KáKánBéKa
A magyar mezőgazdaság a hozzáértő magyar paraszt szemszögéből
(szubjektív tanulmány)
 |
Röviden, hogy miért is panaszkodnak a mezőgazdaságban dolgozók, az idei és a tavalyi helyzetet összehasonlítva.
1) Magyarországon ahhoz, hogy egy gazdaság tisztességes úton nyereséges legyen, legalább 90,
A 4200 bruttó volt a minőségi malmi búza ára, aminek jó a sikére (30 feletti), jó az esése (amit csak akkor mérnek, ha sok a termés az adott országban, és ürügy kell arra, hogy lejjebb nyomják az árakat), és nem gombás a gabona (fuzáriumos gabonát nem veszik meg a gazdától, vagy csak über szar áron veszik meg... hogy miért veszik meg? Mert kirostálják, és összekeverik a rendes, gombamentes gabonával, és jó áron továbbadnak rajta).
A fuzárium egy gombafajta, amely megtelepszik a gabonaszem külsején, méreganyagot (mikotoxint) termel, majd ez az őrlés során bejut a lisztbe, korpába, majd logikusan a kenyérbe, gabonapehelybe, egyéb élelmiszerbe. A drága teljes kiőrlésű termékek a legveszélyesebbek. Védekezni nem nagyon lehet a fuzárium ellen, a méreg gyengíti az immunrendszert, rákkeltő hatású (manapság mi nem?), és korai (óvodáskori, kisiskoláskori) pubertást okoz. A Délmagyar.hu ír egy ötévesen menstruáló kislányról, akinek a mellében csomók nőttek, és aki a sok, fuzáriummal fertőzött gabonapehelytől lett beteg. A szülei csak jót akartak neki, és tessék, hamarosan cisztával műtik. Ez valami egészen borzalmas...
Alattomos a méreg amiatt is, mert kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére. De veszélyes az anyatejen keresztül az újszülöttekre is, mert csecsemőknél is kimutattunk emlőcsomót. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonális elváltozásokon túl rákkeltő a hatása. Mióta pár hete híre ment a fuzáriumproblémának, naponta újabb esetekkel keresnek fel.
Szegedi kutatók évek óta hangoztatják, hogy a fuzáriumfertőzöttség nagyobb a megengedett határértéknél, de sosem figyelt rájuk semmilyen hivatal. A méréseiket nem fogadták el, vészmadárnak titulálták őket, jó hogy ki nem röhögték.
Magyarországon a leggyakoribb a DON-toxin - magyarázta Kovács Melinda -, ám ez kevésbé mérgező, s inkább emésztőszervi problémákat okoz, ételmérgezéshez hasonlatos tüneteket produkál. Az ösztrogén, azaz női hormonális hatású F2-toxin kifejezetten a korpában található, s ugye, ez az egyik alapvető összetevője a teljes kiőrlésű termékeknek. De kutatásaink során találkoztunk olyan fuzárium toxinnal, a fumonizinnal, melynek bizonyított a rákkeltő hatása.
Mivel a fuzáriumok eloszlása nem egyenletes a gabonán, így előfordulhat, hogy ugyanazon lisztből készült termékeknél az egyikben kimutatható, a másikban nem a fertőzés. Ráadásul a gabonát nem csak a szántóföldön támadhatja meg a gomba, nem megfelelő tárolás esetén tovább nőhet a toxintartalom.
Normális esetben emberi fogyasztásra csak olyan gabona kerülhet, melynek méreganyag-tartalma alacsonyabb, mint a meghatározott határértékek. Ezek fellett a gabonát csak állati takarmányként lehet hasznosítani, illetve nagyon magas toxintartalom esetén már úgy sem.
Aki betárolja a gabonát, mert kevesli az árat, és egyáltalán van lehetősége betárolni valahová, annak két lehetősége van:
- van saját raktára (minimális ezeknek a gazdáknak a száma)
- egy TSZ-hez, vagy mezőgazdasági kft-hez tárolja be a gabonáját, amiért be és kitárat kell fizetnie, tárolási díjat kell fizetnie, fizetnie kell a gázosító vegyszert, mivel a gabonába 3 hónap után bele mennek a zsizsikek (kivéve talán a silókat).
Ez mind pénz... és persze a saját traktorán kell elvinni a saját gabonáját a kereskedőhöz, vagy a tsz raktárakba, ami nem kis üzemanyagköltség.
Ha az embernek nincs saját kombájnja, akkor fogadni kell, ami hektáronként 12.000-16.000 HUF, plusz a gazda fizeti a gázolajat is néhol. És most jön a legjobb, ha a gabona az érése után megázik, a minősége (sikér) elromlik. 32-es sikérű búzából pár esős nap után 22-es lesz, vagy akár ez alatti. Ez takarmány minőség, amiért bruttó 2200 Ft-ot adnak.
