Hosszú Katinka a 2012-es Európa-bajnokságon .... 200 méter pillangón a negyedik helyen került az elődöntőbe. Itt a kilencedik helyen végzett. Az elődöntő után 45 perccel, nyolcadik lett a 200 méter vegyes döntőjében. A 4 × 200 m gyorsváltóval a kilencedikek lettek a selejtezőben. A döntőről két századmásodperccel maradtak le. Szeptemberben befejezte Dave Salóval a közös munkát. Edzéseit a továbbiakban Shane Tusup irányította.

2012 őszén, a nyolc állomásos rövid pályás világkupán a nők között összetettben az első helyen végzett.

A 2012-es rövid pályás Európa-bajnokságon 200 méter pillangón, 100 és 200 méter vegyesen első helyen jutott a döntőbe, ahol mindhárom versenyszámban aranyérmes lett.

"Azért Katinkának se jött rosszul egy közvetlen kapcsolat a legprofibb amerikai doppinglaborok irányába, ha utána olvasol ma már nagyjából az dönti el a versenyeket hogy ki mögött milyen fejlett labor áll."

Mindegyik hivatásos sportoló keményen edz, nem azért lesz sikeres Hosszú Katinka, mert 10 kg-mal többel szériázik, nagyon keményen dolgozik, de a többi sportoló is nagyon keményen dolgozik, és itt kezd bohózat lenni például az úszás, mint cselekvés, ami csak egy egyszerű motoros mozgás, mint a futás, hisz mi mástól függne a siker, mint az edzés erősségétől, itt nincs labdaérzék, itt nincs ügyesség, készség, agymunka, intelligencia, hanem mint a súlyemelésnél: egy egyszerű izommozgatás, több izom mozgatása egyszerre. A siker, az eredmény: a befektetett munka, az izomnövelés, nemigaz? De hogyhogy nem jöttek még rá az ellenfelek, hogy többet kéne edzeni és akkor jönne az eredmény is? (a megfelelő pihenési idővel persze, a kérdés költői volt)

A mostani magánéleti eseményektől függetlenül mondtam mindig, hogy valamit szednek Hosszúék, az aktualitás az, hogy meg akarom menteni a NOL.hu-ról az alábbi cikket:

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ஜ۩۞۩ஜ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

A MODERN DOPPING

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ஜ۩۞۩ஜ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

Amíg pénz jár a sikerért, lesznek tiltott szerek; csak a dicsőségért senki nem halna meg - állítja Dr. Bakanek György doppingszakértő, a magyar birkózók sportorvosa. Elmondása szerint vannak már olyan szerek, amelyeket csak a sportoló izomzatából vett mintából lehetne kimutatni, az ellenőrök pedig csak futnak a csalók után. Sportolót nem vezetnek félre, tudják, mit tesznek, és gyakran ők is fizetik - összegez. A sprintsztárok lebukásának alkalmából beszélgettünk.

- Meglepődött azon, hogy olyan sprinterideálok buktak le a doppingellenőrzésen, mint Tyson Gay vagy Asafa Powell?

- Egyáltalán nem. A dopping főként azokon a területeken érvényesül, ahol az erőnek, a gyorsaságnak, az állóképességnek kiemelt szerepe van. Ezért a kerékpár, az atlétika, a súlyemelés és az úszás a legfertőzöttebb sportágak. Sprintszámot aligha lehet nyerni tiltott szerek nélkül. Nem is egyszer láttunk látványos izomtömeg-növekedést egyik évről a másikra.

- Akkor miért csak a versenyzők néhány százaléka bukik le?

- Mert a topon olyan anyagot használnak, amilyet a doppingellenőrök sem ismernek, nincs rajta a tiltott szerek listáján. A lebukás veszélyét csökkenti, hogy a csúcsra törők mögött sportorvosok s más szakterületekért felelős tagokból álló teamek dolgoznak azon, hogy a világversenyekre formába hozzák a klasszisokat.

- Miben segítenek leginkább a doppingszerek?

