...Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel. A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, aminek vizét a környező tározókból próbálták meg hígítani. A szennyező anyag a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába.
A vörös ingoványon
Kilenc csillag fenn a gáton
Hull alá a vörös lápon:
Már a szakadáskor meghaltak
Együtt estek le a láppal.
Vágtázó ménkű, öklendező halál
Csilingelő aranypénzek
Galván és nehézfémek, radioaktív cián.
Szintetikus magyar álmok.
2010. október.
Már tíz.
Az ajkai vörösiszap-katasztrófa tízemberéletet követelő ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, amit az okozott, hogy 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben.
a versről a kijelölés után:
Kapásból két lehetősége is van a csillag-metonímiának. Leírom, mert szerintem nem értitek a verseket
Az egyik, a legegyszerűbb, hogy hullócsillag, és fent van az égen, mivel lentről nézzük a gátat, a gát magasan fölénk emelkedik. így a csillagok is a gátnál lesznek fent az égboltot.
Legény a gáton
A "már szakadáskor meghaltak" az erőre és sebességre vonatkozik, olyan gyorsan történt a házakat és autókat elsöprő áramlás
A másik, hogy a csillagok őrangyalok. A kilenc ember kilenc őrangyala halt meg a szakadáskor. Az őrangyalok ott voltak a törés epicentrumában, a mindent kiváltó baleset okánál. Meghaltak, és nem volt ki védelmezze a patronáltjukat.
Valójában az első értelmezésnél is lehetnek a hullócsillagok őrangyalok...
A ménkű pedig egyértelmű: „A "ménkű" az erős, magas, sudár fákba csap bele, sosem az aljnövényzetbe, - ami leginkább értéktelennek minősített gaz, mint a csalán is. Az átvitt értelmezés a "kis" és a "nagyembereket" fenyegető veszélyekről szól.” Egyik értelmezés szerint a csalánba, tehát az értéktelen emberekbe sosem, csap a ménkő, csak az tisztességes emberbe: lásd még : szegényembert az ág is húzza. A másik: a csalán az alacsony, a fák a magas társadalmi osztályokat jelölik, mint látjuk, ma is, csak a kis emberek szenvednek leginkább, mind az adóktól, mind a bírsági ítéletektől. Valahogy az „elit” ha milliárdokat lop a kisembertől, sosem bűnhődik meg érte, ez esetben a ménkű a korrupt szerencsét jelenti.
az aranypénzek a szintén egyértelmű korrupcióra utal, az államra, mely nem a feladatát végzi, az ellenőrzést, a politikusokra, kik elárulják az országukat, így el is érkeztünk a szintetikus magyar álmokhoz.
Vörösiszap: lúgos, radioaktív és tele van fémekkel
Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150. A legtöbb sérült a lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülést szenvedett. Egy kisgyermek szeme a lúg marásától súlyosan megsérült. A legsúlyosabb sérült testfelületének közel 70 százaléka égett meg.
A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal Torna torkolata alatt fekvő része is.
A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezi meg az október 4-én bekövetkezett katasztrófa károkozójának.
A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.
A baleset 2010. október 4-én 12:05 és 12:25 perc között történt a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál. Az újabb kutatások szerint a gát nem pillanatszerűen szakadt át, hanem 12:10 és 12:25 között folyamatosan.
2007-ben még érintetlen élővíz, a Marcal Mersevátnál. 2010 októberében a folyó teljes élővilága kipusztult
A Stohl-per révén az utóbbi hónapokban rengeteget szereplő Ruttner György hosszabb ideje próbál megválni családi birtokától. A több ezer négyzetméteres épületegyüttest 1,5 millió euróért kínálja az ügyvéd. Egyelőre nincs vevő a Magyarországon ritka méretű, bizarr épületre, amit a tulajdonos farmnak nevez és ahol még Gáspár Győző is fellépett.
Két halastó, istálló, négy karám és egy, a Borok Temploma nevet viselő jurtaszerű építmény is része annak a kastélyszerű, bonyolult szerkezetű ingatlannak, amelyet a Ruttner György hirdetett meg eladásra.
Ruttner a rendszerváltás után rövid politikai karriert is befutott. Ő volt a Magyar Szociáldemokrata Párt szóvivője, majd a belső harcok kirobbanása után ügyvivője.
A gátszakadás előtt két héttel a vízügyi hatóság ellenőrizte az iszaptározót, de semmilyen rendellenességet nem talált.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint viszont gyanítható, hogy a tározóban a megengedettnél sokkal több iszapot tároltak, illetve a cellákat sem szakszerűen illesztették. ( -> 2010. október, ha 2014-ben lett volna, illés ilyet nem mondott volna)
Az Űrvilág.hu november 15-én közölt cikke szerint a kolontári vörösiszap-tározó gátja évek óta mozgott, ami az átszakadásához vezethetett.
Október 13-án a vezérigazgatót szabadlábra helyezték, mert a bíróság szerint bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn, illetve nem kell tartani a gyanúsított szökésétől, bizonyítékok megsemmisítésétől. A megyei főügyészség a döntés ellen – eredmény nélkül – fellebbezett
A Levegő Munkacsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna mentén, Almásfüzitő és Neszmély környékén is van még hasonló vörösiszap-tározó, és szerintük némelyik politikai nyomásra kapta meg az építési engedélyt.
Utolsó írka