kkbk.blog.hu

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok.


Térjünk mindannyian konszenzusra.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

posztos írkák

istCsend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond:magyar_partok333.JPG

 

"Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba" Holt Vidék kkbeka KáKánBéKa

Máté, 7. fejezet

15 Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.
16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket.
17 Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19 Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik

 

Naptár

április 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Utolsó írka

  • tesz-vesz: @: most megrendítettél, akkor átgondolom az életemet, jó? és miért is? (2020.04.04. 12:07) Labancok
  • tesz-vesz: A csehek 65 százaléka tartja magát ateistának – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet decemberben készített országos felméréséből, amelynek eredményét pénteken hozták nyilvánosságra Prágában. A magukat ateistának minősítők aránya 67 százalékról 65 százalékra csökkent. A templomlát... (2020.04.04. 11:07) Az ateizmus apoteózisa
  • Utolsó 20

információ

A bölcsesség alapja a kétkedés.


Ha van egy minőségi írása közéleti témában, versmegzenésítése, jó témája, filmje, ötlete, linkje, híre, információja
küldje el nekünk, feldogozzuk egyszer talán, és le is közölhetjük
kkbkorkukacgmail.com
vagy írja be a kommentekbe, csomót nem kérünk.
az értelmes kommentekre igyekszünk válaszolni, mert fontos a párbeszéd, főként félreértések esetén.
Ezen oldal semmilyen komment- és posztíró véleményével nem azonosul,
így kívánja megőrizni saját függetlenségét, elvét, illetve a szólás- és véleményszabadságot.

Az aktaszerű posztok folyamatosan frissülhetnek, a fontos témákban frissülnek is.

codex

 

Archívum

Címkék

1848 (6) 1920 (8) 1956 (40) 2006 (12) 2rule (1) 4k (2) 64 (1) ábrányi (2) ácsné (6) aczél (3) ádám (2) áder (2) ady (20) afrika (3) akác (1) ákos (1) aktuális (8) aláírás (1) áldozat (34) alfödi (1) alföldi (16) alkotmány (4) állam (3) állat (1) almássy (1) ambrus (1) amerika (1) andrás (1) andrásfalvy (1) angol (13) ángyán (29) ángyén (1) animacio (24) antal (2) antall (10) antikultura (110) apáti (3) apor (1) arab (6) arany (6) argentína (2) arisztokrácia (5) arkan (1) arnoth (1) arokaso (33) árulólapok (5) árvai (1) ascher (2) ásotthalom (1) assange (1) aszódi (1) ateizmus (1) attila (1) audi (2) autó (3) autonomia (1) autonómia (1) ávh (1) azer (2) azori (1) b (2) babarcy (1) babics (1) babits (5) bacsa (1) bagemihl (1) bagó (1) bajnai (9) bakáts (1) bakó (1) balassagyarmat (1) balaton (1) balatoni (2) balavány (1) balázs (2) balczó (10) balikó (1) bálint (1) balla (1) balog (1) balogh (1) balsai (1) bana (1) bandó (1) bándy (1) bank (70) bankrendszer (1) bara (1) baranyay (1) barcs (1) bárd (1) bárdok (1) bárdos (2) barings (1) báró (1) bartók (1) bartos (2) bartus (2) bátorfi (1) batthyány (3) bauer (3) bayer (6) bbc (1) bede (1) bélaság (1) belénessy (1) belga (2) bencsik (4) béndek (1) bene (2) benedek (1) benkő (2) benzin (13) berecz (1) bereznay (1) berija (2) berkesi (1) bertalan (1) bertha (2) bertók (1) berzeviczy (1) berzsenyi (1) bessenyei (1) bethlen (1) biden (1) bilderberg (1) bíró (4) birodalom (1) bíróság (1) biszku (18) bitay (1) bkv (1) blaskó (4) blog (3) blunt (1) bmw (1) Bochkor (1) bocskor (1) bodoky (10) bodrogi (1) bogár (6) bogdán (2) bokor (1) bokros (5) bölcskei (1) boldizsár (1) boldoghy (1) bolgár (1) bombagyár (1) bonafarm (1) bono (1) borókai (1) boros (5) boross (2) boruzs (1) bosnyák (1) bőtös (1) botul (1) brádi (1) brády (6) Bremgarten (1) brenner (1) brezovics (1) bródy (2) bubla (1) budaházy (11) budai (5) budapest (1) bugár (1) bűn (38) búr (1) burány (1) burma (1) bush (1) buza (1) buzánszky (1) Casablanca (2) cegléd (1) ceglédi (1) ceta (1) chaplin (1) Charlie Hebdo (1) che (2) chikán (1) chomsky (1) cia (1) Cicciolina (1) Címkék (7) ciprasz (1) citadella (1) clark (1) colbert (1) coolidge (1) corrie (1) corvinus (1) csalad (10) csángó (1) csányi (13) császár (1) csecsen (1) cseh (15) csendőrség (1) csengey (1) csepel (2) csepreghy (1) csepregi (1) cserdi (1) cserháti (1) csernus (1) csetnik (1) csiba (2) csintalan (1) csipes (1) csizmadia (1) csókay (2) csonka (1) csontos (2) csoóri (5) csurka (6) cukor (1) czeglédy (1) czeizel (1) czene (1) czettler (1) czike (11) czomba (1) c kategória (61) dajcs (1) Dallaire (1) damm (1) dán (2) dancsó (2) dániel (2) dan reed (1) daróczi (3) darvas (2) debrecen (2) délvidék (2) demcsák (1) demeter (2) demján (2) demokrácia (4) demszky (12) dénes (2) dés (1) deutsch (3) devizahitelesek (10) dézsi (1) dézsy (2) dienes (2) dietmar (1) Dieudonné (1) Digest (1) dobay (1) dobozi (2) dobrai (1) doku (3) dombóvári (1) donáth (1) dopping (1) dörner (5) dorosz (4) dotoho (1) dózsa (3) drábik (8) draskovics (2) dr morvai krisztina (27) dudits (1) dunaszerdahely (1) dúró (3) dzsudzsák (1) eccleston (2) eger (1) egervári (1) egészség (18) Egyesült Arab Emírségek (1) egyház (2) egyiptom (4) Egyiptom (3) együtt (1) elcoteq (1) élelmiszer (1) éliás (1) elitposzt (76) elnökség (4) elvis (1) ember (14) endre (2) endrésik (1) ensz (1) eörsi (6) eötvös (1) ép-kar (1) erdély (7) erdő (2) erdogan (1) erdős (2) erőss (1) érpatak (2) ertsey (5) erzsébet (1) Esperay (1) esterházy (6) eszenyi (1) eszes (1) esztergom (7) eu (50) europai (4) everest (1) evola (1) fabricius (1) fábry (3) facebook (5) fagyálló (1) faludy (1) falusi (1) farage (4) farkas (2) fazekas (2) fehérlófia (1) fehér kenyér (1) fekete (4) feketejános (4) fekszi (1) felcsút (1) felcsuti (1) felvidék (1) fenyő (1) ferenczy (1) ferihegy (1) ficsor (1) fidesz (352) film (105) filó (1) fischer (4) flaisz (1) fliegauf (1) flier (1) fodor (4) földes (1) földesi (1) földvári (1) forditas (1) forrai (1) francia (7) freedman (1) freud (1) friderikusz (3) friss (1) fülkeforradalom (1) fülöp (3) gábor (1) gajdics (1) gál (3) galácz (1) galambos (1) galilei (1) galkó (1) garancsi (1) garas (1) gárer (1) gaudi (7) gay (1) gazdaság (14) gdp (2) gedeon (1) gellért (4) génmódosított (3) gera (1) gereben (1) gerendai (2) gerendás (1) gergényi (7) gerő (1) geszti (1) gina (1) giró (1) glattfelder (1) glutén (1) gmo (1) gőgös (1) gój (1) gömöri (1) göncz (3) gonda (1) goodfriend (1) görgey (2) gorilla (1) görög (5) gosztonyi (2) grant (1) grass (2) gróf (1) groó (1) gulyás (1) guyana (1) guyon (1) gyárfás (3) gyöngyösi (8) gyöngyöspata (12) győr (1) györgy (1) györgyey (1) györgyi (1) győri (1) győrkös (1) gyulai (1) gyurcsány (20) gyurta (1) habán (1) habony (4) habsburg (1) hack (1) hadházy (4) hagyó (4) hajdú (5) hajdu (1) hajnal (2) hajós (1) halász (3) hamvas (1) hankiss (4) harangozó (1) hargitay (1) haris (1) harrach (3) hász-fehér (1) hatvany (4) havas (1) havasi (2) havros (1) haza (1) hazugsággyár (1) heffentrager (1) hegedüs (1) hegedűs (2) heim (1) héjja (1) heller (4) hellókarácsony (1) hende (1) herceg (1) herczeg (3) herczog (1) herényi (1) hering (1) hernádi (2) hetesi (2) híd (1) himnusz (1) hitel (4) hitgyülekezete (6) hitler (4) hoffman (2) hoffmann (3) hofi (1) hök (1) hold (1) hollán (1) holland (1) hóman (1) homoki (1) homoszexuális (9) horn (4) hornok (3) hornyák (1) horoszkóp (1) horthy (36) horvát (4) horváth (16) hosszú (4) hrabovzsky (1) humor (90) hunvald (2) húsvét (1) huszár (1) huszti (1) huth (4) hutteritak (1) ideologia (2) idiota (2) igazság (3) igazságszolgáltatás (1) iklad (1) illés (4) illiberális (2) illyés (1) ima (1) imf (3) incze (3) index (1) indoeurópaiak (2) infláció (2) ipar (2) ír (2) irak (3) irán (5) Irán (2) írnok (1) ISIS (6) iskola (20) Isten (1) isten (1) iszlám (6) ivády (2) iványi (2) izabella (2) izland (1) izrael (1) jakab (2) jáksó (2) jakupcsek (1) jancsó (2) janet jackson (1) janics (2) jankovics (2) jános (4) janukovics (1) jány (1) jan kuciak (1) ján kuciak (1) járai (1) jászberényi (1) jászi (2) jegybank (1) jeles (1) jensen (1) jezsuita (1) Jézus (2) Jimmy Safechuck (1) jobbik (126) jobboldali (1) jog (1) johan (1) johnperkins (2) jones (1) Jordie Chandler (1) josip tot (1) jövő (1) jövőkép (1) józsef (5) judaizmus (1) juhász (8) julian (1) juncker (1) junker (1) juszt (1) kabai (1) kádár (3) kadirov (1) kaffka (1) kahn (1) kajászó (1) kakas (1) kaláka (1) kalifátus (2) kálium (1) káliumsó (1) kálmán (2) kaltenbach (2) kamatozású (1) kaminski (1) kánaán (1) kanada (1) Kancsendzönga (1) kányádi (3) kapitalizmus (1) kaposvár (1) kapronczay (2) kapu (1) karácsony (10) karafiáth (1) karass (1) karinthy (2) kármán (1) károli (1) károlyi (7) kárpát (1) karsai (1) kásler (4) kaslik (1) kassai (1) kassák (1) kasza (1) katar (2) Katar (1) katrein (1) kaya ibrahim (1) kazincbarcika (1) kazinczy (1) kdnp (32) kedvenc (67) kékfrank (2) kele (1) kémrepülő (1) kende (1) kennedy (2) kepes (1) képíró (2) kerdvenc (1) kerényi (4) keres (1) keresztény (5) kereszténység (8) keresztenyseg (30) keresztes (1) keresztúri (1) kéri (2) kern (1) kertész (8) Kesznyéten (1) kilián (1) kína (4) király (8) királyság (1) kisgazda (2) kisgergely (1) kishantos (2) kiskunhalas (1) kiss (3) klára (1) klebelsberg (3) klein (1) klímaváltozás (1) klub (1) knézy (1) kocsis (6) kóczián (1) koeman (1) kohászat (1) kóka (6) kóla (1) kölcsey (1) kollár (2) kolompár (2) koltay (1) komlós (1) komment (1) kommentár (1) kommunista (5) kommunizmus (1) koncz (2) kondor (1) kongresszus (1) konrád (5) kónya (3) konyár (1) konzerv (4) konzervatív (4) kopátsy (2) kopp (1) koppány (1) körmend (2) kornis (3) korona (5) korondi (1) kőrösi (2) korten (1) körtvélyesi (1) kósa (1) kossuth (2) kőszeg (2) kosznovszki (1) koszorús (1) koszta (1) kosztolányi (2) kötvény (1) kovács (8) kovalik (2) kővári (1) kövér (14) köves (1) kozenkay (1) közgazdász (2) közgép (2) kozma (1) krassó (2) krasznahorkai (1) krasznai (1) kratochvil (1) krausz (1) Krawiec (1) krím (3) krug (1) kuba (2) kukorelly (3) kulcs (2) kulka (2) kultúra (1) kultura (59) kun (3) kuncze (1) kunó (2) kunszabó (4) kuruc (2) l. (1) labanc (2) laborc (3) lackfi (1) ladik (2) lakat (1) lakatos (2) lánczi (1) lanto (1) lantos (6) lányi (2) laogai (1) lascsik (1) lászló (3) latinovits (26) lator (1) latoya jackson (1) lauda (1) lázár (17) lazáry (1) leaving neverland (1) legszebb (1) léhmann (3) leisztinger (2) lendvai (2) lengyel (4) lenhardt (4) lenkei (2) lenkey (1) lepen (1) lépold (1) letelepedési kötvény (1) lévai (1) lezsák (2) líbia (1) lipták (1) liszt (1) litván (1) lmp (55) lobbi (1) lomb (1) lomnici (2) london (1) lóránt (2) lovakrul (3) lovas (1) lovasíjász (1) lukács (3) M&Ms (1) Macaulay Culkin (1) mack (1) mackensen (1) maczó (2) madách (1) madár (2) madárirtás (1) mádl (1) mága (1) magvasi (1) magyar (13) magyarország (126) magyarorszag (2) magyarzene (1) Magyar Hang (1) makovecz (5) mal (2) maléter (3) malév (2) malina (2) málna (1) málta (1) mandela (2) mandiner (14) mann (1) mansfeld (1) márai (1) marcell (1) marianum (2) Marokkó (2) Marrakech (2) martinovics (1) márton (2) martonyi (7) marx (1) matolcsy (4) matovic (1) matyi (1) máv (1) mdf (21) mécs (4) medgyaszay (1) medgyessy (4) média (8) media (6) megadja (1) meggyes (2) megyeri (1) mekka (1) meleg (1) merkel (6) mese (2) mesterházy (6) mészáros (8) metró (2) mezőgazdaság (12) mhm (1) michael jackson (2) mici (4) micimackó (3) microsoft (1) mihály (2) mihók (1) mikes (1) miklós (1) mindszenty (2) mirkóczki (4) miskolc (2) mítosz (4) mma (1) mohácsi (5) Mohamed (2) Mohammed (2) mol (1) molnár (3) monarchia (5) mong (2) monitor (1) monsanto (3) móra (1) morell (1) móricz (2) morszi (1) morvai (1) moszkva (1) moys (1) msz (1) mszmp (1) mszp (162) mta (2) mubarak (1) mugabe (1) müller (1) multikulti (6) mundruczó (1) murányi (1) musk (1) muszty (1) művészet (1) múzeumok (2) muzorewa (1) nacl (1) nádas (2) nagy (3) nagyatády (1) nagykőrös (1) nánási (1) nav (3) navarro (1) navracsics (3) navracsis (1) negatív (1) nemes (1) német (14) németh (11) némethné (1) németország (5) nemzeti (4) nép (1) népesség (1) ner (1) neverland (1) nigel (1) nobel (4) nógrádi (1) norvégia (1) nosztalgia (10) novák (12) nsa (1) nulan (1) nyáry (1) Nyékládháza (1) nyelv (3) nyelvcsalád (5) nyelvtan (4) nyemcov (2) nyerges (5) nyíri (1) nyitrai (1) nyugat (1) nyugdíj (6) obama (5) occisor! (13) ókor (1) ókovács (1) olaf (1) olaj (1) olajszőkítés (1) olajügyek (1) olasz (1) olduva (1) olduvai (1) olimpia (4) olvasó (1) onfray (1) ontológia (1) orbán (114) orbán kormány (1) ördög (1) orgován (1) origo (1) örmény (1) orosz (17) orvos (2) őstörténet (3) ostrom (1) oszama (2) osztie (1) osztolykán (2) paizs (1) pakisztán (3) paks (3) paksy (1) palácsik (1) palesztina (1) pálffy (6) pálinkás (1) palya (1) panama (1) pándi (1) pap (12) pápa (1) papa (1) papademosz (1) papcsák (2) papp (3) parászka (1) paraszt (1) parks (1) parlament (4) parti (1) pásztor (1) pásztory (1) patai (1) patkány (1) patkó (1) patonai (1) paul (1) páva (1) pavarotti (2) pázmány (6) pécs (12) pécsi (5) peled (1) pénz (9) pénzrendszer (1) perczel (6) perjés (1) perkovátz (2) perzsa (2) Perzsia (2) peták (1) péter (1) péterfalvi (1) pethő (1) pető (2) petőcz (1) petőfi (4) petri (1) petró (1) picasso (1) piketty (1) pincebörtön (1) pincebörtönök (1) pintér (10) placebo (1) placebó (1) poetapolitika (7) pogány (2) pogátsa (3) pokorni (2) polcz (1) polgármester (3) polgárőr (1) polt (6) pongrátz (5) popper (1) portik (1) pörzse (4) pősze (2) posztkommunista (89) powell (1) pozsgai (1) pozsgay (3) pozsonyi (1) pránanadi (1) prezi (1) princz (1) prohászka (3) prolikrata (45) prolisztokrácia (34) prózavers (1) pruck (1) pszichológia (2) publicisztika (4) puch (1) puch lászló (1) puskás (2) pusztai (1) putyin (5) puzsér (11) pyatt (1) quaestor (1) rab (1) rábaközi (1) rabár (3) rachel (1) rácz (2) ráday (1) radics (1) radio (1) radnóti (2) raffael (1) raffay (5) rainer (1) rajcsányi (3) rákóczi (1) rákosi (2) ranitzki (1) rap (1) raskó (2) rasszista (1) rasszizmus (1) Readers (1) reagan (1) reakció (2) rédly (1) református (1) regnum (2) reichmann (1) rejtvény (1) rendőr (7) repülő (1) réthelyi (3) retkes (1) rétvári (1) revizio (1) rezesova (1) rezi (1) rezsi (1) rickman (1) rijád (3) rizner (1) rmdsz (1) rockefeller (1) rogán (10) röhrig (1) román (4) románia (3) ron (1) róna (2) roosevelt (2) rothschild (1) royalista (2) rózsa (1) ruanda (1) rubint (1) rushdie (1) ruttner (2) safik (1) sajto (5) sajtó (3) sáling (1) sándor (1) sarajevo (1) sarka (2) sárossy (1) Sátoraljaújhely (1) saul (1) schamschula (2) schenk (1) schiff (3) schiffer (15) schmidt (2) schmitt (10) sebestyén (1) sebő (2) selmeczi (2) semjén (3) seregi (1) seres (3) seuso (1) shaw (1) sickratman (1) siemens (1) sikér (1) síklaky (1) sikó (1) simicska (15) simon (4) simonyi (2) simor (9) siófok (2) skrabski (1) skultéty (2) smith (1) snowden (3) (1) soltész (1) sólyom (4) somogy (1) sopron (1) soros (6) spanyol (3) spiró (3) sport (2) stadler (1) staudt (1) stefán (1) stefka (2) steiner (1) Stiglitz (1) stohl (6) storcz (1) strabag (1) stumpf (6) suchman (1) süveges (1) sváby (1) svájc (1) svéd (1) svédország (2) sz (1) szabadkőműves (18) szabadpénz (1) szabó (12) szajlai (1) szakács (1) szakály (1) szalai (1) szalay (2) szamosvölgyi (1) szamuely (2) számvetés (3) szaniszló (1) szanyi (7) szarvas (1) szatmári (1) szaúd (3) szaúdi királyság (3) Szaúd Arábia (3) száva (1) szávay (1) századvég (1) szcientológia (4) szdsz (53) széchenyi (6) szegedi (7) szeivolt (1) székely (8) székelyföld (2) szekeres (1) székhelyi (1) szekszárd (2) szél (4) Szelényi (1) széles (2) szemere (1) szemerey (1) szendi (2) szendrő (1) szent (5) szentencia (1) szentendre (1) szentkorona (1) szepesi (1) szerb (2) szerbia (4) szíjjártó (1) szijjártó (4) szilágyi (6) szilvásvárad (1) szilvásy (4) szima (9) színház (7) szíria (5) Szíria (2) szitka (1) szlovák (10) sznob (1) szó (1) szőcs (3) szodoma (1) szöllősi (2) szolnoki (1) szombathely (1) szombathelyi (1) szörényi (1) szotyori (1) szotyori-lázár (1) szovjet (2) szózat (1) szűrös (3) tab (1) takaró (1) takáts (4) tákos (1) tállai (1) tallér (1) tamás (3) tamáska (1) tánc (1) tánczos (3) tandori (1) tarlós (7) tárnok (1) tarr (5) társadalom (1) tarsoly (1) tasnádi (3) tasz (3) techet (1) technika (12) ted (2) téglás (1) tej (1) tejfalussy (1) tek (2) teket (1) teleki (1) telekom (1) templom (1) tér (3) térey (1) terror (4) tesz (5) tétényi (5) tgm (1) tibet (1) tímár (1) tisza (3) tiszavasvári (3) tíz (1) tmrsz (9) tóbiás (1) tőke (2) tőkés (2) tolerancia (1) toma (1) tomcat (1) torgyán (2) tormay (33) tornyospálca (1) törőcsik (1) töröcskei (1) toroczkai (9) toroczkay (2) török (5) Törökország (3) törös (1) tortenele (1) történelem (4) tortenelem (90) tóth (7) tóthkároly (2) trianon (9) trockij (1) ttip (1) tudomány (5) tudomany (25) turbucz (1) turcsány (1) turner (2) túró (1) türr (1) tusup (1) tutsek (1) tv2 (5) ügynök (1) ujhelyi (1) ujsagiras (2) ukrán (7) ungváry (4) unio (2) unvári (1) uruguay (1) usa (67) USA (5) usztics (3) Vácszentlászló (1) vadai (3) vágó (3) vajda (1) vajna (3) vajta (1) választás (1) valéria (1) vallas (16) vallás (10) valláspszichológia (1) vámos (1) vámosi (1) vámosszabadi (1) vanczák (1) vankó (1) várady (1) váralja (1) varga (9) varga-damm (1) várhelyi (1) várhidi (1) vári (2) várnai (1) várszegi (1) vásárhelyi (1) vass (4) vasút (1) vaszily (1) vatikán (1) vázsonyi (1) védegylet (3) veér (1) végh (1) vér (1) vérbíró (1) verdi (1) veres (1) verestóy (1) vers (221) vespa (1) veszprém (3) vida (2) video (37) víg (1) viktor (1) vilagrend (7) vilmos (1) vita (1) vitéz (1) vitézy (1) vizi (1) volner (11) vona (27) vona-szabó (1) vörösiszap (2) vörösmarty (1) vukics (2) Wade Robson (1) walesi (1) weiszfeld (1) welsi (1) welszi (1) weöres (2) wiesel (1) wikileaks (7) wittner (5) witzmann (1) woodman (1) wtc (1) wu (1) ybl (1) zách (1) zach (1) zacher (1) zagyva (2) zaharcsenko (1) závada (1) zay (1) zeitgeist (1) zelnik (2) zene (163) zétényi (3) zichy (2) zimbardo (1) zold (37) zoltai (2) zoroasztrianizmus (1) zsák (2) zsanett (1) zsidó (3) zsidók (3) zsóri (1) zs kategória (248) zugló (2)

