Lovasroham, 2006. október 23. – többek között ezzel a címmel rendelt festményeket több mint húszmillió forintért Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénzügyi keretéből.
A koncepció lényegének megértéséhez Kerényi Imre elmondta, hogy az 1896-os millenniumi ünnepségekre a kor legnevesebb festői – köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula – 50 festményen ábrázolta a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait a honfoglalástól az 1800-as évek végéig. A magyar történelmi festménysorozat kiegészítéseként az általa felkért 15 művész megfesti az elmúlt 150 év legfontosabb eseményeit.
Az ötlet jó, a témák és a megvalósítás kevésbé
A minisztérium által a napokban közzétett szerződéses listából kiderül: neves és kevésbé ismert kortárs magyar művészektől a következő témákban rendeltek festményt:
Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor,
Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba,
A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor,
Trianon (1920) – Kiss Tibor.
Horthy Miklós kora (1919–1944) – a felkért festő Incze Mózes,
A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István,
A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály,
Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel,
Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre
Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás,
Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János,
A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József, feleslegesnek érzem, ez nem történelmi tett,
Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor, ezt minek?
ez 13 kép. de 15 festményt rendelt a miniszterelnöki megbízott, nem értem miért olyan pocsék az újságírás Magyarországon, hogy ennyire óvodás dolgot nem képes leírni egy lap se normálisan.
Mindegyik művész 1,6 millió forintot kap az alkotásért.
Az alkotások többsége elkészült, és az FN24-nek köszönhetően látható, a Széchenyi Könyvtár fegyveresekkel őrzött, csak Kerényi Imre társaságában látogatható részében van jelenleg:
Szinte Gábor: A dualizmus kora c. festményét inkább bélyegre kellett volna
Somogyi Győző: Az első világháború c. képe szép kép, de sok értelme nincsen, tényleg sárga tengeralattjárós, jános vitézes. nem egy nagy szám, azon kívül hogy jó ránézni. de nem szólom le, jó ez végülis, csak megfájdul a fejem, ha sokáig nézem
íme:
Somogyi Győző másik képét, a híres: Herman Ottó a Balatonnál címűt szétlőtték már a kommunista diktatúra titkosszolgálati emberei és funkcionáriusai 2003-ban, egy jól sikerült születésnapi buli alkalmával, hangot adva műkritikusi véleményüknek.
Filep Sándor: Tanácsköztársaság képe azon kívül hogy vörös a feje a kiáltozónak tényleg sok értelme nincsen, én inkább vmi. szamuely cselekedeteiről vmi szomorú, csendes tájképet festettem volna, távolba a páncélvonattal, legalább vmi kultúra és ízlés került volna bele. mi van középen? számítógéppel kifakított egy fényképet?
ezüst vesszővel van rajzolva, ez nem fotó.
de úgy néz ki, rajzolni nagy teljesítmény ilyet, elismerem, de nem festménybe való, hanem szabadabb grafikusmunkába, szép, szép, de nem az a korszak lényege, hogy fegyverkeznek és utaznak a kocsi tetején
Kiss Tibor: Trianon képe nem eléggé átütő, ez ide kevés, nem jön át. szúrja a szemet az alakok rossz, torz beállítása, okos kép akart lenni, de nem jött össze.
az ősz kesztyűs alak „nem Göncz Árpád, hanem Clemanceau” (mondja Kerényi :), akinek jelentős szerepe volt a trianoni döntés előkészítésében, és magyar menye miatt kifejezetten utálta a magyarokat. Kerényi Imre külön kiemelte a szabadkőműves jelképet a kép sarkában és Kun Bélát a kedvenc tojásgránátjával.
Incze Mózes: Horthy Miklós kora c. képére jó ránézni, szép kép, és nem lehet egyből felfogni az értelmét. először azt hittem becsmérlik, de a lófogó kezek a II. világháborúra vonatkoznak, német-szovjet. ez jól sikerült kép, értelemmel. megérte a pénzét.
a baloldalt kivágott ajtóhelyet nem nagyon értem, miért megy sínen? mi az a reflektor, tükör előtte? ez az ajtókeret mondjuk nagyon szemszúróvá teszi a festményt, egészen suta.
