Bankok Hilton

ha a gazdagot éri sérelem a szegény javára, tisztességesebb
mintha fordítva történnék

"Give me the control of the credit of a nation, and I care not who makes the laws."

"Add a kezembe egy ország pénzkibocsátásának jogát, s nem érdekel ki kormányoz"

The famous boastful statement of  Nathaniel Meyer Rothschild, speaking to a group of  international bankers, 1912:

"1%-os kamatemeléssel többet el tudok érni, mintha odaküldök 15 felfegyverzett hadosztályt"

a civilizációk háborúja c könyv

de simon perez is megmondta, ma már nem tankokkal gyarmatosítanak.

 Teljesen egyértelmű: ha az állam tartósan deficites, akkor bevételeket kell szereznie. Ez nem leépítést jelent, hanem vállalkozásokat, ha az  önkormányzatok saját felelősségre szabadon vállalkozhatnak, akkor vállalkozhat szabadon az állam is.

A bankok nem végeznek semmilyen érdemi munkát. Nem hoznak létre kézzelfogható hasznot. Pénzt adnak ki kamatra, ráadásul olyan pénzt is kiadnak, amivel nem rendelkeznek. Ez nem tényleges munka. Ezért nem érdemelnek olyan megítélést sem, mint a tényleges munkát végzők, a létrehozók. Ráadásul kötelező őket igénybevenni, ha nem kérünk tőlük semmit, csak tároljuk a pénzüket – ahogy előírták nekünk a jogszabályok , az írott és íratlan szabályok és törvények és a munkaadók – a maguk sápját akkor is leveszik. Amikor rosszul megy nekik, az országok, tehát a nép vagyonának őrei, fizetnek nekik, de ha jól megy a bankoknak, a nép soha nem látja hasznát. A bank hasznát magánosítani, a "veszteséget" államosítani kell? Nem.

a banki traderek nagy része pl elég keményen nyomja...
hallottam olyan cégrol, ahol minden péntek délután ez a kozos program

hát a sokpenzuek kokaint tolnak

(trader az kereskedik vmivel, többnyire részvényekkel)

 hiteles ismerős a bankszektorból

Rejtett módon ugyan, de abszolút jelen van a magyar elitben a kokain – mondta az atv.hu-nak Zacher Gábor toxikológus. A szakemberrel a Stohl-ügy kapcsán beszélgettünk a kokszról.

vannak úgynevezett egytálas, illetve két tálas partik. Az előbbi esetben egy egész tál tele van kokainnal, az utóbbi esetben van egy másik tál is, ami pedig gumióvszerekkel van tele. A kokain ugyanis szexuális étvágynövelő is, bár nem biztos, hogy a teljesítményt is növeli.

A bankok olyan nagy haszonkulccsal dolgoznak, olyan nyereségesek, hogy a bankok államosításával a haszon költségvetésbe építésével (és a nemzetközi hitel megszűntetésével) megkockáztatom: szufficites lehetne az állami háztartás. Mindenképpen jelentős összeg, amire szükségünk van. A nemzeti vagyonnál nagyobb összegekkel játszanak naponta. Emellett a tőzsdei üzleteket adómentesen végzik el a brókerek. Egy bróker egy közepes méretű francia bankban közel négymilliárd eurót tudott eljátszani.

Az államosítással a neoliberális versenyszabályzat dogmáját megszegné az állam, de ez irreleváns, ha a nép életszínvonala emelkedne a kamatok csökkentésével. És főként azáltal!, hogy a különösen jelentős mértékű haszon nem annak a száz ember (kokainozó traider?) kezében gyűlne össze, hanem szociális kiadásokra, állami építkezésekre, fejlesztésekre, oktatásra, tudományra, művészetekre menne el. Gyakorlatilag ennek a száz ember kivételével, ezt az ötletet mindenkinek támogatnia kell. Hiszen mindegyiküknek ez az érdeke.

Magyarországon, ahol minden ötödik reklám hitelnyújtással foglalkozik, a bankok száma terjedelmes. Már az Origo.hu-nak és a Tesconak is van saját bankja (névleg), hiteleket nyújt ő is a szolgáltatásaiban. Nagyon megéri bankot alapítani.

A válságot a bankok és brókerek indították, olyan felelősségteljes poszt ez, amit nem kaphatnak meg a szociálisan érzéketlen emberek, a haszonmaximalizáló cégek. Ha az itteni piac, gazdasági környezet életben tudja tartani a bankokat, akkor életben fogja őket tartani akkor is, ha más a tulajdonos, magyarán máshov folyik be a nyereség.

