„ Mivel nagyszerű jogász volt gyakran lehengerelte az embereket. Igazából nem is lehetett vele vitázni. Ez bizonyos neheztelést keltett azokban az emberekben, akik beszéltek vele. Túl okos volt és egy diplomatának nem kell túl okosnak lennie. Ezzel aztán jó sok ellenséget szerzett magának. ”

– Erling Bjöl politológus

Povl Bang-Jensen, (1909. – 1959.) dán diplomata.
A második világháború idején a washingtoni dán nagykövetség munkatársa volt.

Az 1956-os forradalom ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság másodtitkára volt. Mivel nem volt hajlandó a magyar tanúk nevét és adatait tartalmazó iratokat leadni az ENSZ-főtitkárság irattárában, Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori főtitkára fegyelmi eljárást indított ellene.

Az ENSZ Közgyűlésen a „magyar ügy” tárgyalása 1959. november 25-én volt esedékes. Ezen a napon Bang-Jensent a New York-i Alley Pond Parkban átlőtt jobb halántékkal találták (egyébként balkezes volt). Halálát öngyilkosságnak minősítették. 

A rendőrségi jegyzőkönyvekben már ekkor különböző halálozási dátumok szerepelnek (25 vagy 26-a). A testét 28-án már elhamvasztották, pedig felmerült a gyomorban gyanús idegen anyag jelenléte. Hamvait Dániában temették el.

Dag Hammarskjöld

svéd Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára. Hjalmar Hammarskjöld miniszterelnök (1914-1917) negyedik, egyben legkisebb gyermeke.

 

A 30-as és 40-es években dolgozott a Nemzeti Banknál, a Pénzügyminisztériumnál, és a Külügyminisztériumban, mint államtitkár. Bár több szociáldemokrata kormány munkájában részt vett, soha nem lépett be a pártba. 1954-ben beválasztották a Svéd Akadémiába.

1953-ban Dag Hammarskjöld az ötödik főtitkárjelölt volt, ugyanis az első négyet a Szovjetunió nem fogadta el. Az ENSZ 1953. április 7–10. ülésén választották az ENSZ főtitkárává. Székfoglaló beszédét egy svéd imádságból vett idézettel fejezte be: "Legmélyebb imánkban nem a győzelemért, hanem a békéért könyörgünk". Közbenjárására 1955-ben Kína szabadon bocsátott 15 amerikai pilótát, akik a Koreai háború idején estek fogságba.

Főtitkárságának ideje teljes egészében a hidegháború éveire esett. Erre az időszakra esik a Szuezi válság, a magyar 1956-os forradalom, illetve Fidel Castro hatalomátvétele.

1957-ben újraválasztották, de amikor 1960-ban a függetlenségét elnyerő Kongói Demokratikus Köztársaságba békefenntartó csapatokat küldött, a Szovjetunió a lemondását követelte, sőt a főtitkári poszt eltörlését javasolták, és helyette egy három főből álló igazgatóságot kívántak volna létrehozni.

1961-ben az ENSZ csapatok és Moise Csombe katangai erői közötti fegyverszüneti tárgyalásra tartva repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Ugyanabban az évben posztumusz Nobel-békedíjat kapott.

A 301-es parcellában fejfát állítottak emlékére. A XI. kerületben, Sasadon, a Sasad Liget lakóparkban utcát neveztek el róla. A Corvin közben emléktáblát helyeztek el tiszteletére.

 forrás: Kossuth rádió, 2015 november 24, 15:00

usa leállította a nyomozást, az ensz épületének legfelső emeletét a szovjetek irányították, ahol az ensz vezetője ülésezett. hangfelvételek arról, hogy az ENSZ vezetője parancsokat kap a szovjetektől.

 érdekes hogy a világot nem zavarja, ha valaki szovjet-spicli, áruló:

Dag Hammarskjöld-emlékérem (1962)

erről kellene filmet forgatni a magyaroknak. Kautzky Armand lehetne a főszereplő.

http://www.flagmagazin.hu/magyar_millenium/p_b_jansen_rejtelyes_halala_&rating_4560=5

http://hvg.hu/kultura/20051028nagyandras_bangjensen

http://alfahir.hu/node/41411