Ja igen, a bruttó 4200-as át kb 3800-as nettót jelent. A 2200-as kb 1800 Ft-ot.
Egy hektár földön aszálymentes évben, ha rendesen meg lett műtrágyázva a föld, kapott alapműtrágyát is még ősszel, és nem kellett újravetni a földet még decemberben, vagy tavasszal, mert felzabálták a magokat a vad madarak, és a bogarak (minimum 2-3 szor le lett vegyszerezve a gabona, közben le lett taposva is ugye...), akkor minőségi földön (Tamási jó föld, Lajoskomárom kiváló fekete a föld), akár 100 mázsa búza is terem... persze csak minőségi vetőmaggal, ami méreg drága (mittom én,
Aszályos évben, ha ugyan úgy megkap mindent a föld, ez 30-45 mázsa.
Aszályos évben, pl tavaly, a búza ára 5000 HUF nettó volt! Idén 3800. Szerinted a kenyér ára idén lejjebb ment valamit is? Nem. Nem ment... Nem furcsa?
A műtrágya három-négy éve még 3000 HUF volt (
Pár éve az olcsó orosz műtrágyára védvámot raktak, mert a magyar egyeduralkodó KFT!!!, mondom KFT tönkrement volna. És dolgoznak ott úgy 500-an talán? Oké, jött a válasz, megmentjük a magyart! Védővámot ide! És kibasztak 10 000 gazdával az 500 kedvéért, akik semmi fizetésért güriznek egy milliárdosnak... hol is vagyunk? Ja igen, Magyarországon...
Természetesen a gázolaj ára is feljebb ment. Azt tudni kell, hogy ha az ember nem közúton használja el a gázolajat, akkor az útalapot vissza lehet igényelni. Erre komoly szabályozások vannak, hogy mekkora földre mennyi igényelhető vissza év végén az államtól.
A vegyszerek ára kétévente duplázódik. Ez nem csak a kereskedők miatt van, hanem azért is, mert az unióban jóval szigorúbbak az előírások, amik folyamatosan szigorodnak, és amit idén még lehet használni, azt jövőre már nem biztos. Ezért a jóval drágább vegyszereket lehet csak használni, amik viszont cserébe környezetkímélők.
Még egy dolog a gabonáról. A kereskedő mindenképp jól jár. A kereskedőké a haszon. A televízióban, a híradóban idén többször is hírt adtak a búza aratásáról: végig azt mondták, hogy milyen jól áll az aratás... nos, idén aratás idényben 2 hétig esett az eső. Ilyenkor az, akinek nincs kombájnja, elbukik mindent, mert bérkombájnt nem könnyű találni, ha mindenki azt akar. A gabona minősége szar lett. Kiválóból szar lett azalatt a két hét alatt. Na és most jön a slussz poén! A takarmánybúzaként eladott búzát külföldön már étkezésiként adja el a kereskedő. Hogyan? A kereskedő vesz jó minőségű gabonát, összekeveri a rossz minőséggel és tádámm, átlagos minőségű gabonát kapott, ami még épp étkezési.
A tv-ben egy az egyben bemondták, hogy a magyar gazdák nagyon elégedettek lehetnek, mert 3500-as áron veszik a búzát (bruttó!), a 4200-as ár csak aratás elején volt, meg akkor, ha szerződést kötött a gazda valakivel. Majd a következő mondatában a bemondónő folytatja, Németországban a gabona ára 6000 HUF!
Minden duma nélkül, az olaszok és a németek rajtunk röhögnek, mert potom pénzért viszik ki innét a gabonát. Persze a kereskedők is pontosan ezért veszik a gabonát. Mert viszik exportra. Nem dolgozott a haszonért egy éven át a földeken, nem izzadt meg a munkában, telefonált kettőt a kapcsolatának, és kész... keresett jó pár millió forintot. Természetesen itt igazából százmilliókról szokott szó lenni... Sok egyébként a csaló. Volt olyan osztrák kereskedő, aki úgy vette meg a búzát, hogy exportálni fogja. Azaz, a magyar gazda visszakapja az áfát. Majd az osztrák mégis Magyarországon belül adta el a terményt, ami az ő oldaláról ÁFACSALÁS!
Na de! A magyar törvény úgy szól, hogy a termelőtől hajtja be az ÁFÁT az APEH, a gazda meg ha tudja, hajtsa be a kárt a kereskedőn.
Azaz, te leköpsz engem, és engem büntetnek meg, mert csulás a pofám... hol is vagyunk? Ja igen, magyarországon.