     "amikor a kormány pénze a bankároktól függ,

    akkor a bankárok, nem pedig a kormány irányít;

    a kéz ami ad, felette van a kéznek, ami kér.

    A pénznek nincs hazája; a pénzemberek nem hazafiak,

    és nincs becsületük,

    kizárólagos céljuk a nyerészkedés"

Bonaparte Napoleon

Az első "államosítók" a régi nagy királyok és római császárok voltak.

Nem a kommunisták.

A kereszténység későbbi államvallássá válásában az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy Pál apostol már nem követelte meg a gazdagoktól a vagyonuk szétosztását (mint ahogy azt Jézus megkövetelte tőlük, és ami igen népszerűtlenné tette a kereszténységet a tehetősek körében), hanem elég, ha adakozik, alamizsnát ad.

Hitlernek volt nemzettudata, de ez nem azt jelenti, hogy nekünk nem lehet. Sztálin, Rákosi és Kádár államosítottak, de ez nem azt jelenti, hogy nekünk tilos lenne. Az ideológiákban sok helyen található hasznos elem, különben nem léteztek volna. Az apró szabadelvű államosítástól még nem válik kommunistává a rendszerünk. Még nem válik fasisztává a rendszerünk. Ahogy a régi keresztények is tiltották a kamatszedést, csak minimális kezelési költséget engedélyeztek, nagyon helyesen, úgy ezt itt is bevezethetik majd az államosítás utáni lehetséges gazdasági fellendüléskor. Az államosítást amúgy nem a kommunisták találták fel először. A középkorban a nagy magyarországi arany- és ezüstbányák mind állami, királyi tulajdonban voltak. Európai, sőt, még akkor Európa jelentette a világ élvonalát mindenben, tehát európai viszonylatban első helyen álltunk az ezüst kitermelésében, és második helyen az arany kitermelésében. Állami tulajdonban voltak és világszínvonalú volt a termelékenysége. Az állam nem rossz gazda.

A kamat a fogyasztói társadalom egyik ismérve, fogyassz akkor is, ha nincs rá keret, ez természetellenes. Természetesen hasznos annak a gazdaságnak, annak a személynek a kölcsön, amelyik szegény. Meggyorsítja a fejlődését, mégis biztosabb a stabil lábakon álló gazdaság, mint a rohamos ütemben „fejlődő”, hitelre épülő gazdaság. Fejlődő. Tehát Nyugat-Európában talán észlelhető a fejlődés, Julius cézár korában, a pénzbőségkor hasznos és fellendítőa hitel. Nem úgy, mint a gyarmati sorsban lévő Magyarországon, ahol ingatag, hitelre épül a „nemzetgazdaság”, de mégsincs fejlődés. De még csak stagnálás sincsen: a helyzetünk különösen rossz. Tán ott hasznos a hitelezés, ahol biztos, hogy mindenki visszafizeti, így alacsonyabb a kamat is -> pénzbőségkor.

 ... 1861-ben felcsillant az amerikai pénzügyi életbe való visszatérés reménye. Abraham Lincoln amerikai elnök felvette a kapcsolatot a Rothschildokkal, hogy támogatást kérjen tőlük a készülő amerikai polgárháborúhoz. Ők bele is egyeztek a dologba. Anyagi támogatásukért cserébe engedélyt kértek bankjuk újbóli megnyitására, illetve 24-től 36 százalékig terjedő kamatot határoztak meg a hadjáratokra kölcsönadott pénzre. Lincoln feldühödött a szemérmetlen ajánlaton, és úgy döntött, inkább maga nyomtat pénzt. A kongresszushoz intézett egyik beszédében elmondta: "Két nagy ellenségem van. A déli sereg előttem, és a pénzintézetek mögöttem. A kettő közül pedig a mögöttem lévő a legveszedelmesebb ellenségem." Az elnök II. Sándor orosz cárban lelt barátra, akinek szintén meggyűlt a baja a Rothschildokkal, akik Oroszországban is meg kívánták alapítani bankjukat. A cár nem is habozott segíteni. Figyelmeztetést intézett a Rothschild-befolyás alatt álló brit, francia és spanyol kormányokhoz, melyben óva intette őket attól, hogy bármely oldalon is beavatkozzanak a polgárháborúba. 1865-ben Lincoln elnök gyilkosság áldozata lett. ...

