kkbk.blog.hu

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok.


Térjünk mindannyian konszenzusra.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

posztos írkák

istCsend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond:magyar_partok333.JPG

 

"Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba" Holt Vidék kkbeka KáKánBéKa

Máté, 7. fejezet

15 Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket.
17 Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19 Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik

 

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Utolsó írka

információ

A bölcsesség alapja a kétkedés.


Ha van egy minőségi írása közéleti témában, versmegzenésítése, jó témája, filmje, ötlete, linkje, híre, információja
küldje el nekünk, feldogozzuk egyszer talán, és le is közölhetjük
kkbkorkukacgmail.com
vagy írja be a kommentekbe, csomót nem kérünk.
az értelmes kommentekre igyekszünk válaszolni, mert fontos a párbeszéd, főként félreértések esetén.
Ezen oldal semmilyen komment- és posztíró véleményével nem azonosul,
így kívánja megőrizni saját függetlenségét, elvét, illetve a szólás- és véleményszabadságot.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

codex

 

Archívum

Címkék

1848 (6) 1920 (8) 1956 (40) 2006 (12) 2rule (1) 4k (2) 64 (1) ábrányi (2) ácsné (6) aczél (3) ádám (2) áder (2) ady (20) afrika (3) akác (1) ákos (1) aktuális (8) aláírás (1) áldozat (34) alfödi (1) alföldi (16) alkotmány (4) állam (3) állat (1) almássy (1) ambrus (1) amerika (1) andrás (1) andrásfalvy (1) angol (13) ángyán (29) ángyén (1) animacio (24) antal (2) antall (10) antikultura (110) apáti (3) apor (1) arab (6) arany (6) argentína (2) arisztokrácia (5) arkan (1) arnoth (1) arokaso (33) árulólapok (5) árvai (1) ascher (2) ásotthalom (1) assange (1) aszódi (1) ateizmus (1) attila (1) audi (2) autó (3) autonómia (1) autonomia (1) ávh (1) azer (2) azori (1) b (2) babarcy (1) babics (1) babits (5) bacsa (1) bagemihl (1) bagó (1) bajnai (9) bakáts (1) bakó (1) balassagyarmat (1) balaton (1) balatoni (2) balavány (1) balázs (2) balczó (10) balikó (1) bálint (1) balla (1) balog (1) balogh (1) balsai (1) bandó (1) bándy (1) bank (70) bankrendszer (1) bara (1) baranyay (1) barcs (1) bárd (1) bárdok (1) bárdos (2) barings (1) báró (1) bartók (1) bartos (2) bartus (2) bátorfi (1) batthyány (3) bauer (3) bayer (6) bbc (1) bede (1) bélaság (1) belénessy (1) belga (2) bencsik (4) béndek (1) bene (2) benedek (1) benkő (2) benzin (13) berecz (1) bereznay (1) berija (2) berkesi (1) bertalan (1) bertha (2) bertók (1) berzeviczy (1) berzsenyi (1) bessenyei (1) bethlen (1) biden (1) bilderberg (1) bíró (4) birodalom (1) bíróság (1) biszku (18) bitay (1) bkv (1) blaskó (4) blog (3) blunt (1) bmw (1) Bochkor (1) bocskor (1) bodoky (10) bodrogi (1) bogár (6) bogdán (2) bokor (1) bokros (5) bölcskei (1) boldizsár (1) boldoghy (1) bolgár (1) bombagyár (1) bonafarm (1) bono (1) borókai (1) boros (5) boross (2) boruzs (1) bosnyák (1) bőtös (1) botul (1) brádi (1) brády (6) Bremgarten (1) brenner (1) brezovics (1) bródy (2) bubla (1) budaházy (11) budai (5) budapest (1) bugár (1) bűn (38) búr (1) burány (1) burma (1) bush (1) buza (1) buzánszky (1) Casablanca (2) cegléd (1) ceglédi (1) ceta (1) chaplin (1) Charlie Hebdo (1) che (2) chikán (1) chomsky (1) cia (1) Cicciolina (1) Címkék (7) ciprasz (1) citadella (1) clark (1) colbert (1) coolidge (1) corrie (1) corvinus (1) csalad (10) csángó (1) csányi (12) császár (1) csecsen (1) cseh (15) csendőrség (1) csengey (1) csepel (2) csepreghy (1) csepregi (1) cserdi (1) cserháti (1) csernus (1) csetnik (1) csiba (2) csintalan (1) csipes (1) csizmadia (1) csókay (2) csonka (1) csontos (2) csoóri (5) csurka (6) cukor (1) czeglédy (1) czeizel (1) czene (1) czettler (1) czike (11) czomba (1) c kategória (61) dajcs (1) Dallaire (1) damm (1) dán (2) dancsó (2) dániel (2) dan reed (1) daróczi (3) darvas (2) debrecen (2) délvidék (2) demcsák (1) demeter (2) demján (2) demokrácia (4) demszky (12) dénes (2) dés (1) deutsch (3) devizahitelesek (10) dézsi (1) dézsy (2) dienes (2) dietmar (1) Dieudonné (1) Digest (1) dobay (1) dobozi (2) dobrai (1) doku (3) dombóvári (1) donáth (1) dopping (1) dörner (5) dorosz (4) dotoho (1) dózsa (3) drábik (8) draskovics (2) dr morvai krisztina (27) dudits (1) dunaszerdahely (1) dúró (3) dzsudzsák (1) eccleston (2) eger (1) egervári (1) egészség (18) Egyesült Arab Emírségek (1) egyház (2) egyiptom (4) Egyiptom (3) együtt (1) elcoteq (1) élelmiszer (1) éliás (1) elitposzt (76) elnökség (4) elvis (1) ember (14) endre (2) endrésik (1) ensz (1) eörsi (6) eötvös (1) ép-kar (1) erdély (7) erdő (2) erdogan (1) erdős (2) erőss (1) érpatak (2) ertsey (5) erzsébet (1) Esperay (1) esterházy (6) eszenyi (1) eszes (1) esztergom (7) eu (50) europai (4) everest (1) evola (1) fabricius (1) fábry (3) facebook (5) fagyálló (1) faludy (1) falusi (1) farage (4) farkas (2) fazekas (2) fehérlófia (1) fehér kenyér (1) fekete (4) feketejános (4) fekszi (1) felcsút (1) felcsuti (1) felvidék (1) fenyő (1) ferenczy (1) ferihegy (1) ficsor (1) fidesz (351) film (105) filó (1) fischer (4) flaisz (1) fliegauf (1) flier (1) fodor (4) földes (1) földesi (1) földvári (1) forditas (1) forrai (1) francia (7) freedman (1) freud (1) friderikusz (3) friss (1) fülkeforradalom (1) fülöp (3) gábor (1) gajdics (1) gál (3) galácz (1) galambos (1) galilei (1) galkó (1) garancsi (1) garas (1) gárer (1) gaudi (7) gay (1) gazdaság (14) gdp (2) gedeon (1) gellért (4) génmódosított (3) gera (1) gereben (1) gerendai (2) gerendás (1) gergényi (7) gerő (1) geszti (1) gina (1) giró (1) glattfelder (1) glutén (1) gmo (1) gőgös (1) gój (1) gömöri (1) göncz (3) gonda (1) goodfriend (1) görgey (2) gorilla (1) görög (5) gosztonyi (2) grant (1) grass (2) gróf (1) groó (1) gulyás (1) guyana (1) guyon (1) gyárfás (3) gyöngyösi (8) gyöngyöspata (12) győr (1) györgy (1) györgyey (1) györgyi (1) győri (1) győrkös (1) gyulai (1) gyurcsány (20) gyurta (1) habán (1) habony (4) habsburg (1) hack (1) hadházy (4) hagyó (4) hajdu (1) hajdú (5) hajnal (2) hajós (1) halász (3) hamvas (1) hankiss (4) harangozó (1) hargitay (1) haris (1) harrach (3) hász-fehér (1) hatvany (4) havas (1) havasi (2) havros (1) haza (1) hazugsággyár (1) heffentrager (1) hegedüs (1) hegedűs (2) heim (1) héjja (1) heller (4) hellókarácsony (1) hende (1) herceg (1) herczeg (3) herczog (1) herényi (1) hering (1) hernádi (2) hetesi (2) híd (1) himnusz (1) hitel (4) hitgyülekezete (6) hitler (4) hoffman (2) hoffmann (3) hofi (1) hök (1) hold (1) hollán (1) holland (1) hóman (1) homoki (1) homoszexuális (9) horn (4) hornok (3) hornyák (1) horthy (36) horvát (4) horváth (16) hosszú (4) hrabovzsky (1) humor (89) hunvald (2) húsvét (1) huszár (1) huszti (1) huth (4) hutteritak (1) ideologia (2) idiota (2) igazság (3) igazságszolgáltatás (1) iklad (1) illés (4) illiberális (2) illyés (1) imf (3) incze (3) index (1) indoeurópaiak (2) infláció (2) ipar (2) ír (2) irak (3) Irán (2) irán (5) írnok (1) ISIS (6) iskola (20) Isten (1) isten (1) iszlám (6) ivády (2) iványi (2) izabella (2) izland (1) izrael (1) jakab (1) jáksó (2) jakupcsek (1) jancsó (2) janet jackson (1) janics (2) jankovics (2) jános (4) janukovics (1) jány (1) járai (1) jászberényi (1) jászi (2) jegybank (1) jeles (1) jensen (1) jezsuita (1) Jézus (2) Jimmy Safechuck (1) jobbik (125) jobboldali (1) jog (1) johan (1) johnperkins (2) jones (1) Jordie Chandler (1) josip tot (1) jövő (1) jövőkép (1) józsef (5) judaizmus (1) juhász (8) julian (1) juncker (1) junker (1) juszt (1) kabai (1) kádár (3) kadirov (1) kaffka (1) kahn (1) kajászó (1) kakas (1) kaláka (1) kalifátus (2) kálium (1) káliumsó (1) kálmán (2) kaltenbach (2) kamatozású (1) kaminski (1) kánaán (1) kanada (1) Kancsendzönga (1) kányádi (3) kapitalizmus (1) kaposvár (1) kapronczay (2) kapu (1) karácsony (10) karafiáth (1) karass (1) karinthy (2) kármán (1) károli (1) károlyi (7) kárpát (1) karsai (1) kásler (4) kaslik (1) kassai (1) kassák (1) kasza (1) Katar (1) katar (2) katrein (1) kaya ibrahim (1) kazincbarcika (1) kazinczy (1) kdnp (32) kedvenc (67) kékfrank (2) kele (1) kémrepülő (1) kende (1) kennedy (2) kepes (1) képíró (2) kerdvenc (1) kerényi (4) keres (1) keresztény (5) kereszténység (8) keresztenyseg (30) keresztes (1) keresztúri (1) kéri (2) kern (1) kertész (8) Kesznyéten (1) kilián (1) kína (4) király (8) királyság (1) kisgazda (2) kisgergely (1) kishantos (2) kiskunhalas (1) kiss (3) klára (1) klebelsberg (3) klein (1) klímaváltozás (1) klub (1) knézy (1) kocsis (6) koeman (1) kohászat (1) kóka (6) kóla (1) kölcsey (1) kollár (2) kolompár (2) koltay (1) komlós (1) kommunista (5) kommunizmus (1) koncz (2) kondor (1) kongresszus (1) konrád (5) kónya (3) konyár (1) konzerv (4) konzervatív (4) kopátsy (2) kopp (1) koppány (1) körmend (2) kornis (3) korona (5) korondi (1) kőrösi (2) korten (1) körtvélyesi (1) kósa (1) kossuth (2) kőszeg (2) kosznovszki (1) koszorús (1) koszta (1) kosztolányi (2) kötvény (1) kovács (8) kovalik (2) kővári (1) kövér (14) köves (1) kozenkay (1) közgazdász (2) közgép (2) kozma (1) krassó (2) krasznahorkai (1) krasznai (1) kratochvil (1) krausz (1) Krawiec (1) krím (3) krug (1) kuba (2) kukorelly (3) kulcs (2) kulka (2) kultúra (1) kultura (59) kun (3) kuncze (1) kunó (2) kunszabó (4) kuruc (2) l. (1) labanc (2) laborc (3) lackfi (1) ladik (2) lakat (1) lakatos (2) lánczi (1) lanto (1) lantos (6) lányi (2) laogai (1) lascsik (1) lászló (3) latinovits (26) lator (1) latoya jackson (1) lauda (1) lázár (17) lazáry (1) leaving neverland (1) legszebb (1) léhmann (3) leisztinger (2) lendvai (2) lengyel (4) lenhardt (4) lenkei (2) lenkey (1) lepen (1) lépold (1) letelepedési kötvény (1) lévai (1) lezsák (2) líbia (1) lipták (1) liszt (1) litván (1) lmp (55) lobbi (1) lomb (1) lomnici (2) london (1) lóránt (2) lovakrul (3) lovasíjász (1) lukács (3) M&Ms (1) Macaulay Culkin (1) mack (1) mackensen (1) maczó (2) madách (1) madár (2) madárirtás (1) mádl (1) mága (1) magvasi (1) magyar (13) magyarország (126) magyarorszag (2) magyarzene (1) makovecz (5) mal (2) maléter (3) malév (2) malina (2) málna (1) málta (1) mandela (2) mandiner (13) mann (1) mansfeld (1) márai (1) marcell (1) marianum (2) Marokkó (2) Marrakech (2) martinovics (1) márton (2) martonyi (7) marx (1) matolcsy (4) matovic (1) matyi (1) máv (1) mdf (21) mécs (4) medgyaszay (1) medgyessy (4) média (8) media (6) megadja (1) meggyes (2) megyeri (1) mekka (1) meleg (1) merkel (6) mese (2) mesterházy (6) mészáros (7) metró (2) mezőgazdaság (12) mhm (1) michael jackson (2) mici (4) micimackó (3) microsoft (1) mihály (2) mihók (1) mikes (1) miklós (1) mindszenty (2) mirkóczki (4) miskolc (2) mítosz (4) mma (1) mohácsi (5) Mohamed (2) Mohammed (2) mol (1) molnár (3) monarchia (5) mong (2) monitor (1) monsanto (3) móra (1) morell (1) móricz (2) morszi (1) morvai (1) moszkva (1) moys (1) msz (1) mszmp (1) mszp (162) mta (2) mubarak (1) mugabe (1) müller (1) multikulti (6) mundruczó (1) murányi (1) musk (1) muszty (1) művészet (1) múzeumok (2) muzorewa (1) nacl (1) nádas (2) nagy (3) nagyatády (1) nagykőrös (1) nánási (1) nav (3) navarro (1) navracsics (3) navracsis (1) negatív (1) nemes (1) német (14) németh (11) némethné (1) németország (5) nemzeti (4) nép (1) népesség (1) ner (1) neverland (1) nigel (1) nobel (4) nógrádi (1) norvégia (1) nosztalgia (10) novák (12) nsa (1) nulan (1) nyáry (1) Nyékládháza (1) nyelv (3) nyelvcsalád (5) nyelvtan (4) nyemcov (2) nyerges (5) nyíri (1) nyitrai (1) nyugat (1) nyugdíj (6) obama (5) occisor! (13) ókor (1) ókovács (1) olaf (1) olaj (1) olajszőkítés (1) olajügyek (1) olasz (1) olduva (1) olduvai (1) olimpia (4) olvasó (1) onfray (1) ontológia (1) orbán (113) orbán kormány (1) ördög (1) orgován (1) origo (1) örmény (1) orosz (17) orvos (2) őstörténet (3) ostrom (1) oszama (2) osztie (1) osztolykán (2) paizs (1) pakisztán (3) paks (3) paksy (1) palácsik (1) palesztina (1) pálffy (6) pálinkás (1) palya (1) panama (1) pándi (1) pap (12) papa (1) pápa (1) papademosz (1) papcsák (2) papp (3) parászka (1) paraszt (1) parks (1) parlament (4) parti (1) pásztor (1) pásztory (1) patai (1) patkány (1) patkó (1) patonai (1) paul (1) páva (1) pavarotti (2) pázmány (6) pécs (12) pécsi (5) peled (1) pénz (9) pénzrendszer (1) perczel (6) perjés (1) perkovátz (2) perzsa (2) Perzsia (2) peták (1) péter (1) péterfalvi (1) pethő (1) pető (2) petőcz (1) petőfi (4) petri (1) petró (1) picasso (1) piketty (1) pincebörtön (1) pincebörtönök (1) pintér (10) poetapolitika (7) pogány (2) pogátsa (3) pokorni (2) polcz (1) polgármester (3) polgárőr (1) polt (6) pongrátz (5) popper (1) portik (1) pörzse (4) pősze (2) posztkommunista (89) powell (1) pozsgai (1) pozsgay (3) pozsonyi (1) prezi (1) princz (1) prohászka (3) prolikrata (45) prolisztokrácia (34) prózavers (1) pruck (1) pszichológia (2) publicisztika (4) puch (1) puch lászló (1) puskás (1) pusztai (1) putyin (5) puzsér (11) pyatt (1) quaestor (1) rab (1) rábaközi (1) rabár (3) rachel (1) rácz (2) ráday (1) radics (1) radio (1) radnóti (2) raffael (1) raffay (5) rainer (1) rajcsányi (3) rákóczi (1) rákosi (2) ranitzki (1) rap (1) raskó (2) rasszista (1) rasszizmus (1) Readers (1) reagan (1) reakció (2) rédly (1) református (1) regnum (2) reichmann (1) rejtvény (1) rendőr (7) repülő (1) réthelyi (3) retkes (1) rétvári (1) revizio (1) rezesova (1) rezi (1) rezsi (1) rickman (1) rijád (3) rizner (1) rmdsz (1) rockefeller (1) rogán (10) röhrig (1) román (4) románia (3) ron (1) róna (2) roosevelt (2) rothschild (1) royalista (2) rózsa (1) ruanda (1) rubint (1) rushdie (1) ruttner (2) safik (1) sajto (5) sajtó (3) sáling (1) sándor (1) sarajevo (1) sarka (2) sárossy (1) Sátoraljaújhely (1) saul (1) schamschula (2) schenk (1) schiff (3) schiffer (15) schmidt (2) schmitt (10) sebestyén (1) sebő (2) selmeczi (2) semjén (3) seregi (1) seres (3) seuso (1) shaw (1) sickratman (1) siemens (1) sikér (1) síklaky (1) sikó (1) simicska (15) simon (4) simonyi (2) simor (9) siófok (2) skrabski (1) skultéty (2) smith (1) snowden (3) (1) soltész (1) sólyom (4) somogy (1) sopron (1) soros (6) spanyol (3) spiró (3) sport (2) stadler (1) staudt (1) stefán (1) stefka (2) steiner (1) Stiglitz (1) stohl (6) storcz (1) strabag (1) stumpf (6) suchman (1) süveges (1) sváby (1) svájc (1) svéd (1) svédország (2) sz (1) szabadkőműves (18) szabadpénz (1) szabó (12) szajlai (1) szakály (1) szalai (1) szalay (2) szamosvölgyi (1) szamuely (2) számvetés (3) szaniszló (1) szanyi (7) szarvas (1) szatmári (1) szaúd (3) szaúdi királyság (3) Szaúd Arábia (3) száva (1) szávay (1) századvég (1) szcientológia (4) szdsz (53) széchenyi (6) szegedi (7) szeivolt (1) székely (8) székelyföld (2) szekeres (1) székhelyi (1) szekszárd (2) szél (4) Szelényi (1) széles (2) szemere (1) szemerey (1) szendi (2) szendrő (1) szent (5) szentencia (1) szentendre (1) szentkorona (1) szepesi (1) szerb (2) szerbia (4) szijjártó (4) szíjjártó (1) szilágyi (6) szilvásvárad (1) szilvásy (4) szima (9) színház (7) szíria (5) Szíria (2) szitka (1) szlovák (10) sznob (1) szó (1) szőcs (3) szodoma (1) szöllősi (1) szolnoki (1) szombathely (1) szombathelyi (1) szörényi (1) szotyori (1) szotyori-lázár (1) szovjet (2) szózat (1) szűrös (3) tab (1) takaró (1) takáts (4) tákos (1) tállai (1) tallér (1) tamás (3) tamáska (1) tánc (1) tánczos (3) tandori (1) tarlós (7) tárnok (1) tarr (5) társadalom (1) tarsoly (1) tasnádi (3) tasz (3) techet (1) technika (12) ted (2) téglás (1) tej (1) tejfalussy (1) tek (2) teket (1) teleki (1) telekom (1) templom (1) tér (3) térey (1) terror (4) tesz (5) tétényi (5) tgm (1) tibet (1) tímár (1) tisza (3) tiszavasvári (3) tíz (1) tmrsz (9) tóbiás (1) tőke (2) tőkés (2) tolerancia (1) toma (1) tomcat (1) torgyán (2) tormay (33) tornyospálca (1) törőcsik (1) töröcskei (1) toroczkai (9) toroczkay (2) török (5) Törökország (3) törös (1) tortenele (1) történelem (4) tortenelem (90) tóth (7) tóthkároly (2) trianon (9) trockij (1) ttip (1) tudomany (25) tudomány (5) turbucz (1) turcsány (1) turner (2) túró (1) türr (1) tusup (1) tutsek (1) tv2 (5) ügynök (1) ujhelyi (1) ujsagiras (2) ukrán (7) ungváry (4) unio (2) unvári (1) uruguay (1) USA (5) usa (67) usztics (3) Vácszentlászló (1) vadai (3) vágó (3) vajda (1) vajna (3) vajta (1) választás (1) valéria (1) vallás (10) vallas (16) valláspszichológia (1) vámos (1) vámosi (1) vámosszabadi (1) vanczák (1) vankó (1) várady (1) váralja (1) varga (9) varga-damm (1) várhelyi (1) várhidi (1) vári (2) várnai (1) várszegi (1) vásárhelyi (1) vass (4) vasút (1) vaszily (1) vatikán (1) vázsonyi (1) védegylet (3) veér (1) végh (1) vér (1) vérbíró (1) verdi (1) veres (1) verestóy (1) vers (221) vespa (1) veszprém (3) vida (2) video (37) víg (1) viktor (1) vilagrend (7) vilmos (1) vita (1) vitéz (1) vitézy (1) vizi (1) volner (11) vona (26) vona-szabó (1) vörösiszap (2) vörösmarty (1) vukics (2) Wade Robson (1) walesi (1) weiszfeld (1) welsi (1) welszi (1) weöres (2) wiesel (1) wikileaks (7) wittner (5) witzmann (1) woodman (1) wtc (1) wu (1) ybl (1) zách (1) zach (1) zacher (1) zagyva (2) zaharcsenko (1) závada (1) zay (1) zeitgeist (1) zelnik (2) zene (163) zétényi (3) zichy (2) zimbardo (1) zold (37) zoltai (2) zoroasztrianizmus (1) zsák (2) zsanett (1) zsidó (3) zsidók (3) zs kategória (248) zugló (2)

