A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) közép-európai légi fuvarozó vállalat volt, Magyarország nemzeti légitársasága 1946–2012 között.


2012 elején 22 lízingelt repülőgéppel rendelkezett.

Szomorú, de így van. Orbán és Budai Gyula megint csak arra képes, hogy a szekrényből kihulló újabb csontvázról beszéljen! Könyörgöm! Másfél éve kormányoznak, ebből egy évig a helyén hagyták az Abramovics testvérek által kinevezett német elnököt. A 200 magyar pilóta tulajdonában lévő Sky Alliance Zrt-t Orbánék ugyanúgy elhajtották mint Gyurcsány és Bajnai. Szégyen!

A Malév 33 országban képviselte magát. A légitársaság járatain 2010-ben több mint 3 millió fizető utas repült.    2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban. Ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat, amit az utasok elégedettségei alapján osztanak ki.

A Malév 2006.-án hivatalos meghívást kapott a oneworld szövetségbe (melynek tagjai például a Finnair és a British Airways), majd 2007. elejétől a oneworld teljes jogú tagja lett

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belga Brussels Airlines.)

A Budapest Airport Zrt. a Szerencsejáték Zrt. után a második legnagyobb hasznot hozó vállalata országunknak, a privatizálása előtt.

Magánosítani kellett, mert az állam "rossz gazda" - főleg ha rossz gazdák vezetik az államot. Ha jó gazdák vezetik, akkor jó gazda az állam.

Még 1992. november 12-én az Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank tőkeemeléssel 35% részesedést szerzett a Malévben, de 1997 decemberében az Alitalia Malév-részvényeit magyar bankok visszavásárolták.

1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták.

2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Abramovics Berezovszkij orosz üzletember irányítása alatt álló AirBridge Zrt.-nek. Az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft. átvállalta a Malévtól annak a Magyar Fejlesztési Banktól felvett 20 milliárd forintos hitelét, ennek fejében állami tulajdonban maradt a Malév márkanév, az egyik Boeing gépet birtokló Malco LLC és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték.

2009 áprilisában az igazgatóság Martin Gausst nevezte ki a Malév vezérigazgatójának, akinek irányítása alatt a légitársaság az addigi legnagyobb, közel 50 milliárdos veszteségét volt kénytelen elkönyvelni.

a stróman

2009-ben Abramovics kiszállt az AirBridge-ből, így annak többségi tulajdonosa Költő Magdolna, kisebbségi tulajdonosa és tényleges irányítója pedig az orosz Vnyesekonombank lett, üzemeltetésébe pedig beszállt az Aeroflot orosz nemzeti légitársaság.

Egy titkos minősítésű friss WikiLeaks távirat szerint 2009 februárjában az amerikai diplomaták számára kiderült, hogy a látszattal ellentétben a Malév-részvények többségét nem magyar magánszemélyek, hanem teljes egészében a moszkvai központú Vnyesekonombank birtokolja. Az amerikaiak gyanúja szerint a magyarok látszólagos bevonásával akarták kijátszani az oroszok a nemzeti légitársaságokra vonatkozó uniós szabályokat.

Az Airbidge-ben az 51 százalékos magyar részesedés nagyobbik részét birtokló Kiss Kálmán határőr tábornok volt, aki - bírósági ítélet nyomán - azért vesztette el állását, mert többször is vám- és útlevél-ellenőrzés megkerülésével segített orosz és ukrán "üzletembereknek" Ferihegyen keresztül az országba bejutni. A magyar feleknek az AirBridge-ben leginkább a stróman szerep jutott, amit mi sem bizonyít jobban, mint Kiss Kálmán üzleti ténykedése. A tucatnyi cégben tulajdonos Kiss sertéstenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásai közül kettő ellen végrehajtást indított adótartozás miatt az adóhivatal.

Egy, a 2010-es Orbán-kormány idején államilag megrendelt elemzés lényegében életképtelennek találta a Malévet: működése tarthatatlan, nincs esély rá, hogy 2012-re nullszaldós legyen. A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel.

milyen szép pénzeket akaszthattak ekkor az elvtársak.