KKBK

Kultúra, poetapolitika, vers, vita, igazság, szociális érzékenység, Nemzet, forradalom, meg amit akartok. Térjünk mindannyian konszenzusra.

Ertsey Katalin: Pünkösdi gondolatok

2011.07.10. 00:19 | tesz-vesz | 50 komment

Címkék: lmp ertsey

 kimoderálták a kommentjeimet, sőt, miattam szüntette meg a kommentelési lehetőséget

Ertsey Katalin LMP-s képviselő

(lehet is látni, hogy kommentek vannak a poszton, mind a három az enyém, de nem lehet őket már megnézni!)

minek foglalkozni az emberek véleményével? minek lehajolni a plebszhez?

ezért muszáj ide bemásolnom az eltűnt kommentjeimet:

 

Ertsey Katalin:

Pünkösdi gondolatok

 

Szombat délben a somlyói mise közvetítésén elnéztem a sok frissensült zarándokot, köztük olyat, aki még nagyban az MSZMP-ben tolta a rendszer szekerét, amikor én Böjte Csabával jártam a gyergyói hegyeket. Kár, hogy a somlyói pünkösd lassan olyan lett, mint az éjféli mise a Mátyás templomban a nyolcvanas években, amikor a gazdag és menő budai fiatalok körében trendi programnak számított.

Jövőre lesz 30 éve, hogy 16 évesen először mentem Erdélybe. A kakaó, kávé, cukor, olaj, biblia, vagyis a szokásos csempészáruk, amiket vittünk, hamar gazdára találtak, minket pedig kézről kézre adtak a csíki magyarok. Csaba azon a nyáron, pár nappal az érkezésünk előtt felvételizett a szemináriumba, 18 éves, vékony gyerek volt, akiről már akkor valahogy sejteni lehetett, hogy nem egy átlagos élet áll előtte. Sülve-főve együtt voltunk, ő mutatott meg mindent közel s távol a környéken, amit csak lehetett, meg azt is, amit nem, a középloki csángó zenész bácsitól a Sötét patakon át a Békás szorosig. A mai napig élesen emlékszem arra az éjszakára, amikor a sátorban hajnalig a szokásos 'medve kontra turistasátor' történetekkel kábított.

Rá pár évre gimnáziumi barátaimat vittem vissza, aztán mentünk egyetemi tanárommal és barátokkal is a Fekete tavi vásárra, ami megint más volt. Aztán persze minden megváltozott, és az elmúlt évtizedekben Csaba ismert ember lett, ritkán látom, akkor is inkább Pesten. Ha van olyan, hogy élő szent, akkor ő az.

Manapság, amikor trendi lett Erdélybe járni, főleg a somlyói búcsúra, nincs sok kedvem hozzá. A sok melldöngető láttán az ember szépen elhallgat, és egyszerűen csak visszaidézi a nyolcvanas éveket, amikor a boltok üresek voltak, és a magyarokat mélységes vendégszeretettel várták. Amikor tilos volt disznót vágni, mégis került mindig elég, hogy a "direkt Budapestről" érkező vendégeket jól tartsák, akár a karcfalvi kettős esküvőn, vagy a remetei primicián (frissen pappá szentelt fiú első miséjén), amikre mind Csaba vitt el minket.

Apropó, trendi. Ebben az ellentmondásokkal teli új divatban van egy igazán reménykeltő, kiváló program, a Határtalanul. Van egy értelmes, nyitott ügyvezetője, aki megértette és belevette azt a javaslatomat a programba, hogy ne csak kirándulgassanak, hanem együtt csináljanak valami hasznosat a diákok (plusz pontot ér, ha közösségi munkát végeznek együtt). Az egész site profi, nem akar erőltetetten kúl lenni, de teli van információval: 177 mintaút leírást, szervezőket, fotókat, térképeket, egyszerűen mindent megtalál itt az a középiskolai tanár, aki határon túlra vinné az osztályát. Olyan 16 éveseket, amilyen én voltam anno. Talán a jövő Böjte Csabája is ott van azok között, akikkel most találkoznak.

PS. Ugron Zsolnát olvasom, nagyon kíváncsi vagyok már Zabolára, amint bezár a parlament, indulok...

ertsey

 


 
 
tesz-vesz:
 
ha komolyan gondolja, amit ír, sosem lesz ereje az lmp-ben
az lmp tűri, támogatja, hogy sokszínű tagjai legyenek bizonyos határokon belül, minél nagyobb a verbális nyitás, annál több potenciális szavazó.

"amikor én már"

ha ennyire nem szereti a kommunistákat, mit keres az lmp-ben? kommunista felmenői vannak vágónak, schiffernek, gyakorlatilag a kommunista evolúció ide ér ki, az lmp-be, a liberálvbolsevikok.

"az éjféli mise a Mátyás templomban a nyolcvanas években, amikor a gazdag és menő budai fiatalok körében trendi programnak számított."

fúj, azok a klerikális divatok! volt ilyen korszak amúgy? nagyon menő. nem lehet hogy ezek 3/3, 3/2-esek voltak?

"minket pedig kézről kézre adtak a csíki magyarok"

én ezt nem írtam volna így le, de lehet, hogy az lmp-ben így menő

"Manapság, amikor trendi lett Erdélybe járni, főleg a somlyói búcsúra, nincs sok kedvem hozzá."

ezek a nemzetieskedő, főáramlatú magyarkodók!
én is utálom őket, és azt is!: hogy így terjed a nacionalizmus, kereszténység! fúj.
szerintem a Pünkösdi gondolatok helyett legyen a címe: "Amikor én már" :)

ezek nem pünkösdi gondolatok, csak emós világfájdalom, üres kivagyisággal: "én vagyok a jó keresztény! csak én, csak egy maradhat, vajon a gyerekeket jobban szereti Isten?"

meg:

"ti sokan vagytok, gyűlöllek titeket, ti nem is vagytok keresztények, ti nem is vagytok elempések, takarodjatok erdélyből, az az enyém, ne beszélgessetek Böjte Csabával, csak én beszélgethetek vele, ne egyétek el előlem az ételt, ne igyátok ki a patakomat, ne másszátok meg a hegyeimet,
de nem megyek! már nincs is kedvem elmenni Erdélybe"

 
Csak ne dicsekedne ez a Katóka... 30-40 alkalommal voltam Erdélyben, a "forradalom" (puccs) idején vittem élemiszert, könyvet, szappant, pár részeg móc katona a kocsimra lőtt, stb., már ezt is kár volt leírnom, de idegesít a poszt hangja, stílusa, szándékai.
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kkbk.blog.hu/api/trackback/id/tr292992432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bloodscalp 2011.07.10. 15:24:10

hehe, divatból menni egy olyan eseményre mint Csíksomlyó:)
inkább ma már senki nem néz ferde szemmel arra aki megy

viszont sztem a fiúk nem bűnösök az apák vétkeiért, ezért schiffert-akinek ott az arcán a hasonlóság szakasitsal nem lehet elítélni, a rokonságról senki nem tehet, bár nem lehet véletlen hogy egy párt élén áll ő is most-hátszél volt ott is biztos

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.07.10. 18:45:24

@Bloodscalp: csak az a baj, hogy siffer ugyanazt az evolúciós vonalat követi, mint elődei, a kommunisták.

persze, normális esetben nem tehet a fiú az apja bűneiről.

de ha már védi az apját...
vagy megtagadja a bűnöket,

ugye azt nem gondoljuk, h pető és bauer nem húzott hasznot az apjuk karrierrbéből, az apjuk kegyetlen kínásaimból

legyél Fiú, a tanácsokat
fogadd és bólogass sokat
fogd a maszkot, köss nyakkendőt
menj a bálba, liberálba

amúgy hogy jött ez most fel? mi kapcsán?

Frederick (törölt) 2011.07.14. 13:50:46

@tesz-vesz:
Rettentő primitív a kritikád. A te drágalátos JOBBIK pártod meg imrédysta húrokat penget, miközben te meg lebolsevikozol és leliberálisozol mindenkit, aki nem ért egyet veled. (Biztos vagyok abban, hogy a fogalmak jelentésével sem vagy tisztában.) Vagyis a saját portádon kellene söprögetned.

Az, hogy kinek mi volt a felmenője, felesleges szőrszálhasogatás. Apák bűneiért ne a fiúk bűnhődjenek! Ennyi erővel Mussolini gyerekeit is kivégezhették volna a világháború után.