- A doppingolás mind korszerűbb, s egyre sokrétűbb. Gyakori az olyan szerek használata, amelyek a vérszállítást, az anyagcserét, a keringést előnyösen befolyásolják. Az atlétikában régen a hormonkészítmények, a szteroidok voltak népszerűek. Az ellenőrök ismerték az anyagokat, s ha rátaláltak a versenyző mintájában, megbüntették. Ma már más dimenzióban zajlik a játék. Vannak magánlaboratóriumok, amelyek egyedi termékeket terveznek a sportolóknak: ezeket az anyagokat nevezik designer-szereknek. A lényeg az, hogy az erre szakosodott szakemberek megváltoztatják az anyag összetételét, így az elemzés nem mutatja ki, mivel az új változat nem szerepel az adatbázisban. Vannak olyan szerek, amelyeket csak a sportoló izomzatából vett mintából lehetne kimutatni.

- Ez azt jelenti, hogy terveztethetünk ismeretlen készítményt, amellyel lényegében nem tudunk lebukni?

- Ha van elég pénzük. Százötvenezer dollár, azaz hozzávetőleg harmincmillió forint lehet a tarifa.

- Ki finanszírozza ezt a doppinggyártást?

- Usain Bolt rajtpénze százötvenezer dollár.

- Azaz a sportolók tartják fönn az üzletágat?

- Igen. Elég sokan képesek megfizetni a csúcsszereket. Megveszik, látják, hogy működik, s újat terveztetnek. A korábbinak alacsonyabb lesz az ára, mások is meg tudják venni, de ők már lebukhatnak, mert addigra az ellenőrök azonosítják a szert.

- Ebből az következik, hogy mindegy, hányszor ellenőrzik a sportolót, ha olyan szere van, amelyet az analízis képtelen kimutatni.

- Így van. A versenyző bátran adhat mintát, elvégre az, amit használ, még nem szerepel a lajstromban.

- Mindig előrébb járnak az új doppingszereket előállító laborok, mint az ellenőrök?

- Igen. Hogy egy példával érzékeltessem: ha sétálok, s szembe jön valaki, aki megtámad, csak visszaütni tudok. Az ellenőrök mindig csak reagálnak az eseményekre. Azonosítanak egy designer-szert, fölteszik a listára, mire a készítők módosítanak az anyagon, s az egész kezdődik elölről.

- A sportvilág elég belterjes. Hogyan lehetséges, hogy nem ismerik a terjesztőket, a szereket előállító laboratóriumok munkatársait?

- Az ellenőr nem nyomozó. A versenyen leveszi a mintát, amit az akkreditált laboratóriumban elemeznek. Ma már sokkal kisebb a szerepe a helyszíni kontrollnak. Korábban a mintavételnél ügyeskedtek a sportolók. Divat volt, hogy más vizeletét adták le. Volt, aki a hátára ragasztotta a folyadékkal teli tasakot, másnak katétert vezettek a hólyagjába, s ügyes szerkezettel a donor anyagát eresztette az edénybe, amikor kellett.

- Amit mond, abból az következik: a doppingolást lehetetlen eltüntetni a sportból.

- Amíg pénz jár a sikerért, lesznek tiltott szerek. Csak a dicsőségért senki nem halna meg.

- Súlyos, akár visszafordíthatatlan egészségkárosodással járó mellékhatásai lehetnek a szerhasználatnak. Miért vállalják a kockázatot?

- Pénzért. A hosszú távú hatások nem érdeklik az embereket. A fitnesztermekben edző, szteroidokat fogyasztóknak készítettünk plakátot, amely a veszélyes szerek huszonnyolc mellékhatását sorolta fel az impotenciától a hajhullásig, a szívdegenerációtól a májrákig. Nézték a feliratokat, s nevettek.

- Van példa rá, hogy a sportoló utólag közli, félrevezették, s nem tudott arról, doppingszert szed?

- Sportolót nem vezetnek félre. Egyikük sem hülye. Azért szed valamit, mert jobban akar teljesíteni.

- A topversenyzők lebukása után rendre akadnak, akik előállnak azzal, legalizálni kellene a doppingszerek használatát.

- Már most is sok mindent engedélyeznek. A bőrön keresztül felszívódó szteroidtartalmú kenőcsöket vagy a koffeint. Ami tilos, az a hormonok, az anabolikus szteroidok használata. Ám az esélyegyenlőtlenségnek nem a dopping a gyökere. Ha senki nem doppingol, vagy ha mindenki, akkor is a legtehetségesebb nyer.