KKBK

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok. Térjünk mindannyian konszenzusra.

Szőcs Géza a kommunista?

2010.08.02. 12:52 | tesz-vesz | 18 komment

Címkék: vers fidesz román arokaso szőcs antikultura tóthkároly

Tudjuk ki az a Szőcs Géza?

az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára. de előtte érdekes módon a másik oldalon állt. másik oldalon, vagy a fidesz igazi, választói számára eddig láthatatlan, oldalán.

 

Szőcs géza 1981–82-ben Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt. Ennek következtében a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta és bántalmazta. 1985–86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986–89 között Genfben újságíró, 1989–90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett.

A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990–91-ben az RMDSZ főtitkára, (a rmdsz, az erdélyi szdsz) 1991–1993 között politikai alelnöke volt. 1990–1992-ben szenátorrá választották, majd 1996–1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.

emlékszünk még Tóth Károly Antalra?:

" 3. Az érvényesülés útjai
  
Továbbképzo tanfolyamot tartottak Bukarestben a pionír egységparancsnokoknak 1970 tavaszán. Egy ilyen parancsnok az egész iskola pionírtevékenységét irányította (a pionír magyarországi megfeleloje: úttöro), feladata volt segíteni, összehangolni az osztályfonökök (osztagparancsnokok) által a gyermekekkel szervezett órán kívüli tevékenységet.
  
„Parancsnoki” minoségemben nekem is a román fovárosba kellett utaznom. A Bihar megyébol küldöttek jegyei egymás mellé szóltak, így már a vonaton összejött a bihari csapat. Igen jó hangulat alakult ki köztünk, a továbbiakban együtt jártunk a bukaresti pionírház eloadásaira, gyakorlataira, sot gyakran magáncélú városnézo kiruccanásokra is. Heten voltunk („mint a gonoszok”): három magyar és négy román. A magyarok között volt egy Neumann Ottó nevu fiatalember is. Tulajdonképpen fel se figyeltem a családnevére, mert számomra – és tapasztalatom szerint Erdélyben általában - az úgynevezett zsidókérdés nem létezett. Akkor talán még meg se fogalmaztam magamnak, de az én világomban a magyart nem a vér tette, hanem a kultúra, s ha valaki még valami más is volt, annak elottem nem volt semmi jelentosége. Amikor Nagyváradon eloször látogattam meg N. O.-t, és megismertem a családját, érdekes élményt jelentett számomra az édesapjával való találkozás, aki olyan volt, akár egy ószövetségi pátriárka.
  
Neumann Ottóval jó barátok lettünk, a barátság néhány éven át tartott, és pontosan nem is tudnám megmondani, miért hult ki lassan. Talán magánéletünk megváltozása is közrejátszott benne.
  
Akkoriban mindketten elhelyeztünk néha egy-egy cikket a nagyváradi Fáklya napilapban. Egy alkalommal megdöbbenve láttam az o nevét egy Axente Sever nevu román nemzeti host méltató írás alatt, aki az 1848-as forradalom idején a román ellenforradalmi csapatok egyik véreskezu vezére volt, és többek között nyolcszáz nagyenyedi magyar civil lakos lemészárlásáért felelos. (Persze az újságban errol szó sem volt.) Amikor N. O.-val ezt követoen találkoztunk, azzal védekezett, hogy hiszen a szerkesztoség felkérte, és valaki úgyis megírta volna a cikket. A kérdésre, hogy „de miért éppen te?”, kissé elrestellte magát.
  