Az LMP nem neoliberális párt, hanem ökopolitikai párt. Természetesen rengeteg probléma van az ökopolitikai elképzeléseikkel. Ha igazi rendszerkritikus lennél, nem pedig a JOBBIK engedelmes csicskása, akkor a zöld kapitalizmus nevezetű konstrukciót és az ökopolitikai eszméket vennéd bírálat alá, de mivel az érvkészleted nulla, ezért maradnak a "jól bevált" (amúgy szart sem érő) "érvek":

BOLSEVIK, LIBERÁLBOLSEVIK, JUDEOCIONISTA, ZSIDÓK, ZSIDÓBARÁTOK... IZÉ, MEGÜTÖTTÉK A KUTYÁMAT... UFÓK...!
(utcagyerek tempó, ahogy azt Szász Péter kollégám mondaná)

Valószínűleg Erstey Katalin nagyobb keresztény és magyar, mint te. Egy szeretetteljes gondolatodat nem olvastam, csak gyűlöletet. Csak tudnám, miből fakad ez az egész világ elleni határtalan gyűlölet, amivel nekiugrasz a neked nem szimpatikus embereknek?

A JOBBIK divatmagyarok és divatkeresztények gyülekezete. Oda való vagy te is, te trendmagyar! :)

Frederick (törölt) 2011.07.14. 13:55:29

Erstey Katalin gondolatai mellesleg nagyon szépek, nagyon keresztények, nagyon hazafiasak.
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, bemásoltad az oldaladra, és ezáltal lehetővé tetted, hogy elolvassam! Köszönöm, drága barátom! :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.07.15. 13:52:06

@Frederick: a fogalmakkal nagyon is tisztában vagyok, te viszont az értelmezésekkel nem vagy tisztában

"Az, hogy kinek mi volt a felmenője, felesleges szőrszálhasogatás. Apák bűneiért ne a fiúk bűnhődjenek! Ennyi erővel Mussolini gyerekeit is kivégezhették volna a világháború után."

látom nem értetted ezt:

>persze, normális esetben nem tehet a fiú az apja bűneiről.

de ha már védi az apját...
vagy megtagadja a bűnöket,

ugye azt nem gondoljuk, h pető és bauer nem húzott hasznot az apjuk karrierrjéből, az apjuk kegyetlen kínzásaimból<

"Az LMP nem neoliberális párt, hanem ökopolitikai párt. "

tévedsz, gyöngyöspata és számos más etnikai kérdés megmuatja hogy ostoba neolibsi párt az lmp, egy az egyben szdsz. persze kicsit tanultak az esetből, de ugyanaz a bolsevik származás.
hoyg zöld lenne, nevetséges feltételezés, azt elfogadom, hogy zöldnek akar látszani,

kkbk.blog.hu/2010/10/20/ivady_az_lmp_rol
kkbk.blog.hu/2011/05/06/az_lmp_stafetaja

de amúgy is:
kkbk.blog.hu/tags/lmp

ahogy a fidesz meg nemzetinek, az mszp meg szocialistának akar látszani, az mdf konzervatívnak, de egyik se az mint ami a sajtóban, látszani akar, a felszínes kissé buta (ehhez buta, hozzánemértő) emberek pedig akár el is hihetik nekik, hogy azok, amiknek állítják magukat. a kdnp kereszténynemzetinek mondja magát, szocialistának indult, valószínű, hogy ők is hazudtak, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása; a carry trade, ellen nem emeltek szót, milyen keresztényszocialista az ilyen?

nem vagyok a jobbik csicskása, mintha ezt te is állítottad volna a novák előd a pokémon kapcsán, te agyhalott

"Valószínűleg Erstey Katalin nagyobb keresztény és magyar, mint te."

szerintem felszínes buta, aki nem igazi keresztény, csak amolyan díszféle az lmp-ben.

"Egy szeretetteljes gondolatodat nem olvastam, csak gyűlöletet. "

kkbk.blog.hu/2011/03/28/toth_zoltan_jozsef_harca_es_jutalma
kkbk.blog.hu/2011/06/07/drabik_boros_lorant
csak pár a sok közül.

"Csak tudnám, miből fakad ez az egész világ elleni határtalan gyűlölet, amivel nekiugrasz a neked nem szimpatikus embereknek?"

az igazságérzetből és becsületből? merem remélni, hogy gerincességből, bár nem vagyok olyan gerinces, mint amilyen lenni szeretnék, de ez más történet.

"A JOBBIK divatmagyarok és divatkeresztények gyülekezete. Oda való vagy te is, te trendmagyar! :) "

hogy divatkeresztények, az lehet. dehogy ők itt jelenleg az igazi magyar nemzeti párt, az csak azok számára kétséges, akik nem ismerik a magyar történelmet.

Frederick (törölt) 2011.07.15. 15:31:54

@tesz-vesz:

Azért nevezlek a JOBBIK csicskásának, mert sok helyen egyfajta szócsőként visszhangzod a párt vezetésének gondolatait, véleményeit. Te magad mondtad, hogy nem Novák Előd és Vona Gábor, hanem Balczó Zoltán a favoritod. Amit itt pedig romakérdésben, külpolitikai és belpolitikai témákban kifejtesz, visszatükrözi, igaz, kicsit barbár formában, Balczó nézeteit. Így a kijelentésem, miszerint a JOBBIK csicskása vagy, helytáll, legfeljebb annyiban módosul, hogy a JOBBIK-on belül Balczó Zoltán csicskása. Novák Előd kigúnyolása vicces dolog, de a szellemi függetlenség bizonyítására érdeskevés. Te agyhalott. :)

Olvastam a kommentjeid között, hogy a fiúk nem mindenben felelősek az apjuk bűnéért, viszont szinte állandóan ezzel (vagyis a kommented ellentétével) hozakodol elő, ha az LMP-ről és Schifferről van szó. Schiffer nem az apja bolsevik nézeteit vallja, hanem ökopolitikai eszméket. Felesleges egyenlőségjelet tenni. Az meg, hogy kinek a vagyonát használja fel Schiffer, csak azt tudom mondani, hogy akkor kapargassuk meg a JOBBIK-ot is. Mellesleg az LMP az egyetlen párt, aki üvegzsebet alkalmaz magával szemben, vagyis láthatod, hogyan kezeli a párt a saját pénzét.

Amit LMP Gyöngyöspatán csinált, az nem neoliberális lépés. A neoliberalizmus egy pártnál a gazdasági és társadalommérnöki tevékenységében érhető tetten. Az LMP Gyöngyöspatán egyrészt tényleg az SZDSZ jogvédői attitűdjét másolta, másrészt tükörképét adta a JOBBIK-nak. A JOBBIK kizárólag a roma szélsőségesekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a magyar szélsőségesekkel (szánalmas, milyen nehezen ment neki a Betyársereg és a Véderő elítélése, s amikor megtörtént, azt is sunyin és hiteltelenül csinálta). Az LMP kizárólag a magyar szélsőségekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a roma szélsőségekkel. Az LMP és a JOBBIK reagált egymásra - ugyanolyan béna párt mindkettő, vagyis olyan, amilyet ez az ország megérdemel.

"hogy divatkeresztények, az lehet. dehogy ők itt jelenleg az igazi magyar nemzeti párt, az csak azok számára kétséges, akik nem ismerik a magyar történelmet."

Különös egy olyan ember sorait olvasni az objektív történelemírásról, aki erőteljesen szubjektív módon értékeli a történelmet. A te történelemképed erősen érzelemorientált, s híján van az árnyalt szemléletnek.

Mellesleg ez a legócskább duma: "a JOBBIK ismeri a magyar történelmet és a magyar nemzetet". Olyan szöveg, amely mögé érvelés nélkül el lehet bújni, s amivel látszólag ki lehet ütni az ellenfél kezéből a fegyvert. A JOBBIK kizárólag a magyar középosztály érdekeit képviseli, a nacionalizmusa is a magyar középosztály nacionalizmusa, csak ezt a rájuk szavazó megtévesztett munkásosztálybeliek és alsó-középosztálybeliek nem veszik észre. Vagyis a JOBBIK nemzetieskedése is erőltetett póz, nyúlékony máz, maszlag, kenyőcs (Hamvas). Ugyanolyan becsapás, mint a többi párt.

Nem érdekem az LMP-t védeni, tervezek velük kapcsolatban egy hosszabb kritikai esszét, de mivel nagyon kiprovokálód, a következő kommentben beszélek egy kicsit róluk. Nagyon kicsit.

Frederick (törölt) 2011.07.15. 15:43:58

Legfőbb problémám az LMP-vel, hogy nem rendszerkritikus mozgalom és valójában a neoliberális kapitalizmust akarja leváltani a zöld kapitalizmusra. Míg mások úgy isszák Schiffer András szavait, mint a bort, én gyanakodva ízlelgettem az olyan szavakat, mint a "liberális jogrend", a "zöld kapitalizmus", a "kapitalista demokrácia". A liberális jogrend és a szociáldemokrata állam megbukott, a kapitalista demokrácia deficitjét többször megtapasztaltuk, és kételkedem abban, hogy a zöldre festett kapitalizmus (amit amúgy Obama is a zászlójára tűzött) meg tudja állítani a globális szinten zajló környezetszennyezést és a nemzetállamok romlását.

A szociálkonzervatív eszme egyaránt fontosnak tartja a család, a nemzet, a vallás, a természet, a szociális intézmények és az emberi jogok védelmét, ezért is választottam magamnak. Jó lenne, ha az LMP szociálkonzervatív párttá alakulna... majd meglátom, mi lesz belőle.

Az LMP egy embrionális állapotban leledző párt, ami még nem alakult ki teljesen. Megtalálhatóak benne liberálisok, konzervatívok, szocialisták, zöldek - nagy ott a katyvasz. Én reménykedem benne, hogy egy szociálkonzervatív párttá alakul, mivel ilyen még nincs Magyarországon. (A FIDESZ az ellenzékben eljátszotta a szociálkonzervatívot, de mihelyt hatalomba jutott, abbahagyta a színjátékot.) Sólyom László és tanítványai, Schiffer András és Török Gábor a liberális jogállam hívei - egy olyan államformának, aminek szerintem lejárt az ideje. Az igazi probléma az, hogy a parlamentben olyan pártok vannak, akik nem akarnak radikálisan és drasztikusan hozzányúlni a kapitalizmushoz. Az olyan rendszerkritikusnak látszó pártok is, mint az LMP és JOBBIK, csak toldozgatni-foltozgatni akarja a kapitalizmust, "javítani", "reformálni". Igazából a demokratikus pártok piacán egyik párt sem képviseli a valódi megoldást. Erőteljesen kiábrándultam a kapitalista demokráciából. Nem vagyok hajlandó asszisztálni a kapitalizmus semelyik formájához sem, legyen az államkapitalizmus, feudálkapitalizmus vagy "szabadversenyes" kapitalizmus.

Az útkeresésem szabad, kötöttségektől mentes és bármikor kész vagyok elhagyni egy szerveződést, ha azt látom, hogy árt az országnak, a nemzetnek, az embereknek. Egyedül a 11 éve alakult Védegylet felé van szilárd kötődésem, amit tízszer tisztességesebb és eredményesebb mozgalomnak tartok, mint az LMP-t. Természetesen ők szigorúan környezetvédő szervezet, amely nem akar politikai hatalomra szert tenni - vagyis a politika terén nem releváns.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.07.15. 16:26:45

@Frederick: "mert sok helyen egyfajta szócsőként visszhangzod a párt vezetésének gondolatait, véleményeit."

jópár dolgokban egyetértek velük, ez igaz. de legtöbbször, én úgy vettem észre, én előbb mondom, és ők időben utánam mondják ugyanazokat, vagy hasonlókat, legalábbis én úgy észlelem, hogy utánam mondják.

" Így a kijelentésem, miszerint a JOBBIK csicskása vagy, helytáll, legfeljebb annyiban módosul, hogy a JOBBIK-on belül Balczó Zoltán csicskása."

Hát, hogyha nagy tisztelője vagyok Balczónak, akkor te azt mondanád, hogy a csicskása vagyok? mert egyetértek vele?
ez így erős ferdítés. vele is tudnék vitatkozni gondolom.

" Novák Előd kigúnyolása vicces dolog, de a szellemi függetlenség bizonyítására érdeskevés."

szerintem nem. nézd meg a jobbikos újságokat, vagy a magyar nemzetet. és látod, hogy pont elég. de nézd meg a masszi péter ügyét is akár.

" az LMP az egyetlen párt, aki üvegzsebet alkalmaz magával szemben, vagyis láthatod, hogyan kezeli a párt a saját pénzét."

látom. külföldi cigányok és zsidók pénzelik. amúgy nem hiszem, hogy teljes lenne az üvegzseb, de lehet.

"amit LMP Gyöngyöspatán csinált, az nem neoliberális lépés. A neoliberalizmus egy pártnál a gazdasági és társadalommérnöki tevékenységében érhető tetten."

a neoliberalizmus, a globalizmus, mind pártolja a vegyesházasságot, vagy ugyanezt házasság néklkül, mind a melgeket, a nemzeti kultúra és érzés megszüntetését, stb.

"Az LMP Gyöngyöspatán egyrészt tényleg az SZDSZ jogvédői attitűdjét másolta"

erről beszélek. ez már elég is arra, hogy a magyarok kiutasítsák őket az országból. menjenek indiába, izraelbe

"A JOBBIK kizárólag a roma szélsőségesekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a magyar szélsőségesekkel "

amik nem is voltak gyöngyöspatán csak cigány szélsőségesek, akik oly mértékben vannak jelen, hogy nyilatkozhatunk ott rájuk cigány többségként,

és a cigány kisebbség hozzájuk képest szélsőség: a becsületes, békét akaró, értelmes cigány

"(szánalmas, milyen nehezen ment neki a Betyársereg és a Véderő elítélése, s amikor megtörtént, azt is sunyin és hiteltelenül csinálta)."

én nem ítélem el őket a mai napig, ők a fehérvérsejtek.

"Az LMP kizárólag a magyar szélsőségekre hívta fel a figyelmet, egyáltalán nem foglalkozva a roma szélsőségekkel. Az LMP és a JOBBIK reagált egymásra - ugyanolyan béna párt mindkettő, vagyis olyan, amilyet ez az ország megérdemel."

egyet-kettőt elfelejtesz:
1 az igazság a magyarok oldalán állt. nem ők vegzálják a cigányokat
2 ez az ország magyar-ország, nem cigányország

ezért az lmp nem magyar párt, ennélfogva létezése nemhogy szükségtelen, se elítélendő, megszüntetendő is.

a történelemszemléletem pontos, logikus, és nacionalista.
miért is vagyok én rossz történelemszemléletű? példákat kérnék

a jobbik valóban nemzeti, és elakarja vinni a károlyi szobrot, porrá akarja zúzni a köztársaságtér vörös csillagot, meg akarja büntetni a kommunistákat, akik népirtóak, idegenszívűek, és árulóak.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.07.15. 16:28:30

@Frederick: az lmp neoliberális, tehát neki az olyan gazdaság a fontos, amit az mszp űz: mindent a bankoknak.

egy nagy nulla párt.

Frederick (törölt) 2011.07.15. 16:49:36

@tesz-vesz:

"én nem ítélem el őket a mai napig, ők a fehérvérsejtek."

Fehérvérsejt, értem.
Amikor Eszes Tamás megverte Juhász Oszkár JOBBIK-képviselőt, akkor valószínűleg fehérvérsejt-kötelességét teljesítette.
Amúgy azóta "megmagyarázta" a karate-leckét:
www.bombahir.hu/hirek/eszes-tamas-szerint-juhasz-oszkar-hazug-lejaratokampanyt-inditott-ellene
Ehhez mit szólsz?

A cigánygyilkosságok (ahol pont dolgozó, a társadalomba beintegrálódni kívánó cigányokat sikerült lemészárolni) eszmei indítékával is ilyen alapon egyetértesz?
(S még ezt is milyen nehezen, sunyin és hiteltelenül ítélte el a JOBBIK - még a végén szavazatokat veszít.)

"a jobbik valóban nemzeti, és elakarja vinni a károlyi szobrot, porrá akarja zúzni a köztársaságtér vörös csillagot, meg akarja büntetni a kommunistákat, akik népirtóak, idegenszívűek, és árulóak."

Ezek nagyobbrészt a jobboldali szubkultúrát kielégítő tettek, melyek az égvilágon semmit nem változtatnak a gazdaságon. Az emberek hülyeségét bizonyítja, hogy ilyen másodrendű szarságokkal be tudták őket terelni a JOBBIK szavazótáborába - mint az engedelmes, ostoba birkákat az akolba. A JOBBIK ilyen nemzetet akar: engedelmes birkanyájat, ami arra megy, amerre a JOBBIK vezeti. Te is ilyen nemzetet akarsz: olyat, amelyik gyenge és kiszolgáltatott, s rá van szorulva a JOBBIK atyai védelmére. A te frazeológiádat használva azt is mondhatnám: HAZAÁRULÓ vagy, aki érdekelt egy etnikai konfliktus és egy polgárháború kirobbantásában. Te a JOBBIK-ot szolgálod, nem pedig a nemzetet. A kettő véletlenül sem ugyanaz.

