Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító. Kornissal tán nem kedvelik egymást.

Aki többet akar tudni, az majd megnézni a wikipédián.

A már unalomig ismételt Spiró-vers (és aztán annak erősen "szubjektív" elemzése):

 

Spiró György: Jönnek

Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,

füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,

csönd van. Senki se pisszen. Alantról

kevéske hűlt költő csontujja int.

Ó, ha gyilkolni szabadna újra,

csámcsogva, hersegve szívnák a vért -

miért is? ki tudja. Trianonért? -

mered pár utcanév pici csontujja.

Ez olyan klima: itt folyton beborul,

ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,

hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,

és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,

hogy bebizonyitsuk:

nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

 

1984.

Értelmezzük a verset, úgy ahogy még soha nem elemezték, ami soha nem a hazaszeretet verse, majd a Trianonnál kitérek rá.

És sajnos azt kell mondjam, nem rossz vers a Jönnek minőségileg, ugyanis bennmaradt a fejembe (ez lehet azért is van, mert sokat foglalkoztam vele), de nem is jó.

Csakhát: Magyarellenes, ami miatt egy normális országban Spirónak emigrálni kellene, hiszen Amerikában, fejlettebb szellemű országokban annyian bojkottálnák a műveit, hogy nem lenne rá fizetőképes kereslet, de itt...

Természetesen Spiró is kommunista (ősökkel rendelkezik, akárcsak Babarczyés a többi MSZP-, SZDSZ-szavazó besúgó, író, öreg költő):"olyan vagy hát, mint az apád?, mondta méltatlankodva. Nem mondta, hogy kommunista, de ezt gondolta"

"Spiró György: Jönnek

Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,"

 Mélymagyarok: 1984. Még sehol nem voltak nácik, ezt azért jó ha tudjátok, viszont volt népi-urbánus vita, értsd nemzetiek és "kozmopoliták", jobb-bal, vagy népi bal és mai bal, de mindenképpen a népiek képviselték a jobboldalt akkoriban. Bizony az idegenszívűek nem kerülhettek a jobboldalra elméletileg sem akkor, sem ma sem.

A legfontosabb kérdés: Spiró a mélymagyarokat kire érti? Ha ma írná lehet, hogy a nácikra, "az Árpád' csőcselékre", de könyörgöm 1984-ben? Biztosan a népi írókra, népi, nemzeti emberekre értette, ez száz. („megint”). tehát nem baj, hogyha magunkra vesszük.

De ha ma írná, akkor is bele lehetne kötni, hiszen, mit akar egy mélymagyar? Az országa felvirágoztatását, és - mint az SZDSZ-holdudvarából táplálkozó - Spiró már bizonyított.

Tehát miért is beszélne a nácikról, a szélsőségesekről, "magyarkodókról", üresen köpködő, haszontalan nemzetiekről?

Már a neve is mondja: mélymagyar, aki mélyen átéli magyarságát.

Mélymagyar szót bbjnick is ídézi Németh László 1939-es cikkéből. Kizárt, hogy Spiró irodalomtörténészként ne ismerné a "mélymagyar" szó jelentését. (Ugyanitt Ady versel való összehasonlítás, de erről majd én is írok lentebb.)

A magyar irodalmat két típusban, a "mélymagyar" és a "hígmagyar" magatartásban ábrázolja, az előbbiben a kárhozó, lemaradó, de igazi nemzeti értéket teremtő alkotók tragikus sorsát látja; az utóbbiban a kevésbé magyar, de érvényesülő, felszínen maradó írót mintázza meg.

 A mélymagyar szót Németh László használta először. Spiró a mélymagyar fogalmát, ami a vérségileg is összetartozó magyarságot takarja nevetségessé teszi.

"füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,"

 Fűzfapoéta, igen, Petőfi is az lenne ma Spiró szerint, hiszen valószínű, hogy ma minden patriótaköltőre próbálják rányomni a „fűzfapoéta” bélyeget. Hogy a mélymagyar a nácikra értendő, azt mintha csak ma mondanák már csak azért, hogy „tisztára mossuk Spiró elvtársat” jeligével kozmetikázunk egy kicsit (ahogy tán Horn Gyulának is kellett egy jó pont, valami határmegnyitás, amihez állítólag őneki semmilyen köze nem volt, de valahogy nem mutatott jól az életrajzában, hogy ugyan részt vett az 56-os magyar szabadságharcban és forradalomban; csak éppen a másik oldalon. Fegyvert fogott saját népe ellen a megszálló hatalom oldalán (!) . Mi ez ha nem hazaárulás. Dehát tudjuk Bánó András szerint Göncz beszédén a füttyögők nem az 56-os forradalmárok voltak, hanem a fasiszta csőcselék - hát ilyenek ők). A lényeg: ha szóbahozzunk Spirót a balodalon az ösztönös LEAVE SPIRO ALONE! szintű reakciót kapjuk,  már sajnos egyes "jólszituált" jobboldaliak is kezdik értelmét vesztetten, hiszterolibként kiabálni a feljebb lévő mondatot. (Vagy jobboldaliaknak tűnő emberek, ezt csak halkan mondom, lehet olyanok ők, mint Debreczeni József, Szombathy Pál, Optium Intézet, volt amikor Horn Gyulát is jobboldalinak kiáltották ki.)

Emellett, azt mondják a Jönnek nácikról szól. És ki ma a náci? A Jobbik  szavazók (de előtte, vagy még most is) a Fidesz és a szavazói is a "náci (ill: náczi) eszméket hirdették".

Annak idején még Csoórit az 1960-as években, amikor még azt se tudta mi és ki az a zsidó, mi az az antiszemitizmus, amikor még Orbán Ottót támogatta, Konrád pedig jó barátja volt, azért vádolták meg antiszemitizmussal, meg náci eszmékkel, mert szerette Bartók népdalait, és dícsérte is őket nyilvánosan. Ezért ő előbb gomolygó-, majd gyakorló antiszemitának tituláltatott. (mellesleg Bartók népdalgyűjtését, egy zsidó, bizonyos Theodor W. Adorno, Bartók folklorizmusát sajnálatos eltévelyedésnek nevezte. A fasizmus előtti meghódolásnak (Csoóri írja róla ezt). Kedves ember.

Spiró vajon kiket tartott, ha tartott náciknak 1984-ben? Kettőt találgathatunk.

Ez van a wikin is: „Sok vitát váltott ki Spiró 1984-es, Jönnek címet viselő verse,^[1][2] melyben az akkoriban felszínre kerülő népies-urbánus vitában „szarból jövőknek”, „szemeteknek” nevezte ideológiai ellenfelei, a szélsőjobboldal egyes tagjait.”  Hűha, ha a wiki ezt írja, akkor biztos tényleg a szélsőjobboldaliaknak írta, vagy a zsidózó konzervatívokra, vagy a holokauszt-revizionista nemzetiekre, vagy egyszerűen csak: minden jobboldalira, minden hazaszerető emberre, minden patriótára, minden "magyarkodóra", minden magyar érzésű emberre, midnen turbómagyarra, aki egy kicsit is érdeklődik a valódi magyar kultúra iránt. (Mellesleg a wiki-író a népszabis linknek jobban hisz, mikor lenácizza a mélymagyarokat, mint a Nemzetesnek, de azért berakta linknek a kis cseles. Még melleslegesebben: ezek mindig miattunk szégyenkeznek, ez valami divat (komment) lehet).

Spiró szerint a mélymagyarok a „szarból” jönnek. (Ez a sor biztos tetszett Kornis Mihálynak, Esterházynak, Kertésznek mikor elolvasta.) „A mélymagyarok rendkívül rossz ízléssel rendelkeznek, hiszen olyan dolgokért rajonganak, mint a tehetségtelenül verselgető alkalmi költő, aki viszont olyan maradi dolgokért van oda, mint a hazaszeretet” gondolhatná György.

"csönd van. Senki se pisszen. Alantról

kevéske hűlt költő csontujja int.