- Ez nem feltétlenül igaz. Egyrészt, nem mindenki elég tehetős ahhoz, hogy a legjobb szereket vegye meg. Másrészt, nem mindenki vállal ugyanakkora áldozatot.

- Igen, ez is esélyegyenlőtlenség. Csakhogy olimpiai bajnokságot sem feltétlenül a legtehetségesebb nyer. Meglehet, Afrikában géniuszok vesznek el. Az esélyegyenlőtlenségnek ezernyi oka van. Én például a birkózóknál vagyok orvos. Hozzávetőleg harminc válogatott kerettag versenyzőnk van. Közülük öten bárkit képesek legyőzni a világon. S meg kell küzdeniük a volt szovjet tagköztársaságokból érkező riválisokkal, akik több százezer társukkal birkóznak életük hajnalától alkonyáig. Ez is esélyegyenlőtlenség.

- A keretorvos tud a doppingról?

- Vagy tud, vagy nem. A háta mögött is csinálhatják.

- Tűzbe tenné a kezét a válogatott versenyzőiért?

- Amikor keretorvos lettem, összehívtam a srácokat. Azt mondtam, ha mától bárki fejfájás-csillapítót, kalciumtablettát, fogamzásgátlót, egyáltalán bármit beszed úgy, hogy nem tudok róla, elmegyek. Vagy őt teszik ki a csapatból. Föl is hívnak minden alkalommal. Ha lenyel bármit úgy, hogy előtte nem kérdez, nem tudok mit tenni. De erre nincs oka, ha alternatívát tudunk nyújtani.

- Mi az alternatíva?

- Tizenkét dolog eredője. Komoly felmérést végzünk, s annak eredményei alapján egyéni programot dolgozunk ki az étkezéstől az izomerősítésig. Megdöbbentő volt, hogy élúszót vizsgáltunk, s kiderült, nincs mélyhátizma.

- Miért nincs?

- Mert soha nem végzett speciális gyakorlatokat. Föl kell készülni, hogy egyénre szabott módszerekkel álljunk elő. Előfordul, hogy a tréner edzeni küldi, holott a versenyzőnek pihenésre volna szüksége, mert a siker záloga a regeneráció. Ehhez adatokra, tényekre van szükség, azokból lehet kiindulni. Közelharcot kell folytatni a szakmai munkáért felelős emberekkel azért, hogy változtathassunk. Például a pulzusadatokból tudjuk, hogy a versenyző milyen állapotban van. Lehet, csak sétára lesz szüksége másnap, de itt nem individuálisan edzik őket. Pedig az jelenthetné a különbséget, amely elég a győzelemhez. Az aranyérem nüanszokon múlik.

- Ha ilyen sikeres lehet az alternatíva, miért nem erre építenek a dopping helyett?

- Azért, mert nem hisznek benne. Pedig a Magyar Olimpiai Bizottság még ki is fizetné a vizsgálatokat.

- A doppingban miért hisznek?

- Mert beszedi a szert, s tényleg jobb lesz. Nem vagyunk elég nyitottak a változásra. Tudjuk, hogy Magyarországon az emberek hatvan százaléka elhízott, de legalábbis túlsúlyos. Mindenki tudja, hogy nagyobb a rák veszélye, a szívinfarktus kockázata. Ennek ellenére veszik a fehér kenyeret (lásd alább), tömik magukat gluténnal, cukorral, mert olcsó. Nem látják az összefüggést. A dalai láma is elmondta már, hogy a világ nagy meglepetése számára az ember. Élete első felében mindent elkövet azért, hogy elveszítse az egészségét, majd a második felében minden pénzét arra fordítja, hogy visszaszerezze. Úgy él, mintha sohasem halna meg, s úgy hal meg, hogy sohasem élt igazán.

Magas gluténtartalmú szejtánból (más néven búzahúsból) főznek ételt Bangkokban 2014-ben. Kutya bajuk.
lásd lent.

- Az elit sportolók esetében árnyaltabb a kép. A versenyző tudja, mi mindenről kell lemondania. Még egy vitamin beszedésekor is telefonál az orvosnak, lemond a szórakozásról.