Mellesleg bizonyos érveimet óvatosan kikerülöd. S mivel továbbra is címkékkel és leegyszerűsített frázisokkal jössz érvelés helyett, én is befejeztem részemről az érvek felsorolását. Felesleges.

Frederick (törölt) 2011.07.15. 16:55:34

Apropó bolsevik vonások:
"A párt képviseli a társadalmat. A bolsevik párt a dolgozó nép ökle." Valami ilyesmit szajkózott Lenin, valami ilyesmit handabandáztak az utána jövő bolsevikok.

"A JOBBIK képviseli a magyar nemzetett. A Jobbik a magyar nép ökle."

"Aki kételkedik a bolsevik pártban, elárulja a munkásosztályt"

"Aki kételkedik a JOBBIK-ban, elárulja a nemzetet"

Jé, látom, te is viselsz bolsevik vonásokat, tesz-vesz haver! :) Bolsevik vagy? :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.10.07. 12:16:22

@Frederick: Ezek nagyobbrészt a jobboldali szubkultúrát kielégítő tettek"

tehát a baloldaliak cinkosak a gyilkosságokban. falaznak a gyilkosnak, milyen erkölcsös tett, tudod, csak érdekes módon én azt akarom, hogy aki ártatlan embert öl, az bűnhődjék. teljesen mindegy milyen oldalon áll, ezzel is különb vagyok a nálad és tudatlanságodnál.

szedd pontokba az "érveidet", kérdéseidet, hogy könnyebb legyen rá válaszolni. nem kerülöm őket, csak nem látom.

fogalmad sincs az ideológiákról, nézd meg a képet
kkbk.blog.hu/2010/12/26/keresztenyszocialista_konzervativ

Frederick (törölt) 2011.11.25. 09:50:50

@tesz-vesz: Kiváncsi voltál az LMP-ről való kritikámra. Most bevágok egy részletet egy nemrégiben elkészült, hosszabb írásomból, nagyesszémből. Ez a "zöld gondolat", vagyis az ökopolitikai mozgalom anarcho-kommunista kritikája. Nem osztom az anarcho-kommunisták világmegváltó elveit, de az LMP-ről való kritikus megjegyzéseik megilletek engem, használhatóak:

ÍDÉZET ELEJE

"Egy alapvető érzést köszönhetek az anarcho-kommunista tradíciónak: a kiábrándulást. Kiábrándulást a kapitalizmusból, a demokráciából, a szociáldemokráciából, a liberalizmusból, a konzervativizmusból, az LMP-ből. Ah, a Lehet Más…! Egyszer egy ultraliberális ismerősöm kifejtette nekem, miszerint ő gyáva embereknek tartja azokat az állampolgárokat, akik nem mennek el szavazni, mivel a szavazáskor magáról az ország sorsáról döntünk. Mindegyik párt kapitalista, vagyis kizsákmányoláspárti – vagyis az ember a négyévente megrendezett szavazáson legitimálhatja a kapitalizmust. Gyáva, ha nem megy el szavazni – gyáva, ha nem legitimálja a kapitalizmust. Az ultraliberális toleranciabajnok akkoriban „bátran” rászavazott az SZDSZ-re – amit már egy éve felváltott az LMP. Az ígéretük, hogy lehet más… Lehet más a politika! Lehet más a kapitalizmus! Lehet más a kizsákmányolás! Lehet más az elidegenedés! Lehet más az osztályharc! Lehet más, ha pofán basznak az utcán! Kifejtem most az LMP anarcho-kommunista kritikáját (nem az enyémet, hanem a partizánokét), mert tanulságos.

Az ökopolitikai mozgalom a szabadversenyes piacgazdaságra alapozott liberális demokrácia egyik arca. Ami a politikai életben sokszínűség, az nem más, mint a kapitalista rend tucatnyi arculata. A bájos és a kegyetlen arculat ugyanaz a kizsákmányolás. Minden kapitalista áramlat része a kapitalista rendnek. Az áramlat egészen addig nem antikapitalista, ameddig nem akarja eltörölni a kapitalizmust. Ahol a rendszer csirájában megmarad, a kapitalizmus újratermeli önmagát. Mindezen eszmék nemhogy forradalmiak, hanem a kíméletlen kritika minden erejével támadandóak. Az, aki szimpatizánsként támogat és segít egy pártot, az engedelmes szolgája egy üzlettevékenységnek, melyet segítenek a hatalmas tőkeérdekek más tőkés csoportosulásokkal szemben. Mindegyik párt hatalmas kizsákmányolt-tábort sorakoztat fel maga mellé – ők a szavazók, ugye, milyen bájos?!

Az LMP-t sokan tartják szociáldemokrata pártnak, de nem az. Az LMP ökopolitikai párt. A szociáldemokraták és a konzervatívok az immár használhatatlan gazdasági fogalmakat (mint például „jólét”) használja más paraméterekkel, más redisztribúciókkal, más szabályokkal. A zöld egalitáriusok olyan fogalmakban gondolkoznak, mint „környezeti igazságosság”, „mentális higiénia” és „fenntartható fejlődés”. A JOBBIK és a FIDESZ semmivel sem képvisel „kapitalistább” programot, mint az LMP. A Zöld élénkítés c. program arról szól, hogyan tegyük hosszútávon túlélhetővé a kapitalizmust. Még a radikális jobboldalon is elájulnak egyesek az LMP környezetvédelmi koncepciójától – köztük a Pax Hungarica Mozgalom olyan két (szűk körben) ismert személye, mint Szász Péter Domonkos és Németberta Péter; hogy ne is beszéljünk a Schiffer Andrással kezet fogó Vona Gáborról! Bocsánat, de ebből akkor sem kérek, ha a csomagolása környezetbarát! A neoliberalizmus kínkeserves kimúlása után az ökológiai programok lesznek az új gazdasági túlélés receptjei.

(Természetesen sem az érdeklődésért, sem az elismerésért nem hibáztathatóak. Németberta Péternek és Szász Péternek tökéletesen igazuk van abban, hogy az LMP az egyetlen olyan parlamenti párt, amely rendelkezik részletesen kidolgozott környezetvédelmi programmal. Tovább megyek: a Védegylet az egyetlen olyan civil szervezet, ami rendelkezik mindenre kiterjedő tervvel a környezetvédelemmel kapcsolatban. Schiffer András a Védegyletből jött – és hozta magával az ott megszerzett ökológiai tudást. A magyar szélsőjobb nem tud mit kezdeni a környezetvédelmi problémákkal, ezért a zöld mozgalmak és zöld pártok iránti érdeklődése érthető. Mindenesetre számomra részleges eredményeket ígér ez a kapitalizmuson belüli környezetvédelem, és nem hozza meg azokat a radikális változásokat, amelyek szükségesek az emberiség, önmagában az emberi faj életben maradásához.)

Miért nem kérek belőle?

A szolidáris közösség kialakításához semmi köze nincs az ökológiai reformnak, még akkor sem, ha némileg és átmenetileg enyhülnek a jelenleg sürgető anomáliák. A válságmenedzsment tiszta célja a társadalom stabilizálása. A zöld humanizmussal nem kerülünk közelebb ahhoz az életmódhoz, ahol nincs szükség a zöld humanizmusra, vagy arra a vérből és gennyből épített tákolmányra, melyet úgy nevezünk, hogy „civilizáció”. Az LMP mostani vészmadárkodása az ökológiai katasztrófával, a zöld technológia bevezetésének életmentő szükségességével és az antifasizmussal semmi másról nem szól, mint a liberális demokrácia hiábavaló megmentéséről.

Az LMP irányvonala rendszerbarát. Racionális üzleti alapokra helyezve hamar kibukik az ideig-óráig tartó gazdaságélénkítő következménye. Az öko-gazdaság meggyökerezésével felszabadul egy hatalmas munkaerő az olajtársaságok kútjairól, finomítóiról, töltőállomásairól, vegyi üzemeiről. Sőt, itt még csak nem is az olajtársaságokról van szó szigorúan, mivel az olajtársaságok fenntartanak egy gazdasági hálózatot, melyben megtalálhatóak egyéb üzemek és gyárak is. Mindezt a hatalmas munkanélküli tömeget nem tudják felszívni majd az újonnan megjelent bioüzemek. A félresiklott ideológiának köszönhetően ötszörösére fog ugrani a mostani munkanélküliségi ráta. Az elképzelhetetlen munkanélküliségnek köszönhetően zuhanni fog a fogyasztás. A rendszert nem a termelés, hanem a fogyasztás tartja fenn. Akár bekövetkezhet egy hatalmas éhínség is, de nem baj, mivel egészségesebben halhatunk éhen! Az élelmiszergyártás nem elegendő ilyen irdatlan embertömeg ellátására.

Schiffer András bűne nemcsak az, hogy a kapitalizmust legitimáló ideológiák egyikévé tette a zöld irányvonalat. Schiffer emberek ezreivel hitette el, hogy „lehet más” – és akik hittek a legkisebb változásban is, vak hittel csapódtak mögéjük. A zöld szimpatizánsok jól irányított gépek, akik nem kételkednek és nem gondolkodnak – a rendszer tökéletes katonái. Az emberi fejlődés eredményezi az emberi sokszínűséget, mely egyben az anarchizmus alapja is. A kreativitást középpontba helyező és a képességek, igények, szükségletek szerinti sokszínűséget maga alá gyúrja ez a rideg rend, azzal, hogy a profitmaximalizálásért generálja az ál-igényeket és az ál-szükségleteket. A rendszer figyelmen kívül hagyva a képességeket megvásárolja és lealacsonyítja a kreativitást. A zöld kapitalizmusban ugyanúgy megmarad a dekadencia. Az öko-üzemben ugyanúgy robotolnak a droidok, és az öko-étteremben ugyanúgy fogyasztanak a droidok. A szép zöld környezetben is dolgozol, hogy élhess, és élsz, hogy dolgozz! A zöld kapitalizmusban nemhogy megszűnik, de egyenesen fennmarad egy kizsákmányoló elit. És ami az egészben a legrosszabb: még így se fogjuk elkerülni a Földbolygó pusztulását. A kapitalizmus továbbra is pusztítani fogja a körülöttünk élő természeti környezetet."

ÍDÉZET VÉGE

Már elnézést, hogy hosszú! :)
A teljes mű, ha valakit érdekel, itt olvasható:
nagyessze.blogspot.com/

Frederick (törölt) 2011.11.29. 09:35:34

@tesz-vesz: Gondolom, semmit sem értettél meg belőle. Végül is én vagyok a hibás. Sokáig gondolkodtam azon, hogy megfogalmazzam a mondanivalómat az Ablak-Zsiráf szintjén, esetleg lesüllyedjek Tormay Cécile gügyögős szintjére, hátha akkor tudod dekódolni az üzenetet. Mégsem tettem, és most valószínűleg nem tudod feldolgozni az információt. Ha az ember egy tipikus JOBBIK-szavazóval kommunikál, számítania kell értelmezési nehézségekkel. Legközelebb majd babanyelven közlöm veled a mondandóm. Jó lesz?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.11.29. 10:40:37

@Frederick: ébredj fel, te egy ostoba senki vagy

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 14:20:18

@Frederick:

"anarcho-kommunisták világmegváltó elveit"

egy anarcho-kommunistának nincsenek világmegváltó elvei...

effélék mindössze egy messianisztikus kommunistának lehetnek

BTW

ha "anarcho-kommunista" alatt a zeitgeist féle neo-marxista (messianisztikus kommunista) csoporta gondolsz, akkor ajánlom az alábbi videót:

Zeitgeist: Moving Forward - The Freedomain Radio Review
www.youtube.com/watch?v=Pg5K07c72Tw&feature=player_detailpage

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 15:21:36

@Frederick:

Érdekesnek tűnő esszé…

Abban a szerzőnek kétségkívül igaza van, hogy nincsenek „vegytiszta” megoldások

De

Van ebben a tekintetben egy hatalmas különbség

A kvázi-anarcho-kommunizmus „modellkísérletei” meglehetősen sikertelenek voltak (néhány vallásos kommuna ma is követ efféle ideálokat a gyakorlatban)

Míg a kvázi anarcho-kapitalizmus (kvázi laissez faire környezet) pl. a XIX. század második felében az USÁ-ban – rendkívül sikeres volt

+ az is óriási különbség, hogy a kapitalista termelési mód decentralizációról szól (minél nagyobb a kapitalista termelési mód szerepe annál decentralizáltabb a rendszer)

ezzel szemben a szocialista/kommunista termelési mód koncentrációról szól

ergo

a kapitalista termelési mód demokratikus

a szocialista/kommunista termelési mód diktatórikus

a kapitalista termelési mód hatékony

a szocialista/kommunista termelési mód pazarló

a kapitalista termelési mód egyéni felelősségről és érdekeltségről szól

a szocialista/kommunista termelési mód az egyéni felelősség és érdekeltség hiányáról szól

Ajánlom az alábbi rövid cikket:

Piacgazdaság vs. parancsgazdaság
hocinesze.blog.hu/2011/07/28/piacgazdasag_vs_parancsgazdasag

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 15:26:35

@Frederick:

a szocializmus masszívan elitista... a szocialista termelési mód pazarló ergo masszívan környezetpusztító (pl. KGST gazdaság...)

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 16:00:14

@tesz-vesz:

„az lmp neoliberális, tehát neki az olyan gazdaság a fontos, amit az mszp űz: mindent a bankoknak.”

Pl. Drábik se akar mást:)

A „gondolatait” már nagyon rég kipróbálták a gyakorlatban…

Pl. 1690-től az észak-amerikai gyarmatokon vagy a XIII.században Kínában (jüan dinasztia)

Mindig összeomlással végződött a történet

Némi MAGYAR NYELVŰ infó az egyik illusztris példa – John Law állami bankrendszere – kapcsán:

„Law rendszere két alapelvre épült:
1. A bankok számára lehetségesnek tartotta a hitelexpanziós politikát, azaz olyan mértékű hitelnyújtást, amely többszörösen meghaladja a bankban őrzött fémpénztartalék mennyiségét. (részleges tartalék elve)
2. Azt követelte, hogy a BANK LEGYEN ÁLLAMI, és valósítsa meg az ÁLLAM GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT. Law tehát látta a hitel előnyeit, de nem akarta látni a veszélyeket.