Az arab országokban a mai napig tiltott a kamatszedés állítólag:

"A Biblia tiltotta a kamat szedését már az Ószövetségben is. Egy kiskapu volt a rendszerben: csak az atyafiaktól (testvérektől) volt tilos kamatot szedni, a zsidó a nem zsidótól és a keresztény a nem kereszténytől kérhetett kamatot. (Két példa a Bibliából ittés itt.)

A kamatszedés tilalmát nagyon fontos történelmi környezetbe helyezni, ugyanis az aranypénz korában nem volt mai értelemben vett infláció, így a kamat nem a pénzromlást ellensúlyozta, mint most, hanem csak tisztán haszon volt.

Már a kora középkorban a kamatszedés tilalma a gazdaságot erősen gátolta, hiszen kamat nélkül senki nem akart pénzt kölcsönözni, így nem tudott kialakulni a pénzpiac. Ekkor jöttek kapóra a zsidók a fenti kiskapu miatt, ők adhattak pénzt keresztényeknek kamatra. Ezért ők lettek a pénzvilág kialakítói és így lettek az olaszországi gettók a pénzpiac megalakulásának helyszínei. Mivel az adósok mindig utálják a hitelezőket (igen, ma is így van), nem volt nehéz a közvéleményt újra és újra a zsidók ellen heccelni, ezzel az akkori uralkodók sűrűn éltek is, ha éppen nem akarták visszafizetni a tartozásaikat.

A középkor derekán a katolikus egyház finomított a kamatszedés tilalmán, azzal korrigálva a tanítást a kamatról, hogy a kamat tulajdonképpen a kockázat díja, amit azért kap valaki, mert a kölcsönadással kockáztatja, hogy azt a pénzt soha nem kapja vissza. Így már elhárult az akadály a kamatszedés elől, az nem haszonszerzés lett, csak a kockázat ára.

Nem sokkal ezután léptek fel a Mediciek Olaszországban és alakult ki a pénzpiac szerte Európában. De ez egy másik történet, most nem erről akarok írni. (Csak még egy utolsó megjegyzés: a bank szó az olasz „pad” szóból származik, ahol a pénzváltók fogadták az ügyfeleiket. Nem véletlen, hogy több nyelvben a bank egyszerre jelent padot és bankot is.)

Ha a fentieket feldolgoztuk, azt is megértjük, milyen ideológiai problémákkal kell szembenézni az iszlám bankoknak a kamatszedés és kamatfizetés máig érvényes tilalma miatt. (Az iszlám bankrendszer a hetvenes évektől terjedt el.)

Kamatot vagy nem fizet az iszlám bank (mint nálunk a látraszóló betétszámla), vagy pedig a pénzt befekteti egy vállalkozásba és a vállalkozással közösen elért haszonból (vagy veszteségből) részesül a pénz biztosítója. Így nem kamatot kap, hanem kereskedelmi nyereséget, amit engedélyez a Korán. A betétesek választhatnak, mennyire kockázatos vállalkozásba akarnak beszállni a pénzükkel.

A másik oldalon, az iszlám bank nem pénzt ad kölcsön kamatra a vállalkozásoknak, hanem közösen vállalkozik velük, az elért haszonból, vagy veszteségből meghatározott részben részesülnek. Lehetséges, hogy a pénzt teljesen a bank adja, lehet a futamidő előre meghatározott, vagy végtelen, finanszírozhatja csak az alapanyag megvásárlását, de ezeket nem fejteném ki most bővebben, szerintem úgysem fogtok iszlám banktól vállalkozói hitelt felvenni. Magánhitelezés esetén pedig nem kamatot, csak a költségeit fedező jutalékot kérhet a bank, ami fix összeg, a futamidőtől független.

Tehát az iszlám bank sokkal inkább együtt vállalkozik a kölcsönt kérőkkel (legalábbis papíron), mintsem nyugati mintára kölcsönt vagy hitelt nyújtana előre meghatározott kamatért."

kiszamolo.hu

innen már csak egy lépés, az első uzsorás, bankár gazdagodása, aki országoknak adott kölcsönt, így alapozva meg a hatalmát, aki a pénzvilágot uralja, hatalmas vagyonával iránytja a politikát is, rebelis országok gazdaságára is befolyással tud lenni.

 
a világtörténelem mindig a katonai erőszakon dőlt el, mondhatnak akármit a keleti bölcsek és mondhat akármit Gandhi a percsikereivel. most már kialakult egy másfajta erőszak, a gazdasági nyomás, mi is volt a civilizációk háborúja c könyvben?

"1%-os kamatemeléssel többet el tudok érni, mintha odaküldök 15 felfegyverzett hadosztályt"

de simon perez is megmondta, ma már nem tankokkal gyarmatosítanak.