- Az embereket nem érdekli semmi, az új módszerek sem. Mikor kérdeztem sportolókat, hogy mit esznek, kakaós csigáról és Balaton-szeletről referáltak. Úgy szoktam kezdeni az együttműködést, hogy elmesélem nekik, hogyan lehetnek olimpiai bajnokok. Valaki nem azért lesz aranyérmes, mert erős, hanem mert van célja. Ezért kell megkérdezni a versenyzőtől, hajlandó-e mindent alárendeli a céljának? Hajlandó-e ennek a szolgálatába állítani a párkapcsolatát, átgondolni a pénzügyi helyzetét, átalakítani az étkezését, lefeküdni tíz órakor? Beszélni kell az agresszió, a szorongás kezeléséről, a pszichológus szerepéről. Sok megfáradt edző nem is akar hallani ilyesmiről.

- Ez normális 2013-ban?

- Magyarországon? Abszolút.

- És a világban?

- Divat azt mondani, hogy például a németeknél van pénz, azért járnak előrébb. Csakhogy itthon van egy csomó világszínvonalú eljárás, de nem veszik igénybe. Hozzanak ide egy sportorvost, aki elmondja nekem az étrend-kiegészítés filozófiáját! Azt: mit, miért és hogyan kell adni?

- Ebben van ellentmondás. Azt mondja, van alternatíva, miközben Gaynek és Powellnek nyilván a legmagasabb szinten menedzselik a felkészülését, mégis szükségük volt a szerekre.

- Azért, mert húszan voltak az első sorokban, akik ugyanezt megcsinálták. Ezek a világ legjobb futói, s igen, doppingoltak. De az utánuk beérkező nyolc nem?

- Ezzel azt állítja, hogy a sprintszámok olimpiai döntőjébe lehetetlen tiltott anyag nélkül bekerülni?

- Lehetetlen. Azt is láthatjuk, hogy a Tour de France-on hogyan buknak le a biciklisek. Vannak, akik csak évekkel később. De nem érdekli őket.

- Az emberi szervezet nem szab határt ennek?

- Már feszegetik a határokat. Amikor gyorsabban úszunk majd, mint a delfin, s gyorsabban futunk majd, mint a gepárd, akkor elértük a vonalat. Akkor, ha már nincs élőlény, amely jobban teljesít, mint az ember.

- Beszélhetünk még sportszellemiségről, vagy már csak szórakoztatóipari termékről?

- Az utóbbiról. Mire kíváncsi a néző? Arra, amire ő nem képes. A 17 másodperces száz méterem nem érdekes. Csúcsot kell dönteni, add a maximumot, mert azt nézik, s a reklámbiznisz örökre kivasal egy sportolót. Boltnak soha többé nem kell semmit sem csinálnia, ha abbahagyja a futást.

- Mi változtatta meg a miliőt?

- A televízió. A társaságok elképesztő pénzeket fizetnek a NOB-nak a sugárzásért. Minden résztvevő abban érdekelt, hogy minél többen nézzék, így aztán eladhassák a hirdetéseket.

- Nincs visszaút?

- Nincs. A cél az, hogy a mellékhatásokat a minimumra csökkentsék, a gyerekeket pedig megfelelő szellemiségben neveljék, hogy elhiggyék, van alternatíva. Mert az élsport a jéghegy csúcsa. Az edzőtermekben zajló szerhasználat sokkal súlyosabb probléma. Az így izmosodók megbetegszenek, agresszívak lesznek. Ez az egészségügyben is lecsapódik: több ezer mellműtétet hajtanak végre férfiakon. De a fejétől bűzlik a hal. A NOB abban érdekelt, hogy minél szélesebb rétegeket vonjon be, minél többen nézzék a versenyeket, minél többen csodálják a topversenyzőket, a csúcsokat. Nem érdekli az egészség, csak a produkció. Ahogyan mottója üzeni: gyorsabban, magasabban, erősebben. Mindezt tisztán?

- Akkor az olimpia nem az egészségről szól?