A HATALMAS KRACH

[szerkesztés]A Társaság a részvények eladásából befolyt pénzt elenyésző részben hajókba és árukba fektette, a döntő részét azonban államadósság-papírokba. Gyakorlatilag MAGÁRA VÁLLALTA AZ EGÉSZ ÁLLAMADÓSSÁGOT, megvásárolva az értékpapírokat a tulajdonosaiktól. A Társaság újabb részvényeinek megvásárlásához a KIRÁLYI BANK nyújtott hitelt újabb és újabb bankjegyek kibocsátásával. A távolabbra látó spekulánsok igyekeztek megszabadulni a bankjegyektől is és a részvényektől is. 1720 őszére a bankjegyek INFLÁCIÓS PAPÍRPÉNZZÉ váltak.”

hu.wikipedia.org/wiki/John_Law#P.C3.A9nz.C3.BCgyi_rendszere

egy kissé bővebben

A pénzember, aki egy nemzetet forgatott ki vagyonából
hvg.hu/gazdasag/20090511_law_szedelges_penzugyi_vaslsag_krach
hvg.hu/gazdasag/20090511_law_szedelges_penzugyi_vaslsag_krach/2
hvg.hu/gazdasag/20090511_law_szedelges_penzugyi_vaslsag_krach/3

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 16:17:23

bár a Drábik-Bogár féle bankbarát idill inkább vmi ilyenről szólna:

hu.wikipedia.org/wiki/Assignat

efféle rusztikus megoldás jobban illik hozzájuk:)

(a magyar wiki szócikknél jobb az angol)

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 16:32:26

@kronstadt:

alaposabban beletekintve pikler gyula irományába kételyeim támadtak azzal kapcsolatban, hogy belinkeltem...

vmi magyar nyelvűt akartam, de egyre inkább úgy látom, hogy magyarul nem nagyon van jó online anyag...

a pénz témakörben maradjunk inkább az alábbi könyvnél

The Ethics of
Money Production
mises.org/books/moneyproduction.pdf

magyar verzió sajnos nincs

Frederick (törölt) 2011.12.01. 17:26:31

@tesz-vesz: Hogy én ezen a kijelentésen mennyit nevettem. Ezért szeretlek téged, tesz-vesz, mert olyan humoros csávó vagy! :)

Frederick (törölt) 2011.12.01. 17:35:23

@kronstadt: Na, anarcho-kapitalizmus! Örülök, hogy van kivel beszélgetnem a témáról! :)

Az anarcho-kapitalizmus az anarchista filozófia kisebbségi irányzata. Az anarcho-kapitalizmus Max Stirner individualista anarchizmusából táplálkozva frontálisan ütközik a baloldali anarchisták szocialisztikus elképzeléseivel. Elméleti előfutára Benjamin Tucker, Lysander Spooner és Josiah Warren. Alapelvük szerint a személy élvezheti azt a maximális szabadságot, amely összeegyeztethető mások egyenlő szabadságával. A maximális szabadságba beletartozik az a jog is, hogy mindenki korlátlan mennyiségben szerezhet és bírhat piaci javakat. A szabad egyén és a szabad társadalom legfőbb ellensége a központi állam. Kizárólag önkéntes, szerződéses alapon, alulról szerveződő szabad szövetségekben jöhet létre a társadalom. Alapvető jelentőséggel bír egy ilyen ideális társadalomban a magántulajdon elismerése és az egyén szabad vállalkozáshoz fűződő jogának korlátlansága. A politikai szabadság alapja az egyén saját tulajdonához való joga, éppen ezért a gazdasági és politikai szabadság egymástól elválaszthatatlan. Az anarcho-kapitalista dogmák finomodtak az idők során.

A, Radikális anarcho-kapitalizmus: A radikálisok kizárólag önkéntes magánszerződésekben bíznak. Keményen szemben állnak mindenfajta monopóliummal, különösen az állami monopóliummal. Határozottan elvetik a polgárokat védő és közfeladatokra ellátó „éjjeliőr-államot”, más néven minimális államot is. Álláspontjuk szerint minden közfeladatot rá lehet bízni egy civil szervezetre vagy egy magántársaságra és minden közszolgálatot lehet privatizálni, legyen az hadsereg, rendőrség, bíróság, szociális ellátórendszerek, egészségügy. Mivel az elképzelések nagyobb részt veszélyes fantazmagóriák, a radikális válfaja nem nyert népszerűséget a rendszerkritikus mozgalmakban.

B, Mérsékelt anarcho-kapitalizmus: A mérsékeltek célja egy erős civil társadalom, amely egyaránt ellenőrzi az állami és a céges szférát. Egyaránt elvetik a totális állami kontrollt és a cégek korlátlan uralmát, mondhatni ellenállnak mind az orwelli utópiának (totális állam), mind a cyberpunk utópiának (totális céguralom). Fontosnak tartják a polgárokat védő és közfeladatokra ellátó „éjjeliőr-államot”, más néven minimális államot. Álláspontjuk szerint a közfeladatok ellátásába az államnak kötelessége belevonnia a civil társadalmat képviselő civil szervezeteket. Határozottan tiltják a közszolgálatok privatizációját.

C, Közösségszempontú anarcho-kapitalizmus: Egy még szűkebb csoport teljesen szkeptikus az állammal szemben, és ezért az állam likvidálásával a közösség kezébe kívánja adni az olyan területeket, mint a hadsereg, rendőrség, bíróság, szociális ellátórendszerek, egészségügy. E szűk csoport csak azért nem anarcho-kommunista, mivel bár megszűntetné az államot, de meghagyná a cégeket, mint a civil társadalom részeit. Ez az alig látható politikai kisebbség úgy kívánja megteremteni a szolidáris közösséget, hogy közben nem hajlandó elvetni a piacgazdaságot.

Közösségszempontú anarcho-kapitalizmus? A béna elnevezés tőlem származik; egyszerűen nem találtam jobb nevet a harmadik csoportnak. Az anarcho-kommunizmus és az anarcho-kapitalizmus között könnyedén elmosódnak a határok. Minden esély megvan arra, hogy a magyar társadalom a gyenge állam, az erős civil közösség és a tucatnyi cég hálózatából álljon össze a közeljövőben. Az anarcho-kapitalizmus, mint korszellem benne van a levegőben, bár senki nem vállalja fel nyíltan. „Nem lesz mindig kapitalizmus” – mondja egyre többször Tamás Gáspár Miklós, és jól mondja. Az anarcho-kapitalista rendszer nem a kapitalizmus koronája, hanem végső stádiuma. Az anarcho-kapitalizmus mindenképpen egy átmeneti stádium, ami akár vezethet egy anarcho-kommunizmusba is. Esetleg egy szolidáris nemzetközösségbe. – Mindez a szófosás csak egy rövidke megkérdőjelezhető eszmefuttatás, egy nem túlságosan komolyan vehető aprócska futurológia.

Mint írtam, az anarcho-kapitalista dogmák finomodtak az idők során, nem véletlenül. Az anarcho-kapitalizmus megvalósíthatatlan a maga vegytiszta formájában. A kapitalizmus rendelkezik egy bizonyos intézményrendszerrel, aminek részei a piac és a polgári jog, s amely erőszakszervezetek által tartja fenn magát. A 17. századtól ismert, hogy a tulajdonjogok védelmére hozták létre a modern államot. A hatalmi intézmények szükséges feltételei a kapitalista szisztéma fenntartásához. Az államnak a kapitalizmus fenntartásán túli szolgáltatásainak lebontása és a kapitalista infrastruktúra fenntartójává változtatása kiélesítené a kapitalizmus visszáságait, s elindítaná a konzervatív-etatista és szociáldemokrata politikákat magában foglaló ellenmozgást. Az egész 19-20. századon végigvonul ez a folyamat. Egyes tényezők szeretnének a piac ellenőrzése alá vonni minél több területet, és a tevékenységük által veszélyeztetett csoportok kifejtenek egyfajta ellenhatást. Eme fejlődési folyamat eredményeképpen a 20. században állandóan nőtt az állami újraelosztás GDP-hez viszonyított aránya, és ma körülbelül 40 % körül alakul a fejlett országokban. Az 1960-as években dívat volt az állam duzzasztása, és a 2000-es években dívat volt az állam csökkentése. A 100 éves távlatban gyakorlatilag folyamatosan mindenhol jelenlévő etatizmus tapasztalata az, hogy a kapitalizmus vegytiszta formája annyira elviselhetetlen, hogy ahol még létezik a demokrácia, meglehetősen távolságot tartanak az anarcho-kapitalista elképzelésektől. Az anarcho-kapitalizmus ígérete egy olyan társadalom, ahol kizárólag üzleti intézmények léteznek, és nincs állam. Az anarcho-kapitalizmus ígérete egyelőre nem csábító a széles tömegeknek.

Az anarcho-kapitalista kísérlet helyszíne volt Szomália középső része, amíg nem alakultak ott államok. A gyenge közbiztonság és az emberi jogok felemás helyzete ellenére sikerült részsikereket elérni az oktatás területén és a mobiltarifák terén. Az anarcho-kapitalisták tevékenységének köszönhetően több egyetem nyílt, míg az állami uralom idején működött egy egyetem. Alacsonyak voltak a mobiltarifák, és sok magán légitársaság működött kis repülőgépekkel. A harmadik világbeli, zsarnok állam megszűnésével olajozottan működtek a szolgáltatások. Az állami korrupció felemésztette a közvagyont, így a társadalmi elégedetlenség még inkább kedvezett az anarcho-kapitalista alternatívának. Könnyű céget létrehozni egy olyan országban, ahol hiányzik az állam, mivel nincs bejegyeztetés, adó és engedély. A legrosszabb államoknál jobb, ha nincs állam, ami elvenné a vagyon felét és odaadná a dúsgazdag hivatalnokoknak. A hatékonyabb államokra viszont igénye van a társadalomnak. Az országok többségében a választásokat a szociáldemokrata, konzervatív és balliberális pártok nyerik meg, míg az anarcho-kapitalisták és a libertáriánusok csupán jelentéktelen piaci fundamentalisták. Szomáliában sem tartott hosszú ideig az anarcho-kapitalista álom.

Az anarcho-kapitalizmus tévedése, hogy nem ismeri fel a piacgazdaság, a magántulajdon, a cégek és a pénzrendszer intézményes és történeti jellegét. Természetesnek állítják be mindezeket, mert hisznek abban, hogy mindenféle kényszer nélkül is megtartaná ezeket az emberiség. Történeti szempontból az anarcho-kapitalista dogmák nem tarthatóak. A kapitalista rendszer nem önkéntelen természeti képződmény. Hatalmi erőszak és állami beavatkozások igénybevételével alakult ki a tőkés rendszer. A tőke természetéhez tartozik a koncentráció és a centralizáció, a monopóliumok és oligopóliumok kiépülése. Fúziók és felvásárlások útján létrejönnek a minél nagyobb nagyvállalatok. Ezzel párhuzamosan egyre növekszik a munkások és a kisvállalkozók kiszolgáltatottsága. Egyedül az állam ellensúlyozhatja és korlátozhatja a nagyvállalatok növekedését a kizsákmányoláson alapuló társadalom hosszútávú fennmaradása érdekében. Az állami beavatkozás nélkül a mamutvállalatok hamar kiépítenék diktatórikus, államszerű intézményeiket, amelyen belül keményen ellenőrizhetnék és megrendszabályozhatnák az alájuk rendelt alkalmazottakat. A cégeken belül most is zajlik egyfajta centralizált tervgazdálkodás. Az államnélküli kapitalizmusban kegyetlen dzsungelharc folyna a különböző méretű cégek között. A magántulajdon és a piac csupán a klasszikus polgári gazdaságtanban és a kontraktualista társadalomelméletben természetes, magától értetődő, történetfeletti jelenség. Jórészt spekulációra épültek a klasszikus polgári gazdaságtan elméletei. A gazdasági antropológusok Marx nyomán azóta a gyökereinél dekonstruálták ezeket a spekulációkat. Mindez marxista nézőpont, ami viszont jóval haladottabb és felvilágosultabb nézőpont, mint amit gyakorolnak a libertáriánusok.

Minden eszme fejleszthető, még az anarcho-kapitalizmus is. Az anarcho-kapitalizmus pozitívuma a LINUX-rendszer propagálása, a szabad szoftverek terjesztése, az internetes szabadság bővítése, az alacsony mobiltarifák, a rengeteg magánegyetem, a rengeteg magán légitársaság, a szabad cégalapítás – már ahol ennek teret engedtek. De a legfőbb erénye, hogy szándékai ellenére megkérdőjelezte a kapitalizmust.

Az anarcho-kapitalista modell működhet kicsiben, de nagyban, országos szinten nem igazán. Egyelőre. Mindenesetre az eszmerendszerben találhatók megfontolásra és továbbgondolásra alkalmas gondolatok. Tervezek egy másik nagyesszét az anarcho-kapitalizmus által felvetett kérdésekről is, melyben fontos szerepe van Hans-Hermann Hoppe Demokrácia, a bukott bálvány c. könyvének.

Frederick (törölt) 2011.12.01. 17:56:11

@kronstadt:

"bár a Drábik-Bogár féle bankbarát idill inkább vmi ilyenről szólna:
hu.wikipedia.org/wiki/Assignat"

Hmm, jó szöveg, bemásolom

"Az assignat [a.si.ɲa] francia papírpénz a francia forradalom idejéből, neve a francia l’assignation (utalvány) szóból származik.

1790-re az állam fizetésképtelenné vált, ezért az Alkotmányozó Nemzetgyűlés utalványok kibocsátása mellett döntött, melyek fedezetéül az elkobzott egyházi vagyon (biens nationaux, azaz „nemzeti javak”) szolgált. Sikeresen használták a közkiadások fedezésére, mert a hazai és külföldi hitelezők is elfogadták. Bár kibocsátásuk alapján kötvénynek minősülnek, fokozatosan törvényes fizetőeszközként használt pénzzé váltak. Kibocsátásuk kontroll nélkül történt, 1792-re névértékük már meghaladta a fedezetükre szánt vagyon értékét, a további kibocsátás pedig hiperinflációhoz vezetett. A gondokat tetézte az élelmiszerhiány, valamint a háborúk – mindez megakadályozta a pénzpolitika rendbetételét. 1793-ban törvényben maximálták az árakat (loi du maximum général), ezt azonban a Direktórium 1795-ben felfüggesztette, így az árak ismét elszabadultak. Az inflációnak Napóleon vetett véget, mikor 1803-ban bevezette a frankot. Az assignat-k addigra gyakorlatilag teljes értéküket elvesztették."

Tömör, érdekes...

"(a magyar wiki szócikknél jobb az angol)"

... de valószínűleg jobb az angol wiki szócikk. A külföldi wikik (főleg a német és az angol) messze verik a magyar. Hej, verik a magyart, hallod, tesz-vesz!? :(

Frederick (törölt) 2011.12.01. 18:00:13

@kronstadt:

Murray Rothbard és Benjamin Tucker könyvei közül nincsen olyan, amelyet lefordítottak magyarra?

kronstadt (törölt) 2011.12.01. 23:46:47

@Frederick:

Az anarcho-kapitalizmus kapcsán a vonatkozó mises wiki szócikket ajánlanám

wiki.mises.org/wiki/Anarcho-capitalism

a filozófiai alapok kapcsán pedig az alábbi részt
wiki.mises.org/wiki/Anarcho-capitalism#Classical_liberalism

különös tekintettel az osztrák iskolára
wiki.mises.org/wiki/Austrian_School

és azért Bastiat-ról, Hayek-ről, Ayn Rand-ról, Mises-ről, Hazlett-ről se feledkeznék meg

de nagyon sokan vannak még

The Libertarian Tradition (mp3 formátumban letölthető hangoskönyv)
mises.org/media/categories/208/The-Libertarian-Tradition

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 00:15:45

@Frederick:

„Mint írtam, az anarcho-kapitalista dogmák finomodtak az idők során, nem véletlenül. Az anarcho-kapitalizmus megvalósíthatatlan a maga vegytiszta formájában”

eddig még senki sem akarta „vegytiszta” formában megvalósítani:)

„A kapitalizmus rendelkezik egy bizonyos intézményrendszerrel, aminek részei a piac és a polgári jog, s amely erőszakszervezetek által tartja fenn magát.”

Vigyáznék a kapitalizmus szóval, inkább kapitalista termelési módról beszélnék

„Egyes tényezők szeretnének a piac ellenőrzése alá vonni minél több területet, és a tevékenységük által veszélyeztetett csoportok kifejtenek egyfajta ellenhatást.”

Az utóbbi 100 év folyamatos állami expanzióról szólt…

Egyszerű példa:

www.lawpundit.com/blog/USGovSpendingasPercentofGDPHistorical.png

www.marketoracle.co.uk/images/2011/Feb/Govt-spending.gif

„A 100 éves távlatban gyakorlatilag folyamatosan mindenhol jelenlévő etatizmus tapasztalata az, hogy a kapitalizmus vegytiszta formája annyira elviselhetetlen,”

WTF??

Előbb 40%-os GDP arányos újraelosztásról beszéltél:)

Hun van itt „vegytiszta” kapitalizmus? :)

Az átlagember a fogalmat sem érti:)

„Az anarcho-kapitalista kísérlet helyszíne volt Szomália középső része, amíg nem alakultak ott államok.”

Szomália???

Anarcho-kapitalizmus???

Hát anarchia az volt

No de kapitalizmus?? :)

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 00:17:36

@Frederick:

„Az anarcho-kapitalizmus tévedése, hogy nem ismeri fel a piacgazdaság, a magántulajdon, a cégek és a pénzrendszer intézményes és történeti jellegét.”

Hát ezt meg hol olvastad?? :)

E témában csípőből tudok öt BRILIÁNS KÖNYVET ajánlani

Economic Thought
Before Adam Smith
An Austrian Perspective on the
History of Economic Thought
Volume I
mises.org/books/histofthought1.pdf

Classical Economics
An Austrian Perspective on the
History of Economic Thought
Volume II
mises.org/books/histofthought2.pdf

A HISTORY OF MONEY AND BANKING
IN THE UNITED STATES:
THE COLONIAL ERA TO WORLDWAR II
mises.org/books/historyofmoney.pdf

MONEY,
BANK CREDIT,
AND
ECONOMIC CYCLES
mises.org/books/desoto.pdf

The Ethics of
Money Production
Ezt már fentebb belinkeltem

„mindenesetre az eszmerendszerben találhatók megfontolásra és továbbgondolásra alkalmas gondolatok.”

