azért ez valami hihetetlenül rémisztő, hogy ilyen nyilvánvaló a rendszer antidemokratikussága, médiája, és az, hogy milyen szinten akarják egész Európát kontrollálni az irányítók, a nagytőkések.
Európai Egyesült Államok. és az itt élőknek nincs beleszólásuk semmibe, a helytartó bábkormányok bólogatnak. mégis miben különbözik ez gyakorlatilag az előző korok világaitól, a középkortól pl? hogy a látszatára adnak a demokratikusságnak? de az nem különbség, mégcsak nem is annak illúziója. az csupán egy hazugság, és szószerint középkori irányítás alatt vannak az emberek, beleszólás nélkül. mint a disznók elé az olcsó étel, már most ömlik be a GMO-s szemét. egyétek.

valasz.hu:

„A folyamatos belpolitikai csatazajban nem sok figyelem jut az életünket valóban meghatározó dolgoknak” – írta áprilisban Bod Péter Ákos a Heti Válaszban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (angol rövidítése alapján TTIP-ről). És lőn: a magyar sajtóban szinte alig kapott visszhangot, hogy az Európai Parlament (EP) tegnap fontos határozatot fogadott el a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban.

magyar felirattal

Hogy megértsük, mi volt a strasbourgi szavazás tétje, először is idézzük fel, mi is az a TTIP. Nem hagyományos szabadkereskedelmi egyezményről van szó, hiszen nem csupán az EU és az USA közötti vámokat törölné el, hanem a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat is lebontaná. Ezek az akadályok jellemzően a két fél eltérő szabályozásaiból fakadnak. Európa és Amerika máshogy szabályozza például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az autók biztonsági feltételeit, és a vállalatoknak extra kiadást jelent, hogy ha exportálni akarnak a másik piacra, kétféle szabályozásnak is meg kell felelniük, kétféle tesztfolyamaton is át kell menniük. Ennek vetne véget a TTIP: az EU és az USA kölcsönösen elfogadná a másik szabályait. Például ha egy európai autó átmegy az Euro NCAP törésteszten, forgalomba hozható Amerikában anélkül, hogy az amerikai tesztnek is alávessék. Az érem másik oldala, hogy ha egy élelmiszer megfelel az általában kevésbé szigorú amerikai szabályozásnak, Európában is lehetne árusítani.

Az ellenzők szerint az egyezmény a multicégek érdekében fellazítaná a nemzetállami szabályozást. A TTIP ellen civil szervezetek 2,3 millió aláírást gyűjtöttek össze Európából. Köztük van Lázár Jánosé is, a Fidesz  ugyanis kettős kommunikációt folytat az ügyben: Rogán Antal az év elején még megvédte volna az országot multiktól, Németh Zsolt viszont támogatja az egyezményt, és a Fidesz a mostani EP-szavazáson is igennel voksolt.

Ugyancsak kritika célpontja az államok és a befektetők közötti jogviták rendezését szolgáló mechanizmus, az ISDS (Investor-State Dispute Settlement). Az ellenzők szerint az ISDS arra szolgál, hogy a multicégek beperelhessék azokat az országokat, ahol számukra kedvezőtlen szabályozást fogadnak el. A támogatók rámutatnak: a mechanizmus nem ad lehetőséget a külföldi befektetőknek arra, hogy változtassanak a nemzetállami szabályozáson, csak arra, hogy kompenzálják őket, ha olyan szabályozást fogadnak el, ami hátrányosabban érinti őket, mint a helyi vállalkozásokat. Az ISDS nem újdonság, hanem ma is széles körben elterjedt mechanizmus. Az európai országok közel 1400 befektetési egyezményt kötöttek egymással és külső országokkal, amelyek biztosítanak ilyen jogot egymás befektetőinek.

A tegnapi strasbourgi szavazás fókuszában éppen az ISDS állt. Az Európai Szocialisták és Demokraták egy része ellenezte a mechanizmust, ezért vezetőjük, Martin Schulz EP-elnök olyan módosító indítványt terjesztett be, amely – elvileg – a kukába dobja a tervezett szabályozást. Az elfogadott szöveg lényege, hogy az ISDS-t egy másik, „átláthatóbb” rendszer váltja fel. A lényeg, hogy a befektetők és államok közötti vitákat nem a két fél által választott bíróság, hanem egy államilag kinevezett bírákból álló nemzetközi testület rendezze.

A szöveg meglehetősen általános: az európai baloldal megnyugodott, a vérmes ellenzők, a zöldek, az euroszkeptikusok és a szélsőbal szerint viszont továbbra is veszélyes a TTIP.

A Parlament végül a szocialisták és az Európai Néppárt nagykoalíciója révén elfogadta a módosítást és támogatta a TTIP-tárgyalások folytatását. Igennel szavaztak a Fidesz, az MSZP és a DK képviselői, nemmel a Jobbik EP-frakciója, valamint a zöld frakcióban ülő LMP-s és PM-es képviselő. Az Európai Bizottság az elfogadott határozat alapján július 13. és 17. között ül asztalhoz az amerikai kormány képviselőivel a TTIP-tárgyalások következő fordulóján. Ekkor derül ki, mit szólnak az amerikaiak a javasolt vitarendezési mechanizmushoz.

Még semmi sem dőlt el. Barack Obama mindenképp szeretné elnöksége előtt keresztülvinni a TTIP-et (és egy hasonló, amerikai-ázsiai megállapodást). Európában az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell majd a végső megállapodást, ám korántsem biztos, hogy a nemzetállami parlamenteknek is. Ez attól függ, milyen jellegű szerződésnek minősíti végül a TTIP-et a Bizottság. Az egyezmény még a támogatók szerint is legfeljebb 0,3-1 százalékos GDP-növekedést hozhat tíz év alatt, és a következő hónapokban további élénk viták várhatóak róla.

http://valasz.hu/vilag/egy-platformon-a-fidesz-es-a-baloldal-johet-a-ttip-113937