Ó, ha gyilkolni szabadna újra,

csámcsogva, hersegve szívnák a vért -"

Bizony, a jobboldal a halálbüntetést még inkább szorgalmazza, a hazaárulást is jobban bünteti ;) Nagy részük katonásabb, fegyelmezettebb, nem tolerálják a devianciát, ilyenek ők. Nem tolerálják az enyhe büntetéseket, sem azt, ha valaki származása miatt enyhébb büntetést kap. Mert ez rasszizmus, ugye.

"miért is? ki tudja. Trianonért? -"

És itt van a Trianon. "miért is? ki tudja." Spiró nem érzi át a Trianon feletti fájdalmat, ő ezzel a sorral bebizonyítja, hogy idegenszívű, nem érzi át a nemzettudatot, kérdezzétek csak meg tőle! Egyértelműen elhatárolódik azoktól, akik fájdalmat éreznek az 1920-as, és az 1947-es területelcsatolások miatt. Nem tudja mi az, ha valaki szereti a hazáját, és önként csatába megy érte, ő ilyen, és ebben - már elnézést - de szerepet kaphat a származása, a zs-sztereotípia.

De ami a lényeg: nem érti miért dúltkeblűek, miért mérgesek ők, miért akarnak vért. Ez egyértelműen kiderül a versből. "Trianon már a múlt. Trianon már a történelem". Az persze nem számít, hogy Izrael kétezer év után alakult újjá; a trianoni nyolcvan év az urbánusok szerint már történelem, tudjuk. (újjá egy nagy fenét, de ezt Kösztler jobban tudja.)

És most nem „mindent vissza” szlogenekről van szó, az egész történelmi terület visszaköveteléséről, hanem értelmes párbeszédről, az egészséges nemzettudatról és egyelőre autonómiákról.

"mered pár utcanév pici csontujja.

Ez olyan klima: itt folyton beborul,

ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,

hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,

és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,

hogy bebizonyitsuk:

nemcsak a szemetek tudnak magyarul."

"Akinek fáj Trianon, az a magyar" - mondja a költő. Aki magyarul beszél, még nem biztos, hogy magyar érdekeket is képvisel, de természetesen még magyar állampolgársággal rendelkezik az illető (vagy kettős), és még tudhat magyarul is (szinte csak ők „tudnak” magyarul).

"Dehiszen ő csak korhol, mint Ady, aki annyiszor korholta az országot és a népet, ráadásul dekadens és polgárpukkasztó életvitele is volt, ő már nem támogatható? " - kérdezik a liberalistának csomagolt nácik.

Ady Endre biztosan ősmagyaros volt. Ha a bordélyházba nem a Tv stábjával jár, és nem erről híres a vározsban, akkor még elmegy, hogy ne tiltsák a műveit.
Ő inkább ösztönzően korholta a magyarokat, Ugaron, Nekünk Mohács kell. és Istenes versei is voltak, hinni akart Istenben élete vége felé, kint is volt a Biblia az ágy melletti szekrényén. Szerintem ő sohase írta volna le azt, hogy "Máriát megrakják", ahogy leirja a többszörösen díjazott Petri György. Emelett Ady "mi"-ben beszél, "mi vagyunk cigány-népek", míg Spiró "ők"-ben. "Ők jönnek a szarból". Ez utóbbi, azért azt hiszem, sakk-matt érv.

Ady, ha megéri, úgy hiszem lehetséges, hogy kommunista lett volna egy jó darabig, annyira várta a változásokat, ld: A tűz csiholója című  vers, amiben igazán szembetűnik a változások iránti vágy, amit akkor csak a kommunista eszme adhatott volna meg neki, ez egy igazi forradalmi vers az istenit neki!

Aztán később ahogy (állítólag) József Attila is kiábrándult a kommunizmusból (ezt mondta a magyartanárom, bár én nem találtam olyan című versét, hogy "Kiábrándultam a kommunizmusból", csak olyat hogy "Komunizmus I" és "-II", illetve (azt hiszem) Hatvany második feleségével úgy becézgették József Attillát, hogy "itt jön a Marxésengelsz"), Ady is ugyanezt tette volna. József Attila megírta a Nem, nem soha c. revizionista versét, amit ma sokan tévelyedésnek írnak le (mint Bartók népdalgyűjtését, igen), de szerintem a magyarságtudata, a hazaszeretete jelenkezik benne, és tán (ha tán) ezért is hagyta ott az idegenszívű kommunizmust József Attila.

