
Az eurózóna csúcson elfogadott javaslatok szerint a következőket kell teljesítenie Görögországnak ahhoz, hogy a jövőben is eurót használhassanak polgárai.
- ÁFA-emelés és az adóalap kibővítése.
- 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása, melybe a további görög privatizációs források kerülnek. Az összeg felét a bajba jutó görög bankok feltőkésítésére kell félretennie a görögöknek, a másik felét pedig fele-fele arányban adósságtörlesztésre és gazdaságélénkítésre kell fordítania Görögországnak – szól a tárgyalások egyik legneuralgikusabb pontjának feloldása.
- Nyugdíjreform és a nyugdíjkorhatár emelése.
- Az igazságügyi rendszer reformja. (?)
- A görög statisztikai hivatal függetlenségének biztosítása.
- Automatikus megszorításokra vonatkozó törvény elfogadása, arra az esetre, ha a görög költségvetés hiányba fordulna.
- Az uniós bankszanálási szabályok alkalmazása.
- Az ország áramellátó hálózatának privatizációja.
- Számos szolgáltató szektor szabályozásának egyszerűsítése, versenyképessé tétele.
Stiglitz: Európa támadása a görög demokrácia ellen
Szerző: Joseph E. Stiglitz, a Columbia University közgazdasági Nobel-díjas professzora, emellett korábban a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza, illetve a Gazdasági Tanácsadók Tanácsa (Council of Economic Advisers) elnökségi tagja volt, a görög népszavazás előtti írása
A trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) által öt éve Görögországra kényszerített program súlyos következményekkel járt, az ország GDP-je 25 százalékkal csökkent, a görög fiatalok munkanélküliségi aránya meghaladja a 60 százalékot.
Elképesztő, hogy a trojka nem vállalja a felelősségét ezekért, vagy, hogy nem ismeri el, mennyire rosszak voltak az előrejelzései és modelljei. Ami még inkább meglepő, hogy az európai vezetők sem tanultak a hibákból. A trojka még mindig azt követeli, hogy Görögország 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet érjen el 2018-ra.
A közgazdászok szerte a világban elismerték, hogy ez a célkitűzés büntetés, mivel annak teljesítése elkerülhetetlenül mély visszaesést okozná. Valójában, még ha a görög adósságot elképzelhetetlen mértékben át is strukturálják, akkor is súlyos válságban marad az ország, amennyiben a választópolgárok jóváhagyják a trojka elvárásait a hétvégi népszavazáson.
Kevés ország vitt véghez ahhoz hasonlót, mint amit Görögország ért el az elmúlt öt évben azzal, hogy a jelentős méretű elsődleges hiányát többletté alakította át. Bár ez az emberek jelentős szenvedésével járt, a görög kormány legutóbbi javaslata jelentősen próbált megfelelni a hitelezők követeléseinek.
Világosan kell látnunk azt, hogy a Görögországnak megítélt, jelentős összegű hitel szinte egyáltalán nem jutott el az országhoz. Azt valójában a magánhitelezők, köztük német és francia bankok kifizetésére fordították. Bár Görögország csak morzsákat kapott, azonban nagy árat fizetett az utóbbi országok bankrendszerének védelméért. Az IMF-nek és a többi "hivatalos” hitelezőnek nincs is szüksége arra a pénzre, amelyet követelnek. A business-as-usual forgatókönyv szerint a visszakapott pénzt nagy valószínűséggel ismét kihiteleznék Görögországnak.
Az egész ügy azonban nem a pénzről szól. Valójában az történik, hogy a különböző határidőkkel arra próbálják rákényszeríteni Görögországot, hogy adja be a derekát, és fogadja el az elfogadhatatlant, nemcsak a megszorító politikát, hanem más büntető intézkedéseket is.

KáKánBéKa

"Nem veheted el!" - egy az, hogy nehogy már a bevándolró döntse el, hogy mit tehet és mit nem... 



Utolsó írka