Az államosítás, tehát a profit kincstárba helyezése, nem feltétlenül azt jelenti, hogy az így kapott bankok egyazon feltételekkel, kamatokkal működnének, Verseny lehet köztük, csak a lényeg: a profit kerül egy helyre.

Az államosítás valószínűleg nem járna munkahelyek megszüntetésével, hiszen az a bankcég, ami létezik, annak van helye a piacon, nyilván szükség is van rá. Ha a piac életben tartja a bankokat, akkor életben tartja akkor is, ha a profit nem zsebbe kerül, hanem állami költségvetésbe. A külföldi internacionalista bankok jogosan sérelmezhetik, hogy a tulajdonukat elveszik tőlük. A lehetőséget meg kell számukra adni, hogy felszámolják a cégüket viszonylag korrekten. Esetleg ki is vihetnek csekély összeget, megegyezés kérdése, a lényeg: érdekeinket nem sérthetik, nekünk jól kel kijönni mindenképpen, két okból: 1, mert mi magyarok vagyunk, a magyar fontosabb a külföldinél, főként, mert mi már eleget nélkülöztünk, ha a gazdagot éri sérelem a szegény javára, tisztességesebb, mintha fordítva történnék.

2, és a mi pozícióink előnyösebbek, ez a mi földünk; mi diktálunk, ők táncolnak.

Az alkuból nekünk kell kijönni jobban.

A bankszektor államosítása nem ejt a magánember vállalkozói szabadságában sérelmet. Magánemberek itt nem szoktak bankokat alapítani, főleg nem irányítani, civilként.

Ami profitábilis a magáncégnek, az profitábilis az állami cégnek is. Az egyetlen különbség lehet, hogy a magáncég több tőkével rendelkezik, a szegény állam a tulajdonát nem bírja fenntartani, kénytelen a jobb működés reményében azt eladni, magánosítani a jobb üzemeltetés reményében. a magánvállalat nem veszi meg, ha nem lát benne fantáziát, eképpen ő tudná profitálisan múködtetni, tehát a privatizáció, magánosítás: hazaárulás.

A kettős szerepű, tehát állami és magán is egyben a vállalat, mint a Volán, tán a ppp-rendszerhez hasonló. Nem más, mint színtiszta korrupció (a ppp-nél ez függ a egyezségtől is, de a jelenlegi magyar viszonylatban nem más, mint korrupció), gondolom (utánanézni!)  a vegyes tulajdonú vállalkozásban a profit a magáncégé, és az állam csak fizeti a költségek egy részét.

Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank egy hazaáruló (fél)állami intézmény.
A felvett kádári kölcsönt már visszafizettük állítólag, már a kamatait nyögjük, és nyögni fogjuk örökké. Mert ez uzsora, az adósrabszolgaságot segíti az IMF és ennek engedelmesekedik a kommunizmusból örökölt szolgalelkűséggel a Magyar Nemzeti Bank.
De a közgazdasági egyetemen se tanítanak mást. Tankönyv szerint ez a helyes magatartás.

A válság után a britek elkezdték államosítani a bankokat, első intézkedésük, hogy a régi vezetőket kirúgták. Amikor Magyarországon ilyen hírek röppenek fel, nyugodtak lehetünk abban, hogy ez nem olyan államosítás, ami az itt élőknek kedvezne. Itt a minisztereknek a kereskedelmi szektor bankárai diktálják tollba a törvényeket.

 "The process by which banks create money is so simple, that the mind is repelled."

"A folyamat, mely által a bankok pénzt CSINÁLNAK, annyira egyszerű, hogy az elme elutasítja (nem hiszi el)."

John Kenneth Galbraith
közgazdász
írta a 'Money: Whence it came, where it went' (1975) című könyvében

A Bank of China egyike a Kínai Népköztársaság négy nagy állami tulajdonú kereskedelmi bankjának. A második legnagyobb bank Kínában, a világon az ötödik a piaci üzletkötéseinek értékével. 2002-ben 52.7 milliárd renminbi profitot csinált, az első évhez képest 20%-os növekedést elérve. Átváltva ez 17 382 448 498 514 forint.

Az OTP három hónap alatt 42 milliárd forint profitot termelt hivatalosan. Valahogy nem hiszem, hogy ezek a bankok, akik jelként kezelik a pénzt, ne tudnának nem hivatalosan több profithoz jutni.

A K&H Bank Magyarország kilenc hónap alatt nettó 8,5 milliárd forint hasznot termelt.