- Ahol az élsport kezdődik, ott véget ér az egészség.

most is ettem egy fehér kenyeret, aminek a címkéjére az volt írva hogy FÉLBARNA, de ebbe szerencsére nem szórtak kakaót, így finom volt - a fehér kenyér. ha sportol az ember, nincs vele probléma. a mozgás inzulint termel.

Új kutatás bizonyíthatja, hogy a fehér kenyér nem is egészségtelen

Bármilyen egészséges táplálkozással foglalkozó embert megkérdezünk, azt fogja mondani, hogy fontos a fehér kenyér és péksüti teljes kiőrlésűre cserélése – ez egy írott-íratlan szabály a diétában, fogyókúrában, de úgy egyébként az egészséges életmódnál is. Egy friss kutatás azonban kimutatta, hogy könnyen lehet, nem is a kenyér színe és feldolgozottsága a lényeg, hanem az, hogy a saját emésztőrendszerünk melyiket preferálja inkább.
A fehér kenyérnek magas a glikémiás indexe: azaz nagyon hamar magasra dobja a vércukor-szintünket, majd ugyanilyen hirtelen le is húzza, ami azt jelenti, hogy gyorsan fáradtak és éhesek leszünk utána. Éppen ezért az egészséges táplálkozás egyik alapköve, hogy a fehér kenyér helyett a sokkal alacsonyabb glikémiás indexszel rendelkező teljes kiőrlésű változatot válasszuk.

Csakhogy egy friss kutatás ezt most megcáfolhatja: a Cell Metabolism tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint izraeli kutatók 20 embert vizsgáltak, akiknek egy hétig csak fehér kenyeret, majd egy hétig csak teljes kiőrlésű kenyeret adtak. Közben végig mérték a súlyukat, a vérnyomásukat, és összehasonlították a kísérlet előtt és után készült vérvételek eredményét – de nem találtak szignifikáns különbséget aszerint, hogy éppen melyik kenyeret fogyasztották a résztvevők.

Persze ez még nem jelenti azt, hogy rögtön átállhatunk a fehér kenyérre újra – a kutatók szerint mindenki számára egyéni, hogy hogyan bontja le a kenyeret a szervezete, ezért lehet, hogy valakinek jó a fehér kenyér, lehet, hogy valakinek nem. Azt is fontos megjegyezni, hogy a húsz résztvevős kutatás még mindig elég kicsi, és továbbiakra lesz szükség, hogy pontosan meg lehessen határozni, mennyi az igazság abban, hogy a fehér kenyér egészségtelenebb, mint a teljes kiőrlésű.

egy hét helyett vizsgálhatták volna őket egy évig is, vagy tízig...

Mégsem egészségtelen a fehér kenyér?

Bár a teljes kiőrlésű kenyér több szempontból is jobb választás lehet a fehér lisztből készült változatnál, a legújabb kutatás szerint utóbbi nem mindenkinél okoz kiugró vércukorszint-ingadozást.

Az utóbbi években a táplálkozási tanácsadók igyekeztek a fehér kenyérről a teljes kiőrlésű változat felé terelni a fogyasztókat. A fehér kenyér ellen felhozott leggyakoribb érv, hogy jórészt teljesen feldolgozott szénhidrátból áll. Ez gyorsan felhasználható energiához juttatja a szervezetünket, viszont nagyon hamar újra éhesek leszünk, és további táplálékokat fogunk kívánni. Többet eszünk emiatt a kelleténél, ami elhízáshoz vezethet, ez pedig számos komoly betegség - cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések - kialakulásának a veszélyét növeli. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint azonban a fehér lisztből készült pékáruk mégsem mindenkinek okozhatnak gondot.

Nem mindenkinél okoz gondot a fehér kenyér
A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet a fehér, illetve a lassú kelesztésű, kovászos kenyér. Mint kiderült, a fehér kenyér vércukorszintre gyakorolt hatása egyénenként változó eredményt mutatott, egyes embereknél a glikémiás válasz távolról sem volt olyan kiugró. Az izraeli Weizmann Institute of Science szerint a kísérlet igazolta a korábbi feltevésüket, amely szerint ugyanaz az étel más-más mértékben emeli meg az emberek vércukorszintjét. Akiknél a fehér kenyér fogyasztásakor kiugró értéket mértek, valóban javasolt elkerülniük, egyesek azonban egészségesen reagálnak a fehér lisztre. Ennek szellemében a diéták általános utasításai sem lehetnek mindenki számára ugyanolyan hasznosak.