Ady Endre:

Én nem vagyok magyar?

Ős Napkelet olyannak álmodta,
Amilyen én vagyok:
Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek,
Kegyetlennek, de ki elvérzik
Egy gondolaton.
Ős Napkelet ilyennek álmodta:
Merésznek, újnak,
Nemes, örök-nagy gyermeknek,
Nap-lelkűnek, szomjasnak, búsítónak,
Nyugtalan vitéznek.
Egy szerencsétlen, igaz isten
Fájdalmas, megpróbált remekének,
Nap fiának, magyarnak.
(S az álmosaknak, piszkosaknak,
Korcsoknak és cifrálkodóknak,
Félig-élőknek, habzó szájúaknak,
Magyarkodóknak, köd-evőknek,
Svábokból jött magyaroknak
Én nem vagyok magyar?)

Tehát ősmagyar volt, nem keresztény erkölcsű és gondolkodású, a kor konzervatívjai, kiknél a kereszténység (keresztény, érted zsid... spiró?) különösen fontos volt, bizony joggal kérdőjelezték meg magyarságát, a kuplerájba járó ("Korcsoknak és cifrálkodóknak"), esténkén lerészegedő Adynak ("S az álmosaknak, piszkosaknak" stb, tehát hogy is érti ezeket a sorokat Ady? ha pont őrá jellemző???), aki véleményem szerint lehetséges, hogy kezdetben támogatta volna a kommunizmust is (és a kezdetbeni támogatás pont elég a hazaáruláshoz, hiszen a patkányforradalom győzelmét és a lenin-fiúk vérengzését segítette volna. A kor konzervatívjai, bizony jogal kérdőjelezték meg az ő magyarságtudatát, és nem értették az ősmagyarságát, hiszen ők már ezer éve keresztények!

(ne felejtsük el, tán részben ezért is szerették Adyt a zsidó Ignotusék, mert a konzervatívokat idegesítette, bár ez egy nag yadag roszindulat lehet bennem, vagy tán tapasztalat.)

 Mit mond Csoóri naplójában erről? 1990:

...azt a hitet erősítették bennem: van politikai üdvösség Magyaroszágon is! Végre azt éreztem, hogy radikális barátaink elhiszik: a nemzet megújuló eszméje nem a zsidóság s nem is a zsidó származású magyarok ellen szerveződő gondolat, hanem határozott ellenállás az ellehetetlenült szovjet birodalom- és a kádári pártállammal szemben.

Olyannyira megszilárdult bennem ez az érzés, hogy Spiró György magyarokat gyalázó versén épphogycsak néhány percig elszomorodtam. Düh vagy gyűlölet? Még csak az előszelük se érintett meg. A vers megírását mélylélektani elszólásnak, illetve költői balesetnek tartottam.

Akkor hát mi volt mégis a közvetlen kiváltó oka annak, hogy a néhány nappal ezelőtti jegyzetet, ha szorongva is, de megírtam? Hasonló mélylélektani kisiklás, mint Spiróé? Vagy valami más?

Spiró tipikusan a sztereotípiát erősíti. Az idegenszívűséget, a nemzet fogalmának meg nem értését. Gondoltam már arra is, hogy a tudatalattijukban irigykednek a hazafira, mert soha nem élhetik át azt az érzést ezek az idegenszívűek, amit átél a patrióta: A Haza olyan erősségű szeretetét, ahogy a gyermek szereti az anyját. Teljes átlényegülés a nemzettel, országgal és annak történelmével.

Persze ők nincsenek tisztában az irigységgel (ha lappangó irigykedésről beszélünk, amit kétlek). Frusztráltságukban minden olyan ellen fordulnak, amit a nemzeti ember kedvel: kereszténység, vallás, nemzeti jelképek. Ahogyan ezt teszi Eörsi Mátyás, Petri György, Tóta W. Árpád, Paizs Miklós, Kornis Mihály és még hosszasan lehetne sorolni.

