
"A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert (?) a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna."
Pozsgay Imre: "Nem voltam kommunista 80-ban sem"
2009:
- Hogyan jutott el az MSZMP-ből a mai Fideszbe?
Pozsgay: "Nem én mentem át a Fideszbe, hanem a Fidesz jött át hozzám. Én ugyanaz a nemzeti érdekeket képviselő, balközép beállítottságú ember vagyok, aki nem talált ehhez pártot."
A 2010-es országgyűlési választás után Orbán Viktor többek között Pozsgayt is felkérte az Magyarország alaptörvényének kidolgozására, amely szabályozza Magyarország jogrendjét.
2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója egyetemi tanári beosztásban, 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott, amit Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben
2016.-ban kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Balog Zoltán kultuszminiszter, Lezsák Sándor író, politikus és Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság volt elnöke búcsúzott tőle a ravatalnál. A temetésen megjelent többek között Áder János köztársasági elnök.
"Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.
Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. (A résztvevők elsöprő, 86 százalékos többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksolt, de ennek nem volt semmilyen közjogi következménye.) A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott."
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ஜ۩۞۩ஜ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
De mi lenne, ha az orvosok választanának egy egészségügyi minisztert is, (aki egész minisztériumát összeállítja), nemcsak az Orvosi Kamarában szavaznának, vagy a tanárok választanák az oktatási minisztert? Az orvosi kamaránál látszik, hogy hiába kaptak jelentős fizetésemelést, az orvosok többségét nem lehet megvenni, és fontos számukra a betegek érdeke, a választásokon ugyanúgy megválaszthatják a miniszterelnököt, csak pár szakmai minisztert nem az elnök jelölne ki a kormányában. A köztársasági elnököt is nyilván megválaszthatják közvetlenül (eltérő időközben mint a pártválasztásokon a kormányfőt).
És az milyen lenne, ha a rendőrök választanák meg demokratikusan a soros belügyminisztert? Vagy a rendőri vezetők többségét a szakma választaná, és kisebbségét a kormány, már előrébb lehetnénk. És pl a jogászok és jogász köztisztviselők választanák meg a mindenkori igazságügyi minisztert, meg a főügyészt? Így az esetleges korrupt kormányoktól függetlenebb lehetne a hatalmi ágak összessége - mindenkor. Szakmai szervezeknél miért számítson a politikai ideológia? A törvények nagyrészét ugyanúgy hozhatja az országgyűlés. És a legfontosabb ágazatot: a gazdaságot is ugyanúgy a kormány irányítja és alakítja.

KáKánBéKa







kattintva nagyítható, jobb klikkel meg még nagyobbra
Utolsó írka