Nem akarlak megsérteni, de nem sokat tudsz erről a témáról…

PS: Kár, hogy csak Hans Hermann Hoppét fordították magyarra… Hoppétől még semmit sem olvastam és csak ROSSZAT HALLOTTAM RÓLA…

Frederick (törölt) 2011.12.02. 07:42:15

"E témában csípőből tudok öt BRILIÁNS KÖNYVET ajánlani"

Látom, többnyire angol forrásokat adsz meg (most a Rothbard-cuccokat nem számolom bele). A fordítók nem igazán törik magukat, ez is mutatva, hogy nálunk nem honosodtak meg az anarcho-kapitalista törekvések.

Milyen kár, hogy németet tanultam, az angolom meg harmatgyenge. :)

"Nem akarlak megsérteni, de nem sokat tudsz erről a témáról…"

Nem akarlak megsérteni - és nem is foglak. Azért biztosan nem szégyellem a pofám, mert nem értek veled egyet. Ezt a "nem sokat tudsz erről a témáról" kártyát én is kijátszhatnám ellened, de nem lenne etikus. A tévedés jogát fenntartom, és hozzáteszem, hogy az anarcho-kapitalizmusról magyar nyelvű forrásokból táplálkoztam, plussz az indymediá-n szedtem össze morzsákat. Ezek az információk szedett-vedettek, nem tagadom, de magam a tipikus átlagpolgárral szemben, folyamatosan képzem és korrigálom magam, olvasok az engem érdeklő témákról. Vagyis a tévedés és a korrigálás jogát fenntartom. Meg persze nem is sértődtem meg.

Frederick (törölt) 2011.12.02. 07:42:57

@kronstadt: Fent a válasz. Nem nyomtam meg a "válasz" gombot az előbb.

Frederick (törölt) 2011.12.02. 07:57:38

"Kár, hogy csak Hans Hermann Hoppét fordították magyarra…"

Ezzel meg tökéletesen egyetértek. Jó lenne magyar nyelvű Murray Rothbard-ot és Benjamin Tucker-t olvasni.

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 19:59:43

@Frederick:

Mielőtt érdemben reagálnék arra, amit írtál, előrebocsátom, hogy az ún. anarcho-kapitalizmussal én mindössze az osztrák közgazdasági iskola kapcsán találkoztam és a marginalizálódott klasszikus liberális minarchizmus vadhajtásának tekintem, ill. elsősorban erkölcsfilozófiát, politikafilozófiát látok benne.

Fő „ideológusát” – Murray Newton Rothbardot – elsősorban közgazdászként tartom nagyra. Értelmezésem szerint a nevéhez kötődő anarcho-kapitalizmus elsősorban etikai állásfoglalás, soha nem akart szektavezér szerepben tetszelegni, az anarcho-kapitalisták, illetve a klasszikus liberális minarchisták gyűjtőpártjaként létrejött libertariánus pártba kezdetben be se lépett, később is csak aktivistaként vett részt a tevékenységükben, aztán ráunt az egészre és kilépett.

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 20:27:45

@Frederick:

„Az anarcho-kapitalizmus Max Stirner individualista anarchizmusából táplálkozva frontálisan ütközik a baloldali anarchisták szocialisztikus elképzeléseivel. Elméleti előfutára Benjamin Tucker, Lysander Spooner és Josiah Warren.”

Én inkább az alábbiakat emelném ki:
· klasszikus liberalizmus
· 19. századi individualista anarchizmus az USÁ-ban
· Osztrák közgazdasági iskola

Az anarcho-kapitalizmus csoportosításodban az anarcho-kapitalisták összeolvadnak a minarchistákkal (a klasszikus liberális alapokon álló minimális "éjjeliőr állam" híveivel)…

(ami egyébként a valóságban is így van, nagyon kevés a „vegytiszta” anarcho-kapitalista, ez elsősorban a klasszikus liberalizmus, ill. az osztrák közgazdasági iskola alapjain felépített erkölcsfilozófia, gondolatkísérlet…)

BTW

Anarcho-kapitalista ideológiáról mindössze 1949 óta lehet beszélni.

A fogalom Murray Newton Rothbard-tól ered.

E tekintetben érdemes tudni, hogy Rothbard mindenekelőtt közgazdász – osztrák közgazdász – volt.

Ill. azt is, hogy az osztrák közgazdasági iskola nem azonos a klasszikus közgazdaságtannal/neoklasszikus közgazdasági szintézissel.

Fő eltérések:
az osztrák közgazdaságtan "a priori", nem pedig empirikus, tárgyaként a tudatos emberi cselekvés vizsgálatát jelöli meg, közgazdasági rendszerét egyszerű axiómákra építi:

Pl:
· céltudatos emberi cselekvés
· szubjektív haszonmaximalizálás
· szubjektív értékelmélet
· időpreferencia
· kölcsönös előnyökön alapuló piaci csere

ez radikálisan különbözik a közgazdaságtan empirikus megközelítésétől, az osztrák iskola a XX. század elején mainstream irányzatnak számított, szubjektív értékelmélete – bizonyos mértékben – a klasszikus közgazdaságtanba, ill. a ma uralkodó neoklasszikus közgazdasági szintézisbe is beépült.

(csak bizonyos mértékben, hiszen a szubjektív értékelmélet következetes érvényesítése lényegében negligálja az ún. kvantitatív közgazdaságtan, ill. a központi tervezés, pl. fiskális, ill. monetáris politika létjogosultságát. Az osztrák közgazdaságtan misesianus irányvonala leglátványosabban most is a módszertani megközelítésében különbözik a mainstream irányzattól, elutasítja a matematikai-statisztikai modellezés létjogosultságát, az emberi, ill. az intézményesített cselekvés mozgatórugóinak, tovagyűrűző hatásainak logikai vizsgálatára törekszik )

Österreichische Schule
de.wikipedia.org/wiki/%C3%96sterreichische_Schule

Rothbard anarcho-kapitalista filozófiáját az osztrák közgazdasági iskola gondolatvilágán keresztül lehet megérteni. E klasszikus liberális irányzat a piaci ármechanizmus, ill. az önkéntes emberi kooperáció/munkamegosztás/piaci csere jelentőségét hangsúlyozza, a piaci koordinációt tudatosan szembeállítja a hegemonisztikus koordinációval (piacgazdaság versus parancsgazdaság).

Az osztrák iskola fő proponensei azonban nem voltak anarchisták, klasszikus liberális értékeket valló minarchisták voltak.

Vizsgálatuk középpontjába a piaci folyamatokat állították, a hegemonisztikus koordináció kapcsán pedig elsősorban a piactorzító hatások szerepére/jelentőségére fókuszáltak

(pl. az osztrák iskola üzleticiklus-elmélete az állami monetáris politika piactorzító-hatásával magyarázza a kapitalista és a hegemonisztikus koordináció által dominált vegyes gazdaság/államkapitalizmus „mániás-depressziós” működését.

Államilag szentesített fedezet nélküli pénzteremtés/monetáris infláció = vagyon és jövedelem-újraelosztás piactorzító hatásokkal)

A klasszikus liberalizmus azonban az 1870-es évektől kezdve teret veszített…

A két világháború között pedig lényegében semmivé enyészett…

A klasszikus liberalizmus és az ehhez szorosan kapcsolódó osztrák közgazdasági iskola Európában gyakorlatilag teljesen eltűnt, mindössze az USÁ-ban élt marginális irányzatként tovább

Ezt érdemes észben tartani, ill. a történelmi háttért se szabad figyelmen kívül hagyni.

Rothbard anarchista „tévelygése” 1949-ben kezdődött,
· 4 évvel a második világháború után
· 20 évvel a new york-i tőzsdekrach után
· 26 évvel a weimari hiperinfláció után,
· 31 évvel az I világháború után
· 32 évvel a naaagy októberi forradalom után, ill
· a hidegháború és fegyverkezési verseny kezdetén és a totalitariánus/rasszista/nacionalista ideológiák árnyékában.

E körülmények között került kapcsolatba Ludwig von Mises osztrák közgazdásszal és az akkoriban teljesen divatjamúltnak tekintett klasszikus liberális, laissez faire osztrák közgazdaságtannal.

Az osztrák közgazdaságtan realizmusa, piaci orientációja, holisztikus megközelítése, logikus analízise életre szóló hatást gyakorolt rá.

A rothbard-i anarchokapitalizmus lényegében a klasszikus liberalizmus radikalizált, az osztrák közgazdasági iskola hatása alatt, „továbbfejlesztett” változata.

Az 50-es évek Amerikája:
· korporativizmusról
· keynesianus gazdaságpolitikáról
· elitizmusról
· imperializmusról
· illetve a SZU-val vívott hidegháborúról szólt

Rothbard radikalizmusa erre reagált.

Rothbard hátat fordított a republikánus pártnak és a periférikus jobboldali, illetve baloldali libertariánus körökkel keresett kapcsolatot.

Rothbard a korábbi klasszikus liberális minarchista politikai filozófián túllépve alternatív gondolatkísérletekkel kezdett játszani, az ún. anarcho-kapitalizmus lényegében erről szól.

Érdemes kihangsúlyozni:

Az nem afféle „világ proletárjai egyesületek” valláspótlék, Rothbardnak – bevallottan – fogalma sincs arról, hogy mit tartogat a jövő, mindössze etikai elvei vannak, amelyeket fontosnak tart (jog és vagyonbiztonság + individuális szabadság, a választás lehetőségében, a szabad piaci cserében hisz)

Frederick (törölt) 2011.12.02. 21:20:33

@kronstadt: Köszönöm a hosszú, információgazdag magyarázatot! Tetszett. Ygy már sok minden világos számomra. Valószínűleg fel fogom használni az elkövetkezőkben. Még egyszer köszönöm!

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 22:12:57

@Frederick:

„Nem lesz mindig kapitalizmus” – mondja egyre többször Tamás Gáspár Miklós”

Jelenleg sincs…

A jelenlegi rendszer neve:

Vegyes gazdaság

hu.wikipedia.org/wiki/Vegyes_gazdas%C3%A1g

Ezt mindig érdemes észben tartani, a TGM-féle közgazdasági analfabéták egy masszívan állami behatás alatt működő rendszer esetében – mindenféle alaposabb vizsgálat nélkül - tévedhetetlen bizonyossággal a piaci koordinációt teszik felelőssé minden problémáért…

„Az anarcho-kapitalizmus mindenképpen egy átmeneti stádium, ami akár vezethet egy anarcho-kommunizmusba is”

Az anarcho-kommunizmus életidegen ötlet…

Én eddig csak egyetlen tartósan fennálló sikeres anarcho-kommunista modellről tudok:

A hutterita anabaptisták közösségéről.

„Die Hutterer sind eine täuferische Kirche, die auf Jakob Hutter zurückgeht und deren Anhänger in GÜTERGEMEINSCHAFT leben”
de.wikipedia.org/wiki/Hutterer

érdemes látni:

a kapitalista termelési mód önkéntes alapon működőképes

a kommunista termelési mód pedig erőszak, ill. erőszakkal való fenyegetés nélkül nem nagyon megy (nagyon nagy hit és kis összetartó közösség kell hozzá…)

„A kapitalizmus rendelkezik egy bizonyos intézményrendszerrel, aminek részei a piac és a polgári jog, s amely erőszakszervezetek által tartja fenn magát”

A modern kapitalizmus gyökerei (proto-kapitalizmus) a XIII.-XVI. századba, az itáliai városállamokba, ill. a Német-Római Birodalom félig meddig autonóm birodalmi városaiba nyúlnak vissza. Voltak ott közösségi erőszakszervezetek, de decentralizált/alulról építkező formában.

Az itáliai városállamok a pápa és a császár több évszázadon át elhúzódó küzdelme eredményeképpen lényegében politikai vákuumba kerültek, függetlenek lettek, alulról építkező proto-kapitalista társadalmakként funkcionáltak. Igen sikeresen…

Az Alpoktól északra a feudális anarchiába süllyedő Német-Római Birodalom területén sok tekintetben hasonló volt a helyzet. A gazdagabb városok lényegében megvásárolták a függetlenségüket és alulról építkező protokapitalista társadalmakká váltak.

Aztán szövetkeztek, pl. Hanza szövetség, a kereskedővárosok szövetsége meghatározó hatalommá nőtte ki magát a Baltikumban, még a dán királlyal is szembeszálltak – és legyőzték…

hu.wikipedia.org/wiki/Hanza-sz%C3%B6vets%C3%A9g

A XVII. század legsikeresebb proto-kapitalista rendszere egy masszívan decentralizált lényegében látszólag működésképtelen államhoz – Hollandiához –
kötődött

„A hét tartomány nem hozott létre egységes állami intézményrendszert: mindegyik maga határozta meg szervezetét, és nemcsak bel-, de sokszor még külpolitikáját is. Nemcsak hogy egységes gazdaságpolitikájuk nem volt, de még pénzt is önállóan vertek. Nem volt egységes hivatali rendszer; a hét tartomány önállóan, „ki-ki a maga szájíze szerint” építette ki közigazgatását. A rendi gyűlésben minden tartománynak egy-egy szavazata volt, és mivel a döntéshez a hét tag egyetértése kellett, a gyűlés gyakorlatilag határozatképtelen volt.”
hu.wikipedia.org/wiki/Holland_aranykor#.C3.81llami_int.C3.A9zm.C3.A9nyrendszer.2C_belpolitika

A későbbi nyertes Anglia pedig a XVII. században elsöpörte a királyi abszolutizmust, a XVIII. században a liberális whig kormányzás idején gyakorlatilag elszabotálta a gazdasági szabadságot korlátozó törvények jelentős részét (pl. a gyarmatok igen rugalmasan értelmezték a hajózási és egyéb merkantilista törvényeket, az amerikai függetlenségi háború lényegében akkor robbant ki, amikor a rég hatályban lévő törvényeket érvényesíteni akarták)

Az ipari forradalom pedig a hegemonisztikus koordináció radikális visszaszorításáról szólt

Ergo

A szabad piaci kapitalizmus
- a centralizáció csökkenéséről
- a piaci koordináció szerepének előtérbe kerüléséről szólt

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 22:29:16

@Frederick:

„A hatalmi intézmények szükséges feltételei a kapitalista szisztéma fenntartásához”

A jelenlegi rendszer neve:

Vegyes gazdaság

hu.wikipedia.org/wiki/Vegyes_gazdas%C3%A1g

BTW

Az állami erőszak-monopólium szerintem is szükséges, de az már egy egészen más kérdés, hogy a vonatkozó kompetenciákat milyen szintre delegálják, pl. egy decentralizált rendszer a helyi/regionális szint szerepének a megerősítéséről szól.

„Az államnak a kapitalizmus fenntartásán túli szolgáltatásainak lebontása és a kapitalista infrastruktúra fenntartójává változtatása kiélesítené a kapitalizmus visszáságait”

Ugye itt a vegyes gazdaság visszásságaira gondolsz??

Ami Bismarck óta az államszocializmus becenévre hallgat:

„STATE SOCIALISM was a term introduced to describe Otto von Bismarck's social welfare policies. The term was actually coined by Bismarck's liberal opposition but later accepted by Bismarck”

en.wikipedia.org/wiki/State_Socialism

„és a 2000-es években dívat volt az állam csökkentése.”

Sehol sem volt divat… csak beszéltek róla… ill. zsíros bizniszeket adtak PPP konstrukciók keretében a cimbiknek:)

Klikk az alábbi grafira

www.ukpublicspending.co.uk/total_spending_chart

állítólag az UK volt legvérmesebb ebben, hol van az a csökkenés?