A bélben található mikrobióta (vagyis az ott élő összes mikroorganizmus) összetételére vezetik vissza a kutatók, hogy miként reagál a szervezetünk a kenyérre. A mikroorganizmusok arányainak ismeretében személyre szabott táplálkozási tanácsadással lehetne összeállítani az adott egyén számára leghasznosabb étrendet - vélekednek a szakértők. Hozzáteszik ugyanakkor: a legtöbb ember számára továbbra is a teljes kiőrlésű gabonát ajánlják, ezek rendszeres fogyasztása ugyanis csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát. Nagyobb arányban tartalmaznak ugyanis olyan vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek a fehér kenyérben nem találhatóak meg.

A glutén (régies nevén sikér) két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A búza (a fő gluténforrás), a rozs és az árpa magjainak endospermiumában találhatók a keményítővel együtt. A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki. Mivel vízben nem oldódnak, tisztíthatóak a keményítő kimosásával.

Ledöntött gluténmítosz: így vezetnek félre tudatosan

Csak a világ népességének egy százalékára veszélyes

A táplálkozási divatok úgy működnek, mint az öltözködésiek. Az emberek ezáltal is egy elhivatott közösséghez próbálnak tartozni. És a legtöbb fogyasztó ugyanolyan sűrűn cserélgeti diétafilozófiáját, mint a ruháit. A diétát örökös harcként láttató teoretikusoknak mindig szükségük van főellenségre. A glutént mintha csak e szerepre teremtették volna, az ezoterikus boltok minden bajok, például a szívinfarktus okozójaként festik le. Egy új kutatás azt állítja, hogy a gluténmentes diéta egyenesen növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. És egyébként is az egésznek valójában semmi értelme.

A glutén nem szénhidrát, hanem fehérje. Már ez az egyetlen információ is megdöbbenthet sokakat, akik megszállottan kerülik ezt a vegyületet. A tévhit alapja az, hogy a glutén gabonafélékben (például búzában, árpában, rozsban) található meg, és a laikusok úgy gondolják, e magvak kizárólag szénhidrátból állnak. De a gluténnal kapcsolatos megalapozatlan vélekedések itt éppen csak elkezdődnek. Persze az emberek nem maguk találják ki ezeket, hanem az interneten és a színes magazinok oldalain terjesztett álhírek vezetik félre őket.

Az egyik zughonlapon közölt tipikus „tájékoztató” szerint „jelenleg 35 betegséget ismerünk, amelyet a glutén fogyasztása okozhat: arthritis, ADHD, depresszió, szorongás, IBS (irritábilisbél-szindróma), lupus, gyakori fejfájás, fáradtság, ekcéma, izomkoordináció elvesztése, csontritkulás, legyengült immunrendszer, gombás fertőzések elburjánzása, szervgyulladás, fogyás, testtömeg-növekedés és alultápláltság. A gluténérzékenység növeli az 1. típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyomor-bél daganatok, agyi rendellenességek, az autizmus és a pajzsmirigybetegségek kockázatát.”

Teljesen jogos, hogy a tudatos vásárló mindent megtesz, hogy elkerülje ezt a színtiszta mérget. Szerencsére ezrével akadnak vállalkozások, amelyek küldetésüknek tekintik, hogy kiszolgálják ezen aggódó fogyasztókat garantáltan gluténmentes termékekkel. Persze semmi sincs ingyen: becslések szerint a gluténmentes termékek piaca az évtized végére 7,59 milliárd dolláros értéket is elérhet a Markets and Markets piackutató cég előrejelzése szerint. Kérdés azonban, hogy a termékek marketingjének alapját képező, nagyon tudományosnak, egyben aggasztónak hangzó állításokból igaz-e akár egyetlen szó is.