és a két kéz: mintha Disney meghívta volna Dalit egy revíziós ligára, jobb lenne, ha a kezek nem a levegőben lennének, hanem kapcsolódnának valamihez, akár két jellegzetes emberhez, olyan mintha az alkotó lusta lett volna normális, teljes képet festeni, és ráfogta volna az avantgárdra, a művésziességre.
irritál már az ajtófélfa és a levegőben lógó kezek,
nézzük csak:
nem lett volna jobb, átfesteni ezt, és a két segítkező katonát, szovjet és náci egyenruhába festeni?
dehogynem, ezerszer időtállóbb, egyetemes művészetű festmény lett volna.
Bráda Tibor István: A második világháború c. képe egy nagy nulla, kirúgni mindenhonnan ezt az idiótát kevésbé tehetséges embert (de természetesen ez szubjektív), pénzt visszakérni. ajánlanék neki egy másik szakmát, pl. árufeltöltő. olyannyira lapos a kép, ebben a témában azért több van, csak kéne ész is, amivel felfogjuk, magyar vonatkozásban én a Széna teret adtam volna a festményemnek, ezzel a szűkebb témával természetesen, konkrét magyar vonatkozással. de akár Donról, vagy Horthy fiáról is lehetett volna konkrétabb képet, könyörgöm
a művész „a vesztesek oldaláról” akarta megfesteni a második világháborút. Az ő családja a vesztes. Az egyik alak az édesanyja, aki három gyerekkel maradt egyedül, a bombázásban a fekvő alak pedig a papa, akire hat évet vártak hiába.
sajnálatos, de magánéletet magánpénzből kolléga
Gyémánt László: Holocaust, ezt most minek kellett? hogy megint ne legyen antiszemita a fidesz? a képnek sincs sok értelme, unalmas, arcok: hű.
én szintén tájképbe festettem volna a gőzmozdonyt marhavagonokkal, akár fekete-fehérbe, de vmi. gyászlobogót is akár köréje, akár anélkül realistán, színesbe, az is jobb lett volna, mint ez a középiskolás grafika a kép montázsokról. ezek állítólag festmények, nem? látszódnia kellene ennek a képen.
a megrendelő, vagyis Kerényi, azt kérte, hogy „ne fekete betonkockákat meg csontvázakat csináljon, amitől az ember megrémül, hanem arcokat.
arcokból sikerült betonkockákat összerakni, "gratulálok"
László Dániel: Rákosi Mátyás kora jó kép, mondhatni nagyon jó kép, csak kicsit zavaró, hogy Mindszenty alakja egy az egyben a híres festmény, fénykép? attól is függ, hogy mi ennek a póznak az eredetije, simon m. veronika is megfestette ezt korábban, de gondolom ő is vmi. alapján, hogy mi a forrás azt nem tudom
Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetését egészen pocséknak tartom, saját költségből elmenne, de államiból soha. mi az a kaméleon? a kommunisták színeváltozása? vörösből kékbe? tankok helyett bankok. diktatúrából "demokrácia". hatalomból hatalom.
de nem, meggondoltam magam, ezért is húztam át fenn, már megszoktam a képet, egészen tetszik, a kaméleon menti a történetet, tetszik, hogy vörös az ég, és a zászló vörös színe is ugyanaz, ez egy jó kép, tetszik már, de első ránézésre nem tetszett.
dinnyefejűek a politikusok.
A festmény egyébként a Nagy Imre temetésről készült 1989-es fotók alapján készülhetett, amelyeken Orbán Viktor saját bevallása szerint is szerepel.
Orbán a Blikk fotósa előtt mutatta meg lányának, Ráchelnek, hol is beszélt akkor.
Atlasz Gábor Nemzeti Színházát is saját forrásból nyugodtan lehet rajzolgatni, nem igazán tetszik, inkább tűnik épületre festett képnek, mint vászonképnek.
Gobbi Hildával, Latinovits Zoltánnal és Bessenyei Ferenccel, Sinkovitscsal.
Korényi János: Lovasroham (2006. október 23.) c. képe nekem nagyon tetszik, a kitüntető kéz is jobb felül, csak kicsit nagyon giccses.
ezt tényleg érdemes idézni:
Úgy tűnt, ez személyes kedvence Kerényinek, már csak azért is, mert szerinte ez „egy beszélő kép”, amiben különösen mókás, hogy a jobb felső sarokban ott van a rendőri vezetőket kitüntető „Demszky Gábor bal keze”.