Nagyon hosszú ideig nem tudtam semmit róla. Néhány éve a kezembe került egy Magyar Hírlap-beli cikke, amelyben Tőkés László püspököt támadta meg gonoszul. Nyilván az történt, hogy Neumann áttelepedett Budapestre, és ez az írás lehetett talán a „vizsgadolgozata” a baloldali, lényegében SZDSZ szellemiségu újságnál. Azóta rovata van a Magyar Hírlapnál, és az egyházi kérdések (foleg a történelmi egyházakkal szemben ellenséges) szakértoje. De hát meg kell élni, ugye. Vajon mindegy-e milyen áron?
  
Csak most, utólag tudom igazán felmérni, az eseményeket visszapergetve felismerni, hogy Ara-Kovács Attila, akivel hajdan együtt készítettük Nagyváradon az Ellenpontok címu szamizdat lapot, milyen alaposan kidolgozott stratégiával készült magyarországi pozíciófoglalására. Csak nemrég értettem meg, mire utalt a nyolcvanas évek közepén Budapesten, ahol akkor mindketten éltünk, amikor – látva milyen lelki mélyponton vagyok – valami olyasmit ajánlott, hogy politikai tevékenységbe kellene fogjak, ki kellene dolgoznom a magam politikai szerepét, és akkor minden sokkal könnyebb lesz. Nem egészen értettem, hogy javaslata mire vonatkozik, de úgy véltem, követendo mintaként talán az Erdélyi Magyar Hírügynökségre gondol, amit o alapított Magyarországra történt áttelepedése után, és amit Hámos Lászlóék (a HHRF) erkölcsileg és anyagilag támogattak. Csak a kommunizmus összeomlása táján kezdtem észrevenni, hogy nem errol volt szó. A magyarországi úgynevezett demokratikus ellenzék, amely számomra csak tiszteletreméltóan bátor kommunizmusellenes társaságot jelentett, az o szemében kezdettol fogva politikai szövetséges volt eljövendo pályafutása és megélhetése szempontjából. Már önmagában az a tény is, hogy szamizdatot alapított, elonyt biztosított számára, és segítette a társaságba való befogadását. Mint tudjuk, ma az SZDSZ tagjaként (noha az utóbbi tizenöt évben megjelent írásai hozzáértésérol nem, csak tendenciózus politikai irányultságáról tanúskodnak) helyettes államtitkár a mostanra szelíd szocialistává lett Kovács László minisztériumában, akinek „egész bandájáról”, vagyis az MSZMP funkcionáriusairól ezelott tizenöt-húsz évvel csak gyulölettel tudott beszélni.
  
Bizony nem mindegy, hogy az ember kikkel cseresznyézik. Miután Csoóri Sándor Nappali hold címu esszéjét egyesek (elég sokan vannak) antiszemita írásnak kiáltották ki, Mészöly Miklós is azok között volt, akik nyilvánosan elhatárolódtak a szerzotol. Ezt követoen talán maga is meglepodve vette észre, mennyire megnott külföldön a muvei iránti érdeklodés. Addig is fordítottak néha tole, de a termés csak most lett gazdagsággal terhes. Azelott félig-meddig még csak holmi pusztai írók közé tartozott.
  
Kertész Imrét a németek támogatták a Svéd Akadémiánál. És mily véletlen: éppen akkor négy svédre fordított könyvének példányai álltak készenlétben a Norstedt Kiadó raktáraiban! Kétség nem fér hozzá, hogy a díj odaítélése politikai döntés volt, hiszen a szerzo írásainak muvészi értéke elenyészo.
  
Esterházy Péter egy társaságba tartozik Kertész Imrével. Közös könyvük is jelent meg, voltak együtt író-olvasó találkozókon, legalább is Ausztriában. Évekkel ezelott a göteborgi helyi újságban egy egész oldalas interjú jelent meg Esterházyval, aki éppen itt járt egy könyvkiállításon. Az interjúnak az egyik válaszából kiemelt, az o hova(nem)tartozását látványosan hirdeto, ugyanakkor fennhéjázóan gogös címe volt: Az én hazám a könyvtár."

 


Ara-Kovács és Szőcs közti hasonlóság akkor tűnik ki igazán, mikor harmadik társuk, Tóth Károly Antal megírta a Nobelesdit. Szőcs egyből Mészölyhöz hasonlóan írt rá egy "kritikát" a kommunista pártlap Népszavába, Tóth K. válaszolni akart volna ugyanott, de nem engedték neki. ezt le is közli a 2003-mas fideszes Magyar Nemzet, támadólag mind szőcsre, mind a népszavára. hát igen, akkor még nem tudhatták, hogy a fidesz nevezi ki szőcst, és a saját emberük lesz. megérthető az ostobaságuk...

bemásolom, hátha észreveszik, és törlik onnan:

(szőcs kezdeti érdemtelen reagálásai a Nobelesdire megtalálhatóak egy csekély kis filoszemita dokumentumban.)


Tóth Károly Antal elutasított írása

Válasz Szőcs Gézának
a Nobelesdi című írásom ürügyén írt levelére

Kedves Géza, profi vagy. Igazi profi. Nagy szakértelemmel összeállított leveledet iskolapéldaként lehetne használni a tendenciózus írásművészet titkainak oktatásában. Szakértelmedet bizonyítja az is, hogy egy olyan írás kapcsán esel nekem, amelyik egyelőre csak a világhálón hozzáférhető a hazai olvasó számára. Az újság elektronikus változatában el is mondod, hogy ott találtál rá, de – gondolom, véletlenül – elfelejtetted közölni, hogy amennyiben valaki nem csak a te válaszírásodra kíváncsi, akkor az enyémet a jobbik.net című honlapon találhatja meg. Külön érdekesség, hogy a nyomtatott lap szövegéből az internet szó kimaradt, mintha a szóban forgó esszém valami titokzatos, talán meg sem nevezhető forrásból „került” volna a kezedbe. Egyébként írásom címét unzsenírt betű szerint átvetted, így a te Népszavában közölt, nyílt levélnek nevezett irományod az első olyan nyomtatott anyag a Kárpát-medencében, amelyik a Nobelesdi címet viseli. Gratulálok hozzá!
Tulajdonképpen nem is Kertész Imre érdekel téged, mert ezt a kérdést röviden elintézed. Amit a műveivel kapcsolatban mondok, az számodra „megmosolyogtató”, ezért mindjárt bevallod: „nem is igen foglalkozol vele”. Azért észrevehetted volna, hogy amit mégis bírálva megemlítsz, és úgy állítsz be, mint az én véleményemet szerzőnk Sorstalanság című könyvéről, az a Magvető Kiadó több hajdani szerkesztőjének közös véleménye volt, én csak idézem, és természetesen egyetértek vele. De nyugodtan aggódj csak: előbb-utóbb azért megjelenik otthon is a Nobelesdi (mármint az enyém), és akkor az olvasónak (ha ugyan még nem vette a fáradságot, hogy átrágja magát az eredeti műveken) módja lesz egybevetni Kertésznek a saját szavaiból kitárulkozó világát azzal, amit te a „szakértő” gesztusával ex cathedra kinyilvánítasz.

 

 