Tavaly a napraforgó mázsája 16.000 HUF volt, idén már csak 6000-et ad érte a KITE. Kis kitérő:
A KITE RT az egyik legnagyobb mezőgazdasági cég Magyarországon (Kukorica és Iparnövény Termelési Egyesülés - KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaságot). Még tíz-húsz éve tönkretettek minden mezőgazdasági nagy céget, majd szinte egyeduralomra törtek. És azóta mindenért baromi sokat kérnek, szinte minden rajtuk keresztül megy. A mezőgazdasági kamara keze meg van kötve, semmit sem tudnak tenni (a mezőgazdasági kamara = szakszervezet).
A repce ára is feleződött idénre, plusz a jégesők nálunk 50%-os kárt tettek a földekben. Akinek volt biztosítása, az nem, vagy csak alig vesztett vele, de akinek idén pont nem volt jégkár biztosítása, az elbukta az idei év repceföldjeinek bevételét, a többi terményének a hasznából kell a veszteséget kihozni.
Tavaly a kukoricát nyersen, szárítás nélkül 5000-ért vették, azaz learatták és tisztán másánként kaptad az 5000-et (az áfa ugye visszaigényelhető), azaz ez persze bruttó ár. Annyi a kitétel természetesen, hogy a kukorica vize megfelelő legyen (a kukorica ha nagyon vizes, akkor elrohad, kigyullad, stb. nem lehet vizesen betárolni, szárítani kell, vagy meg kell várni, amíg magától ki nem szárad eléggé).
Idén a kukorica ára 2800 HUF bruttó!!!! A nettó ár, amitől a kukorica termelése nullszaldósra kihozható (önköltséget visszahozza), 3000 HUF nettó!!!!!!!!!
Somogyban a kukoricaföldeket is ugyanúgy elverte a jég, és a kukorica levelében iszonyú kár keletkezett.
A kukorica növény persze küzd az életéért, ezért megnő 3 méteresre a 180 centi helyett, új leveleket hoz, a termést, a kukoricacsövet meg nem tudja kinevelni. Fele akkora csövek lesznek, és kényszerérettek. Azaz már most potyognak le a földre a csövek!
Még nem mondtam, de a vadásztársaságok Somogyban iszonyú szemetek, főleg nálunk. Többszöröse a vadállomány a hivatalosan előírtnál, és iszonyatos kárt okoznak a termésben. Persze nagy hányadát a vadásztársaság kifizeti, de nagy a veszteség így is.
- ha a vadak rombolása miatt kár keletkezik a terményben, a vadásztársaság általában pénzben fizet, mert neki így egyszerűbb, nem sok választási lehetőséget adnak. Természetesen ők nem a márciusi, várható magasabb árral fizetnek, hanem a mostani alapból bukás árral. A vadkár komoly mennyiség, akár 60%-os kárt is csinálhatnak, ha valaki balszerencsés és épp 4 koca 4x12 süldővel dönti a kukoricát, másik 30 szarvassal egyetemben (valós példát mondtam, Lullán nem egyszer történik ilyen).
Tudni illik, minden év végén, több milliós a kiadás a következő évre szükséges cuccok bevásárlása.
- Magyarország az EU támogatás mellé még ad állami támogatást is, amiért a nyugati EU államok anyáznak, mintállat... "Hogy képzelitek ti magyarok, hogy előnyhöz juttatjátok a sajátjaitokat???". A nyugati EU-tagállamok a többszörösét kapják a földalapú támogatásnak, mint a magyarok. De ez az apróság valahogy nekik nem szúr szemet.
- a földalapú támogatást nálunk nem a termelő kapja, áh csacsiság... az a föld tulajdonosáé, aki bérbe adja a földet. Azaz esetünkben pesti milliomosoké, az MSZP-s milliárdosoké, akik sose fogtak még egy gerebjét sem a kezükben, azaz a termelő sok esetben a bérelt földért nem kap semmit. Az mind a bérbeadóé... Örüljön a paraszt, hogy dolgozhat a földön, nem kell neki még támogatás…
És elérkeztünk az alapkérdéshez. Ha ennyire gazdagok a parasztok, miért rinyálnak állandóan? Mert mindenki belőlük él, mindenki az ő megtermelt árujukból húz hasznot, míg maga a paraszt épp, hogy talpon tud maradni, és ezt is csak úgy tudja megtenni, ha 3x több földet művel meg, mint nyugati szomszédaik, jóval elmaradottabb eszközökkel.