A kép alkotója azt mondta, „tisztában van vele, hogy ez egy ambivalens dolog, de olyan példátlan, hogy nem tudott ellenállni”. Féltve a hírnevét, négy napig gondolkodott az állami megrendelésen. Korényi János hozzátette, ő maga nem volt ott 2006 október 23-án, de később volt tüntetni, aminek következményeként tanúként ki is hallgatták egy perben. Egy barátját gyanúsították meg, hogy rátámadt a rendőrökre. Hogy jobban megértsük a képet, a mester a lelkünkre kötötte, idézzük pontosan az alkotás mellé kerülő szöveget, ugyanis szerinte „azért degenerált a világ, mert a szót, az igét kiforgatják”.
„A hatalom eredendően szakrális szimbólum. Késélen táncol mindenki, aki gyakorolja. A legkisebb ballépéstől démoni dimenziókba hullhat alá. E kép, intő jel a mindenkori hatalmasoknak! 1992-óta Szent György a rendvédelmi erők hivatalos patrónusa. Hol volt 2006-ban?”
a sárkány a kordon mögött, az a Jobbik!:)
a szélsőségesek, vagy fideszes terminológiával: a provokátorok, pedig szerintem, akit le kellene győzni a lovagnak, ott van a díjat adó kéz körül.
a lovag, aki harcolhatna a jóért, nem a sárkányt szúrja le, hanem a királylányt, patrona hungariae-t, ahogy tetszik, vagy ahogy ezen a revizionista képen, ugyanaz a lány, akit patrónánk megvéd a kisantanttól, aki nyilvánvalóan a magyarságot szimbolizálja. és ezért kitüntetést kap, ha nem is a sárkánytól (ezt talán túlzás lenne lefesteni, mármint a díjat adó sárkánykezet), de nem is a jótól, az biztos.
mi ezzel a baj? nem a megszokott klisét hozza, kifordítja azt, de attól még szimbolikailag rendben van.
de sok igazság van a következő paródiában is:
Szkok Iván: Az új alkotmány képe... mintha egy kisiskolás rajzolta volna, botrány, nagyon pocsék, nagyon béna, ízléstelen, de abban jó, hogy egyszerűen illik a fidesz-kormányhoz
frissítés: ez sincs még kész, minek hozzák akkor nyilvánosságra addig?!
A megrendelő egy dolgot firtatott igazán. Azt, hogy a képen szereplő Szent István leszúrja-e a „művet” vagy csak ráhelyezi kardja hegyét. A festményt azért még visszaszállították Szkok Ivánhoz, hogy dolgozzon rajta még egy kicsit.
frissítés 2: de kész volt az alkotó szerint, csak a Kerényiék látták, hogy egészen csapnivaló, ezért megy még egy kört, hátha
tényleg elég béna a kard, komolyan mondom, mint egy kisiskolás, hogy tartja már a kezében?! ÉS A PENGÉT FOGJA BASSZUS! :) mi van nem tudta megrajzolni úgy, hogy emberi kinézete legyen? :) szintén gyerekkorom rajzaiból indulok ki :)
ahogy az emberek általában fogják a kardokat? nem kommunista kicsit ez a szkok iván? azok ennyire tehetségesek a művészetben.
tehát: Szkok Iván: Új festmény alkotmány születik:
jobb, mint az előző verzió, de még mindig a pengét fogja, nem igazán érthető miért állítja bele a kardot
itt mit kell nézni?
Szentgyörgyi József: A vörös iszap, nem rossz, de elég halovány teljesítmény, lehetne sokkal jobb, én komolyabb vörös iszapot képzeltem volna, mint valami "Vértengert" a zöld fű között, hogy lássuk a szokatlanságot, a kontrasztot amiről Kerényi beszélt. nem jött össze ez sem, nem sikerült megragadni az eseményt, olyan mintha égnének a házak, nem látunk semmi szokatlant, semmi drámait a képen csak azért drámai, mert tudjuk miről szól, mi a címe, pedig a jó kép a tartalommal adja a drámát, nem a témaválasztással, tehát ha harminc év múlva ránét valaki a képre, a történetet nem ismeri, de érezze a helyzet komolyságát.
itt ilyet nem érzünk, nem érzünk semmi, kicsit festegetett összevissza a művész úrnak kinevezett izé, belevagdosva fotókat az internetről, aszt jó' van. 1, 6 M.