A Citibank 4,43 milliárd dollár profitot tudott szerezni három hónap alatt.

A (külföldi) bankok a forrásaik egy jelentős részét a betétekből, az MNB-től felvett ún. "overnight" hitelekből és a többi "magyar" banktól felvett hitelekből fedezik (meg még néhány nem jelentős forrásból). Lényegében minden évben jóval több pénzt visznek ki az országból, mint amit behoznak. Például a Citibank 1985-ben 500,000!!!! dollár alaptőkével alakult. Ezt a pénzt már 1986-ban nyereségként kivitte az országból. Azóta az anyabank egyetlen centet sem hozott Magyarországra. Sőt 2008-ban a válságra hivatkozva gyakorlatilag kisöpörte a magyar bankját.

Stb.

A magyarországi hitelintézetek és minden más pénzintézetek száma 2010-ben: 448

Hivatalosan csak a bankok profitja 250-500 millárd között van. (Kossuth rádió)

Az államháztartási hiány: 100 millárd. (forrás)

 teljesen logikus, hogyha az állam deficites akkor hosszútávon bevételeket kell szereznie. bármilyen áron!

ha a kommunizmus megbukott mert eladósodott, akkor megbukott ez a mostani kapitalizmus is, mert nemhogy eladósodott, de a hiteleink fizetésére is hitelt veszünk fel, kétszeresen is megbukott! a gazdaságban nagyon újat nem lehet kitalálni, nyilván valahogy ötvözni kéne a két szélsőséges rendszert, de pl a kapitalizmussal sem ellentétes, hogy államosítsuk a bankokat a profitjaikkal együtt köztulajdonba. kapitalizmusban a bank kölcsönt, hitelt ad a magánvállalkozásoknak, ennyi a szerepe, miért ne lehetne egy darab, egy két-darab nemzeti bank akkor itthon, amik kereskedelmiek? mert sok az ellenérdekelt fél, aki még a demokrácia alapfogalmaival sincs ténylegesen tisztában.

Államosítani kell. Mind a jegybankot, mind a kereskedelmi bankokat. Az összeset.

"A bankszakma romlottságban fogant, és bűnben született. A bankárok birtokolják a Földet. Vedd el tőlük mindezt, de hagyd meg nekik a hatalmat hogy betéteket hozzanak létre (FIAT CURRENCY: bepötyögöd a bank számítógépébe, hogy 1 millió dollár, és lesz 1 millió dollárod- szerk.), és egy tollvonással (akkor még nem volt computer) elég pénz csinálnak, hogy mindezt vissza tudják vásárolni.

Azonban, vedd el tőlük ezt is, és az összes nagy vagyon - mint az enyém is - eltűnik majd, és el is kell tűnniük, mivel így egy jobb és boldogabb világban élhetnénk.

De ha a bankárok rabszolgája akarsz maradni, és a saját szolgaságod árát is még fizetni, hagyd hogy betéteket hozzanak létre."

Sir Josiah Stamp, a Bank of England elnöke, kora Angliájának második leggazdagabb embere.

utóbbi ötlet sem rossz, de gyakorlatilag ugyanaz, mint az államosítás, csak finomabbnak tűnik. ha az állam a versenyben a piacnál jobb feltételekkel dolgozik megszegve a piaci feltételeket, a "versenyszabályt", akkor senki nem fog más bankokhoz menni. ergo monopol lesz a magyar állami tulajdonú kereskedelmi bank. ez a verzió jobb mondjuk, de gyakorlatilag ez is államosítás.

Pénzügyi tönkretételünk története

Takáts Péter: pénzrendszerek 2012 után és előtt

Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere

A szabadpénz rendszere kizárja a spekulációt

és idézném (megint) Karinthyt: "a pénzt azt ingyen osztogatják, kár, hogy akinek van már, csak annak, ezt másképp úgy hívják, kamatláb."
És ez igenis káros a gazdaságra, mivel ha van valakinek egy csomó részvénye, az ezek birtoklásával úgy jut még több pénzhez, hogy nem tesz a világon semmit: miközben a kamatot, amit kap, a "valódi" gazdaságban valakinek kemény termeléssel kell kitermelnie. És az így létrejövő pénz (a kamat) sem a produktívakhoz kerül, hanem a semmit nem tevő vagyonoshoz. Erre mondom, hogy a tőke felett nem az rendelkezik, akinek kéne (és ez nem azt jelenti, hogy akkor el kell venni mindenkitől, hanem: ahhoz juttatni, aki a termelés során, egyéni képességeinél fogva fel tudja használni).