El sem tudod képzelni, hogy mennyire el vannak adósodva Somogy környékén a parasztok, beleértve minket is. Még 15 évig hitelt kell fizetnünk, de örülünk, ha még két évig bírjuk,
és utána mi lesz?
DRÁGA A KENYÉR VAZZEEEE! Ki miatt?
A kenyér nem a búza miatt drága, a kukoricapehely nem a kukorica miatt drága, a sör nem az árpa miatt drága...
Ha a gabona miatt lennének ezek drágák, akkor hogyhogy nem csökken ezeknek az ára, mikor a gabonaárak felére, harmadára estek vissza?
Nagy a szomszéd paraszt gépállománya? Lehet. De nagy valószínűséggel milliós adósság van mögötte.
Az szerencsés, akinek van segítsége, saját földön termel, saját kombájnja és raktára van. Mert ő nincs 100%-ig kiszolgáltatva a kereskedőknek.
Azoknak a kereskedőknek, akik külföldről hozzák be az Ausztriában már romlottnak számító, itthoni törvények szerint még 2 hónapig friss (használható) húst. Akik a magyar dinnyét önköltségi ár alatt veszik, akik a magyar almát, gyümölcsöt önköltségi ár alatt veszik.
Azok a kereskedők, akik a magyar méhészek virágpora helyett kínait vesznek, azok akik a kínai fokhagymával tönkretették a magyar, világhírű fokhagymatermelést, és azok a kereskedők, akik a magyar tejet nullszaldós áron veszik át,,, ha átveszik.
Nincs már nagy magyar konzervgyár, nincs már magyar cukortermelés, a húsipar fele nem magyar. Te otthon vagy, de hamarosan kivásárolják alólad még az otthonodat is. Szokj hozzá és menj el mosogatófiúnak Angliába.
A magyar gazdaságot tönkre kell tenni, igen. És meg is történt, még az Orbán-kormány ideje alatt. Az Orbán-kormány szétzúzta az összes TSZ-t, ami még működött. Nem adtak nekik állami támogatást, és szinte az összes megbukott pár év alatt. A bankoké lett a TSZ, no igen. Azok meg elkótyavetyélték árveréseken (csődeljárás).
A kapolyi TSZ már többször gazdát cserélt, miután az állami gazdaság megbukott. Az elmúlt 8 évben 3-4 gazdája volt, abból 3 budapesti pénzember volt, akik ott mosták tisztára a pénzüket. Az összes helyi gazdával szemetek voltak, senkit nem engedtek oda a terménnyel.
Ajándékozás után NINCS ILLETÉKFIZETÉS! És senkinek nem tűnik fel, hogy fél Somogy megye egy PESTI emberkének lett elajándékozva. Hogy is van ez?
Az öregeket jóhiszeműen kihasználják (sokszor fordult elő olyan, hogy az öregek eladták a rossz földjüket így, és megtartották a jót. Majd végül kiderült, hogy a díler a jó föld helyrajzi számát írta be az ajándékozási lapra).
Báj báj Magyarország... ez sajnos nem elmélet. A legjobb gazdaságok már most is hollandok, osztrákok kezében vannak.
Most épülnek ki az országban az Etanol üzemek Kb 2 nagy és 5-7 kisebb. Nem lehet benne magyar tőke! Nem engedik meg! Norvég, német, finn pénzből épülnek a magyar finomítók, rokonom az egyik főmérnök az építőknél, és Ő mondta ezt.
 |
Az ország el tudná tartani magát, többszörösen. Gondolj csak arra, hogy rendszerváltás előtt mi voltunk a ruszkik éléskamrája. Asszem ezzel a kérdést nem is kell tovább firtatni. Azóta csak még kevesebb ember él itt, nem több.
Magyar malom, magyar kenyér? Természetesen. Most nyugatra exportáljuk a gabona háromnegyedét, mert nekik kell, nekünk meg annyi van belőle mint a szemét (mondják ezt a kereskedők). Pár éve annyi gabona volt az országban, hogy eladhatatlan volt és ekkor jöttek létre a nagy intervenciós raktárak, amit csak itt csak most csak nálunk,,, természetesen kereskedők üzemeltettek, vettek ki. Nyugaton ilyet, információim szerint nem lehet megcsinálni!
Itt, Németországban sehol nincs a boltokban kínai cucc, vagy külföldi gyümölcs. Nekik van annyi eszük, hogy csak a saját országuk termékét vegyék, még akkor is ha esetleg rosszabb. Nálunk meg a multik diktálnak, simán behoznak minden szart, ha épp úgy tartja kedvük.
egy barátom tollából
Jogdíjat kell fizetni a vetőmag után
2010-től hatályos rendeletmódosítás megszüntetné a hagyományos disznóvágást
Utolsó írka