Mivel az EU szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a Wizz Air vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál a 2010-es államosítás jogszerűségéről.

2011 nyarán az Európai Bizottság hivatalos javaslattal élt a magyar kormánynál, hogy szerkezetátalakítási program bemutatása után a kifogásolt állami támogatást is elfogadhatónak tartják. Ennek elmaradása esetén, azaz a vállalat fenntarthatóságának elérése nélkül a támogatást a Malévnak vissza kell fizetnie. A kormány azonban nem tett érdemi lépéseket a Bizottság elvárásainak teljesítése érdekében.

2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek minősítette mind a visszavásárlást, mind számos egyéb támogatást és tranzakciót 2007 és 2010 között; összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a Malévot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást.

megérte privatizálni. valakinek nagyon megérte.

jó kis fideszes dokumentumfilm. lesz elszámoltatás? azt mondjátok meg

2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indít járatokat. Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak. 2012. február 3-án 6:00-kor a Malév hivatalosan felfüggesztette a repülési tevékenységét, a bejelentés utáni órákban számos külföldi hírportál (többek között BBC, AFP, US Today) közölt elemzéseket a Malév összeomlásához vezető lehetséges okokról.

„Szárnyakat adunk álmainknak” címmel 2012. február 7-én országos gyűjtésre való felhívást tett közzé a Közösség a Magyar Nemzeti Légitársaság Megőrzéséért civil kezdeményezés, melyben a magyar állampolgárok 1000 HUF-os tulajdonrész-jegyet vásárolhatnak, így nyújtva tőkét egy új légitársaság, a Magyar Nemzeti Légiforgalmi Vállalat, MANLÉV létrehozásához.

Az AirBridge vezérkara: Szárnyakat adtak vágyaiknak!

Kiss Kálmán, az AirBridge igazgatóságának másik tagja a magyar-orosz hátterű társaságot ért politikai és szakmai támadások kapcsán úgy fogalmazott: "normális ember nem vizsgálhatja nemzetiségi, faji alapon a tőkét". Az AirBridge elsődlegesen az orosz kapcsolat révén akarta volna növelni a Malév utasszámát, és ígérte szerint itt lett volna az AirUnionba tömörült orosz légitársaságok regionális javítóbázisa.

Titkos forgatókönyv szerint dőlt be a Malév?

Varga Jenő, a Malév állami felszámoló által kijelölt vagyonfelügyelője állhat a nemzeti légitársaság elleni felszámolási eljárást elindító hitelező cég mögött, amely valójában egy mikrovállalkozás. Törvényjavaslatok és kormányrendeletek időzítése utal arra, hogy a kormány is együttműködik a baloldalinak tartott pécsi milliárdossal

A Malév rendkívüli vagyonkezelője baloldalinak tartja magát – árulta el korábban a Pécsi Újságnak. Személyesen ismeri Gyurcsány Ferencet, de hasonló viszonyt ápol számos jobboldali prominenssel is. Önvallomása: „Azt gondolom, hogy nem kerültem túl közel a politikához – sem a rendszerváltás előtt, sem azt követően. Ma mindkét nagy erővel egyforma távolságot tartok, bár mindig inkább arra igyekeztem, amelyik éppen nincs hatalmon.” Vargára az utóbbi időkben az országos sajtó kétszer figyelt fel: először, amikor feleségét, Mészár Rózát alkotmánybírónak javasolta a Magyar Szocialista Párt, másodszor pedig amikor korábbi alkalmazottja, Imhof Gábor a pécsi egyetem korrupciós botrányának központi figurája lett.

Varga Jenő cége, a Vectigalis Zrt. végezte a Baranya Megyei Tejipari Rt., a pécsi és a simontornyai bőrgyár felszámolását, továbbá a Kanizsa Bútorgyár Rt., a Zala Húsipari (Zalahús) Rt., a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár Rt., a Pápai Hús Zrt. vagy a Nitrokémia 2000 Rt. elleni hasonló eljárásokat is. A felszámolópiac emblematikus alakja többször szerepelt a Napi Gazdaság a leggazdagabb magyarokat bemutató listáján is.