„A 100 éves távlatban gyakorlatilag folyamatosan mindenhol jelenlévő etatizmus tapasztalata az, hogy a kapitalizmus vegytiszta formája annyira elviselhetetlen,”

szvsz

ez hamis

Az utóbbi száz évben százmilliók haltak meg háborúkban, ill. totalitariánus diktatúrákban…

A viszonylag „legkapitalistább” államokba, pl. USA, Ausztrália, Új Zéland, Kanada ömlött a nép… önként…

„Az anarcho-kapitalista kísérlet helyszíne volt Szomália középső része, amíg nem alakultak ott államok”

Szomáliában semmilyen anarcho-kapitalista kísérlet nem volt…

Anarcho-kapitalista kísérletként inkább az USA frontier-re szoktak hivatkozni…

The Not So Wild, Wild West
mises.org/daily/4108

ami összességében naagy sikertörténet volt…

„Az anarcho-kapitalizmus tévedése, hogy nem ismeri fel a piacgazdaság, a magántulajdon, a cégek és a pénzrendszer intézményes és történeti jellegét.”

Felismeri a piaci és a hegemonisztikus koordináció problematikáját, az osztrák közgazdaságtan kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel…

„A tőke természetéhez tartozik a koncentráció és a centralizáció, a monopóliumok és oligopóliumok kiépülése”

Egy osztrák közgazdász szerint állami segítség nélkül nem lehet piaci monopóliumot kiépíteni

Ún. természetes monopólium esetében pedig a hatékony hasznosítás igénye, ill. a verseny lehetetleníti el a monopolhelyzettel való visszaélést. (vagy legalábbis értelmetlenné teszi azt)

„Ezzel párhuzamosan egyre növekszik a munkások és a kisvállalkozók kiszolgáltatottsága.”

A vegyes gazdaság kiépülésével párhuzamosan? Honnan veszed, hogy a piaci koordináció mélyíti el a kiszolgáltatottságot? A hegemonisztikus koordináció eredendően jó? A kapitalista termelési mód térnyerésével párhuzamosan valóságos népesség- és életszínvonal-robbanás bontakozott ki. Míg korábban lényegében a többségében nyomorban élő népesség száma stagnált…

„Egyedül az állam ellensúlyozhatja és korlátozhatja a nagyvállalatok növekedését a kizsákmányoláson alapuló társadalom hosszú távú fennmaradása érdekében”

Ja a XX. században fantasztikus eredményeket ért el:)

Különösen a naagy SZU-ban a zseniális Marx hülyeségei mentén:)

kronstadt (törölt) 2011.12.02. 22:31:51

@Frederick:

„Az állami beavatkozás nélkül a mamutvállalatok hamar kiépítenék diktatórikus, államszerű intézményeiket,”

Mondjál már nekem vmi borzalmas példát:)

Én eddig leragadtam a kegyetlen Standard Oil-mumusnál, amely galád módon 80%-al csökkentette a kerozin árát:)))

Mi több feldolgozta az olajipari melléktermékeket ahelyett, hogy beengedte volna vmelyik közeli folyóba:) (a termékinnováció volt az erőssége, emiatt volt költséghatékony)

„Az államnélküli kapitalizmusban kegyetlen dzsungelharc folyna a különböző méretű cégek között”

Na ne szaladjunk annyira el, maradjunk a legsikeresebb laissez faire példánál a XIX. század második felének USÁ-jánál

Hogyis volt az, hogy ebbe a kegyetlen dzsungelbe milliók vándoroltak ki??? :)

A lábukkal szavaztak… :)

Ömlött a nép nyugat felé:)

„Jórészt spekulációra épültek a klasszikus polgári gazdaságtan elméletei.”

Az osztrák közgazdasági iskola – amiről nem is hallottál – nem azonos a klasszikus közgazdaságtannal…

„A gazdasági antropológusok Marx nyomán azóta a gyökereinél dekonstruálták ezeket a spekulációkat. Mindez marxista nézőpont, ami viszont jóval haladottabb és felvilágosultabb nézőpont, mint amit gyakorolnak a libertáriánusok”

Ha lehet, akkor Marx-al ne fárasszál…

Marx egy hatalmas nagy nulla…

Marxizmus = vallás

Lényegében semmi újat nem talált ki. A messianisztikus kommunizmus gyökereit minimum az anabaptistákig lehet visszavezetni…

Messianic Communism in the Protestant Reformation
www.lewrockwell.com/rothbard/rothbard210.html

„In den folgenden Wochen setzte ein radikaler Umbau der Strukturen in der Stadt ein. Die Täufer führten unter anderem die GÜTERGEMEINSCHAFT ein und ließen das Stadtarchiv verbrennen. Diese Radikalität führte zu erneuten Auseinandersetzungen”
de.wikipedia.org/wiki/T%C3%A4uferreich_von_M%C3%BCnster

Marx nevében milliókat öltek meg…

Az agymenését a legautentikusabb formában 1921-ben valósították meg (hadikommunizmus) – kb. 10 millió ember halt éhen…

en.wikipedia.org/wiki/Russian_famine_of_1921

Az anarcho-kapitalizmus max erkölcsfilozófia nem ígér földi mennyországot…

„Tervezek egy másik nagyesszét az anarcho-kapitalizmus által felvetett kérdésekről is,”

Inkább az osztrák közgazdasági iskolára koncentráljál:)

Hoppét meg hagyd a fenébe…

És ha esetleg írsz róla akkor ne az „anarcho-kapitalizmusról” hanem Hoppéről írjál

Nem ugyanaz a kettő, a tegnap belinkelt Rothbard esszék fordítója például vmi furcsa okból kifolyólag nagyon utálja Hoppét….

hocinesze.blog.hu/2011/04/15/hans_hermann_hoppe

hocinesze.blog.hu/2010/06/19/nezopont_kerdese_27

Apropó Hoppe marxista volt, aztán átesett a ló túloldalára… :)

Frederick (törölt) 2011.12.02. 22:51:41

@kronstadt: Nagyon dogmatikus vagy, de tolerálom a dogmatikusságodat. :) Leginkább, hogy vannak használható gondolataid.

A monopóliumra jó példa a Microsoft, ami elnyom minden más informatikus céget. Bár mintha mostanában mintha kezdene kiszaladni a kezéből a gyeplő. (Tudtommal még egyes anarcho-kapitalisták is bírálták a Microsoft hegemón törekvéseit.)

A mamutvállalatok diktatórikus jellegére jó példa a TESCO, mely kegyetlenül bánik a munkásaival. (Ezt onnan is tudom, hogy akkoriban diákmeló keretében dolgoztam a TESCO-ban). Vagy említhetném a SUZUKI-t. És még egy csomó céget. Vagy a McDonald's-ot. Valószínű, hogy nem minden cég zsarnok, de vannak diktatórikus cégek. Ezt azért is lenne felesleges tagadnod, mivel nem egy esetben anarcho-kapitalisták is felszólalnak a hegemónisztikus cégekkel szemben. Az anarcho-kapitalista felszólal mind az állami hegemóniával, mind a céges hegemóniával szemben - ez érthető. Vagy szerinted nem?

Még egyszer: az, hogy vannak diktatórikus cégek, az nem érv a kapitalizmussal szemben. Ezzel egyetértek veled. De ne tagadjuk már egyes cégek aljasságait a dolgozóival és a fogyasztóival szemben, ha kérhetném!

Az itáliai kisvárosok, a német és holland tartományok, mint példák, nagyon jók! Szerintem a kapitalizmus működhet kis közösségi szinten, városi és tartományi területen, de országosan, totálisan nem. Ahol az állam maga próbált létrehozni kapitalizmust, ott mindig balul sült el a kísérlet. Az államkapitalizmus pedig, mint kísérlet számomra elvetendő.

Vagyis:
nem hiszek az országos méretű vagy állami szintű kapitalizmusban
hiszek egy városi vagy tartomány méretű kapitalizmusban

Lehet, hogy az anarcho-kapitalizmus egy etikai hozzáállás a világhoz, de szerintem akkor is találhatóak benne vonzó és értelmes gondolatok. Megéri a vele való foglalkozást és a benne való elméllyülést.

A Marxot érintő leegyszerűsítő és felszínes megjegyzéseidet most mosolyogva nem kommentálom. ("Marx egy hülye!" - micsoda érv!?) Nem kell mindent szeretni. :)

kronstadt (törölt) 2011.12.03. 12:59:38

@Frederick:

Egy osztrák közgazdász egyetértene veled abban, hogy a jelenlegi – piaci elemekkel tarkított – korporatív, elitista szocialista (vagy ha így jobban tetszik: államkapitalista) rendszer komoly problémákkal küzd :)

„kiszolgáltatott munkások” „cégek aljasságai”

átugrottad a nyílt és burkolt piackorlátozó intézkedések, nyílt és burkolt szubvenciók, ill. az élőmunkát terhelő nyílt és burkolt adó és járulékterhek kérdését…

BTW1

A kiszolgáltatottságnak mindössze egy ellenszere van:
A verseny, a decentralizált kapitalista termelési mód
Kizárólag ez ad valódi választási lehetőséget…

(ha valódi kiszolgáltatottsággal akarsz szembesülni, akkor a sztálini SZU-ról vagy a maoista Kínáról szóló könyveket ajánlom, ill. érzelmi aláfestésként belinkelem az alábbi dalt:) )

No Motherland Without You (With English Lyrics)
www.youtube.com/watch?v=zmI2yDAyWYI

(nincsen valódi szabadság gazdasági szabadság nélkül, nincsen valódi jólét gazdasági szabadság nélkül)

BTW2

A cég nem jótékonysági intézmény, hanem profitorientált vállalkozás, amely piaci viszonyok között olcsó, jó minőségű szolgáltatást nyújt a fogyasztóknak.

(1989 előtt ez mindössze egy álom volt…) Mellesleg: a „kizsákmányolt” alkalmazott egyszerre fogyasztó is, aki örül az alacsony áraknak…

„Marx”

a marxizmusnak legalább annyira nincs semmi köze a proletariátushoz, ill. az „ipari szegénységhez”, mint amennyire a vallásos nagypolgári családból származó – kétkezi munkát sohasem végző – Marxnak vagy Engelsnek se volt…

Engelsnek mindössze annyi kapcsolata volt a proletariátussal, hogy egy gyártulajdonos fia volt (marxista fordítás: kizsákmányoló:) ).

Marx pedig mindössze az Engelstől kapott – marxista zsargonban: kizsákmányolásból származó – apanázs révén került kapcsolatba a munkásokkal… (marxista fordítás: a kizsákmányoló kliense)

BTW

Marx – aki életében nem végzett semmilyen termelő munkát – fantasztikus „ösztöndíjat” kapott Engelstől, arisztokrata felségével kitűnően élt Londonban, még személyzetet is tartott (sőt rossznyelvek szerint a cselédet is teherbe ejtette, ezen futott zátonyra a családi élete…)

Közgazdászként se hozott létre valódi értéket: két kulcsgondolata a teljes mértékben téves
- munkaérték-elmélet, ill. a szintén téves
- ún. „elidegenedés”

már Adam Smith-el megjelent.

Társadalomtudósként pedig a huszitizmussal, protestantizmussal megjelent messianisztikus kommunista tanokat csomagolta újra (lásd münsteri anabaptista-kommunista felkelés/rémuralom, 1530)

Miért is volt akkor ez olyan nagy sikertörténet?

Azért, mert vallás!!!

A marxizmus ősi és modern eretnek gondolatok, téveszmék egyedülálló keveréke!!!

Az „objektív” modern társadalomtudomány köntösébe burkolva újraértelmezte a rendszerszintű káoszból táplálkozó társadalmi újjászületés ősi vallási motívumát…

A legalantasabb emberi tulajdonságokra apellált (intézményesített irigység, véres forradalom) és eközben erkölcsi/tudományos szempontból felsőbbrendűnek állította be magát…

Ez az eddig kitalált legperverzebb kereszténység-imitáció….

Kommunizmus = földi mennyország
Világforradalom = armageddon, végítélet, apokalipszis
Marx, Engels = próféta
Marxizmus = új vallás
Marxista = megvilágosodott kiválasztott

Stb.

Valószínűleg ez volt a világtörténelem legpusztítóbb eszméje

Amely ma is velünk él, a jelenlegi – piaci elemekkel tarkított –
korporatív, elitista szocialista rendszer egy osztrák közgazdász szerint „lájtos” marxizmus.

És itt még szót se ejtettünk a dzsentri Lenin-ről vagy a papi szemináriumban kikupálódott Sztálinról, nekik se volt sok közük a proletariátushoz…

De a „gazdasági antropológusoknak” se volt vmi nagy közük ezekhez az emberekhez…

PS: kb. annyit kell megértened, hogy egy osztrák közgazdász összességében nézi a jelenlegi rendszert és nincsen nagyon elragadtatva tőle… + hosszú távon fenntarthatatlannak látja a jelenlegi szisztémát, olyannak amely a saját belső ellentmondásainak a súlya alatt fog összeomlani… magától… semmiféle külső behatás nem kell ehhez… aktuális példa: Görögország, a PASZOK, a görög szocialista párt, áldásos munkájának eredményeképpen Görögo. csődbe ment… bármit választanak a történet horrorisztikus lesz…

kronstadt (törölt) 2011.12.03. 16:24:27

@Frederick:

Kerestem neked egy magyar nyelven írt cikket az „ateista”, „humanista” ( :)))) ) Marxról és a körülötte csoportosuló lánglelkű világmegváltó kommunistákról:)

A lázadás istenei
www.hetek.hu/hit_es_ertekek/199902/a_lazadas_istenei

itt még cifrábbakat írnak róla (sajnos angolul)

Karl Marx? (The Cult of Marx - its origin in Satanism)
www.freerepublic.com/focus/f-news/1121228/posts

és a zseniális „közgazdász” – aki egyébként a barátja, Engels, által biztosított apanázsból élt, produktív munkát sohasem végzett – tőzsdézett

és valószínűleg RENGETEGET BUKOTT A TŐZSDÉN…

(azok a gaz kapitalisták:))) stb.-stb. éljen a világforradalom:))

Karl Marx, Day Trader?
seekingalpha.com/article/196857-karl-marx-day-trader

némi rosszindulattal, akár ezt is mondhatnánk

ilyen a piac, ilyen az üzlet (a közgazdaságtan)

aki tudja csinálja
aki nem tudja tanítja
aki tanítani se tudja az ír róla:)

Marx emberi nagyságát leginkább azzal lehet érzékeltetni, hogy mindkét lánya öngyilkos lett…

az „elveihez” pedig multimilliomos barátja mellett érdekesen passzolt az arisztokrata felesége…
en.wikipedia.org/wiki/Jenny_von_Westphalen

ill. az, hogy a Marx család Engels halála után dúsgazdaggá vált, az Engels vagyon jelentős részét ők örökölték meg

(Friedrich Engels vagyonát több mint egy millió aranyfontra becsülték, ez ma úgy 100 milliárd forint lenne…Engels mai szóval élve multimillárdos volt. Marx és arisztokrata felesége belőle élt)

Frederick (törölt) 2011.12.04. 11:35:28

@kronstadt: Két dologban egyetértek veled Marxszal kapcsolatban:
1, az életútja ellentmondott az elveinek (emiatt még a radikális baloldalról is érték kritikák)
2, a marxizmus és a többi szocialisztikus-kommunisztikus irányzat társadalmi programja eleve elhibázott, méghozzá két séma miatt:
A, a lineáris-szakaszolható időszemlélet és vele a célirányos fejlődés sémája
B, a kizárólagosság, s vele az egyetlen (és objektív) igazság/valóság sémája

Érdemes elolvasnod:
Farkas Attila Márton:A kommunizmus örökletes betegsége: az árnyékkereszténység
mek.niif.hu/07700/07795/html/index.htm#_Toc247601987

Viszont az kimondottan gyanús, hogy az egész Marx-problematikát elintézed azzal, hogy bulvármagazin színvonalon nekimész a pénztárcájának.

"Közgazdászként se hozott létre valódi értéket: két kulcsgondolata a teljes mértékben téves
- munkaérték-elmélet, ill. a szintén téves
- ún. „elidegenedés”
már Adam Smith-el megjelent."

Miért? Mert te azt mondod? Közgazdasági szempontból te létrehoztál valódi értékeket? Kulcsgondolataid helytállóak?

