sokan vannak a meleg felvonulók, de azért többen vannak, akik ellenzik, egy baj van: azok az emberek nem betegesen nárcisztikusak, és nem extrovertáltak. így nem lehet ilyen menőn levideózni a normális tömeget. mellesleg meggyőződésem, hogy a normális, individualista, független értelmiségi rosszul érzi magát a céltalan tömegben. márpedig nekik nincs céljuk.
a homoszexuálitás deviancia, nem szabad propagálni. hiába ismerek rendes hitgyülieseket, attól még egy korrupt egyház marad a hitgyüli. hiába ismerek normális homokost, attól a homoszexualitás még deviancia marad. (mondjuk normálist nem ismerek pont... de elképzelem hogy biztos vannak, akik családban nőttek fel, szerető szülőkkel, és tudják: nem jár homoszexuálisoknak az örökbefogadás).
a társadalmi értékeket nem szabad devalválni. ha toleránsabb egy társadalom, ha nincs szigorú rend, még jobban megbomlanak a társadalmi kötöttségek, és még jobban bábel lesz, a csoportok egymással versenyeznek, nem a fő hatalommal, a korrupció pedig még jobban elfogadótabb lesz. oszd meg és uralkodj ez csupán. azért támogatják külföldről az amerikaiak.
mert nem lesz elfogadottabb a homoszexualitás. nézzük meg Freddie Mercury esetét. nem vonulgatott üresfejűen, hanem letett valamit az asztalra, borzalmasan jó számai és hangja volt. ezért még az idősebb heterók is kvázi elnézik neki hogy homokos volt. elfogadják, tolerálják, nem a pofákba tolta, mint a senkik, hanem keményen dolgozott is érte, persze élvezte az életet is. de a lényeg, hogy nem magamutogatni kell. ez vonatkozik a cigányokra is. mit tesznek ők az országért? a társadalomért semmit, nélkülük sokkal jobb lenne itthon az élet, csak ártanak, lássuk már be.
dolgozni, letenni valamit az asztalra, persze ez a nehezebb, üresfejjel, ostobán vonulgatni könnyű.
én nem vagyok gyűlölködő, éljenek a homokosok a négy fal között, nem törjük rájuk az ajtót, hogy kivégezzük őket, ahogy pl szaúd arábiában, az usa legnagyobb szövetségesénél teszik (mennyire komolyan gondolják akkor a homokfelszabadítást az usában, ahonnan fizetik az egész bulit? a homoklobbit, szervezeteket, alapítványokat? semennyire, csak lázítják a prolikat a normális többség ellen.) egy eszköz csak csupán a felvonuló, egy kalapács, és ők élvezik, hogy használják őket, mint egy olcsó k*rvát, egy rongybabát, még fizetni se kell nekik, ellenben az alapítványaikkal, akik gerjesztik az egészet. önálló tudatuk nincs, csak masíroznak, mint a magyar gárda, a buta tömegben nem szuverén értelmiségi, csak a paraszt a sakktáblán.
rendesen adót fizetni alap, és nem érdem. rendesen viselkedni szintúgy, a nemihovatartozás magánügy, de ha vki homokosként kiválóan teljesít a munkahelyén, és nem kérkedik, akkor sokkal többet ér el, mintha rángatózna a felvonuláson, mint egy idióta,
a közerkölcs jórészt ifjúságvédelmi amúgy, nem szakállas nőket kell mutogatni főműsoridőben.
mondjunk már egy olyan nagy nyugati céget, amelyik ellenzi a melegfelvonulást. nem tudunk, és nem azért, mert nincsenek ilyenek, hanem mert olyan polkorrekt neoliberális diktatúrában élünk, hogy ezek az emberek félnek kimondani a véleményüket. félnek kimondani hogy mi a helyes.
ha a fiú, a férfi tolerálja a melegfevonulást, még jobban nőiesedik, még kevesebb lesz az olyan ember, aki képes férfiként viselkedni, ha a helyzet megkívánná.
"ha valamit erősítenek, meggyengül; amit gyengítenek, megerősödik"
Buji Ferenc: A HOMOSZEXUÁLIS PROPAGANDA
"...A férfi ugyanis nemileg sokkal polarizáltabb és differenciáltabb, mint a nő. Ezt úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a férfi sokkal inkább férfi, mint amennyire a nő nő. Világosan kitűnik ez abból, hogy két normális szexuális beállítottsággal rendelkező férfi között mindig sokkal nagyobb nemi taszítás érvényesül, mint két normális szexuális beállítottsággal rendelkező nő között. Bárki megfigyelheti, hogy minden homoszexuális, sőt homoerotikus vonzalom nélkül nők – különösen tizenéves lányok – az utcán kéz a kézben sétálnak, a buszon egymás ölébe ülnek, szorosan összebújnak. Ilyen testi érintkezés a fiúk vagy férfiak között gyakorlatilag nem figyelhető meg, s míg a barátnők igen gyakran megcsókolják egymást találkozáskor vagy elváláskor, a barátok között ilyet csak a legritkább esetekben lehet látni. A férfi rendszerint szégyelli, ha egy másik férfit nyilvánosan arcon kell csókolnia. Ráadásul a nők homoszexuális kapcsolata – a nők általános gyengédségigényének megfelelően – inkább „soft”, míg a férfiaké „hard” típusú eljárásokra támaszkodik, ami ismét csak a nők számára teszi könnyebbé ilyen kapcsolat kialakítását: a férfiak durvasága vagy éppen „gyorsasága” miatt kielégületlen nőket a gyengédség utáni vágy egyre gyakrabban hajtja más nők karjaiba (ehhez hasonló motivációs szempontok viszont a férfiaknál fel sem merülhetnek)."
Utolsó írka