Leveledből kikövetkeztethetően az én írásom második (nagyobbik) felét valószínűleg el sem olvastad, mert annak tartalmára még csak nem is utalsz. Megakadtál ugyanis az általad a tabu megtörésének nevezett eseménynél. Ez a leveled fő témája és mondanivalója, amiről ezenkívül szólsz, az csak elmeállapotom milyensége érzékeltetésének baljós színezetű hátteréül szolgál.
Ez a tabu, „amit két évtizeden át hallgatólagosan tiszteletben tartottunk”, az általad szóban és talán írásban is már emlegetett (Ara-Kovácsot is ideszámítva) hármunk „közti íratlan egyezség”, amit így fogalmaztál meg: „A tény, hogy mi hárman együtt vittük vásárra a bőrünket, s hogy egyazon börtönben rohasztottak volna el bennünket (…) hallgatólagos szövetségesekké kovácsolt bennünket. E fegyverbarátság okán soha, de soha nem fordulunk egymás ellen – bármi történjék is, bármerre vezessenek is utaink.”
Sajnos ki kell jelentenem, hogy ilyen egyezség közöttünk csak a te szavaidban létezett. (Lehet, hogy Ara-Kováccsal beszéltetek ilyesmit, de én erről nem tudok.) Vagyis én e szent fogadalomról csak a kijelentéseidből értesültem. Azt is le kell szögeznem, hogy én a tabukat, ezeket a mesterséges képződményeket nem szívelhetem. Azt, hogy az ember mit tegyen, vagy ne tegyen (illetve adott esetben mit nem tehet), azt a belső ítélőszéke kell hogy meghatározza, amit röviden lelkiismeretnek szoktak nevezni. Ezért biztos, hogy az általad vázolt egyezséget – ha jelenlétemben felvetődött volna a gondolata – én kapásból elutasítom, mert számomra elképzelhetetlen egy erkölcsi alapot nélkülöző fegyverbarátság. Hiszen mi az, hogy „soha, de soha” – „bármi történjék is”?! Milyen alapon várnád el, hogy cselekedeteitektől, magatartásotoktól függetlenül eleget tegyek egy ilyen fogadalomnak? Miért kellene életfogytiglani szövetséget tartanom veletek akkor is, ha éppen tisztességtelen terepre „vezetnek utaitok”?
Régebben eltöprengtem azon, hogy tulajdonképpen mitől tartsz, miért kellene ellened fordulnom? Ara-Kováccsal más a helyzet, ő már jóval hamarabb színt vallott, de nem is igényelte, hogy ilyen fogadalmakat tegyek. Aztán lassan, részletekben választ találtam erre a kérdésre, és ebben a legtöbbet a mostani „nyílt leveled” segített.
Az Ellenpontok idején az együttműködésünk kétségtelenül barátságos légkörben, általában jó hangulatban zajlott. De barátok nem voltunk. Veled nem is lehettem volna, mert lényegében alig ismertelek, az a periódus pedig, amikor azt hittem, Ara-Kováccsal baráti viszonyban vagyok, az Ellenpontok-akció elejére már régen lezárult.
Most úgy teszel, mintha a „tilalmat” először sértettem volna meg. Pedig tabudöntögetésemnek benned hosszú története van, amely végül a mostani nyílt leveledhez vezetett. Lehet, hogy már Az Ellenpontok rövid története című írásom megjelenésével kezdődött, amelyet a nagyváradi Kelet–Nyugat közölt sorozatban 1991 elején (s amelyet később Bárdi Nándor, a kötet főszerkesztője a szamizdatunk anyagának kiadásakor előszónak választott; lásd: Ellenpontok. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2000). Nekem nem szóltál, de úgy mondták, hogy a rövid történet nem volt rokonszenves számodra. Kíváncsi lennék, vajon mit kifogásoltál benne, mi volt az, ami sértett, hiszen csak tényeket mondtam el.
Két évvel később Nagyváradon találkozót tartottatok az Ellenpontok tizedik évfordulóján, amelyre nem tudtam elmenni. A Köztársaság című, azóta megszűnt magyarországi lap közölte az ott elhangzottakat (1993/9. szám). Furcsállva láttam, hogy állításaitok egy része nem felel meg a valóságnak. Ara-Kovács inkább apróbb dolgokhoz költött hozzá, vagy vett el belőlük (ha összeollóznánk az idők folyamán lassan szaporodó nyilatkozatait, valószínűleg számos, egymásnak ellentmondó ellenpontoktörténet-kezdeményt tudnánk kirakni az anyagból), te viszont a feleségem és az én szerepemmel kapcsolatos igaztalanságokat mondtál. Nem hagyhattam szó nélkül. Ágoston Vilmos, a Köztársaság főszerkesztője mindkettőtöket megkeresett a hozzászólásommal (megjelent az 1993/19. számban), de egyikőtöknek sem volt semmi megjegyezni valója vele kapcsolatban. Számodra az eset az általad emlegetett fegyverbarátság válságát jelenthette, hiszen mit okvetetlenkedem én a hamis állításaitok miatt.
Teltek az évek, és végeredményben nem történt semmi szamizdatunk mitológiájában. Ara-Kovács továbbra is díszítette a történetét – főleg liberális személyekkel. Továbbra is Szőcs Géza-féle Ellenpontokról beszéltek, noha Ara-Kovács Attila volt a kezdeményezője és a főszerkesztője, Szőcs Géza-féle memorandumot mondtak, noha ennek én voltam az ötletgazdája és a szerzője. Tegyük hozzá ehhez, hogy kezdettől fogva (tehát már Erdélyben is) a kettőtök kezében futottak össze az információ terjesztésének a szálai.
A feleségemmel 1996 őszén írtuk meg válaszunkat Tófalvi Zoltán kérdéseire. Az így kikerekedett interjú végül az Északi változatok című kötetbe került, amely 2000-ben jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Ebben felvetettük a feleségem Ellenpontok-beli szerepének céltudatos elhallgatását (aminek indoklásához Ara-Kovács egész ideológiát gyártott), én pedig elmondtam, hogy 1989-ben, amikor bevándorlóként Kanadába érkeztünk, a montreali magyarok csodálkoztak ellenpontos voltunk szóba jöttekor. Meghívottként (külön-külön) Ara-Kovács Attila is, te is jártál náluk, de soha nem hallották tőletek, hogy más is részt vett a folyóirat szerkesztésében. Édesapád, Szőcs István, amikor az interjút még a könyv megjelenése előtt a Látó közölte, egy jegyzetében kissé megütközött ellenpontos (fegyver)társaink velünk szembeni viselkedésén.
Mindez, amit eddig elmondtam, s amit még elmondok erről a kérdésről, egyáltalán nem tartozik az ártatlan nézeteltérések kategóriájába. Ha újra és újra rátok kellett és kell szólnom, hogy azt mondjátok, ami és ahogyan volt, ez bizony nem nézeteink eltérő voltát mutatja, azt pedig különösen nem, hogy „másként emlékszünk”, hanem erkölcsi silányságotok bizonyítéka. És kétségtelennek tartom, hogy minden olyan alkalom, amikor felszólaltam a hamis állítások és beállítások ellen, csak a bűnlajstromomat növelte a szemedben.
Gondolom, azt sem bocsátod meg soha, hogy miattam kissé át kellett írnod az Ellenpontok kötethez készült utószavadat, mert az első változat felhasználásához – főleg önmitizálásod miatt – én, a könyv anyagának sajtó alá rendezője nem járultam volna hozzá. Ennek ellenére még mindig maradt benne elég töltet ahhoz, hogy 2000 novemberében a kolozsvári találkozón, a főleg egyetemistákból álló közönség előtt szinte egy egész estén át vitázzunk róla. A rendezvényre betévedt egyik helyi lap szerkesztője másnap úgy fogalmazott, hogy mi ketten „másként emlékeztünk”. Pedig szó sem volt közös emlékeink felidézéséről, hiszen a beszélgetés során a te utószóbeli hamis állításaid nem az én emlékezetemmel, hanem dokumentumokkal: az Ellenpontok szövegével, a magad és mások nyilatkozataival konfrontálódtak. Minden bizonnyal én is hibás vagyok: szégyelltem kimondani, hogy itt tudatos ferdítésekről van szó, inkább abban hittem, hogy az idézetek ütköztetéséből ez mindenki számára világossá válik. Akkor még nem tudtam, hogy ez a szégyellősség a veled való szolidaritás utolsó morzsájának bizonyul.
Eddig valahányszor téged ért „támadás” részemről, mindig okosan hallgattál, de most, hogy kimaradtál, hirtelen tűrhetetlennek találod, hogy Kertész Imre kapcsán Ara-Kovács karrierizmusáról is elmondom az igazat, és nagy hirtelen kivont karddal és kifent nyelvvel, a pártatlanság és a baráti szolidaritás lovagjának mezében a védelmére rohansz. Lehet, hogy akad olyan, akit ezzel meg is tudsz téveszteni. Mindenesetre Ara-Kovácsnak a magyarországi demokratikus ellenzék soraiba való készülődéséről részleteket is tudnék mesélni, de ezt a te kedvedért meg nem teszem. Majd ha ő kér meg rá. Vagy esetleg egy ilyen, nyílt levelekből álló közös távrendezvényen, aminek a mottója – Lászlóffy Aladárt parafrazálva – például ez lehetne: Hányan rohadtunk el húsz és harminc között?
Ha megpróbálok elvszerűséget keresni a magatartásod mögött, akkor kétségtelen, hogy az említett tabuhoz találok vissza, amely tiltja, hogy a nemzetével szembefordult Ara-Kovács Attilát rossz szó érhesse. Magyarázzam meg, hogy ez a szembefordulás mit jelent? Megmagyarázom. Nem ismerem a véleményedet a státustörvényről, de akármi is lenne, tény, hogy Trianon óta ez az egyedüli olyan stratégiai elképzelés, amelynek a határok módosítása nélkül van némi esélye az országhatárokon kívülre zárt magyar lakosság elfogyásának a lassítására. (Mert megakadályozni valószínűleg csak a valóban igazságos határok tudnák. Máig sem értem, miért viszonyultál ez utóbbi gondolathoz olyan megvetően az Ellenpontokban megjelent Erdélyt vissza, mindent vissza? című, egyetlen önálló írásodban, amikor „a határoknak primitív hitű és reményű tologatásáról” szóltál.) Az SZDSZ szerint erre a törvényre nincs szükség, a dolgot rá kell bízni a szomszédos országok többségi népére. Vagyis minél hamarabb elfogynak a magyar külpolitika és gazdaság számára amúgy is csak terhet jelentő kisebbségben élő magyarok, annál hamarabb lehet majd mind jobb kapcsolatot kialakítani a szomszédainkkal. A nemzeti mivolthoz való ragaszkodás amúgy is csak régi idők atavisztikus törzsi maradványa.
Ara-Kovács Attila ezt a politikát szolgálja. Pedig valamikor így írt az Ellenpontokban:
– „Magyarország 1918-as feldarabolása, az azóta többször is megerősített helyzet és a területeken kialakuló új élet talán minden szempontból, de a kisebbségi magyarság szempontjából mindenképpen abnormális és tarthatatlan.”
– A hibás többek között „a félrevezetett nép, amely azt hitte, hogy élethosszan meg lehet élni igazságtalan diktátumok jogtalan haszonélvezetéből.”
– „A helyzet ma ott tart, hogy a mai román kormányzat akként él vissza a népességcsere lehetőségeivel, ahogy épp nem szégyell. A magyarországi kormányzat nem akar, az itteni magyarság elnyomott vagy gerince tört vezetői pedig nem tudnak ez ellen semmit sem tenni. S így tehetetlenül nézzük mind egész városok, megyerészek nyomtalan felszívódását…”
– „Az Erdély-probléma: egyetemes magyar probléma. Egyetemes magyar érdekekről van (…) szó.”
Ez bizony nem SZDSZ-szövegelés. Aki így elfelejti, hogy (átvitt értelemben) honnan jött, az saját maga ássa alá a hitelét. Nem az teszi meg, aki ezt észreveszi.
Felteszed a költői kérdést, hogy vajon mi közük van az általam említett személyeknek Kertész Imréhez. Egy darabig a rovásomra rágódsz rajta, majd hirtelen „rájössz” a válaszra. Természetesen eltorzítva. Mintha szerintem „az érvényesülés igénye” lenne közös, nem pedig az az út, amelyen az érvényesülésüket keresik. Mert arról szól a példa, hogy mindnyájan kiárusítják magukat. Ara-Kovács a meggyőződéseit adta el (azért olyan sok nem volt neki). Van, aki a tehetségét bocsátja áruba. Kertész Imre a kitartását fektette be, miután rájött (vagy jóakarói felvilágosították), mi az a téma, amivel sikert lehet aratni. Ugyanazt a jelenséget illusztrálja mindahány. Te is látod ezt, de ha bevallanád, mivel tudnál engem támadni tovább?
Úgy állítod be, mintha Kertész gondolatai egész életében csak Auschwitz körül forogtak volna. Neki erről egészen más a véleménye. 1997-ben a lipcsei könyvdíj, Az európai népek közötti megértésért átvétele alkalmából elmondta, hogy mindaz, amit az 1948-as kommunista hatalomátvételtől kezdve az ötvenhatos forradalom leverését követő időkig Magyarországon megélt, „jelenvalóvá varázsolta bennem azt a múltat, amit az emberi természet kegyelméből és a lét józan parancsszavára már-már elfelejtettem”. Lágerélményeinek megírásával 1960-ban kezdett foglalkozni, és tizenhárom esztendő alatt készült el a könyv. Az viszont tény, hogy naplói és más könyvei tanúsága szerint azóta Auschwitz központi, majdhogynem egyedüli kérdéssé vált számára.
Szerinted nem elég, ha az emberek ismerik és átérzik a holokauszt tragikumát. Azt vallod, hogy a kérdés ez: „végbement-e a nemzet részéről az a lelkiismeret-vizsgálat, amelynek katartikus, feloldozó hatásaként kijelenthetjük, hogy »mindenki« – az egész nemzet – »ismeri és átéli«” ezt a tragikumot. Tulajdonképpen átvetted Kertésznek Magyarországgal szembeni elvárásait. Ami lényegében azt jelenti, hogy kollektíven kell megvizsgálnunk lelkiismeretünket, és amikor beláttuk, milyen súlyosak közösségi bűneink, az együttes bűnbánat katartikus élménye felszabadító hatással lesz mindenkire. Ez nem lehet egy egyszeri művelet, mert az egyszer elkövetett bűn az egész nemzetre kiterjedve értelemszerűen nemzedékről nemzedékre öröklődik, tehát minden generációnak végig kell csinálnia a holokauszt terhétől való megtisztulás szertartását.
Mondd, Géza, te megalapozottnak és emberinek tartod a permanens kollektív bűnösség és bűntudat követelményét nemzetünkkel szemben – bármilyen alapon is? Hiszen a mai emberek legnagyobb része akkor nem is élt még, a nemzet kortárs tagjainak is csak elenyésző kisebbsége viselt valóban felelősséget azért, ami történt. Neked nem elég az események ismeretén alapuló felháborodás és együttérzés, hanem egy soha véget nem érő bűntudattal szeretnéd népünket megalázni? Jót akarsz, ugye: hogy a bűnbánat minden megismétlésénél átélhesse a megtisztulást. És még engem nevezel elmebajosnak.