Hát szinte semmi. A glutén megbélyegzésében két, világszerte milliós példányszámban eladott könyv játszotta a főszerepet, írja a The Atlantic (William Davis: Búza nélkül és David Perlmutter: Gabonaagy). Ezekben azt sulykolják a szerzők, hogy a búza a XXI. század dohánya, egyikük azt is leírja blogján, hogy a teljes kiőrlésű gabonák annyival egészségesebbek a fehér lisztnél, mint amennyivel a füstszűrős cigaretta a sima cigarettánál. A minden tudományos bizonyítékot nélkülöző, a laikusoknak szóló könyvekben mégis központi helyet elfoglaló teória szerint a glutén krónikus gyulladást okoz a szervezetben, millió egyéb betegséget idézve elő a ráktól a demenciáig. A könyvek hatalmas sikerén felbuzdulva rengeteg folytatás, oldalhajtás, másolat jelent meg anélkül, hogy bárki is megkérdőjelezte volna az eredeti munkákban megjelent állítások valóságtartalmát. Az ezoterikus hiedelmekre fogékony olvasók pedig a könyvtárnyi irodalom láttán tényként fogadták el, hogy a glutén méreg.

Noha semmilyen kutatási eredmény nem bizonyítja, hogy a glutén szívbetegségeket okozna (ahogy a felsorolt bajok nagy többségéért sem a glutén a felelős), a Columbia Egyetemen működő, lisztérzékenységet kutató központ munkatársai elhatározták, hogy tömegeken vizsgálják ezt a feltételezett hatást. Eredményeiket a British Medical Journal folyóiratban tették közzé. A kutatáshoz több mint 170 ezer amerikai egészségügyi dolgozótól 1976 óta gyűjtött kérdőíves adatot használtak fel. A nővérek és ápolók négyévente töltötték ki a kérdőívet, amely egészségi állapotukra és táplálkozásukra kérdezett rá. A kitöltőket öt csoportra osztották attól függően, hogy mennyi glutént fogyasztottak, és összehasonlították, hogy hányan szenvedtek szívbetegségekben a csoportok tagjai közül, jelenti a Reuters.

Az eredmények szerint évente a legkevesebb glutént fogyasztók 0,35 százaléka betegedett meg szívbetegségben, a legtöbb glutént fogyasztóknak viszont csak a 0,28 százalékuk. Tehát többen kaptak szívbetegséget a kevés glutént fogyasztók közül. A statisztikai elemzés szerint nincs szignifikáns különbség a két csoport között, de az nem igaz, hogy a glutén megnövelte volna a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A szerzők szerint „azon állítás, hogy a gluténmentes étrend előnyös az egészségre, nem nyugszik tudományos bizonyítékokon. Ezért nem szabad a nem gluténérzékeny emberek számára ajánlani a gluténmentes diétát.”

A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy akik gluténmentesen táplálkoznak, azok a teljes kiőrlésű gabonákat ugyanúgy kizárják étrendjükből, mint a finomított szénhidrátokat. Márpedig a teljes kiőrlésű gabonák csökkentik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A gluténmentes étrend nemcsak rostokban szegény, de B-vitamint is kevesebbet tartalmaz, növelve a nehézfémmérgezés kockázatát. A kutatók szerint ezek az eredmények nem pusztán azt jelentik, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a gluténmentes étrend csökkentené a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Hanem egyenesen azt bizonyítják, hogy nem csökkentik például az infarktus kialakulásának a veszélyét. Ha belegondolunk, hatalmas különbség van a kettő között.

Mindez nem azt jelenti, hogy a glutént bárki mértéktelenül fogyaszthatja. Vannak ténylegesen gluténérzékeny emberek (például lisztérzékenyek és más, ugyancsak a glutén okozta kórban szenvedők). Ezeknek az embereknek az immunrendszere kórokozóként ismeri fel a glutént, és toxikus antitesteket termel ellene. Ezek az immunanyagok szabályosan leborotválják a vékonybél belső falát borító bélbolyhokat, a betegnek pedig nagyon kellemetlen emésztőszervi, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okoznak. De a teljes társadalomnak talán egy százaléka gluténérzékeny. A fennmaradó 99 százalék számára a glutén közömbös vegyület, nem okoz egészségre káros hatást. Sőt, mint láttuk, a glutén kerülése a vele együtt óhatatlanul elhagyott hasznos tápanyagok hiánya miatt kifejezetten egészségkárosító.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.22.