Frederick (törölt) 2011.12.04. 11:45:51

Marx zseniális elemzései a tőkés rendszerről, a kizsákmányolásról, az elidegenedésről, a gazdasági válságokról és a globalizmusról a napjainkra még inkább aktuálisak. Ellenben Marx válasza a problémákra, az üdvtörténeti fejlődésmodell, a lineáris és célirányos időszemlélet, a társadalom, gondolkodás és kultúra egyoldalú, számos nézőpontot kizáró magyarázata meglehetősen elhibázott. A marxizmus, mint a 19. századi Európa produktuma, osztozott ebben a nézetben szinte az összes ideológiával. A marxizmus eredményei nem elvetendők, mivel a kapitalizmus szinte ugyanolyan, mint születése pillanatában – kegyetlen és önpusztító. A kapitalizmus elé biggyesztett jelzők és előtagok bár jelölik a különféle fejlődési korszakokat, azt az illúziót keltik, hogy a kapitalizmus valamiféle alapvető változáson ment át az elmúlt évszázadok alatt. A Tőke természete és a kizsákmányolás mechanizmusa továbbra is változatlan. Amint nincs akadály az útjában, a kapitalizmus megmutatja a hagyományos arcát. A hagyományos arca a legrosszabb arca. Az államszocializmus bukása után nem volt többé szükség a bolsevik alternatívát kiegyensúlyozó jóléti államra, ezért a neoliberalizmus hívei a „racionális észérvek” nevében lebontották a szociális hálót, és nekiálltak kiépíteni egy vadkapitalista rendszert. 1945 után alapvető változások kezdődtek mind az alapban, mind a felépítményben. A technológiai fejlődés átalakította a társadalom és a termelés szerkezetét, s kihatással volt a piaci szereplők mentalitására. Mindezzel változás alá esett a kultúra, az életforma, a kommunikáció, a mentalitás, a gondolkodás logikája, legfőképpen az idő-, a tér- és a történelemszemlélet. A technológiai fejlődés során érvényüket vesztették a hagyományos kereszténység és a hagyományos baloldaliság alapját képező sémák. Vagyis új sémákat kellene találni és alkotni a bezárkózás helyett.

Az „osztályharc”, a "kizsákmányolás", az "elidegenedés" a polgári ideológusok szerint elcsépelt és használhatatlan fogalom. Egy fogalom lehet „elcsépelt” és „használhatatlan”, ettől függetlenül bír jelentéssel, és lehetséges, hogy sokkal jobban írja le a valóságot, mint korunk apolitikus állampolgára, aki ezt természetesen meg sem próbálja, hiszen trendi felszínesen alkotni véleményt és kritikát. Ha Marx idejétmúlt, akkor az azt jelenti, hogy valaha érvényes volt. Mi az, ami idejétmúlttá tette Marxot?

1, Nincs már kizsákmányolás?

Van, de másképp. A marxisták annak idején helyesen leírták a könyveikben, hogyan néz ki a kizsákmányolás, de a történelem előrehaladásával ez a jelenség változott, sőt fejlődött. Mindenki kizsákmányolt, de van, aki kizsákmányoltabb. A kizsákmányolás új formái jöttek létre a technikai civilizáció fejlődése során. A polgári osztály kizsákmányolja a munkásosztályt, de közben kizsákmányolja saját magát is. Egyes munkásemberek ugyancsak képesek érzelmileg, sőt néha anyagilag is kizsákmányolni a saját családjukat. A kizsákmányolás nem csupán totális, hanem irracionális – az irracionalitás térnyerése pedig felerősíti az elidegenedést. A tőkés úgy elnyomó, hogy közben a rendszer áldozata.

Még mindig létezik áru, melyet cserélnek egyenértékén, munkaidőben számolva. Az árucsere jelenti minden alapját a jelenlegi társadalomnak, mely, amíg fennáll, létezik kizsákmányolás. A legnagyobb kizsákmányoló ország Kína, mely iszonyú méretekben fogyassza a nyersanyagot és nyomja le az egész világon a munkaerő árát. A globális kapitalizmus logikájából következik ez a kegyetlen fejlemény. Kína lakosainak többsége szegény – ők az olcsó munkaerő! A kínai állam azért lesz kizsákmányoló, mert rengeteg kapitalista csoportnak megéri az olcsó kínai munkaerő alkalmazása. Az emberek az akaratukon kívül vannak bezárva a kizsákmányolói szerepbe, miközben egy szűk rétegnek éri meg ez az állapot. Az antikapitalizmus valódi célja az irracionális módon működő folyamatok fölötti kontroll megszerzése. A profitlogika embertelen működése irányítja a társadalmakat – végállomás a civilizációkból megmaradt romhalmaz. Minden tőkés csoport uralma eltörlendő az összeomlás elkerülése érdekében.

Ha a munkás magát foglalkoztatja, mint vállalkozó, nem fizeti ki magának a profitot, hanem növeli vele a termelést működtető Tőkét. „A proletárok számára lehetővé tették önmaguk kizsákmányolását.” (Nyesztor Mahno) Egy vállalkozás nem attól lesz kizsákmányoló, hogy hatékony a működése. Egy veszteséges cég és egy rosszul vezetett állam is kapitalista. Abban a viszonyrendszerben szükséges értelmezni, amelyben működik. Ha nézzük az egész társadalmat, akkor nem az számít, hogy az adott munkás eredményesen volt-e kizsákmányolva, mivel az ő helyzeteiben és viszonyaiban kizsákmányolt attól függetlenül, hogy miképpen működik a cége. A bérmunkások mellett ugyanúgy ki vannak zsákmányolva a kisvállalkozók is. Kis termelőeszközzel a birtokukban kispolgárnak hiszik magukat, de valójában proletárok. Szigorúan véve nem lehet éles határvonalat húzni az osztályok között, de ez érdemben nem befolyásolja a kizsákmányolás és az osztályharc jelenségét. Az antikapitalizmusnak valódi célpontjai nem igazán személyek, hanem a tőkés, hierarchikus viszonyrendszer. Az anarchista futurológia alapján a tőkés, hierarchikus viszonyrendszer totális dekonstrukciójával a burzsoáziának megszűnik a kizsákmányoló osztályként való létezése, még ha a tagjai meg is maradnak, mint egyének.

2, Nincs olyan osztály, akinek csak a munkaereje az egyetlen „vagyona”?

Van, de másképp. A 19. században is hibás alapállás volt az a hozzáállás, miszerint egy kisebbség érdekében teszek erőszakot a többségen valamiféle társadalmi igazságosság nevében. Nincs értelme kizárólag egy osztályra hivatkozva véghezvinni egy társadalmi programot. A 19. században még kisebbséget alkotott a munkásság, de a 21. században már ott tartunk, hogy az emberek többsége a munkaereje mindennapi eladásával képes a túlélésre (bérmunka=bérmunkás).

3, Nincs kapitalizmus?

Van, de másképp. A globális kapitalizmus már nem ragadható meg azzal a gazdasági és materiális gondolkodással, ami már a 19. században is leegyszerűsítő volt a korszerűsége ellenére. Nagyrészt fikcionális terekben és fikcionális árukkal működik a tőkés gazdaság – a kapitalizmus temploma a Wall Street, szertartása a tőzsde. Az áru minden esetben fikció. A meghatározott ár tükrözi az elvont emberi munkát és jelent egy elképzelést a termék használati értékéhez, a megvásárolt áru valódi hasznához képest.

4, Nincs állam?

Van, de másképp. Az államból már eltávozott a világszellem. A folyamatokat már nem meghatározza, hanem követi utólag. Az állam továbbra is uralja és megrendszabályozza állampolgárait, vagyis még mindig elnyomó, de már koránt sincs meg az a tekintélye, mint a 19. században. Egy multinacionális cég nagyobb hatalommal rendelkezik, mint egy fejlett ország állama.

5, Nincs értéktöbblet termelés?

Van, de másképp. Marx a maga korában a mezőgazdaságról az iparra tette át a hangsúlyt. A termelés, mint fogalom, arra utal, hogy az ipar volt az átfogó metafora. A termelés le tudta írni az összes szektort, a társadalmi lét ontológiáját és a szubjektum időbeliségét. Jelenleg mintha a szolgáltatás határozná meg a folyamatokat. A „posztmodern anarchizmus” szerint félrevezetőek az ipart középpontba állító leírások, mivel szerintük rossz metaforát használnak a marxizmus örökösei. Érvelésük alapján a metafora egyben metonímia is, vagyis egy résszel helyettesíti az egészt, jelen esetben az iparral a gazdaságot. Tény, hogy Marx túlnyomórészt a nagyiparból merítette a mintáit. Ami az ő korában volt jellemző az iparra, jelenleg meghatározza az egész társadalmat. A 19. században a modern kisüzemi és a tradicionális paraszti gazdaság volt a meghatározó gazdasági tényező. Minden szektorban érvényesül az a logika, ami kialakult hajdanán az ipari szektorban. A munkások eladva a munkaerejüket profitot termelnek a munkáltatóknak. A legtöbben nem termelnek önellátóan saját maguknak, hanem léteznek a piacon. Az USA-ban az iparban dolgozók száma a legnagyobb, és az ipar adja a GDP legnagyobb hányadát, nem a szolgáltatás. Bármilyen szektorban termelhető áru, érték és értéktöbblet. Felesleges beszélni külön szolgáltatásról és iparról, mivel jelenleg minden szektor termel árut és közben a termelést dinamizáló Tőke bővítve újratermeli Önmagát – végül is ezt írja le az értéktöbblet-elmélet.

Frederick (törölt) 2011.12.04. 12:25:25

@kronstadt: Ha valami igazán elavult, akkor az az osztrák közgazdasági iskola laissez faire-elve, miszerint a Piac láthatatlan keze helyre tesz mindent. (És a történelem megmutatta, hogy nem tett helyre semmit.)

kronstadt (törölt) 2011.12.04. 22:01:26

@Frederick:

„Marx”

Marx és a marxizmus kulcsgondolata/fő szervező ereje a:

GAZDASÁGI DETERMINIZMUS

Idézzük Marxot!

„By thus acting on the external world and changing it, he at the same time changes his own nature” Capital volume 1, 114 oldal
www.marxistsfr.org/archive/marx/works/download/Marx_Capital_Vol_1.pdf

Marx szerint az EMBER A GAZDASÁGI KÖRNYEZET „TERMÉKE”, pontosan ezért lehetséges a proletariátus számára, hogy forradalmi tevékenységen keresztül megváltoztassa az emberiséget (új gazdasági környezet – új embertípus, pl. „homo sovieticus”).

Érvelése szerint belső ellentmondásai meg fogják gyengíteni a kapitalista rendszert lehetővé téve a dolgozó „osztály” sikeres felkelését.

Röviden: a marxisták szerint a gazdasági/társadalmi környezet meghatározó hatást gyakorol az élet összes többi területére beleértve az emberek által képviselt „ideákat” is.

Idézzük újra Marxot!

„Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem ellenkezőleg, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza” („A politikai gazdaságtan bírálatához”)

hu.wikipedia.org/wiki/Marxizmus#Ember_.C3.A9s_viszonyai

A környezeti determinizmus szerint az „ideáknak, ideológiáknak” nincsenek komoly következményei. A történelem folyamán ez volt az egyik legáltalánosabban elfogadott nézet.

Marx és Engels ezt az ideológiai keretrendszert használta érvként az ideológiai ellenfeleivel folytatott vitákban. Ezt a „Kommunista Kiáltványból” alább belinkelt idézet kitűnően alátámasztja

„De ne vitatkozzatok velünk úgy, hogy a polgári tulajdon eltörlését a szabadságról, műveltségről, jogról stb.-ről alkotott polgári elképzeléseiteken méritek. Eszméitek maguk is a polgári termelési és tulajdonviszonyok termékei, amiként jogotok csupán osztályotok törvényre emelt akarata, olyan akarat; amelynek tartalma adva van osztályotok anyagi életfeltételeiben.”

www.marxists.org/magyar/archive/marx/1848/communist-manifesto/ch02.htm#s2

de van ebben az érvelésben egy hatalmas probléma:

MARX ÉS ENGELS BURZSOÁ VOLT…

Burzsoá családból származtak…

Ezen a ponton – a Marx által oly szépen képviselt gazdasági determinizmus – gyakorlatilag RELATÍVVÁ válik, általános érvényessége lényegében megkérdőjeleződik.

Megjelenik az ún. „proletármozgalomban” egy DOMINÁNS BURZSOÁ (ARISZTOKRATA) KISEBBSÉG.

Akik valahogy nem illenek össze az ún. gazdasági determinizmussal…

Az „osztályharcnak” ez a köztes felfogása soha nem lett fajsúlyos kérdés Marxnál…

Miért is?

Azért mert egy efféle relatív rendszer nem lett volna megfelelő hatással a szent forradalmi küzdelemre szánt „proletár” tömegekre…

Marx rendszerének a sikere ékesszóló TANÚBIZONYSÁG A MARXISTA RENDSZER LOGIKÁJA ELLEN!!! Az ideák nem a gazdasági/intézményi rendszerek egyszerű produktumai, az ideáknak következményük van!!

BTW

Marx életének reflektorfénybe állítása még érdekesebb megvilágításba helyezi munkásságát.

Nem hogy nincs összhangban az ún. „elveivel”, hanem homlokegyenest szembe megy azokkal (valószínűleg ezt még bővebben is ki fogom bontani, ez nagyon érdekes kérdés…)

Közgazdasági szempontból pedig
1. téves alapokon építkezett (munkaérték-elmélet… BTW az ún. szubjektív értékelméletet Adam Smith dobta ki a szemétbe ezzel lényegében évtizedekre vakvágányra vezette a közgazdaságtant… a szubjektív értékelmélet mindössze az 1870-es években kerül elő újra…)
2. semmi olyat se alkotott, aminek a piacon vki hasznát venné…

Ezzel azt hiszem mindent elmondtam a marxi-rendszer közgazdasági értékéről, persze alaposabban is ki lehet fejteni a témát

„osztrák közgazdasági iskola”

az előbb már kiderült, hogy erről eddig nem is hallottál

és ez nem azonos az ún. klasszikus közgazdaságtannal…

„Piac láthatatlan keze”

a piac „láthatatlan keze”, a piaci ármechanizmus, legalizált fedezet nélküli pénzteremtés esetén értelemszerűen el fog torzulni…

fedezet nélküli pénzteremtés, pl. pénznyomtatás, fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = piactorzító hatás = inflációs buborékból, deflációs összeomlásból álló üzleti ciklus,

szabadpiaci körülmények között a fedezet nélküli pénzteremtés illegális, ergo, minimális (mindenki, amint lehet, valódi pénzre, pl. aranyra, akarja váltani a pénz-helyettest)

PS: a kommented többi része hemzseg a népszerű gazdasági téveszméktől – ha ihletem lesz érdemben reagálok rájuk.

Addig is ajánlom az alábbi esszéket:

Ludwig von Mises az árkontrollról
Hazlitt a protekcionizmusról
Bastiat a törött ablakról
Hazlitt az inflációról 2.
Tíz közgazdasági mítosz
Piacgazdaság vs. parancsgazdaság
Dióhéjban az árkontrollról
Henry Hazlitt az inflációról
A profit felszámolása
Az osztrák iskola cikluselmélete

Amelyek a
hocinesze.blog.hu/

szemelvények című részéből érhetőek el (jobb oldalon keresd őket, lényegében mindegyik az osztrák közgazdasági iskolához kötődik)

Frederick (törölt) 2011.12.04. 22:54:24

@kronstadt:

"A kijelentésed hemzseg a népszerű gazdasági téveszméktől." - mondja a liberális közgazdász a marxistának.
"A kijelentésed hemzseg a népszerű gazdasági téveszméktől." - mondja a marxista közgazdász a liberálisnak.
Hmm, jól vagyunk, látom! :)

"ha ihletem lesz érdemben reagálok rájuk"

Tedd azt! :)

"Marx életének reflektorfénybe állítása még érdekesebb megvilágításba helyezi munkásságát.
Nem hogy nincs összhangban az ún. „elveivel”, hanem homlokegyenest szembe megy azokkal (valószínűleg ezt még bővebben is ki fogom bontani, ez nagyon érdekes kérdés…)"

Bár bulvárszintűnek tartom Marx magánéletének kivesézését, most így olvasva a második antimarxista sorodat, összerakva az elsővel, nem is rossz a dekonstrukciód. Tény és való, hogy a magánélet sokszor mutat rá az adott egyén és annak gondolatvilágának gyengeségeire - bár túlzott alkalmazása félrevisz (mint ahogy a pszichologizálás sem minden esetben magyarázat mindenre). Mindenesetre kíváncsian várom Marx életének soron következő reflektorfénybe állítását. Magam sem szeretem a marxista elitizmust.