A Kertész Imrére irányuló minden rokonszenved ellenére azért annyira nem blamálod magad, hogy egy szóval is kijelentsd: márpedig az írásai jók. Csupán ellene fordulsz azoknak, akik minőségi igényekkel megkérdőjelezik a Nobel-díj megalapozottságát. Nem tudom, azonkívül, hogy ez jó ürügy volt az én megtámadásomra, fűződik-e más érdeked is hozzá. Mert nem egyszerűen az történt, hogy akkor támadtál, amikor ez egy tőled különböző személy (vagyis Ara-Kovács) védelmének tűnhet, hanem biztosra mentél: immár erős hátteret képeznek számodra mindazok, akik az érdemtelen Nobel-díjat ünneplik. Ezzel az ara-kovácsok országába érkeztél, kedves Szőcs Géza. Érezd magad otthon!
Mindnyájan tudjuk, hogy legalább kéttucatnyi ma élő, Kertésznél tehetségesebb író-költő van Magyarországon (a határokon túliakat most ne is említsük), akik valódi esztétikai értékeket alkottak. Nevetséges döntésével a Svéd Tudományos Akadémia kiérdemelte, hogy amennyiben a következő száz esztendőben a díjat egyszer egy igazi magyar író (a hangsúly nem a magyaron, hanem az igazin van!) kapná meg, a kitüntetett megvetően visszautasítsa.
Mint írtad, megzavartam a Kertész Nobel-díja fölötti örömödet. Ez, ha jól megnézzük, lényegében afölötti örömöt is jelent, hogy nem másvalaki kapta. Mondjuk, valaki az érdemesebbek közül. Vajon sajnálnom kellene, hogy megzavartam ezt az örömödet?
Az igazság az, hogy mindent mérlegre téve – különösen most, hogy ezzel a nyílt levéllel hiteles lelki névjegykártyádat nyújtottad át nekem – csak sajnálhatom, hogy végül hagytam magam meggyőzni az Ellenpontok-akcióban való részvételre. Sokkal jobban megfizettem érte, sokkal többet veszítettem vele (nemcsak személy szerint én, hanem a családom is), mint amennyi haszonnal a magyarság számára végül is bírt. Persze ebben az esetben – többek között – nem jött volna létre a memorandum meg a programjavaslat, és az Ellenpontokat teljesen eluralta volna a Szabad Demokraták Szövetségének két jelenlegi oszlopos tagja, Ara-Kovács Attila és Keszthelyi András, akiknek a csillaga éppen most ível fel igazán, amikor a párt két neves alapítója (Kis János és Hack Péter) jól megalapozott erkölcsi indokokkal kilépett belőle.
Ha az Ellenpontok kimarad az életemből, ma nem kellene szégyenkeznem azon, hogy valójában kikkel „társalkodtam” akkor.

Tóth Károly Antal
Göteborg


Utóirat: Máskor, kedves Szőcs Géza, Tóth Károly helyett nevezz csak nyugodtan Tóth Károly Antalnak. Egyrészt, mert ez a becsületes, anyakönyvezett nevem, másrészt, mert így talán nem kényszerülsz magyarázkodásra, hogy olvasóid megkülönböztethessenek a hasonló nevűektől.

 


 

 ami kiderül, szőcs filoszemita, és úgy komcsi mint az szdsz, és romokban a logikus gondolkodása és erkölcsi tartása.

teljesen nyilvánvaló, hogy szőcs idegenszívű.

aztán most szőcs a finnugor ellen megy, tipikusan az új jobboldal eszméje szerint. mintha a fidesz tényleg lopná a jobbik ötleteit.

az már csak külön pikantéria, h szőcs "verseit" andrassew iván ajánja, és szőcs egyik "versét" tamás gáspár milkósnak írja

A forradalmárok vacsorája
  `(A megmentett város)`

  `TGM-nak`

  Az asztalon sólyompástétom vízirózsa-főzelék kalács
  zuzmó-torta könnyű gyopárbor spárga árticsóka.

  De az ebédlő üres. Ekkor tűnik fel magadban
  a gerincen Dónát mellében
  meggyvágó madárral.

  És az asztalon lángot vet a tudós kenyér a padláson szélludak
  széllibák gágognak sivalkodnak. A kiszáradt
  vezetékben kakukk mormog s ha a vízcsapot
  elfordítod hósárga füvek és kakukkcsontok folynak belőle.

  Dónát, Dónát! Feje fölött a csattogó
  vasízű barackok.