nem komolyabb teljesítmény
Kocsis Imre: Forradalom és szabadságharc (1956) c. képe (?) ugye csak egy vicc???
mivel csinálta? technokollal beragasztotta a kivágott lapokat ez a szerencsétlen kutya? aki ezért a kezdetlegességért ad 1,6 millió forintot, az nem normális!!, enyhén korrupciógyanús
A Forradalom és szabadságharc kora című Kocsis Imre képről pedig megtudhattuk tőle, hogy még nincs teljesen kész. A Kádár kora című pedig még készül, ezért nem is nézhettük meg.
nem vicc: vázlat, csak a forrás ezt kész képként közli, minek mutatnak be félkész képeket? Kádár kora félkész, nem is mutatják be! én meg kinézem a kortárs művészekből, hogy ilyet alkotnak, úgyhogy bocsi Imre, lehet ez még jó kép, minden esély megvan rá, hogy a 15 képből legyen 3-4 jó kép. megéri valakinek biztos.
pályáztatni kellett volna mindet, és csak a legjobbakat megvenni.
én vmi ilyesmit képzelnék el 56-ról, maradandóbb alkotást:
"De mi kerül ezen a fotelon…
A "neves és kevésbé ismert" kortárs magyar művészektől rendelt festmények fotóival ellátogattunk néhány jól menő budapesti galériába. Szinte azonnal érezték mindenhol, hogy ezek a képek nem családi örökségként kerültek hozzánk. De nem ezért nem vették volna meg tőlünk. Egyetlen becsüs sem akart ujjat húzni a kormányzattal, így név nélkül nyilatkoztak. Pedig volt olyan kép, amiről elismeréssel szóltak. Nem volt kérdés, hogy Gyémánt László Holocaust című munkája megéri a pénzét. Mint ahogyan Incze Mózes Horthy Miklós kora című alkotása is elkelne egy hazai aukción. Azonban mind a négy budapesti galéria szakértője behunyta a szemét, amikor Somogyi Győző vidám huszárcsatáját mutattuk. A Nemzeti Színházat feldolgozó alkotásnál pedig volt, aki megjegyezte, hogy majd 30 éves pályafutása alatt ő bizony ilyet még nem látott. Nem is akarta senki beárazni az alkotást.
Szentgyörgyi József A vörös iszapját azonban egybehangzóan modern alkotásnak gondolták becsüseink. De csak 5-700 ezer forintot adnának érte. Nem úgy, mint a Nagy Imre újratemetése című alkotásért. A szakértők szerint a festményen nem a kaméleon a legnagyobb baj. De így is megér vagy félmilliót az alkotás. László Dániel, Rákosi Mátyás kora című képét azonban teljesen más ok miatt nem akarta senki sem felbecsülni. A szakértők szerint ez a vászon több mint furcsa. Mind a két felső sarkában megfigyelhető egy érdekes redő, ami a hozzáértők szerint azt mutatja, hogy ezt a vásznat egyszer már kifeszítették egy nagyobb rámára, azaz úgy tűnik, használt. Ez nem vet jó fényt az alkotóra. Próbáltuk csomagban is eladni a képeket. A négy galériából háromban kapásból nemet mondtak. A maradék egyben azonban a tulajdonossal való konzultáció után 8-10 millió forint közötti összeget ajánlottak érte. Arra a kérdésünkre, hogy akkor menyiért adnák tovább nemzeti kincseinket, csak sejtelmesen mosolyogtak.
Utánunk egyébként L. Simon László (a kultúra nagymestere), az Országgyűlés Kulturális- és Sajtó Bizottságának fideszes elnöke érkezett tárlatlátogatásra."
és végre, elkészült a várt mű:
hát nem csodálatos?
Rényi Krisztina: Kádár János és kora
érdemes volt várni rá, de most komolyan, nem kéne elmegyógyintézetbe küldeni a festőt? semmi ízlés, semmi kifinomultság, semmi intelligencia. ilyenek minek fognak a kezükbe ecsetet? hol tanultak ezek, mi az hogy ezért pénzt ad ki bárki is? mi az, hogy bárki eltűri, hogy ilyenek létezhessenek, hogy egyáltalán teret kaphassanak az ún. művészetben?
még hátra van 1956, nagyon várom azt is
Utolsó írka