Ha a kormánypárti többségű országgyűlés 2011 nyarán nem fogadja el Rogán Antal a nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalatok felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslatát, szinte biztos, hogy ma nem Varga Jenő felügyeli a Malév vagyonát. „Mezei”, nemzetgazdasági szempontból nem kiemelt cégek felszámolásánál ugyanis a csődtörvény szerint a bíróság ma már elektronikus, véletlenszerű kiválasztás módszerével jelöli ki a felszámolót vagy a vagyonfelügyelőt, éppen a korábbi visszaélésekből okulva.

A Malév elleni felszámolási eljárásban alkalmazható különleges szabályoknak Rogán törvényjavaslata mellett további lépések is megágyaztak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor által benyújtott és december 30-án kihirdetett pontosító törvényjavaslat; valamint három szintén 2011 december 30-án kihirdetett kormányrendelet. Az első megállapítja a stratégiai jelentőségű vállalatok felszámolásának néhány eljárási szabályát, a második minden ilyen esetre az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit kft.-t jelöli ki állami felszámolóként, a harmadik pedig a vállalatok stratégiaivá minősítésének módját szabályozza.

Egy hónap múlva, január 30-án a Malévot stratégiailag kiemeltnek minősítő, és ezzel speciális eljárásra jogosító kormányrendeletet is kihirdették.

2012. tavaszán fordult az Átlátszó közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hogy megismerjék a kínai befektetők és a magyar állam között, a Malév megmentéséről létrejött szándéknyilatkozatot. Az NFM nem adta, ők perre mentek. a közadatigényléses per korábbi tárgyalásai során kiderült, hogy az NFM az adatigénylés megtagadása után átadta a dokumentumot a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ezért mi perbe hívtuk az NGM-et is. Az alperesek szerint azonban a dokumentum azon kormánybiztosság titkárságán van, melynek vezetésében Fellegi fejlesztési minisztert Matolcsy gazdasági miniszter váltotta. A következő tárgyalás így 2013. február 28-án esedékes az ügyben

Nincs is irodája Varga Jenőnek a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. épületében – tudta meg az atlatszo.hu munkatársa a Malév felszámolására kormányrendeletben egyedül alkalmasként kijelölt cégnél. Ez különös, mert amikor február 14-én a Fővárosi Bíróság elrendelte a Malév elleni felszámolási eljárást, a rendkívüli vagyonkezelői feladatok ellátása után a felszámolóbiztosi posztot is megöröklő Varga Jenő a Hitelintézeti Felszámoló Kft. székhelyével megegyező címet adott meg elérhetőségeként.

Mivel ezek szerint a Hitelintézeti Felszámoló és az ország egyik legismertebb felszámolóvállalkozója között fizikai kapcsolat sem létezik, egyre érthetetlenebb, hogy miért éppen Varga szolgálatatait veszi igénybe az az állami tulajdonú felszámolócég, amelyet a stratégiai jelentőségű vállalatok speciális érdekeire való tekintettel nem elektronikusan sorsoltak, hanem – bizonyára az államtól elvárható különös gondosságban bízva – kormányrendelettel jelöltek ki erre a feladatra.

Varga Jenő személye összeférhetetlenségi aggályokat is felvet, mert a Malév felszámolóbiztosa a Pannoninvest Libra Pénzügyi Zrt.-nek alapítása óta tagja és vezető tisztségviselője. Márpedig tavaly december óta ez a cég is csődeljárás alatt áll, végelszámolója pedig nem más mint a Hitelintézeti Nonprofit Kft., a Malévhoz is kirendelt állami felszámolócég. Vagyis az állami felszámolócég olyan vagyonfelügyelőt, majd felszámolóbiztost jelölt ki a Malévhoz, akinek a magáncégénél épp végelszámolást folytat.