  Bent pók-ordítás
  homokórába tűzött százéves vaddisznópipacs ha!
  csúcskakukk sívít no lám no lám

  kint Dónát szalad tavasziziglen

stbstbstb

szocs TGMSzocs1.jpg


gyanítom régóta, hogy a fidesz pártelit nem gerinces emberek társasága, és csupán imitálják a nemzetit. (kommunista, trianon.) e véleményemet legtalálóbban nagy magyar költőnk szavaival lehet leírni megint:

„Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utósókhoz.”

 


 

– Nem csak Alföldi célpontja politikai támadásoknak. A filozófusok elleni vádaskodások önt is foglalkoztathatják, hiszen személyes ismerőse Heller Ágnesnek, Vajda Mihálynak, vagy Tamás Gáspár Miklósnak.

szőcs géza:
 
– Mindhármukat olyan gondolkodónak tartom, akik jelentős szellemi teljesítményekkel gyarapították nemzetünk presztízsét, renoméját. Nagyon nem örülök annak, hogy egy olyan rutinvizsgálat, ami nem fejeződött be, olyan helyzetet eredményezhetett, amely alkalmas vezető értelmiségiek lejáratására, velük kapcsolatos előítéletek gerjesztésére, prejudikálásra. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Heller Ágnes a megfelelő pillanatban egy nagyhatású műben mondta ki férjével, Fehér Ferenccel együtt azt a mondatot, amely az újkori magyar történelem egyik legfontosabb tényére világított rá. Egy forradalom üzenete című művükben azt írták: a történelem órája 1956-ban Ma­­gyar­országon ütött. Heller és TGM nagyon sok állásfoglalása és publicisztikai műve hozzájárult ahhoz, hogy az előző rendszer morálisan, intellektuálisan erodálódott, politikailag, pszichésen meggyengült. És bekövetkezhettek azok a változások, amelyeknek haszonélvezői vagyunk 20 éve. Mellesleg TGM nem is érintett ebben az ügyben, amit furcsállok is. Mármint, hogy őt miért nem tartották »érdemesnek« némi egzisztenciális segítséghez juttatni. Talán azért, mert az elsők közt, sőt elsőként mondta ki nyilvánosan a baloldalon, hogy Gyurcsánynak mennie kell? Sajnálom, hogy ez a vizsgálat túl korán hozott nyilvánosságra olyan tényeket, amelyeket csak egy összegző feldolgozásban és értelmezésben lett volna helyes a nagyközönség elé tárni. Elsietett lépés volt.
 
– A szavaiból az derül ki, hogy Gulyás Gáborral együtt vallja: több tiszteletet ezeknek az embereknek.
 
– Magyarország mindig a boszorkányüldözések országa volt. Most, hogy a Szépművészeti Mú­­zeumban beszélgetünk, eszembe jut: ennek a múzeumnak a gyűjteményét egy olyan embernek köszönhetjük, akit egy aljas politikai hajtóvadászat kergetett öngyilkosságba. Pulszky Károlynak szobrot kellene emelnünk itt, a mú­zeum előtt. Megviselt, hogy mindez arra mutató jel, amit el akartam kerülni. Azt akartam, hogy a magyar kulturális élet ne váljon felizgatott szenvedélyek, nem mindig nemes érzelmek, ideológiai összecsapások színterévé.
 
– Csatamezővé. Ki miatt?
 
– Az előző kormányzat elég sok művészt és gondolkodót próbált megnyerni magának, olyan eszközökkel is, amelyeket még nem látunk át. A művészeket, az értelmiséget meg kell szólaltatni és anyagilag biztonságba helyezni, ezt helyesen tették, de azt nem tette helyesen az előző vezetés, hogy ezt egy olyan körre korlátozta, amelyen belül mindez privilégiummá változhatott. Kapják meg az anyagi elismerést a jelentős művészek, gondolkodók, értelmiségiek, ezzel egyetértek. Azonban a díjaknak, pénzosztásnak, sztárolásnak egyazon körön belüli főhősei voltak, egyazon körön belül vált lehetségessé jelentős összegek és elismerések odaítélése. Volt egy kötődés bizonyos értelmiségi körök és az előző kormányzatok között, s egyesek drámaian feladták szellemi függetlenségüket. Ez elfogadhatatlan. Ha arra a kérdésre kell válaszolnunk, miképp lehetséges, hogy egy írótól ma azt kérjék számon, nem adja-e fel a függetlenségét, ha politikai kérdésekről van véleménye… hát ez azért furcsa. Mert vegyünk csak egy példát. Egy vezető író olyasmit mond, ami a napi politikával függ össze és a miniszterelnök szereplésével kapcsolatos pozitív vélemény. Borzasztó dolog, hogy erkölcsi és politikai haldoklásának pillanatában egy miniszterelnök mellé kiáll két jeles író, és az az elemi ösztön sem működik bennük, hogy nem csak erkölcsileg, de taktikusan sem szabadna megengedniük maguknak, hogy egy politikai hulla mellé álljanak. Egyetértünk, nem?
 
– Mással, a másik oldalon is elfordult már, hogy művészként, a szellem embereként politikai állásfoglalást tett.
 
– Tudja, Magyarországon kettős értelmű kettős beszéd zajlik, kettős erkölcs, kettős mérce. Olyanokat hánynak egymás szemére, amelyeket maguk is elkövetnek. Én igyekszem semleges lenni. Érték- és minőségelvűvé kell tenni a kultúrát. Az új alkotmány megszületése után új díjazási, kitüntetési rendszerre lesz szükség és új díjakra. Ugyanis a jelenlegiek lestrapáltak, elhasználtak.
 
– És ezeket az új díjakat, új kitüntetéseket már nem csak a körön belüliek kapnák?
 
– Én a virágozzék száz virág elvét vallom. Nem hiszem, hogy egy kultúrkampf csatamezejévé kéne változtatni az országot, bárki is van kormányon, bármilyen hosszú ideig.”
 
 
frissítés:
 
Édesapám, Szőcs István kolozsvári kritikus és kultúrhistorikus a pártállam idején együttműködött a román titkosszolgálattal. 
 
miért nem lepődtem meg? az alma nem esett messze

2. Ez az Esterházy Péter tollára kívánkozó történet azt eredményezte, hogy némely média-felületen már többet foglalkoztak vele, mint az erdélyi szellem hasonló helyzetbe kényszerült sok-sok kiválóságával összesen - mely tényről nem gondolhatom, hogy személyemtől elválasztható volna. 

3. Ennek a sajnálatos együttműködésnek magam is célszemélye, ha úgy tetszik, áldozata voltam, mint ezt saját megfigyelési dossziém átlapozásakor megállapíthattam.

 

az hogy téged megfigyeltek, még nem jelenti azt, hogy te nem jelentettél.

de milyen jól ismeri az apját (kinézi belőle a bűnöket, és olyan erősek tán a vádak, hogy nem is kísérli meg a védelmét?) :

7. Fogalmam sincs, mennyi bűnt követett el életében apám (meg nagyapám, dédapám, ükapám és szépapám) - de bármennyit is, íróként is és politikusként is föltett szándékom jóvátenni (ha teljesen nem lehet, akkor részben) az általuk elkövetett botlásokat, hibákat, vétkeket és bűnöket.

8. Ha mindannyian így teszünk, virágzó országot fogunk tudni építeni együtt.

Szőcs Géza
2013. január 2-án

 hajrá, kezdhetnétek pl biszkut megvádolni emberiség ellenes bűnökkel

 

Mesterházy Ernő felesége is kapott támogatást Szöcs Gézától

Mesterházy Ernő nevét a Hagyó/BKV ügyekben ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság. Demszky Gábor korábbi főpolgármester tanácsadójaként a büntetőügyben gyanúsított lett, majd előzetes letartóztatásba is került a kacskaringós életutú spin-doctor. Feleségével, Mécs Mónikával alapították az M & M FILM néven működő vállalkozásukat, mely az évek során több sikervárományos magyar filmet is gyártott (az állami filmes pénzosztó szervezet, az MMK segítségével). Mécs Mónika egyébként a volt SZDSZ-es, majd MSZP-s képviselő Mécs Imre lánya

 

Szőcs Géza, Bokor Attila és Neményi Ádám_1.jpg

buta maffiózók közt

 

 

Szőcs Géza apja is jelentett a Securitaténak


Könczei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjából derült ki, Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán írók, valamint Balázs Péter festőművész is fedőnéven jelentett a Securitáténak.

Az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári egyetemi adjunktus, néprajzkutató, hogy jelentettek a román kommunista titkosszolgálatnak.

Amint a Krónika napilap felidézi, Könczei Csilla édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjának a tanulmányozása után indított, világhálós blogjában ezúttal Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint Balázs Péter festőművészről hozta nyilvánosságra, hogy fedőnéven jelentettek a Securitáténak. Könczei Csilla valamennyiük esetében közzétette a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) kapott jelentést.

A kulturális államtitkár apja nem vállalta a nyilvánosságot

A dokumentumok szerint Szőcs István író, kritikus, műfordító Rusz Péter néven, Varró János irodalomtörténész, regényíró, műfordító Vincze János és Vasilescu néven, a Svédországban élő Veress Zoltán költő, író, műfordító Ovidiu, míg Balázs Péter festőművész Balogh Iosif néven írt jelentéseket a politikai rendőrségnek.

