Mivel a többség leszavazta, Magyarország lett az Európai Unió volt kommunista országai közül az utolsó, ahol a kommunizmus ügynökeinek aktáiról szóló vitát az országgyűlés még mindig nem rendezte le.

Az összes képviselő leadott szavazatát itt nézheti meg.

 Wittner: Undorított a Schmitt elleni hajsza

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője egyike volt azoknak, akik nem szavazták meg a parlamentben Schmitt Pál lemondását. Wittner döntését indokolva úgy fogalmazott, „nem vagyok hajlandó beállni az üvöltő falkába”, és elmondta, felháborodott a „fiatalok” cinikus bekiabálásain. A képviselőnő Schmitt emberi és sportolói teljesítményét méltatta: véleménye szerint a volt köztársasági elnök emberséges karakterét nem befolyásolja a kirobbant botrány, ő pedig ez alapján ítélkezik.

Ha jól tudom a kommunista múlt feltárására is nemmel tetszett szavazni. Ennyit magáról. Hát nem akarja megtudni kik ítélték halálra? Vagy talán III\III-as elítélt volt és a rabtársairól jelentett?

nem véletlen az, hogy bevitték őt is és a csoportját is, őt halálraítélték.
aztán a csoportját kivégezték őt meg elengedték.

így lett a foglalkozása: "56-os halálraítélt".
no comment.

 Ő a fidesz látszat-antikomcsizmusának a primadonnája. De persze nála is pattogzik már a nemzeti máz, és előtűnik egy meggyőződéses marxista ávósügynök.

Saját magát denunciálja azzal, hogy egy hazugot véd, és nem szavazza meg az ügynöktörvényt.
Egy 56-os hőstől azt várja az ember, hogy le kíván számolni az átkos múlttal, nem védelmezi azt.

egy LMP-s törvényjavaslatot én se szavaznééék meg!

nem, valóban nem. miért is nekik kell ezt benyújtani? ezért kellett volna még rég, már az első orbán-kormány alatt benyújtani a törvényjavaslatot! de "akkor nem voltak olyan erősek" a kisfiúk, most 2/3-nál mi akadálya lenne, egyből siffer után benyújtani egy sajátot?

de nyugi, a fidesz-apologéták kedvéért benyújtanak sajátot - kenedi jános szövegezi majd meg birkák

 most mondta a Kossuth rádióban egy 56-os rab: minden cellában volt egy besúgó.

bibó cellájában ki volt a besúgó? gönc cellájában ki volt a besúgó? mécs imre cellájában ki volt a besúgó? wittner cellájában ki volt a besúgó?

Mécs Imre (Budapest, 1933. szeptember 4.) magyar villamosmérnök, politikus. Az 1956-os forradalomban előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, ezt követően villamosmérnökként dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az ebből kialakuló Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja. 1990 és 2010 között (két kisebb megszakítással) országgyűlési képviselő (1990–2006 SZDSZ, 2006–2010 MSZP).

wiki

 Wittner Mária (Budapest, 1937. június 9.) politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
A 2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot.

wiki

Megvédte a Fidesz a kommunizmus ügynökeit

Schmitt Pál doktor

Günter Grass irodalmi Nobel-díjas német író a világbéke veszélyeztetésével vádolta meg Izraelt egy versben, amely szerdán jelent meg, és széles körben bírálatokat váltott ki.

Az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című versében Grass kifejtette: Iránban "egyetlen egy atombomba létét" sem sikerült bizonyítani, Izrael "nukleáris potenciálja" viszont egyre nagyobb, és ugyan nem titokban gyarapodik, de ellenőrizetlenül. A zsidó állam így veszélyezteti az "egyébként is törékeny világbékét", amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy "holnap már késő lesz".

nagyít: jobb egér, kép megjelenítése, nagyít

 de bizony ő idézte! :) itt

Végre egy ember aki örömmel végzi a munkáját és nem unottan, fásultan, kényszerű beletörődéssel!
Egyre ritkább az ilyen. A napi kenyérharcban sokan rezignálttá, a létbizonytalanság miatt pszichotikussá válnak. Ezen túlmenően nemcsak a saját szórakoztatása a cél, hanem mosolyt varázsol szinte minden utas arcára! Hozzájárul ezzel, hogy az ő napjuk is egy kicsit jobb lesz!
Ki akarják rúgni!!!!! Miért? Mert eltér a nagy szürke masszától... Mert jót akar..
Nem kirúgni, hanem jutalmazni kellene!
Nem változott semmi nemcsak a politikában, de a szemléletben sem az eltelt 23 évben.
Aki egyéniség, aki hozzátesz valamit a teljesítményhez, az eltér a nagy szürke irányítható masszától.
Az meg külön minősíti a BKV vezetését, hogy a média hatására nem rúdják ki.
Gratulálok.

Novák Elődöt többre tartom, mint az egész fidesz frakciót.

Boldog altorjai báró Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott püspök


Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915-ben Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében, – többedmagával – kieszközölte a túszok szabadonbocsátását. 1941-ben 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben. (1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma.) Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvét hétfőn hajnali 1 órakor, belehalt sérüléseibe. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.