Egy pletyka:

"Amúgy privát kulturális emlékezetem egyik korai epizódja volt, amikor Spiró György és Kornis Mihály (akkor mindketten a Katona József Szinház munkatársai - kb. 1991-et írunk) egymást zsidózva és köpködve egymásnak estek a szinház aulájában. A konfliktus (egyik) oka Spiró sokszor irritálóan nyegle és gyakran bántóan arrogáns hozzáállása a zsidó és keresztény identitásokhoz.'

Félreértés ne essék (mert vannak, akik könnyen félreértik): nem az a baj Spiróval, hogy zsidó, hanem az, hogy teljesen, szellemiségében hazaáruló, idegenszívű és erre még büszke is.

 „A 2009-es magyar irodalmi érettségin választható feladat volt érvelés írása egy vele készült interjú részlete mellett vagy ellen. A szövegben Spiró a magyar irodalmi klasszikusok (például Jókai) nyelvezetének modernizálását, tehát átírását javasolta, annak érdekében, hogy a mai diákok megértsék azokat.”

Én emlékszem az Aranyember olvasásakor azt a negyven idegen szót kiszótáraztam, amit nem értettem, és nem haltam bele. Ellenben azokat az idegen szavakat, amik szerepelnek a Jókai regényben a mai írok a  mai napig használják.

A könnyebb érthetőségre több más mai író is áhítozhatna a saját művében, hiszen sok diák azért nem fog egy Esterházyba bele, mert azokat a sznob körmondatokat se nem érti, se nem bírja a gyomra. Ajánlani tudnám, hogy mihelyst végez Esterházy egy regényével, azonnal adja be az újonnan alapult Holdudvar Átíró Bt.-nek, hogy azok minél előbb képesek legyenek a  piacra dobni azt és így minél előbb a tülekedő olvasók kezükbe kaparintani tudhassák a Nagy Művet.

Aki meg nem érti, miért hőbörögnek egyesek, hogy érettségi tétel lett attól meg kérdezem: egy anyagyilkos is lehetne érettségi tétel?
Na ugye hogy nem, nálunk mélyen nemzeti érzelmű magyaroknál az anyagyilkossággal egyenlő az (intellektuális) hazaárulás. Ha nem túlzok.

Spiró György: A Fogság c műve konkrétan kereszténygyűlölő, bár ettől még lehet remekmű (nem valószínű, hogy az).

„Ez a feltámadott Felkent, ez nem jó ötlet. Ebben csak eszelősök hihetnek, a gyöngék, az éretlenek, az eleve vesztésre születtek, azok pedig nem erősek.” (p. 714)

„Azok a tébolyultak egyszer ki fogják találni, hogy a Felkent, akiben hisznek, voltaképpen a Teremtő fia.” (p. 735.)

„Zseniális ötlet, hogy valaki, egy ember feltámadt, és arra kell várni, hogy ismét megjelenjen. Az sem akármilyen ötlet, hogy nem számít, ki zsidó, ki nem az, bárki lehet kiválasztott, csak ezt az egyet, a feltámadást fogadja el... Nem kell hozzá tudni semmit, sem írni, sem olvasni, sem előírásokat betartani és mindenkiből pap lesz, mindenki szent, aki hisz a Feltámadottban, és örök életet nyer ezáltal!... Még szertartások sincsenek! Esznek, őt dicsérik, együtt vannak, és ezzel meg van oldva a magány, meg van oldva a halhatatlanság... Nincs még egy ennyire együgyű vallás a piacon! Őrült háború lesz ebből a zsidóságon belül, ez lesz az igazi zsidó háború, és ki fog szabadulni a zsidóságból ez a téboly, a vesztesek tébolya, és győzni fog, mert mindig a vesztesek vannak többen... Ha Spartacusnak ilyen vallása lett volna!... Csak azzal lesz gondjuk, hogy nem jön, nem akar jönni, és ők türelmetlenkednek, ez fogja szétzilálni őket...
— Meg fogják oldani — vélte Uri. Mindent meg fognak oldani, csak a hit maradjon. Ezentúl mindenről már csak hazudni fognak.
— