, Etihad Airways) csoportjába kerülhet, melyek jelenleg "letarolják" a légiközlekedési piacot. Ennek köszönhetően akár Teherán repülőtere is hatalmas elosztóközpontként működhetne, mint napjainkban Dubai, Doha és Abu Dhabi.

fehérfarkas 2016.05.29. 19:24:25

"A szövetséges országok

Idén ötödjére nevezik meg Szaúd-Arábiát saját országuk fő szövetségeseként az arab fiatalok, Irán befolyása pedig egyre növekszik - különösen Irakban, Libanonban és Palesztinában. Bár az arab fiatalok többsége Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket szövetségesnek, Iránt pedig ellenségnek tekinteni, a Levante térség fiataljai Iránban is hajlamosak szövetségest látni. Az Amerikai Egyesült Államok is meglehetősen erős pozíciót foglal el a régióban; szövetségesnek legfőként a Perzsa-öböl arab országaiban számít, a Levante térségben azonban nem örvend népszerűségnek, különösen Irakban nem, ahol a tízből kilenc megkérdezett ellenségként tartja számon."

A "Kit tartasz az országod legfőbb szövetségesének?" kérdésre a válasz:

Szaúd Arábia 31%
Egyesült Arab Emírségek 28%
USA 25%
Egyiptom 15!
Anglia 14%
Irán 13%
Katar 12%
Kuvait 12%
Franciaország 10%
Törökország 10%

Az "Kit tartasz az országod legfőbb szövetségesének?
(Iránt választók százaléka évenként)" kérdésre a válaszok:

2012-ben: 1%
2013-ban: 1%
2014-ben: 5%
2015-ben: 6%
2016-ban: 13%

"Azon országok, melyek Iránt szövetségesnek tekintik" kérdésre:

Irak 51%
Libanon 49%
Palesztina 43%

A "A következő államokat országod szövetségesének, részben szövetségesének vagy ellenségének tekinted?" kérdésre a válaszok:

Szaúd Arábiát szövetségesnek tartják:
az arab olajországokban szövetségesnek tartja 93%
a Levante térségben és Jemenben szövetségesnek tartja 42%
Észak-Afrikában szövetségesnek tartja 75%
A fentiek átlagában szövetségesnek tartja 70%, ellenségnek 24% és nem tudja 6%

Egyesült Arab Emírségeket szövetségesnek tartják:
az arab olajországokban szövetségesnek tartja 93%
a Levante térségben és Jemenben szövetségesnek tartja 52%
Észak-Afrikában szövetségesnek tartja 69%
A fentiek átlagában szövetségesnek tartja 72%, ellenségnek 22% és nem tudja 6%

Iránt szövetségesnek tartják:
az arab olajországokban szövetségesnek tartja 39%
a Levante térségben és Jemenben szövetségesnek tartja 54%
Észak-Afrikában szövetségesnek tartja 21%
A fentiek átlagában szövetségesnek tartja 38%, ellenségnek 52% és nem tudja 10%

A "Szerinted az USA országod szövetségese, részben szövetségese vagy ellensége?" kérdésre a válasz:

USÁ-t szövetségesnek tartják:
az arab olajországokban szövetségesnek tartja 85%
a Levante térségben és Jemenben szövetségesnek tartja 33%
Észak-Afrikában szövetségesnek tartja 66%
A fentiek átlagában szövetségesnek tartja 63%, ellenségnek 32% és nem tudja 5%

"Azon országok, melyek fiataljai az USA-t ellenségnek tekintik" kérdésre a válasz:

Irak szövetségesnek tartja 6%, ellenségnek 93% és nem tudja 1%
Jemen szövetségesnek tartja 10%, ellenségnek 82% és nem tudja 8%
Palesztina szövetségesnek tartja 16%, ellenségnek 81% és nem tudja 3%
Libanon szövetségesnek tartja 35%, ellenségnek 57% és nem tudja 8%

"Az iráni atomprogram és Szíria

Az iráni atomegyezmény megosztja az arab ifjúságot; legnagyobb támogatottsága Ománban van, amely ország jelentős szerepet játszott az egyezmény létrejöttében. A szíriai konfliktusról ugyancsak nincs egyetértés a megkérdezettek között; 39% tartja a nemzetközi és térségbeli nagyhatalmak közti proxiháborúnak, 29% gondolja, hogy Basár al-Aszad diktatúrája ellen folytatott szabadságharc, 22% szerint polgárháború, 10% pedig nem formál róla véleményt."

A "Támogatod vagy ellenzed az Irán atomprogramjáról szóló, közelmúltban született nemzetközi egyezményt?" kérdésre a válasz:

Arab olajországokban támogatja 57%, ellenzi 30% nem tudja 13%
(Ománban 93% támogatja)
Levante térségben és Jemenben támogatja 45%, ellenzi 48% nem tudja 7%
Észak-Afrikában támogatja 32%, ellenzi 40% nem tudja 28%
A régió átlagában támogatja 45%, ellenzi 39% nem tudja 16%

A "Melyik állítással értesz egyet leginkább a szíriai konfliktussal kapcsolatban?" kérdésre válasz:

A globális és térségbeli nagyhatalmak proxiháborúja 39%
Basár el-Aszad rezsimje elleni felkelés 29%
Szírek közti polgárháború 22%
Nem tudom 10%

Ahol a legtöbben proxy háborúnak tartják:
Jemenben 74%, Irakban 63%, Palesztinában 61%
Ahol a leginkább forradalomnak tartják:
Jordániában 79%, Egyesült Arab Emirátusokban 57%, Katarban 45%
Ahol a leginkább polgárháborúnak tartják:
Líbiában 47%, Egyiptomban 45%

forrás:
www.facebook.com/notes/napi-iszl%C3%A1m/iszl%C3%A1m-t%C3%A1rsadalom-jaj-ezek-a-mai-fiatalok-avagy-%C3%ADgy-gondolkodik-az-arab-ifj%C3%BAs%C3%A1g/247620672260468
napiiszlam.blog.hu/2016/05/17/jaj_ezek_a_mai_fiatalok_avagy_igy_gondolkodik_az_arab_ifjusag

fehérfarkas 2016.10.10. 19:52:41

A világ 50 legjelentősebb, legbefolyásosabb, legnagyobb hatású muszlimja az egyiptomi, kairói Al-Azhar Egyetem és Mecset vezetője: Sheik Ahmad Muhammad al-Tayyeb.

Iránból a következők szerepelnek a listán:
4. helyen a Nagy Ayatollah Hajj Sayyid Ali Khamenei, Irán supreme leaderje (legfelsőbb vezetője). 27 éve vezeti Iránt, amely a nemzetközi szankciók ellenére sem omlott össze, sőt gazdaságilag, életszínvonalban és tudományos területeken folyamatosan tudott fejlődni, és a közel-keleti régió középhatalmává válni. Irán békés célú nukleáris programjának elkötelezettje. Irán az ISIS elleni harcban megkerülhetetlen, és az USA is kénytelen Irán segítségét kérni az ISIS ellen (az USÁ-val ellentétben Irán szárazföldi alakulatokkal is harcol az ISIS ellen).
"Mass killings of human beings are catastrophic acts which are condemned wherever they may happen and whoever the perpetrators and the victims may be."
több Iráni a Top50-be nem került be, de említésre érdemesként szerepel még a listán:
Nagy Ayatollah Abdullah Jawadi Amoli, Nagy Ayatollah Nasir Makarim, Ayatollah Dr Seyyed Mostafa Mohaghegh és Ayatollah Jafar Sobhani vallási vezetők.
Dr Masoumeh Ebtekar politikai befolyása, nagy környezetvédő, akit az ENSZ is kitüntettet.
Sayyid Mohammad Khatami volt iráni elnök, a Zöld Mozgalom vezetője,a civilizációk közti párbeszéd szorgalmazója. Az ENSZ számára írt "Dialogue Among Civilizations" írásából a mai napig idézni szoktak.
Irán jelenlegi elnöke Hassa Rouhani szintén politikai befolyása és hatalma révén került fel a listára. Irán és az USA közti kapcsolatok kibékítésében, és a nemzetközi szankciók feloldásában kulcs szerepet játszik.

forrás:
themuslim500.com/downloads/TheMuslim500-2017-lowres.pdf

fehérfarkas 2016.10.11. 00:12:20

@fehérfarkas:

Kimaradt az előbb:
Ayatollah abbas Vaez-Tabasi, a leggazdagabb iráni vallási alapítvány, az Imam Reza Alapítvány vezetője.
Professor Dr Ali Akbar Rashad az Islamic Research Institute for Culture and Thought alapítója, és a vallásközi párbeszéd szorgalmazója.
Shirin Ebadi az első iráni, aki Nobel-díjat kapott (2003-ban), és a Children's Rights Support Association alapítója. A 2009-es iráni választások után londoni száműzetésbe vonult (muszlim feministaként politikai összetűzésbe került a hatalommal).
Anousheh Ansari üzletasszony az az amerikai székhelyű Prodea Systems társalapítója és elnöke. Ő az első iráni származású űrturista. A Utah Valley University a Honorary Doctorate of Science kitüntetést adományozta neki.
Dr Ali Akbar Salehi az Atomenergia Ügynökségben Iránt képviseli, és már az iráni forradalom előtt részt vett Irán atomprogramjának kidolgozásában.
Majid Majidi számos nemzetközi díjat nyert filmrendező. A Children of
Heaven c. filmje 2015-ben az Academy Awards-on a legjobb külföldi film díjat kapta. A Muhammad: The Messenger of God c. filmje az iráni filmtörténelem legdrágább költségvetésű filmje.

fehérfarkas 2016.11.23. 13:09:26

@tesz-vesz:

Erről a Dr. Rashwan Mohamedről soha korábban nem hallottam. Meghallgattam, pontosabban végigszenvedtem a szó szerint hülyeségeit és butaságait.
Utánaolvastam a neten, hátha okosabb leszek, és azt találtam, hogy korábban már tettek ellene feljelentést közösség elleni izgatás miatt.

1:19:21 percnél ezt mondja Rashwan:
"Nem véletlen, hogy az iszlám kriminális, fasiszta, antiszemita, primitív eszme. Ez nem véletlen."
youtu.be/O2rARa_JspE?t=1h19m21s

Egyébként a tények, a puszta matematika cáfolja a Rashwan összemosását, hogy az iszlámot a terroristákkal mossa össze. Ha tényleg igaza lenne Rashwannak, akkor nem a muszlimok kevesebb mint 0,1%-a lenne muszlim, hanem több százmillió muszlimnak kellene terroristának lennie. Rashwannak és a hozzá hasonlók hazugságai ellenére a muszlimok 99,9%-a nem terrorista.
1,7 milliárd muszlim él a világon, ebből százezres nagyságrend a terroristák száma. Ha 1,7 millió muszlim terrorista lenne, még az csak 0,1% lenne. De szerencsére nincsenek ennyien. Józan logikával csak meg kell nézni, hogy ha ez a pár százezer ekkora problémát tud okozni, akkor mit okozna, ha százmilliós nagyságrendben lennének a muszlimok terroristák? Hiszen, ha Rashwannak igaza van, akkor az iszlám vallás és civilizáció miatt vannak a terroristák. De akkor miért nem éri el a terroristák száma a 0,1%-ot sem?

A másik, hogy a muszlim vallási vezetők és politikusok egyaránt világszerte elítélik a terroristákat. A múltkor betettem ide a világ 500 legbefolyásosabb muszlimjának a listáját: themuslim500.com/downloads/TheMuslim500-2017-lowres.pdf
Nincsenek köztük terroristák.

A harmadik, hogy elég rosszul üldözhették a muszlimok a nem muszlimokat, ha 1400 év alatt Egyiptomban jelenleg Magyarország teljes lakosságánál több keresztény él. Indonéziában (a legnépesebb muszlim ország) Lengyelország lakosságának megfelelő nem muszlim (hindu, buddhista, keresztény, animista törzsi vallású) él. Bangladesben (3. legnépesebb muszlim ország) Románia lakosságnyi nem muszlim él. Malajzia és Libanon lakosságának 40%-a nem muszlim. Iránban a keresztények, zsidók és zoroasztrók törpe minoritás, de mégis alanyi jogon jár nekik a parlamenti képviselet. Az Arab Ligának rengeteg keresztény alkalmazottja van, de volt amikor a vezetője is keresztény volt. A világ legnagyobb keresztény keresztje Pakisztánban, a világ 2. legnépesebb muszlim országának a legnagyobb metropoliszában van: Karachiban. 2 éve már nem a riói kereszt a legnagyobb, hanem a pakisztáni.
Amikor Európában a zsidókat üldözték akár a középkorban, akár a 20. sz-ban, akkor Marokkó, az Oszmán Birodalom, és a Perzsa Birodalom, illetve 20. sz-i utódjuk Törökország és Irán meg befogadta őket. Marokkóban pedig az uralkodó megtagadta a marokkói zsidók deportálását - pedig a nácibarát Vichy-kormány megszállása alatt volt akkoriban az ország.

A negyedik pedig az, hogy a muszlim terroristák a terrorcselekményeik és gyilkosságaik 99%-át muszlim országokban követik el, és áldozataik 99%-a muszlim. És nemcsak a keresztény templomokat rombolják, hanem a muszlim mecseteket is.
Európában kb 50 millió muszlim él. Többségük a Kaukázusban, Balkánon és Oroszországban. Csak Oroszországban több muszlim él, mint Libanon + Jordánia + Kuvait + Katar + Bahrein + Omán együttes lakossága.
Nyugat-Európában is kik követtek terrorcselekményeket? Akik az al-Kaidával meg az ISIS-szel kapcsolatban állnak.
Ezeket a terrorista szervezeteket fel kellene számolni, a tagjaikat pedig bebörtönözni vagy akár szigorúbban is büntetni: a muszlim országokban az elkapott terroristákra kivégzés vár. Európában is keményebb törvényekre lenne szükség, és összehangolt titkosszolgálati együttműködésre.
(mert az vicc, amikor terrorizmusért elítélt ember Franciaországban elektronikus házirőrizetet kapott, de napi 5 órára levették róla a megfigyelőt, és eközben követte el a papgyilkosságot;
ahogy az is vicc, hogy Magyarországon a terroristák szabadon járhatnak-kelhetnek, és a magyar titkosszolgálatnak erről tudta sincsen, és hónapokkal később a sajtóból tudjuk ezt meg a francia titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott információkból)

fehérfarkas 2016.11.23. 19:33:53

@tesz-vesz:

Dr. Rashwan Mohamed áltudományosságának nagyon jó helye van a cionista Hetek c. újságban meg Puzsér Róbert műsorában.

Dr. Rashwan Mohamed 2 óra 3 perc körül a Main Kampfhoz hasonlítja a Koránt, és azzal együtt betiltaná. És felhoz egy számot a Biblia és a Korán szavainak számainak összehasonlításával kapcsolatban, amit egyébként már megcáfoltak.

A Biblia és az Újszövetséget (pontosabban azok angol fordításait, és nem az eredeti arab és héber változatokat) Tom H. C. Anderson számítógépes programmal analizálta, hogy melyikben van többször szó agresszióról, gyilkolásról, illetve szeretetről, megbocsátásról, és egyéb szavakról. Ez nem szövegkörnyezetet néző elemzés, hanem csak a kifejezések gyakoriságát vizsgálja, hasonlóan mint ahogyan a gazdasági társaságok vagyonát, gazdagságát, tőkeerejét felmérő mennyiségi (kvantitatív) elemzések készülnek.
A mennyiségi elemzés cáfolja, hogy a Korán lenne a legagresszívebb, hanem az Ótestamentum a legerőszakosabb:
A "gyilkolás" és "pusztítás" szavak az Újtestamentumban 2,8%-ot, a Koránban 2,1%-ot tesznek ki, míg az Ótestamentumban 5,3%-ot.
Az Újtestamentumban szerepel a legtöbbet a "szeretet" és a Koránban a "könyörület/megbocsájtás" szó:
A "szeretet" szó az Újtestamentumban 3%, a Koránban 1,26% és az Ótestamentumban 1,9%.
A "megbocsájtás/kegyelem" a Koránban 6,3%, az Újtestamentumban 2,9%, és az Ótestamentumban 0,7%-ban fordul elő.
Az "ellenség" kifejezés a Koránban 0,7%, az Újtestamentumban 0,5%, és az Ótestamentumban 1,8%-ban fordul elő. És az "ellenség" alatt az Újtestamentum és a Korán szinte ugyanazt érti.

index.hu/mindekozben/poszt/2016/02/11/a_bibliaban_sokkal_tobb_szo_van_eroszakrol_es_pusztitasrol_mint_a_koranban/
24.hu/elet-stilus/2016/02/10/mit-tippel-a-biblia-vagy-a-koran-tobzodik-inkabb-az-eroszakban/
www.independent.co.uk/arts-entertainment/books/violence-more-common-in-bible-than-quran-text-analysis-reveals-a6863381.html
odintext.com/blog/text-analysis-quran-bible-3of3/

Ibn Sina avagy más néven Avicenna nem volt arab. A "doktor úr", akit Puzsér végig csak doktor úrnak hív, simán learabozta Avicennát. Pedig csak egy lódoktor nevezi Avicennát arabnak. Avicenna etnikailag üzbég volt, de nyelvileg és kulturálisan perzsa.
Ha már valaki úgy állítja be magát, hogy az iszlám világ nagy szakértője, és azt állítja közben, hogy Ibn Sina-nak nincs köze az iszlámhoz, és azért volt nagy tudós, mert arab volt. A "doktor úr", szakértő úr, legalább az alap dolgokkal tisztában lehetne.
Mert az elég nagy ciki, hogy szakértőnek nevezi magát, és azt mondja, hogy Avicennának nincs köze a valláshoz, hanem az etnikumhoz, és az etnikuma miatt volt nagy tudós, de közben hatalmas f@xágot mond az etnikumáról. Bocsi, de ezt nem tudom szebben kifejezni. Ha valaki magát az iszlám szakértőjének hazudja, akkor legalább legyen tisztában a legalapvetőbb dolgokkal. Hogy az iszlám világ egyik legnagyobb tudósa, akit a nyugati egyetemeken a mai napig tanítanak (pl. Magyarországon a SOTÉ-n), nem arab volt, hanem perzsa (vagy üzbég - mindkét nép sajátjának tartja: etnikailag üzbég volt, de perzsa területen élt, perzsául beszélt és írt).
Mert az, hogy Mari néni Biválybasznádpuszta-külsőn ezt nem tudja nem baj, de az amikor egy magát szakértőnek nevező ezt nem tudja. Na ott az már nagy baj. Az ilyen doktort hívják lódoktornak.

2016.11.25. 07:58:56

@fehérfarkas: Először is bemásolok egy youtube-kommentet. Sokban egyetértek vele:

"Helyben végigülve félelmetes, érzelmekkel teli, megrázó este volt. A muszlim származású, de az iszlám kritikáját gyakorló Dr. Rashwan Mohamed nehezen követhető volt és olykor ismételte magát, azonban láthatóan magasabb színvonalú, tárgyszerű, tételes vitára készült és döntő fontosságú meglátásai voltak. Tetszett a történeti, összehasonlító vallástörténeti, vallásfilozófiai megközelítése. A magyar keresztény családból származó Bordás József imám érzelmileg mélyen érintett volt, igen gyakran dühös és szinte végig arrogáns, kioktató. Úgy tűnt, hogy az iszlámról csak annak az általa elismert és ismert hagyományából kiindulva lett volna hajlandó vitatkozni. Ezért a két ember látszólag vitatkozott, de valójában párhuzamos (és rendkívül zajos) kinyilatkoztatás történt, a közönség szenvedélyes részvételével. (Még én is kimentem, hogy kérdést tegyek fel, aztán lemondtam róla a hatalmas szóviharban és visszaosontam a székhelyemre.) Nem csak Bordás József a színpadon, hanem a maréknyi muszlim is a sorok között, nagyon nehéznek élték meg a helyzetet, gyakorlatilag kivétel nélkül elmentek. (Az egyikük a mi széksorunk végén ülve sokáig szenvedésteli kényszermozgásokat végzett aztán felpattant és elviharzott.) Bizonyos értelemben sajnáltam őket, hiszen elképesztő mértékű és alapos indokokra, meg szenvedélyes érzelmekre is alapuló elutasítással kellett szembenézniük.

Úgy tűnt, hogy az imám a Mohamedre, az iszlámra, a sáríára vonatkozó valamennyi kritikát és kritikai kérdést a tudatlanságból elkövetett támadásnak értékelt; és a tudás, jóindulat jelének az általa elismert iszlám hagyományból való kiindulást fogadta volna el. Fel kellett volna neki tenni a kérdést, hogy szerinte mi az iszlám, mert láthatóan ő csak a saját felfogását tekintette realitásnak. A legtöbbször nem érvelt, csak hárított. Tényeket tagadott. Tagadta például, hogy a muszlim országokban az iszlám jog előtt nem egyenlő a muszlim és a nem muszlim, a nő és a férfi (hogy a jog, a muszlim és a nem muszlimok közötti konfliktus esetén az iszlám hármas mércéje szerint muszlim, dhimmi, kafír kategóriákat különít el és a két utóbbit hátrányosan megkülönböztetve jár el). Az iszlám területén élő népek szocializációjából vezette le a terrorizmust, mint ami független az iszlámtól, ugyanakkor nem számolt be a nyugati civilizációban szocializálódott muszlim terroristákról. (Az sem zavarta, hogy a muszlim országok az iszlám hagyomány hordozói és reprezentálói, gyakorlatilag A MEGVALÓSULT ISZLÁM .) Nem értette meg, hogy éppen azért, mert az iszlámban nincs egyház, lehetetlenség a szekularizáció és ezért maga az iszlám politikai-jogi felépítménye nem illeszkedhet bele a nyugati jogrendbe, ugyanis nem kizárólagosan vallás, hanem politikai-jogi ideológia. (Maróth Miklós megfogalmazásában: Törvényvallás) Hol azzal érvelt, hogy a saría alakítható és fejleszthető, hol azzal, hogy véglegesen (vallásfilozófiai okokból kifolyólag) nem vethető el teljesen. Mindenki számára világos kell, hogy legyen: A SARÍA NEM ALKU TÁRGYA a muszlimok számára, mert hitük szerint törvényt csak Isten adhat, ember nem alkothat. A saría tehát örök a számukra, és minden egyéb jog időleges, és az iszlám törvényének útjába álló vis maior.

Márpedig a jelenlévők nagy részének ez volt felé az üzenete: Ha a vallásodnak része egy olyan jogrend, amely nem egyeztethető össze a nyugati jogrenddel (márpedig nem), akkor ennek a vallásnak a gyakorlása nem lehet szabad, hiszen két eltérő gyökerű és rendelkezésű jogrend nem létezhet egy országon belül, különösen nem egy vallási jogrend egy szekuláris államon belül. Az iszlám tehát definíció szerint nem egyeztethető össze a nyugati civilizációval és ez a különbség a többi nem nyugati valláshoz (hinduizmus, buddhizmus stb.) viszonyítva, ezek nem rendelkeznek olyan jogrenddel és nem lépnek fel olyan igényekkel a jogrendjükhöz való alkalmazkodás tekintetében, mint az iszlám. Ez a jövőben egyre világosabb lesz, és vagy az iszlámnak kell a saríát elhagynia (ez lenne az iszlám szekularizáció: a muszlim országok mindegyike világi törvénykezést vezet be) vagy a muszlimoknak kell az iszlámot elhagyniuk és más identitást kell választaniuk, vagy a nyugatiaknak a saját érdekükben a muszlim világot hatalmas erővel a határaikon kívül kell tartania. Fogalmazzunk úgy, hogy a szekuláris jog pedig nekünk nem képezi alku tárgyát. A párhuzamos jog alkalmazása pedig államellenes cselekedet.

Bordás úr nem tudott arról beszámolni, hogy filozófiailag, lélektanilag mi az a spirituális többlet, amivel számára az iszlám rendelkezik, mondjuk a kereszténységhez viszonyítva. Ami nem csoda, ugyanis az iszlám nem hozzáadott a kereszténységhez, hanem elvett abból. Elvette a komoly filozófiai, lélektani paradoxonokat, amelyek egy életre való lelki munkát adnak a keresztényeknek, elvette a mélységes misztikát és metafizikát. Helyette jogrendet és formalitásokat ad. Ez az iszlám erőssége és gyöngesége."

2016.11.25. 08:00:50

@fehérfarkas:

Szinte biztos, hogy az a kevés muszlim, aki ott volt a közönség soraiban, áldozatnak élte meg magát. Nem kizárt tehát, hogy ez nagyban is így mehet. Amikor kisebbségben vannak, akkor áldozatnak állítják be magukat, amikor többségben akkor mindenkit alávetnek a törvényeiknek. Az összes ma hozzáférhető vallás filozófiailag cizelláltabb mint az iszlám. Ezért érthetetlen, ha valaki ezek felől az iszlám irányába mozdul el." (Bártfai Márk)

"olyanok mint a gyerekek, itthon is vannak ilyenek, én is mikor gyerek voltam nagyon felhúztam magam a magyargyalázásokon, pl Puzsér trianonos videóján, és végig se néztem, ma már nevetek rajta, a Hajdú-Guineán, és már lehet látni hogy a holokauszton élcelődik valójában. és tudom ma már, hogy egy hisztériakeltés nagyrészt gumicsont, pl árpádsávos zászló, micisapka, turul stb. az arabok képtelen felnőni szellemileg, megrekednek ezene a gyerekagyú szinten." (Tesz-Vesz)

2016.11.25. 08:08:05

@fehérfarkas: Feltűnő, hogy nálad mindenki "ostoba", "félművelt", "áltudományos", "lódoktor", meg egyéb negatív jelzőkkel ellátott egyedek, aki egyrészt nem pozitívan értékeli az iszlámot, másrészt merészeli bírálni az iszlámot. (Picit arrogáns gesztus a részedről.) Remélem, azért valami cenzúra révén nem vennéd el tőlünk a szólásszabadság jogát. Jogunk van bírálni az iszlámot. Sőt, jogunk van, nekünk, európai embereknek, megvédeni magunkat, az európai civilizációnkat és kultúránkat az iszlámtól. Tudom, ezt a jogunkat te elvitatod tőlünk.

Puzsért kommentekben mocskolni amúgy nagyon könnyű megoldás. Arctalanul, Fehérfarkas nick név mögé bújva. Ha annyira meg akarod védeni az iszlámot az "alaptalan" támadásoktól, akkor miért nem jelentkezel a HARD TALK-ra, ahol összemérheted az érvelési képességeidet a Róbiéval? Tessék, itt a remek alkalom!

2016.11.25. 13:55:51

@fehérfarkas: Mindkét résztvevője a vitának problematikus volt. Mondjuk jellemző, hogy Bordást nem veszed elő, mikor ő is gáz volt sok szempontból. De mivel ő az "elvtársad", a "testvéred", vagyis olyan figura, aki ugyanúgy a szerelmese az iszlámnak, mint te, ezért megkíméled a kritikától. Kellemes egyoldalúság. Közben látom, a youtube-n is nyomod a lódoktorozást.

Az én véleményem a két vitázóról:

Bordás József: Rendkívül arrogánsan viselkedett az egész vita alatt. Hosszabb ideig próbált kitérni a közönség kényelmetlen kérdései elől. Az iszlám bármiféle kritikáját verbális erőszakkal igyekezett elhárítani. „Olvass utána”, és egyéb ilyen szövegek. Tekintélyelvű érvelés is megvolt. Másik embernek a lebutázása (nem csupán a vitapartnernek, hanem a közönség egy-egy tagjának is). Közben magát igyekezett nem egy esetben úgy feltűntetni, mint a téma szakértője, és ezt többször nyomatékosan be is vetette mind a vitapartnere, mind a közönség ellen. Amikor jelezte valaki neki, hogy egyértelmű válaszokat vár a kérdésekre, akkor a kitérő válasza, miszerint nem képes néhány órában elmagyarázni az iszlámot. A végén már rájött, hogy nem ér el semmit, ha így kitér a válaszok elől, és egy idő után már képes volt konkrét válaszokat is adni. A személyeskedések megfűszerezték az arrogáns beszédstílust. Már önmagában sokat tett az iszlám lejáratása érdekében. Képtelen volt egyértelmű választ adni, hogy miért ment át katolikusból muszlimba. Folyamatosan a teológiai hadoválással jött, miközben Puzsér is, a közönség is az érzelmi motivációkra volt kíváncsi. Egyébként nagyon egyszerű a válasz, csak azt gáz lett volna kimondani nyíltan: az iszlám megadja a lehetőséget, hogy utálhassa és megvethesse a Nyugatot. Persze a maga módján ügyesen burkolta, hogy egy öngyűlölő nyugati ember, vagyis egy nyugatgyűlölő nyugati – de azért időnként kilógott a lóláb, hogy miről is szól neki az iszlám hit.

Dr. Rashwan Mohamed: Az akadémiai értelmiség klasszikus példája. Egy olyan ember, aki azt szokta meg, hogy egyoldalú előadásokat tart a katedrán, és nincs senki, aki közbekérdezzen. Esetleg az előadás közben lehet kérdezni a maradék 5 percen. De sajnos a Mika Tivadar Mulató nem egy egyetemi katedra! Hallhatóan nem tetszett neki, hogy a közönség is beleszól a vitába, ezt többször szóban is jelezte. Különösen visszatetsző volt, amikor egy vele egyetértőt szakított félbe, mikor az arról beszélt, hogy egy mérsékelt muszlim megtámadta a zsidó kollégáit az újabb zsidó-arab konfliktus idején. Türelmetlen, sokszor félbeszakítja a vitapartnert, miközben kikéri, ha vele ugyanezt megcselekedi a másik fél. Láthatólag érzelmileg érintett a kérdésben. Hasonlóan vitapartneréhez, ő is öngyűlölő, csak a másik oldalról. Egy öngyűlölő muszlim, vagyis egy muszlimgyűlölő muszlim. Egy iszlám országban nőtt fel, ahol rengetegszer érték negatív atrocitások, sőt üldözték is. A kényelmetlen emlékek meg rávitték a gyűlölet utcájára. Sok tény elhagyta a száját, amit nem lehet vitatni, de voltak erős túlzások is. Az iszlám nem egy antiszemita, primitív eszme – mindez durva leegyszerűsítés. Az iszlám és a nácizmus, a Korán és a Mein Kampf egy nagyon rossz analógia, melyet egyébként használ a kamaszgyerek szintjén megrekedt Puzsér Róbert is, meg egyéb barmok. Egy olyan komplex eszme, mint az iszlám, komplex kritikát igényel.

Vagyis két öngyűlölő figura csapott össze, akik a maguk módján fanatikusak is. Csak míg Bordás József vallása az iszlám, Dr. Rashwan Mohamedé az ateizmus. Empátiára és intuícióra, egymás megértésére képtelenek, viszont masszívan lenézik egymást.

2016.11.25. 14:38:14

@fehérfarkas: Bordás József amúgy a liberális iszlám követője. Mármint a liberálisan értelmezett iszlámé. Ami nem baj, csak kicsit vicces volt, ahogy a liberális iszlámnak a dialógus kísérleteit úgy állítja be, mint az iszlám-keresztény párbeszédet. Jó, egyébként a liberális iszlám követőinek a becsületére legyen mondva: ők tényleg készek a diskurzusra, a disputára, a dialógusra. Egy tálib iszlamista, egy Al-Kaida vagy egy ISIS muszlim nem lenne hajlandó a disputára, bármilyen vita kezelésére ott lenne számára a Kalasnyikov. Vagyis a disputa szempontjából a liberális iszlám megérdemel egy csillagos 5-öst. De a liberális iszlám nem maga az iszlám.

A liberális iszlám emellett rendkívül szabadosan kezeli a Koránt. Csak azokat tartja meg belőle, ami neki tetszik, vagy másképp szólva, ami összeegyeztethető a liberális politikai ideológiával. (Sőt, azt is mondhatni, hogy ez két eszmének a szintetizálási kísérlete: a liberalizmusé és az iszlámé.) Sok mindent elhagy a mohamedáni tanításokból. Azaz: a liberális iszlám, és annak olyan képviselői, mint Bordás József, nem a valódi iszlámot képviselik, hanem annak valami felvizezett változatát.

Dr. Rashwan Mohamed pedig radikális, nincs mit ezen vitatni!

Gáz volt mindkét fickó.

Lehetett volna relevánsabb személyeket is találni erre a vitára: Rostoványi Zsolt, Póczik Szilveszter, Nógrádi György, Csicsmann László. Most ők jutnak eszembe, de biztos van még.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2016.11.25. 22:22:48

@fehérfarkas: végighallgattad? mit jelent az a szó, amiről RAshwan beszél? hágás vagy házasodás? szerintem egyiptomban átejtették ezt a magyar árulót.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2016.11.25. 22:23:58

@Ahasverus: Bordás nem született muszlim, keresztény szemüvegen nézi az iszlámot. és át is ejtették egyiptomban.

fehérfarkas 2016.11.27. 15:24:58

@tesz-vesz:

Én többféle fordításban olvastam a Koránt, de senki nem fordított benne egyetlen szót sem szexuális értelemben hágásnak.
Ami "hágás"-ként fordítottak, azt nem szexuális értelemben, hanem "ne hágjátok át a határokat", "ne lépjétek túl a határokat" értelemben. Magyar és angol nyelvű fordítások egyikében sem találtam olyant, ahol a fordító szexuális értelemben fordított volna bármely szót "hágás"-nak.
Sőt, olvastam a legelső magyar nyelvű korán fordítást még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből, amikor az előszóban a fordító Mohamedet a Sátán küldöttének nyilvánítja, de még ő sem fordította egyik szót sem szexuális értelemben hágásnak.

A házasodás, házasság szavak viszont mindegyik fordításban többször is szerepelnek.
2011-től magyar nyelven is kapható az a Korán, amelyik a tefszíreket is tartalmazza. (tefszírek = Korán magyarázatok, a középkori híres muszlim vallástudósok Korán magyarázata) Ebben a Korán fordításban, és a mellette levő tefszírekben és hadíszokban sem szerepel sehol szexuális értelemben hágás fordítás, viszont a házasság és házasodás szavak szerepelnek.

Bordás a kairói Al-Azhar egyetemen is tanult, meg a jordánia ammani vallási egyetemen is. Lehet, hogy Bordás keresztény közegből származik, de a kairói és ammani vallási egyetemeken nem keresztény szemszögből tanítják az iszlám vallást. Hanem muszlim szemszögből, mégpedig úgy, ahogy több mint 1000 éve tanítják.

A szélsőségesek, terroristák pedig nem a vallási egyetemet végzettek közül kerülnek ki. Itt Európában az elmúlt 2 évben merényleteket elkövető muszlimok egyike se sem járt vallási egyetemre. Sőt, többet jártak kocsmába, diszkóba, éjszakai klubokba, mint mecsetbe. És mecsetekbe járás helyett drogozni, drogot árulni, lopni, rabolni, bűnözni jártak. A többségük már korábban a hatóságok látókörébe került emiatt, csak a hatóságok futni hagyták őket. Még azt is, aki évekkel ezelőtt egy bankrablás során rendőrökre lőtt.
Aki szerint ők képviselik az iszlámot, akkor az egyenlő mérce alapján a kereszténységet meg az LRA és a KKK képviselik.

fehérfarkas 2016.11.27. 15:44:15

@Ahasverus: "Bordás József amúgy a liberális iszlám követője. Mármint a liberálisan értelmezett iszlámé. Ami nem baj, csak kicsit vicces volt, ahogy a liberális iszlámnak a dialógus kísérleteit úgy állítja be, mint az iszlám-keresztény párbeszédet. Jó, egyébként a liberális iszlám követőinek a becsületére legyen mondva: ők tényleg készek a diskurzusra, a disputára, a dialógusra. Egy tálib iszlamista, egy Al-Kaida vagy egy ISIS muszlim nem lenne hajlandó a disputára, bármilyen vita kezelésére ott lenne számára a Kalasnyikov. Vagyis a disputa szempontjából a liberális iszlám megérdemel egy csillagos 5-öst. De a liberális iszlám nem maga az iszlám.

A liberális iszlám emellett rendkívül szabadosan kezeli a Koránt. Csak azokat tartja meg belőle, ami neki tetszik, vagy másképp szólva, ami összeegyeztethető a liberális politikai ideológiával. (Sőt, azt is mondhatni, hogy ez két eszmének a szintetizálási kísérlete: a liberalizmusé és az iszlámé.) Sok mindent elhagy a mohamedáni tanításokból. Azaz: a liberális iszlám, és annak olyan képviselői, mint Bordás József, nem a valódi iszlámot képviselik, hanem annak valami felvizezett változatát."

Bocsi, de azt kell mondanom, hogy ez így hülyeség amit írtál.
Eleve az al-Kaidát és az ISIS-t a világ muszlim vallási vezetői sehol nem ismerik el. Mindenhol terrorista szervezetnek tartják őket.
Az al-Kaida és ISIS tagja és vezetői nem végeztek vallási egyetemet, nem tagjai az ulemmának. Még a wahhabita szaúdi főmufti is az iszlámmal ellentétesnek nyilvánította őket. De az összes többi muszlim vallási vezető is az iszlámmal ellentétesnek nyilvánította őket. És nemcsak ezt a két szervezetet, hanem az összes terroristát és terrorista szervezetet!!!

Nincs olyan, hogy liberális iszlám.
Liberális muszlimok vannak, ahogyan liberális ateisták, liberális keresztények, liberális zsidók, liberális hinduk is vannak. És persze vannak konzervatív muszlimok, zsidók, keresztények, hinduk.
A liberális és konzervatív vallásos között nem az a különbség, hogy az egyik szélsőséges és terrorista, a másik pedig nem. A terroristák sem a liberális, sem a konzervatív értelmezésben nem tartoznak az iszlámot helyesen értelmezők közé.
A liberalizmus alatt az eredeti szótári definíciót értem, és nem pedig a volt SZDSZ meg a Fidesz és Jobbik által félremagyarázott értelmezést. A liberalizmus ugyanis nem a szabadosság és erkölcstelenség szinonimája.

Nézzünk pár dolgot. Pl. az önygilkos merényleteket amiket Rashwan is megemlített. Az iszlám kifejezetten tiltja az öngyilkosságot. Egyedül Isten döntheti el kinek mikor jött el az órája. Ember nem veheti kezébe a saját halálát, mert akkor Istennek képzeli magát, és azt csinálja ami egyedül Istennek a joga. Ennek a következménye pedig a Pokolra kerülés az iszlám szerint.
Ráadásul az ISIS vezetője képzeli magát Istennek és dönti el kinek mikor jött el a halálának ideje. Ha fegyverek és gyilkosság helyett a Koránt, a hadíszokat és a tefszíreket (Korán magyarázatok) tanulmányozná, akkor megpróbálna tisztességes, erkölcsös életet élni nehogy a Pokolba kerüljön. Már amennyiben tényleg hisz az iszlám vallás tanításaiban.

Ja, az meg külön képmutatás az ISIS-től, hogy a muszlim nőket szexdzsihádra (az iszlám civilizáció 14 évszázada alatt ilyen kifejezése egészen 2013-ig nem létezett) hívja, vagyis prostitúcióra, és az ISIS tagjait is prostitúcióra meg striciskedésre bújtja fel, hogy a hozzájuk csatlakozott nőkkel szabadon szexelhetnek, meg az elfoglalt területek nőit szexrabszolgának használhatják (itt a stricik azok az ISIS-esek, akik elosztják a nőket, hogy kinek melyik jut), és eközben az ISIS-esek és vezetőjük nevezi Párizst az erkölcstelenség és a fertő hazájának.

Ezek nem muszlimok, hanem emberalatti véglények, akik saját perverz vágyaikat élik ki, mert baromi sok fegyverhez jutottak. Annyira muszlimok ők, mint Kano meg a Lord Resistance Army keresztény: semennyire. A vallással csak takaróznak, de közben annak tanításait kiforgatják, félremagyarázzák, meghamisítják.

Az iszlám azt mondja, hogy aki békével jön hozzád, azt köteles vagy megvendégelni - de aki fegyverrel megy hozzád ellened harcolni, azzal szemben jogod van megvédeni magadat, a családodat meg a társaidat.
(a Bibliában sincs benne olyan, hogy hagyd magadat, családodat és társaidat lemészároltatni és tilos magadat, családodat és társaidat megvédeni)
Ugyanakkor a Koránban és a hadíszokban szigorúan szabályozva van, hogy csak katonák ellen szabad harcolni, és civilek, meg fegyvertelen nők, gyermekek, idősek, rokkantak ellen tilos.
Javaslom elolvasásra dr. Ergün Capan (+ 8 további muszlim vallástudós): Terror és öngyilkos merényletek az iszlám szemszögéből c. könyvet.

Nemsokára beteszek számos kérdést, amelyek megválaszolása után tisztább képet kapsz a valóságról.

fehérfarkas 2016.11.27. 15:55:14

@Ahasverus:

Egy kicsit hosszú a kérdések listája, de minden egyes kérdésnek meg van az értelme, és a megválaszolásukkal tényszerűen, tárgyilagosan fogod látni az iszlám világ helyzetét a mai világban.

1. adag

• Hány muszlim él a Földön?
• Hány muszlim többségű ország van ma?
• Melyik a világ legnagyobb muszlim országa?
• Vannak-e manapság olyan muszlim országok, amelyeket Mohamed próféta családjának leszármazottai vezetnek?
• Hol él (a világ melyik régiójában) él a legtöbb muszlim?
• A Közel-Keleten és Észak-Afrikában (MENA régió) élő muszlimok a teljes muszlim népesség hány %-a?
• Hány arab ország van ma, és hány ország tartozik az arab világ országai közé? Melyik ezek közül a legnépesebb? És a legnépesebb arab ország hányadik legnépesebb a muszlim országok közül? Mi a különbség az arab országok és az arab világ országai között? És mi miatt nevezzük az arab világ országait az arab világ országainak?
• Hány külföldi dolgozik (újmagyar nyelven: „gazdasági migráncs”) arab olajállamokban?
• Hány török/türk etnikumú él a Földön? Hány országban élnek többségben, valamint jelentős (5%-nál nagyobb) kisebbségben?
• Hány perzsa etnikumú él a Földön? Hány országban élnek többségben, valamint jelentős (5%-nál nagyobb) kisebbségben?
• Melyik országban él a világ 3. legnépesebb muszlim közössége? Mekkora arányban élnek ott?
• Melyik 3 ország küldi az ENSZ békefenntartói (kéksapkások) közé a legtöbb kéksapkást?
• Van-e muszlim tagországa az ASEAN-nak? Hol van az ASEAN központja?
• Van-e muszlim tagországa a NATO-nak?
• Van-e muszlim tagországa az SCO-nak (Sanhaji Egyezmény Országai, Shanghai Cooperation Organization)?
• Van-e muszlim tagországa az Eurázsiai Gazdasági Uniónak?
• Az El Nem Kötelezett országoknak melyik ország a soros elnöke?
• Melyik ország ismerte el a világon elsőként az USA függetlenségét?
• Melyik ország volt az, amelyikbe először repült az USA elnöke repülőn? Emelt szintű kérdés: mikor és milyen alkalomból?
• Vannak-e az USA Kongresszusának muszlim tagjai?
• Vannak-e Nyugat-Európában olyan nagyvárosok, amelyeknek muszlim a polgármestere?
• Van-e muszlim többségű ország ma Európában (és ha igen, akkor mennyi)?
• Hány muszlim él Európában? Ebből mennyi évszázadok óta itt élő őslakos?
• Van-e olyan muszlim ország Európában, amelyet az USA hozott létre, és a függetlenségét elsőként az USA ismerte el?
• Épített-e ki európai birodalom muszlim birodalommal közös vasúti hálózatot?
• Hallottál már a Berlin-Bagdad vasútról? És a Hidzsáz vasútról?
• Mikor lehetett vasúton eljutni Berlinből Medinába? Vagy Isztambulba? Vagy Damaszkuszba? Vagy Haifába?
• Össze volt-e valaha kötve a Közel-Kelet vasúti hálózattal? Ha igen, akkor ma melyik országok ezek?
• Hol épült meg a kontinentális Európa első földalattija (vagyis London után a világ 2. legrégibb metrója)?
• Kik voltak Európában a keresztény uralkodók közül az ún. „arab királyok”? És miért kapták ezt a nevet?

fehérfarkas 2016.11.27. 15:55:34

@Ahasverus:

2. adag


• Hol járt egyetemre a mi Szt. István királyunknak a koronát odaadó II. Szilveszter pápa?
• Amikor Szt. István megalapította a Magyar Királyságot, akkor melyik 2 város volt Európa legnagyobbja?
• A Magyarországot feldaraboló trianoni béke ellen harcoltak-e muszlimok visszaszerezni az elcsatolt területeket?
• Fogadott-e be muszlim birodalom magyar menekülteket? Vagy máshogy feltéve a kérdést: menekültek-e magyarok valamelyik muszlim birodalomba a történelmünk során?
• Volt-e Magyarországon főmufti, és volt-e érvényben Magyarországon shária?
• Melyik a világ 2 legrégibb, mai napig működő egyeteme, és hol találhatóak?
• Hány évszázadig volt Délnyugat-Európában iszlám uralom, és ma ezek a területek mely országokhoz tartoznak?
• Milyen vallású uralkodók építtették a UNESCO Világörökségi Listáján is szereplő indiai Taj Mahalt, és a granadai Alhambra palotát?
• Fogadtak-e be muszlim országok a nácik elől menekülő zsidókat (ezzel zsidók életét mentve meg)? Tagadta-e meg muszlim ország vezetője, hogy teljesítse a nácik kérését a zsidók deportálásával kapcsolatban (és ezzel zsidók életét mentette meg)?
• Fogadtak-e be muszlim országok nácik elől menekülő európaiakat (nemcsak zsidókat, hanem keresztényeket és ateistákat is)?
• Vannak-e muszlim országok, amelyek jelenleg is tömegesen fogadnak be menekülteket?
• Vannak-e országok, ahol jelenleg is üldözik a muszlimokat?
• A 20. sz. során voltak-e országok, ahol a muszlimokat üldözték, esetleg népirtást követtek el ellenük?
• Az elmúlt 100 évben hány muszlim ország támadott meg európai vagy amerikai kontinensen levő nem muszlim országokat? És fordítva: hány európai és amerikai kontinensen levő nem muszlim ország támadott meg ázsiai vagy afrikai muszlim országot?
• Az elmúlt 100 évben hány muszlim ország bombázott európai vagy amerikai kontinensen levő nem muszlim országokat? És fordítva: hány európai és amerikai kontinensen levő nem muszlim ország bombázott ázsiai vagy afrikai muszlim országot?
• Az elmúlt 100 évben hány muszlim ország puccsolt meg európai vagy amerikai kontinensen levő nem muszlim országokat? És fordítva: hány európai és amerikai kontinensen levő nem muszlim ország puccsolt meg ázsiai vagy afrikai muszlim országot?
• Az elmúlt 100 évben hány muszlim ország büntető szankciózott európai vagy amerikai kontinensen levő nem muszlim országokat? És fordítva: hány európai és amerikai kontinensen levő nem muszlim ország büntető szankciózott ázsiai vagy afrikai muszlim országot?
• Van-e olyan muszlim ország, ahol zsidóknak és keresztényeknek alanyi jogon jár a parlamenti képviselet?
• Hol van a világ legnagyobb keresztény keresztje?
• Több keresztény él-e Egyiptomban, mint Magyarország teljes lakossága?
• Több nem muszlim él-e Bangladesben mint Románia teljes lakossága?
• Annyi nem muszlim él-e Indonéziában mint Lengyelország teljes lakossága?
• Az arabok között hány keresztény van? Dolgoznak-e keresztények az Arab Ligánál? Volt-e keresztény vezetője az Arab Ligának?
• Van-e olyan arab ország, amelyiknek keresztény az elnöke?
• A kereszténység legszentebb templomának kulcsait milyen vallásúak őrzik? Tudod-e egyáltalán melyik templom a kereszténység legszentebb temploma és hol van?

fehérfarkas 2016.11.27. 15:56:13

@Ahasverus:

3. adag

• Mely muszlim országokban van érvényben a shária?
• Vannak-e szekuláris muszlim országok?
• Vannak-e demokratikus muszlim országok?
• Minden demokratikus ország szekuláris-e?
• Minden szekuláris ország demokratikus-e?
• Vannak-e muszlim országok között királyságok?
• Vannak-e a muszlim országokban is alkotmányos monarchiák (mint Anglia, Dánia, Svédország)?
• Mi volt a Millet-rendszer, és hol működött?
• Melyik országban volt Ázsiában először női parlamenti képviselő?
• Vannak-e muszlim országokban női parlamenti képviselők?
• Vannak-e vagy voltak-e muszlim országoknak női elnökei?
• Lehet-e muszlim országban egy nőnek saját tulajdona? Lehet-e egy nő muszlim országban vállalkozó vagy üzletasszony? Lehet-e egy nő muszlim országban cégvezető?
• Hány muszlim országban nem vezethetnek autót a nők?
• Járhatnak-e nők muszlim országokban iskolába?
• Járhatnak-e nők muszlim országokban egyetemre? Van-e olyan muszlim ország, ahol több nő jár egyetemre, mint férfi?
• Vannak-e a tudományok és K+F terén gyorsan fejlődő muszlim országok? Van-e a világ Top 20 tudományos országa között muszlim ország?
• Az ezredfordulón melyik országban volt a világ leghosszabb vezető nélküli magasvasútja?
• Melyik országokban vannak a világ 2 legmagasabb felhőkarcolói?
• Melyik országban épül a jelenleginél is magasabb, 1km magasságúra tervezett felhőkarcoló?
• Melyik országban vannak a legmagasabb ikertorony felhőkarcolók?
• Afrikában melyik országban épült először operaház?
• Afrikában melyik országban épült először villamos és metró?
• Afrikában mely országokban működik metró, és mely országokban működik villamos?
• Melyik országban van Afrika legnagyobb mecsete?
• Melyek Afrika legfejlettebb országai?

fehérfarkas 2016.11.27. 15:58:37

@Ahasverus:

4. és egyben utolsó adag.
Mint látod a kérdések a vallási jellegűtől a földrajzin és történelmin át a politikaiig mind témát átölelnek. Megválaszolásukkal szekértő még nem leszel, de egy alap tudásra már szert teszel. Később a tudásodat már célirányosan bővítheted, ha akarod. De ha nem akarod, akkor is egy alap tudásra szert teszel, ha a kérdésekre helyesen válaszolsz.

• Ha már Puzsér korábban többször említette a szúfikat és ellentétet tett a szúfizmus és az iszlám közé, akkor mi az a taszavvuf? Mi az a tariqa? Tagjai-e a szúfik valamelyik madhabnak? Milyen szúfi rendek voltak/vannak Európában? Mely szúfi rendek voltak a legbefolyásosabbak és legnépszerűbbek az 1922-ig létezett Oszmán Birodalomban?
• Mi az aqida, a fiqh, a madhab, a shária és az ulema? Melyik micsoda, és milyen kapcsolat van köztük, illetve mi köztük a különbség?
• Mi a Korán, mi a hadísz, mi a tefszír?
• Hogy lesz valakiből muszlim vallástudós vagy vallási vezető?
• Melyik volt az utolsó kalifátus?
• Hány kalifátus volt, és melyek voltak ezek? (az ún. ellenkalifátusokat is érvényes beleszámítani)
• Kalifátus-e az ISIS? Kalifa-e a vezetője?
• Hol van a szunnita iszlám szellemi központja, és mi a neve?
• Elfogadja-e az ulema az al-Kaidát és az ISIS-t, vagy elítéli és az iszlámmal ellentétesnek nyilvánította? Összejöttek-e az ulema tagja elítélni a terrorizmust, a terroristákat, az al-Kaidát és az ISIS-t? Adtak-e ki ezzel kapcsolatban bármilyen anyagot, dokumentumot, kiadványt?
• Az ulema tagja-e Oszama bin Laden? Volt-e vallási vezető OBL? Vallási szervezet vagy intézmény-e az al-Kaida, al-Nuszra Front meg az ISIS?
• Mohamed próféta családjának leszármazottai minek tartják az al-Kaidát és az ISIS-t?
• Elismeri-e bármelyik muszlim ország az ISIS-t önálló országnak, iszlám államnak vagy sem? Vagy máshogy feltéve a kérdést: a muszlim országok az ISIS-t iszlám államnak vagy terrorista szervezetnek tartják?
• Harcolnak-e muszlim országok az al-Kaida és az ISIS ellen?
• Harcol-e az al-Kaida és az ISIS vagy bármely más terrorszervezet ellen olyan muszlim ország, amelyet Mohamed próféta családjának leszármazottja vezet?
• Mi vár egy muszlim országban arra, akiről kiderül, hogy terrorista? Az ottani törvények szerint büntetést kap érte (ha büntetést, akkor milyen büntetést), vagy megbecsülést és előléptetést?
• Kipróbálnád-e, hogy egy muszlim országban a nyilvánosság előtt terroristának vallod magad, hogy a társadalom megbecsülését elnyerd ezzel? Kipróbálnád-e vagy sem? Ha nem, akkor miért nem? Mert nem akarod, hogy téged is dicsőítsenek, vagy mert tudod, hogy a hazugságot propagálod, és a valóságban egy muszlim országban a hatóságok által elfogott terroristákra halálbüntetés vár?
• Hány szunnita illetve hány síita többségű ország van?
• Van-e vallási háború síita és szunnita muszlim országok között?
• Van-e szövetségesi viszony síita és szunnita muszlim országok között?
• Van-e szövetségesi viszony síita ország és keresztény ország között?
• Van-e szövetségesi viszony szunnita ország és keresztény ország között?
• Van-e szövetségesi viszony bármilyen muszlim ország és hindu ország között?
• Van-e szövetségesi viszony bármilyen muszlim ország és buddhista ország között?
• Van-e szövetségesi viszony bármilyen muszlim ország és ateista ország között?

2016.11.27. 18:17:36

@fehérfarkas: Úgy vettem le a kommentjeidből, hogy te problémának érzed többek között, hogy Puzsér, mint showman, hamis információkat terjeszt az iszlámról, sőt mi több, egyenlőségjelet rak az iszlám és az iszlamista terrorizmus közé. Puzsér, mint médiaszemélyiség, tömegek gondolkodását befolyásolja - mármint azok közül, akik fogékonyak rá. Plusz rájátszik a mostani iszlamofób érzelmekre. Érezhetően te ezt problémának tartod, és többek között még itt Tesz-Vesz blogján is szóvá teszed nem-tetszésedet.

Megsúgom neked: tehetsz ellene!

Puzsér meghirdette a Hard Talk-ot. Olyan embereket keres vitára, akik nem értenek egyet vele bizonyos kérdésekben, és készek egy vita során ütköztetni vele a véleményüket. Aki vitázni szeretne vele, az megkeresheti Puzsért email-en vagy facebook-on keresztül, s jelezheti szándékát a vitára. Ha te úgy érzed, megcáfolnád Puzsérnak az iszlámmal kapcsolatos hamis prekoncepcióját, akkor tessék, ott a lehetőség, vedd fel vele a kapcsolatot, és menj el vitapartnernek egy ilyen Hard Talk-ba. Mivel a Hard Talk-ról hangfelvétel készül, ami kikerül a youtube-ra, nem csupán a Mika Tivadar hallgatóit látod el hiteles információkkal, de rengeteg emberhez eljut a mondanivalód. Több emberhez, mint bármelyik kommented.

Előtted a lehetőség. Ha gondolod, élj vele! Csak erre hívom fel a figyelmed.

fehérfarkas 2016.11.27. 20:03:13

@Ahasverus: "Úgy vettem le a kommentjeidből, hogy te problémának érzed többek között, hogy Puzsér, mint showman, hamis információkat terjeszt az iszlámról, sőt mi több, egyenlőségjelet rak az iszlám és az iszlamista terrorizmus közé. Puzsér, mint médiaszemélyiség, tömegek gondolkodását befolyásolja - mármint azok közül, akik fogékonyak rá. Plusz rájátszik a mostani iszlamofób érzelmekre. Érezhetően te ezt problémának tartod, és többek között még itt Tesz-Vesz blogján is szóvá teszed nem-tetszésedet. "

Valóban problémának érzem ezt. Főleg, hogy minden kommentemben és posztomban a civilizációk, kultúrák békés egymás mellett élését, egymás iránti toleranciáját képviselem.
Amikor a keresztényeket vagy zsidókat támadják, őket is meg szoktam védeni az alaptalan rágalmaktól.
Habár nem vagyok keresztény, számos blogon a kommentekben a keresztényeket megvédem azoktól az ateistáktól (hiszen Magyarországon főleg ők szokták a keresztényekről hamis információkat írni), akik hamisan rágalmazzák.

Soha nem csináltam titkot, hogy 4 kontinens 28 országában jártam. Köztük számos muszlim országban is (némelyikben többször is). Idén voltam Marokkóban és Franciaországban egyaránt. Ezt a gyűlöletet, amit itt Magyarországon van, sem Marokkóban, sem Franciaországban nem tapasztaltam.
Pedig a Magyarországon (a média hatására) kialakult sztereotípia szerint Marokkóban a nem muszlimokat vetik meg és gyűlölik, Franciaországban meg a muszlimokat vetik meg és gyűlölik. Én idén ennek személyesen semmi nyomát nem láttam egyikben sem. Nyilván vannak ott is olyan szélsőségesek, mint nálunk az Ásotthalmi polgármester, de a többség teljesen normális és toleráns.

Nem az a valódi Hard Talk stílus, amikor szabadon lehet a nagy világvallások egyikét lenácizni, lefasisztázni, leterroristázni, és minden hívőjét potenciális terroristának nevezni, és a műsorvezetőnek ehhez egy szava sincsen. Vagy amikor a lódoktor azt mondja, hogy Bordás nem igazi muszlim, mert magyar, vagyis európai és keresztény közegből származik. És hazugnak meg terelőnek nevezi Bordást, amikor az azt próbálja elmagyarázni, hogy Európában évszázadok óta élnek muszlimok (Bordás csak a Balkánt említette, de én kiegészítem ezt azzal, hogy Kaukázusban, Kelet-Európában és Oroszország európai részén is évszázadok óta élnek muszlimok), és attól ők még muszlimok, hogy Európában élnek. Ilyenkor egy korrekt műsorvezető azért az alapvető földrajzi információkat nem engedi eltorzítani és közbeszól (ha a vendége oldalán áll, akkor azért, hogy Rashwan ne blamálja le magát a nyilvánosság előtt - bár, ahogy Puzsért hallgattam, amikor megszólalt, azért az ő tudása is rettentően hiányos és előítéletes).

Pont ezen a héten volt Zuglóban egy konferencia „100 éves a magyar iszlámtörvény” címen (2016. november 22.).
A helyszíne: Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatal Missziói Iroda, Zsinati Tanácsterem (Budapest 14. ker. Abonyi utca 21.)
Az előadók és témáik:
Dr. Pap András László (tudományos tanácsadó, MTA TK Jogtudományi Intézet, MTA doktora) – A vallásszabadság alkotmányos dimenziói
Dr. Stipta István (egyetemi tanár, KRE/ÁJK) – Az iszlám vallás hazai elismeréséről szóló 1916. évi XVII. tc. létrejötte és jogdogmatikai elemzése
Bolek Zoltán (elnök, Magyar Iszlám Közösség) – Vallásszabadság az Osztrák-Magyar Monarchiában
Sulok Zoltán (elnök, Magyarországi Muszlimok Egyháza) – Saria: tévhit és valóság
Dr. Koltay András (egyetemi docens, PPKE/JÁK) – Blaszfémia az iszlám jogban
Dr. Fazekas Csaba (egyetemi docens, ME) – Iszlám-kép és történelemtanítás Magyarországon
dr. Nagy Péter (doktorandusz, KRE/ÁJK) – Erdély és az oszmán birodalom
Dr. Köbel Szilvia (tudományos főmunkatárs, ÁBTL) – Az iszlám és a pártállam az állambiztonsági iratok tükrében
Páger Anna (nemzetközi kapcsolatok szakértő) – A muszlim vallási kisebbség elismerése Olaszországban
dr. Szilágyi Emese (tudományos segédmunkatárs, MTA TK Jogtudományi Intézet) – Nem tréfadolog – Karikatúra-ügyek a strasbourgi mérlegen
Utána pedig fórumbeszélgetés teológusok, jogászok részvételével.

Ez valóban magas színvonalú szakmai rendezvény volt, amelyen muszlim és nem muszlim előadók egyaránt voltak.

Mindjárt beteszek neked milyen egy igazi Hard Talk.

fehérfarkas 2016.11.27. 21:36:21

@Ahasverus:

Ígértem, hogy a Hard Talk-kal kapcsolatban teszek be, milyen egy igazi Hard Talk vitaműsor:

Islam and democracy: What's the problem? - UpFront
www.youtube.com/watch?v=tsTFv0-MZOc&feature=youtu.be&t=18m23s
Meg vagyunk benne említve mi magyarok, mint illiberális demokrácia a lengyelekkel, törökökkel és Trumppal együtt. Az illiberális negatív jelzőként értik. Orbánnal és a fideszesekkel ellentétben az illiberális kifejezés New Yorktól Londonon és Tunézián át Katarig negatív jelentésű. Egyedül nálunk Magyarországon negatív a liberális, és pozitív az illiberális.

Head to Head - Do Arab men hate women?
www.youtube.com/watch?v=cTvuPYKBtks&t=1496s
Itt igazi szenvedélyes vita hallható a vendég és a közönség között a muszlim nők helyzetéről. És habár az összes sztereotípia felsorolásra kerül a műsorban, de van egy színvonal, ami alá nem megy a műsor. Ahhoz, hogy a műsor meg tudjon maradni egy bizonyos szint fölött, ahhoz a műsorvezető felkészültsége is szükséges.

Head to Head - Terrorists or Freedom fighters?
www.youtube.com/watch?v=PldJpINaTS0
Az IRA egyik volt parancsnoka, a Hamasz egyik vezetője, egy amerikai szakértő is a meghívottak között van és a terrorizmusról vitáznak. Érdemes megnézni, hogy mit mondanak. Egy dologban egyet értenek: ártatlanokat megölni csúnya dolog, de háborúban elkerülhetetlen a civil áldozatok. És persze mindegyik szerint a másik fél a terrorista (az IRA szerint a britek, a Hamasz szerint az izraeliek, és az amerikai szerint akik ellen éppen harcolnak).

Szeretem Mehdi Hasan műsorát, nagyon érdekes embereket szokott meghívni és a beszélgetés is nagyon jó. Magyarországon hiányzik ez a fajta keményen, de kulturáltan kérdezek stílus. Pl. Kálmán Olga keményen kérdez, de érezteti a nézővel és a vendégével, hogy ő itt a "kemény ember". Mehdi egyáltalán nem érezteti, hogy ő kemény lenne. Inkább végig udvarias és türelmes próbál lenni, akkor is, amikor a vendége már sokadszorra sem a kérdésre válasz, hanem kitér előle. Ő nem a stílusában akar kemény lenni, hanem a kérdéseinek a tartalmában, illetve abban, hogy nagyon felkészült a tényekből és adatokból, és ha a vendégei hazudni, félrebeszélni, terelni próbálnak, akkor csípőből idézi a tényeket, számokat, adatokat. És végig kulturáltan és udvariasan. És azt is bírom benne, hogy nem próbálja eljátszani a semlegest. Ahol van saját véleménye és politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződése ott azt elmondja. Pl. itt is elmondja, hogy ártatlanokat, civileket megölni semmilyen esetben sem elfogadható, és ahol civileket gyilkolnak, azt nem lehet szabadságharcnak nevezni. Akármennyire is próbálnak a vendégei arra hivatkozni, hogy "de a háborúban civilek is áldozatul esnek", ő ezt az érvelésüket nem fogadja el, és kerek perec megmondja a szemükbe.

Ez az igazi Hard Talk. És direkt az al-Jazeerát választottam, és direkt egy muszlim műsorvezetőjét (aki ráadásul Londonból közvetít, mert az az al-Jazeerának ott is van saját stúdiója). Magyarországon te ezt el tudnád képzelni, hogy muszlim TV csatorna és muszlim műsorvezető?
Gondolom Rashwan doktor erről sem hallott, ahogy a balkáni, kaukázusi, kelet-európai, és Oroszországban élő őslakos muszlimokról sem, ahogyan Puzsér műsorvezetőként nem érezte kínosnak ezt (talán mert ő maga sem ismeri Európa földrajzát). Vagy amikor Rashwan lenácizta, lefasisztázta az iszlám vallást, és a hívők mindegyikét potenciális terroristának nevezte, Puzsér akkor sem érezte, hogy közbeszóljon (talán mert ő maga is egyetért vele? Vagy csak megbántani nem akarta? De akkor Bordásnak meg miért vágott többször is a szavába? Nem ellentmondás ez?;
Valószínűleg Puzsér egyetért Rashwannal és ezért hívta meg. Ezt abból is valószínűsítem, hogy a migráns kampánynál ő a migránsok elleni kampányt folytatott, és többször is elmondta: van a szúfizmus, ami különbözik az iszlámtól és békés, meg van az iszlám, ami harcias, erőszakos és terrorista. Az ilyen kijelentései után egyértelmű miről van szó. Legközelebb majd Geert Wilderst hívja meg).

2016.11.27. 22:11:34

@fehérfarkas: Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton ideológiai gondolkodásának szerintem több köze van az Alternatív Jobboldalhoz, mint a klasszikus liberális értékekhez.

Tényleg durván leegyszerűsítik az iszlámot, de szerintem a jelenlegi migránsválság és terrorveszély nem kedvez az árnyalt megítélésnek. Még annak ellenére sem, hogy olyan színvonalas konferenciákat szerveznek, mint amiről az előbb írtál. (Az ilyen konferenciákra amúgy is többségnek az értelmiség megy el, míg az átlagemberhez a médiáról tájékozódik ugyanerről a kérdésről, jóval felszínesebben.)

Egyébként migránskérdésben nekem is radikális a véleményem. Egyszer majd vitázhatunk róla, ámbár mostanában kevés az időm.

Akkor, ha jól értem, kihagyod a Puzsér-féle Hard Talkot?

Kár, mert szerintem te jóval színvonalasabban képviselnéd az iszlám álláspontot, mint Bordás. Továbbra is fenntartom, hogy Bordás arrogánsan viselkedett, amivel a saját választott vallását is lejáratta a Hard Talkon. Mondhatni, adta Rashwan (és Puzsér) alá a lovat.

De akkor, ha jól értem, nem.

2016.11.27. 22:13:06

Javítom magam:

Az ilyen konferenciákra amúgy is többségében az értelmiség megy el, míg az átlagember a médiából tájékozódik ugyanerről a kérdésről, jóval felszínesebben.

fehérfarkas 2016.12.09. 21:49:15

@Ahasverus: "Az ilyen konferenciákra amúgy is többségében az értelmiség megy el, míg az átlagember a médiából tájékozódik ugyanerről a kérdésről, jóval felszínesebben."

Pontosan ezért olyan nagy a média és média dolgozóinak a felelőssége, hogy az embereket hogyan tájékoztatják. Próbálják a valóságnak megfelelően, vagy téves (nem direkt, hanem mert nincs meg a kellő tárgyi tudásuk a témában), vagy esetleg direkt hazudnak.

Korábban már a kommentjeimben írtam, hogy az írországi Drogheda kikötővárosban van egy emléktábla, ami a nagy ír éhínségről emlékezik meg, amikor az Ottomán Birodalom szállított nekik élelmet.
Arról is írtam korábban, hogy a 2. világháborúban a nácik bábkormánya, a franciaországi Vichy-kormány által megszállt Marokkó uralkodója megtagadta a zsidók deportálását. V. Mohamed marokkói király megtagadta Vichy és Himmler számára a deportálást.
Arról is írtam, hogy a 2. világháborúban Törökország és Irán a nácik elől menekülő zsidókat fogadott be.
Arról is írtam, hogy az Ottomán Birodalom Rákócziéktól Kossuthékig befogadta és menedéket adott a Habsburgok ellen szabadságharcoló magyaroknak.
Arról is írtam, hogy a középkorban és az Újkor elején az Európában üldözött zsidók az Ottomán Birodalomba és Marokkóba menekültek, amelyek befogadták őket.
Most viszont itt egy cikk, amikor a Irán a 2. világháborúban a komcsi Szovjetunió által megszállt Lengyelországból Szibériába deportált lengyel menekülteket (akik a szibériai táborokból meg tudtak szökni) fogadott be, és a Vöröskeresztnek engedte, hogy Irán területén állítson fel menekülttáborokat a számukra.
Azért írom ezt le, mert sokan itt Európában a mostani menekülthullám kapcsán azzal érvelnek, hogy mi nyugatiak bezzeg befogadjuk a keletieket, a muszlimokat, de fordított esetben ők minket soha nem fogadnának be.
A valóság, a tények cáfolják ezt a hamis sztereotípiát.
A muszlim és nem muszlim uralkodók, a politikusok között sokszor volt fegyveres harc és konfliktus az évszázadok során, de a muszlim birodalmak és országok a nem muszlim menekülteket mindig befogadták és menedéket adtak nekik az üldözőik elől.
c1.staticflickr.com/3/2729/4466355169_1f29a60af1_z.jpg?zz=1
www.thevintagenews.com/2016/06/02/heartbreaking-photos-polish-refugee-camps-iran-wwii/

Pontosan ezért olyan veszélyes egy Puzsér féle népszerűségű embernek a médiabeli hazugsága, hazudozása, mert az emberek többsége nem szakmai konferenciákra jár, hanem csak az jut el hozzá, amit a médiában hall/olvas/lát.
Amikor Puzsér a a műsoraiban, nyilatkozataiban, interjúiban az iszlám és a nem iszlám civilizációk összecsapásáról beszél, amikor arról beszél, hogy a muszlimok és az iszlám ellentétes Európával és az európai értékekkel, vagy arról beszél, hogy mi nyugatiak mennyire lelkiismeretesek vagyunk, hogy befogadjuk a muszlim menekülteket, de ők minket soha nem fogadnának be, sőt kiirtanának minket, ha odamennénk és nem térnénk át a vallásukra, akkor ő egy tudatos propaganda tevékenységet folytat teli hazugságokkal, amiket a tények és a valóság megcáfolnak.
Voltaképpen Puzsér és a Puzsér-félék (az egyik oldalon Geert Wilders, Bill Warner, stb - a másik oldalon Oszama bin Laden, az ISIS propagandistái, stb) generálják a feszültséget, uszítják egymás ellen a muszlimokat és a nem muszlimokat.

Én mindenféle uszítást és uszítót elítélek. A saját családom megtapasztalta hová vezet az uszítás. Ellenük nem vallási, hanem etnikai uszítás volt, ami miatt a lakhelyüket el kellett hagyniuk: magyarként éltek és magyarnak vallották magukat Benes idejében a Felvidéken.
Általános iskolában az edzőtársaim közül is többen megtapasztalták az etnikai uszítást, mert ők meg Ceaușescu Romániájában voltak magyarok, és kellett a szülőföldjüket elhagyniuk.
Az egyik főnököm szülei pedig a vallási uszítást tapasztalták meg a bőrükön a 30-as/40-es években, mert ők meg zsidók voltak.
Szóval az uszítók és gyűlöletkeltők a szememben semmit nem érnek. Teljesen mindegy, hogy az adott uszító, gyűlöletkeltő vallásilag muszlim, keresztény vagy ateista, etnikailag pedig magyar, arab, cigány, kínai stb. Csak az számít, hogy uszít és gyűlöletet kelt a hazugságaival vagy sem. Ha meg a médiában dolgozik, ahol emberek százezreit, millióit tudja befolyásolni, akkor még inkább elítélem amit csinál.

fehérfarkas 2016.12.18. 21:44:45

Hol kezdődik civilizációsan a Kelet és Nyugat közti különbség?
Az iszlám és a kereszténység határánál? Nem.
Európa és az arabok között? Nem.
Európa és a Törökország között? Nem.
Európa és Oroszország között?
Vagy ennél is beljebb? A római katolikus és az ortodox kereszténység között? Nem.
Ezeknél egy kicsivel távolabb: Perzsiánál, vagyis a mai Iránnál.

Perzsia dél-nyugati területe (Elam és Szusza) a sumerokkal egyidős urbánus civilizáció. Az első városállamok a sumerokkel egyidőben itt jöttek létre. De míg a sumer városállamok területeit az évszázadok során sémi népek (akkádok, arámiak, asszírok, amoriták, káldeusok, kánaániták, zsidók, arabok) lepték el és vették át az irányítást, addig Perzsia területén az indo-európai népek terjeszkedtek és vették át az irányítást (médek, majd a perzsák).
Habár a germán, szláv és latin népek mind indo-európai népek, akik a mai Perzsia területéről vándoroltak Európa területére, de az indiai népek is indo-európaiak, akik szintén a mai Perzsia területéről vándoroltak az ellenkező irányba, dél-keleti irányba az Indiai szubkontinens területéig. De ez etnikai dolog és nem civilizációs.

Az indo-európai népeknek Perzsia területén maradt csoportjai, és az Indiai szubkontinensre vándorolt csoportjai teljesen máshogy fejlődtek, mint az Európába vándorolt csoportjai.
Igaz, volt a történelemnek egy időszaka, amikor Európa keleti részét Perzsia uralta: Balkánnak a déli részét, a Fekete-tenger körüli teljes partvidéket és a Kaukázust az Achameinida Birodalom időszakában. De civilizációsan ez nem hagyott nyomot Európán.

Habár az ókori görögök szinte mindenkivel harcoltak, akikkel kapcsolatba kerültek, a nagy civilizációs konfliktus köztük és a perzsák között volt.
A Római Birodalomnak keleti határát a Perzsa Birodalom (először a Pártus, majd a Szaszanida Perzsa Birodalom).
Az arabok ugyan az iszlám alatt a kalifátusaik (az első 4 kalifa: Rashidun kalifátus, majd Omajjád kalifátus, majd Abbaszida kalifátus) részévé teszi Perzsiát, de a 13. sz-i mongol hódítások alatt az egységes birodalom felbomlik. A falbomlás után (szerencsére a mongolok csak rövid ideig tudják uralni) újra önállóvá válik Perzsia, és a 16-17. sz. újra Perzsia fénykora a Szafavida dinasztia alatt. Az Oszmán Török Birodalomnak a keleti határát a Perzsa Birodalom jelenti.
Mindkettő iszlám birodalom, de nagyon eltérőek a közigazgatásban, hatalmi struktúrában, művészetekben, építészetben, öltözködésben, és a nyelvben. Emellett ugyanúgy a 16-17. sz. az indiai Nagy Mogul Birodalom fénykora is. A mogulok Timurlenk mongol leszármazottai voltak, akik meghódították Afganisztánt és Indiát. Ugyanakkor a Moghul uralkodók perzsául beszéltek és írtak, perzsa költészetet olvastak, perzsául írták a verseiket és regényeiket, és perzsa művészeket és tanácsadókat importáltak a birodalmukba. Hozzáteszem a Szafavida uralkodók azeriek, vagyis török etnikumúak voltak, de ők is perzsául beszéltek, írtak, a perzsa művészeteket támogatták, és perzsának tartották magukat.
És, ha már Timurlenket megemlítettem, akkor a timurida stílusról is kell szót ejteni. A timurida stílus egy teljesen új stílus, amit Timurlenk hozott létre (ezért is róla nevezték el). A timurida stílus a perzsából jött létre, abból fejlesztett ki egy teljesen egyedit, egy teljesen újat Timurlenk: vagyis az alapja a perzsa volt (hasonló mint a román és gótika kapcsolata: a gótika a románból fejlődött ki, de mégis teljesen más, teljesen új stílus).

Mivel mongol hódítások Perzsia nagy részét elpusztították, ezért a mai iráni városok többségének régi városrészei (az óvárosok) a Szafavida korszakban épületek. Így nagyon jól összehasonlítható a Szafavida- és az Oszmán Birodalom teljesen eltérő városépítészete. Az oszmánok az építészetükben ugyanúgy mint a közigazgatásukban a bizánciaktól vettek át nagyon sokat, ezzel szemben a perzsák részben visszatértek saját régi hagyományaikhoz, másrészt pedig valami teljesen újat alkottak. A legjobb példa a 2 birodalom fővárosának építészete: Iszfaháné és Isztambulé.
A gótika, reneszánsz és barokk stílusok uralta Nyugat-Európából Isztambul keletinek tűnik (Oroszországból, Ukrajnából vagy Görögországból nézve már sokkal kevésbé), de ha Iránból nézzük, akkor meg már nyugatinak.
És ez nem a síita és szunnita vallás különbözősége miatt van: Iránban ugyanis a szunniták is hasonló stílusban építkeztek mint a síiták. Vagy Egyiptomban, amit síita Fatimidák 300 éven keresztül uraltak, az építészetük sokkal közelebb van a szomszédos mezopotámiai és levantei szunnitákéhoz, mint a távolabbi perzsákéhoz.
Vagy ott van Bagdad: volt az Abbaszida kalifátus fővárosa, majd a mongol hódítások után hol az Oszmán Birodalomhoz, hol a Perzsa Birodalomhoz tartozott. Bagdad építészetében egyből megmondható melyik épületet származik az Abbaszida korszakból, valamint melyiket építették a törökök, és melyiket a perzsák.

Ezt értem az alatt, hogy a Nyugat és a Kelet határa Perzsiánál kezdődik.

fehérfarkas 2016.12.31. 19:25:15

A törikönyveinkben a perzsák csak mint a görögök ellenségei szerepelnek, akik megtámadják szegény görögöket, de szerencsére a görögök legyőzik a perzsákat. Pedig a perzsák ennél sokkal jelentősebbek, és az emberi civilizációnak is sok mindent adtak. Nézzük a 20 legfontosabb tényt, ami az ókori perzsákhoz kötődik:

1. a világ egyik legősibb, 6000 éves civilizációja (a sumérokkal egyidős elámi és szúszai civilizációk utódja)
2. az első írásba foglalt emberi jogi törvények (Nagy Kürosz hengerei, 4. Achaemenida Birodalom) (2,5 évezreddel az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata előtt!!!)
3. a világ első 3 kontinensre kiterjedő birodalma (2,5 évszázaddal Nagy Sándor hódításai, és fél évezreddel a Római Birodalom ázsiai és afrikai hódításai előtt!!!) (Achaemenida Birodalom),
4. az ókor legnagyobb egyeteme (Gondeshapur Egyetem) (Pártus Birodalom és Szaszanida Birodalom),
5. a Királyi út, a világ első kövezett újta, amely Észak-Indiát (ma Pakisztán) összekapcsolta Kis-Ázsiával (ma Törökország) (Achaemenida Birodalom),
6. a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő csatorna (2,5 évezreddel a szuezi csatorna építése előt!!!) (Achaemenida Birodalom),
7. a világ első Boszporuszon átvezető hídja, a világon először fizikailag összekapcsolva Ázsiát és Európát (2,5 évezreddel az isztambuli Boszporusz-híd megépítése előtt!!!) (Achaemenida Birodalom),
8. az ókor egyik mestermű fővárosa: Persepolis (Achaemenida Birodalom),
9. a világ első federális birodalma, ahol a meghódított államok a saját törvényeik szerint élhettek, de a közigazgatás mégis egységet tudott alkotni (satrapa rendszer) (Achaemenida Birodalom).
10. a világ első birodalma, ahol az egyistenhit lett az államvallás (zoroasztrianizmus) (8 évszázaddal a Bizánci Birodalom előtt!!!) (mai napig működő vallás, és a mai Iránban a zoroasztróknak alanyi jogon jár a parlamenti képviselet) (Achaemenida Birodalom),
11. a világ első nem rabszolgatartó birodalma (Achaemenida Birodalom),
12. Bibliában a zsidókat megmentő perzsa uralkodók (Nagy Kürosz a babilóni fogságból szabadította ki őket és Jeruzsálemet újjáépíttette, és Xerxes a zsidó Esztert vette feleségül és egy zsidók elleni összeesküvést számolt fel) (Achaemenida Birodalom),
13. a Római Birodalom által a Bar Kochba lázadások után elüldözött zsidók befogadása (Pártus Birodalom) (a legnagyobb létszámú őslakos zsidó közösség éppen ezért ma Iránban lakik, és alanyi jogon jár nekik a parlamenti képviselet),
14. Bibliában is szereplő próféta sírhelye (Dániel próféta) (Achaemenida Birodalom),
15. az egyik legrégebbi keresztény egyház, az Örmény Keresztény Egyház a legnagyobb keresztény egyház a mai Iránban (a zoroasztrókhoz és a zsidókhoz hasonlóan nekik is alanyi jogon jár a parlamenti képviselet)
16. a keresztény Bizánci Birodalom által üldözött görög filozófusok, nesztoriánus és szír keresztények befogadása (Szaszanida Birodalom),
17. a világ legnagyobb téglából épült boltíve (Ctesiphonban az uralkodói palota; Pártus Birodalom és Szaszanida Birodalom),
18. sakk átvétele Indiából (majd átadása az európaiaknak), és a backgammon megismertetése Indiával (Szaszanida Birodalom),
19. kertépítészet, kertművészet: az ún perzsa kertek, az egész világon elterjedtek (elámi civilizáció)
20. sziklákba vájt és díszesen faragott uralkodói sírhelyek (a nabateusok sziklákba vájt városai előtt!!!) (Achaemenida Birodalom)

folyt... (a középkori és újkori perzsa civilizáció legjelentősebb eredményei, tényei)

fehérfarkas 2017.05.30. 00:24:27

foreignpolicy.com/2017/05/24/iran-just-proved-trump-wrong/?utm_content=buffer78731&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

Iran Just Proved Trump Wrong

The gravest extremist threat in the Middle East isn't the nation that just voted overwhelmingly for peaceful coexistence with the international community.

BY HOOMAN MAJDMAY 24, 2017

The Netherlands, France … Iran? Yes, Iran is now the third country in the first few months of 2017 to overwhelmingly embrace moderation and reject the false populism and extremist political philosophies represented by Donald Trump.

As the landslide re-election of President Hassan Rouhani shows, European and Iranian voters have more in common than they do differences. While voters in both continents were less than thrilled by the choices offered them, fed up with empty campaign promises, and sick of a ruling class that cares little for the common man, neither population was willing to cut off its proverbial nose to spite its face. In the age of regret that has followed Brexit and the U.S. presidential election, lodging a protest vote or sitting out an election to express disgust with the political class, tempting as that may have been to some, was simply not an option.

You would not know this, however, by listening to Donald Trump. In his remarks in Saudi Arabia last weekend, he accused Iran of essentially being the most malevolent force on the planet — the irony of speaking those words in the ideological birthplace of al Qaeda and the Islamic State was apparently lost on his speechwriters.

So far, such rhetoric has not met with especially strong reactions in Tehran. Rouhani suggested at his first press conference after the election that Iran will wait to react until things “settle down” in the U.S. administration, which could mean that he hopes saner minds will prevail in formulating an Iran policy — or alternatively, and less likely, that Tehran is anticipating a badly damaged presidency that will hardly have the ability to confront it.

Iran’s presidential election also proved the adage that the only thing predictable about Iranian politics is its unpredictability. Which, to the consternation of the Washington foreign-policy class, puts Iran experts on the same professional level as astrologers or palm readers. The election that extended Rouhani’s presidency into a second four-year term was at first meant, according to pundits, to be a cakewalk for him, then a struggle with a dramatis personae that signaled the ascendancy of a supposed favorite cleric of the establishment, Ebrahim Raisi, and a suave mayor of Tehran, Mohammad Baqer Qalibaf. Both candidates challenged Rouhani in three televised debates on his one perceived weakness: improving ordinary folks’ economic lives. And then finally, with Qalibaf dropping out of the race at the last minute and throwing his weight behind the Raisi campaign, unifying the conservatives and hard-liners, the race was deemed to be too close to call, despite some polls showing Rouhani as the favorite.

There were a number of problems with various analyses that suggested Rouhani might be in trouble. First, the idea that Qalibaf’s withdrawal favored Raisi was incorrect: If Qalibaf had stayed in the race, the danger for Rouhani of not gaining a majority in the first round and having to battle a runner-up in a second round one week later would have been real. A second round, as in 2005, would probably favor the challenger, as it would both provide more time to rally supporters and would reveal a weakness in the incumbent. And Iranians are not known to reward weakness.

If Supreme Leader Ayatollah Ali Khamenei truly favored Raisi, as most believed, then a second round would have been the best way — short of rigging — to influence the election in his favor. After all, it would have been a rather simple matter for Ayatollah Khamenei to ask his onetime commander of the Islamic Revolutionary Guard Corps, Qalibaf, to stay in the race. It was also a simple matter for Khamenei to ask him to step aside, if the preferred outcome was a second term for Rouhani — and if the nezam, or system, wanted to engineer that result, there was no better way to do so.

The idea that Raisi was Khamenei’s pick as his successor, promoted in both Persian- and English-language media for months, and his candidacy as a step toward that goal was also probably another misreading of the supreme leader. It’s true that the presidency might pave the way for a little-known cleric to assume Iran’s highest post, but it’s equally true that an ignominious defeat in a presidential election — an outcome more likely than not for Raisi — has the potential of permanently spoiling such chances. One might wonder whether it was precisely for that reason that the supreme leader allowed the cleric’s name to be put forward. Iranian leaders have been known, after all, to out-Machiavelli the term’s namesake.

folyt...

fehérfarkas 2017.05.30. 00:24:38

@fehérfarkas: folyt...

Neither the supreme leader of the Islamic Republic nor many of his close aides are stupid. Since his ascension to the position, Ayatollah Khamenei has allegedly favored one candidate or another in most presidential elections, and, with the exception of 2005, his preferred candidates have lost the legitimate popular vote.

Khamenei is not unaware that his conservative political views are out of fashion among the general population — particularly in the major cities and among the 60 percent of people under 30 years of age. One assumes that he is also acutely aware, while he rails against reliance on Western investments or outreach to the United States, that a return to the economic years of Mahmoud Ahmadinejad’s presidency — both in terms of sanctions imposed on Iran and the incompetent mismanagement of the economy — would not serve his legacy well.

But this raises the question of what comes next. What will Rouhani, with even the presumed quiet backing of the supreme leader, accomplish in the next four years? Khamenei has shown himself willing to give the people some of the things they want some of the time — just not all the things they want all of the time. He is likely to continue that strategy: He will always be mindful of his right flank and give hard-liners latitude to continue to present obstacles to Rouhani’s agenda, using them to also ensure that the president and the reformists who support him don’t get too big for their boots. But he will also probably give his assent to some initiatives that will allow for an improvement in the economy while simultaneously giving some room to the youth to enjoy the social benefits that an improved economic situation should provide.

Human rights will not improve overnight, and prisoners in Evin’s political wing and the detainees imprisoned in their homes will not suddenly be released. Rouhani’s promise to improve the lot of the youth yearning for more political freedoms, for less social restrictions, and for freedom of
speech has always come with the caveat that those reforms will have to arrive through consensus within the nezam — not as executive orders from the administration. He has publicly called for more freedoms, fewer arrests — especially for social crimes such as dancing in videos — and has challenged the judiciary on those issues on more than one occasion. But in the now smoke-free rooms of the former palaces of the Shah, horse-trading and cajoling will be the order of the day.

President Rouhani has a stronger mandate than he had in 2013. After beginning his political career as a conservative, morphing into a moderate who successfully resolved the nuclear crisis with diplomacy, and now transforming into what some would say was a rabid liberal reformist in the last two weeks of his campaign, he will be better equipped to address some of the inequities of the system rather than ignoring them, as he did in his first term, in order to secure a nuclear deal. He won’t be operating in a vacuum, however, and apart from his hard-line critics, the outside party most able to affect his ability to pursue his agenda is, of course, the United States.

Four months into his presidency, it is unclear what exactly Trump wants to do with or about Iran. Secretary of State Rex Tillerson has spoken about “reviewing” the nuclear deal to see if it is in the national interest of the United States, which the Iranians argue is in itself a violation of U.S. commitments.

But despite whatever has been whispered into the ear of President Trump in Riyadh or Jerusalem, there are 41 million reasons why peace, and the eradication of terrorist groups in the Middle East, will not be possible without Iran’s participation. A smarter U.S. policy would take into account the fact that these tens of millions of Iranians voted for neither confrontation nor belligerence; rather, they cast their ballots for compromise, peaceful coexistence, and openness. Whatever the U.S. foreign policy toward Iran and the larger Middle East, one thing is clear: Iranians care about their country, care about their voices in its politics, and will support their president extending an open hand to the world. We should probably not — just to be different and for the sake of doing the opposite of whatever the Barack Obama administration did — show them our clenched fist.

Majid Saeedi/Getty Images