Varga Jenő nemrég közös céget gründolt Pintér Sándor belügyminiszter volt cégével, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel (CBSZ). A CBSZ és a jelenleg Varga tulajdonában lévő, egykor szintén őrző-védő cégként indult Pannon Tender Kft. fele-fele arányban tulajdonolják a 2010. szeptembere óta működő Civil Tender Kft.-t, a vállalkozás címe megegyezik Varga budapesti címével.

A Varga és a Malév kapcsolatában különös jelentőséggel bíró Strabil Kft. korábbi fő tulajdonosát, Komlós Jánost többször is megtalálták fideszes városvezetők, ha nagyot akartak álmodni. Komlós személyesen és céges áttéteken keresztül is tulajdonos az általa ügyvezetett Öresund Holding Kft-ben, amely Meggyes Tamás regnálása alatt vett részt az engedély nélküli bontási akciójáról elhíresült esztergomi szállodaberuházásban. A Páva Zsolt fideszes polgármester vezette Pécs pedig a város közepén álló, a hírhedt Grupo Milton cégcsoport tulajdonában álló Magasház mellé építtetne mélygarázst az Öresunddal.

2013. június 18-án Hende Csaba honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén kijelentette, hogy a Malév csődjének oka lehetett az a "finnyásság" is, hogy a légitársaság nem vállalta a magyar katonák missziós utaztatását, ezért charterjáratokkal helyettesítették a Malévot. Erre 2008 és 2012 között 5,2 milliárd forintot fizetett ki a honvédség

De mit keres Oszkó Péter a Wizz Airben?

Korábbi miniszteri munkájától teljesen függetlenül, szakmai alapon került be a Wizz Air légitársaság igazgatóságába, és végig a Malév megmentésének szükségessége mellett érvelt - reagált Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Fidesz szóvivőjének vádjaira, amelyek szerint közvetlenül is hasznot húzott a Malév "elárulásából".

Minisztersége után kevesebb mint egy évvel ugyan valóban szakmai munkát vállalt egy másik légitársaság, a Wizz Air igazgatóságában, de azóta is folyamatosan a Malév megmentésének szükségessége mellett érvelt - mondta Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Selmeczi Gabriellának, a Fidesz szóvivőjének nyilatkozatára reagálva.

A Ryanair csütörtöki sajtótájékoztatóján az újságíróknak kiosztották a Wizz Air Holdings Plc 2011. március 31-én zárult üzleti évének beszámolóját, amelyből kiderül, hogy Oszkó Pétert 2011. április 7-én nevezték ki a társaság igazgatóságának tagjává. mondja a 2012. 02. 09-es hír.

Oszkó lemondott a Wizz Air igazgatósági tagságáról

2012. május 9.

virágról virágra

A Bajnai-kormány pénzügyminisztere a Wizz Air érdekében hagyja ott a légitársaságot, hogy a rá irányuló támadások ne keltsék rossz hírét a cégnek. Kommunikációs bakinak nevezte, hogy a Wizz Airben meglévő tisztsége nem volt köztudomású.

Emiatt számos „buta és érdemtelen vád”  érte, holott pénzügyminiszterként "száz százalékban a Malév érdekeit védte".

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosként többször is kifogásolta Oszkó tisztségét. Szerint Oszkó a Malév-visszaállamosításkor olyan bennfentes információkhoz, például az utaslétszámra és a Malév piaci részesedésére vonatkozó adatokhoz juthatott, amelyek később lehetőséget adtak a Wizz Airnek – amelynek tavaly áprilisban igazgatósági tagja lett – arra, hogy „a Malév helyére benyomulva  megszerezze annak piaci szegmensét”. Budai szerint egyértelműen felmerült az összeférhetetlenség kérdése.

Budai Gyula kezdeményezésére jött létre az a tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság is, amelynek feladata a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosítási körülményeinek áttekintése. Budai Oszkó szerepét külön is vizsgáltatná, pontosabban azt, hogy a volt pénzügyminiszternek van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.


dehát a vizsgálóbizottságokból még soha nem derült ki semmi! (a fideszesek szerint legalábbis, NAV-ügyben ezt mondják.)

Az utolsó magyar pilóta a Fábry-sóban