Könczei Csilla feltárja azt is, hogy a Szőcs Istvánt - Szőcs Géza költő, volt magyar kulturális államtitkár édesapját - többször is szembesítette a dokumentumokkal. A néprajzkutató szerint nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte: a nyilvánosság előtt nem vállalja ügynöki múltját.

A most leleplezett írók közül Veress Zoltánt 1952-ben elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt, 1954-ben szabadult a börtönből. Varró Jánost az '56-os forradalommal való szolidaritásért ítélték 16 év börtönre, 1964-ben általános kegyelmi rendelettel szabadult.

Leleplezések a szekusblogon

Könczei Csilla "szekusblogja" alapján korábban Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőről, az 1998-ban elhunyt Marosi Péter szerkesztőről, kritikusról és színházigazgatóról, valamint az 1981-ben elhunyt Márkos Albert zeneszerzőről, zeneakadémiai tanárról derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval. Az erdélyi magyar közvéleményt mindeddig leginkább az döbbentette meg, hogy 2006-ban Szilágyi Domokos költőről is kiderült, Balogh Ferenc néven jelentett a Securitaténak.

A CNSAS szóvivője, Ancuta Median az MTI-nek elmondta, az általa képviselt intézmény csupán annyit tesz, hogy az érintettek kérésére felfedi: kit rejtenek az álnevek. A Securitate álneves forrásainak azonban csak egy része minősül a Securitate kollaboránsának. Utóbbi besorolást a bíróság adhatja, ha az álneves jelentésekben a Securitate egykori forrása a totalitárius rendszer elleni megnyilvánulásokat jelentett, és ezekkel sértette mások szabadságjogait.

A bejegyzés trackback címe:

https://kkbk.blog.hu/api/trackback/id/tr462170569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lüke 2010.08.05. 10:03:35

annál rosszabb............

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.09.01. 14:58:39

nézzétek meg ezt a képet
m.blog.hu/kk/kkbk/image/000/faludy_szocs_ojd.jpg

olyan érzésem van, mintha a fidesz eladta volna a magyar kultúrát szőccsel. mintha vmi paktum eredménye lenne ez. vagy csak tényleg ez kell a fidesznek

ezek a libsik istenítik szőcst az irodalmi portálokon, durva

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.01.02. 17:08:43

frissítés: szőcs géza apja komcsi besúgó, az alma és a fája

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.12.06. 10:15:34

@bozgorgyerek: Szőcs Géza apja is jelentett a Securitaténak

Könczei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjából derült ki, Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán írók, valamint Balázs Péter festőművész is fedőnéven jelentett a Securitáténak.

Az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári egyetemi adjunktus, néprajzkutató, hogy jelentettek a román kommunista titkosszolgálatnak.

Amint a Krónika napilap felidézi, Könczei Csilla édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjának a tanulmányozása után indított, világhálós blogjában ezúttal Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint Balázs Péter festőművészről hozta nyilvánosságra, hogy fedőnéven jelentettek a Securitáténak. Könczei Csilla valamennyiük esetében közzétette a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) kapott jelentést.

A kulturális államtitkár apja nem vállalta a nyilvánosságot

A dokumentumok szerint Szőcs István író, kritikus, műfordító Rusz Péter néven, Varró János irodalomtörténész, regényíró, műfordító Vincze János és Vasilescu néven, a Svédországban élő Veress Zoltán költő, író, műfordító Ovidiu, míg Balázs Péter festőművész Balogh Iosif néven írt jelentéseket a politikai rendőrségnek.

Könczei Csilla feltárja azt is, hogy a Szőcs Istvánt - Szőcs Géza költő, volt magyar kulturális államtitkár édesapját - többször is szembesítette a dokumentumokkal. A néprajzkutató szerint nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte: a nyilvánosság előtt nem vállalja ügynöki múltját.

A most leleplezett írók közül Veress Zoltánt 1952-ben elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt, 1954-ben szabadult a börtönből. Varró Jánost az '56-os forradalommal való szolidaritásért ítélték 16 év börtönre, 1964-ben általános kegyelmi rendelettel szabadult.

Leleplezések a szekusblogon

Könczei Csilla "szekusblogja" alapján korábban Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőről, az 1998-ban elhunyt Marosi Péter szerkesztőről, kritikusról és színházigazgatóról, valamint az 1981-ben elhunyt Márkos Albert zeneszerzőről, zeneakadémiai tanárról derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval. Az erdélyi magyar közvéleményt mindeddig leginkább az döbbentette meg, hogy 2006-ban Szilágyi Domokos költőről is kiderült, Balogh Ferenc néven jelentett a Securitaténak.

A CNSAS szóvivője, Ancuta Median az MTI-nek elmondta, az általa képviselt intézmény csupán annyit tesz, hogy az érintettek kérésére felfedi: kit rejtenek az álnevek. A Securitate álneves forrásainak azonban csak egy része minősül a Securitate kollaboránsának. Utóbbi besorolást a bíróság adhatja, ha az álneves jelentésekben a Securitate egykori forrása a totalitárius rendszer elleni megnyilvánulásokat jelentett, és ezekkel sértette mások szabadságjogait.

hvg.hu/vilag/20121128_Szocs_Geza_apja_is_jelentett_a_Securitate

kuruc.info/r/2/104669/

bozgorgyerek 2015.12.07. 16:59:09

Köszönöm ,ezeket ismerem. adalék :volt a Korunk folyóiratnak egy tematikus száma mely e kérdéssel foglalkozott( 2014 januári szám) ,meg érdemes elolvasni Méliusz Anna :Nem hősökről beszélek (Mentor kiadó 3013) című könyvét mily őt ért igazságtalanságokon háborog a visszaemlékező.,meg Páskándi Géza posztumusz megjelent művét pontos helyzetleírás és beteljesülő jövőbelátás ://pim.hu/kepek/upload/2015-02/A%20s%C3%ADrrabl%C3%B3k%20(1989).jpg

bozgorgyerek 2015.12.07. 17:05:55

Páskándi Géza :A sírrablók (Szabad tér kiadó 1989)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.12.07. 22:02:01

@bozgorgyerek: miről szólnak ezek a művek? egy rövid tartalomismertető? tanulság? ha nem is igazi recenzió.

bozgorgyerek 2015.12.09. 18:31:47

Korunk ...Gyarmati György:Múltfeltárás titkosszolgálati iratokból
Kántor Lajos:Barátok és/vagy ellenségek
Gálfalvi György:Átjárások
Tófalvi Zoltán:Szilágyi Domokos és a Securitate
Cseke Péter:Mikó megfigyelők a szerkesztőségben
IliaMihály:Hogyan csinálták?
Könczei Csongor:Rendszeren belül,rendszeren Kívül
Domokos Pál Péter :a rómán államés nép ádáz ellensége....avagy mit lehet megtudni Domokos Pál Péterről egy csíkszeredai megfigyelési dosszié anyagából
Méliusz Anna visszaemlékezései férjéről Méliusz Józsefről kit elvtársai vettetek börtönbe (hat év) majd rehabilitálták első feleségét meggyilkolták mikor börtönbe vetették később Ceusescu elvtárs az ő véleményére támaszkodott kisebbségi irodalmat érintő ügyekben mikor hatalomra került (1965)
Páskándi Géza halála után megjelent legőszintébb legnagyszerűbb műve ahol kendőzetlenül feltárja az erdélyi magyar sorsot és jövendőt Ombodi doktor és Verzu a magyarul beszélő szekus történeteiben A könyv folytatása Páskándi Géza:Szekusok gyógyregény Kairosz kiadó2007

bozgorgyerek 2015.12.09. 18:47:28

és az erdélyi magyarság régi és új árulói Bányai László,Hajdu Győző,Vincze János (Ion Vincze) ,...és társaik is megérnek egy misét

bozgorgyerek 2015.12.13. 22:17:57

Tökés Lászlót akaratán kívül felhasználták ,manipulálták (nyugat és a Ceusescu ellenes romániai elvtársak) a romániai gazdaváltás során ,majd gyorsan ejteni próbálták de ez közfelháborodást okozott annak idején ,így lassan erodálták ,napjainkban nagyban megfogyatkozott népszerűségéhez ő is hozzátette a maga részét (lásd magánéletét) Bőséges irodalom, interjúk,dokumentumfilmek tömkelege áll rendelkezésre evvel kapcsolatban.

bozgorgyerek 2015.12.13. 22:20:51

Pl: Szöczi Árpád :Temesvár a romániai forradalom kitörésének valódi története Partium kiadó 2014 (harmadik kiadás)

bozgorgyerek 2015.12.13. 22:23:12

Semmiképpen nem az áruló kategória.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2015.12.14. 17:24:33

@bozgorgyerek: ugyanígy gondolom én is Tőkés szerepét.
vajon faludy szeretőjét, fannikát irányították, hogy Tőkést "elszeresse" a feleségétől?
vagy az csak egy teljesen független perverz nő?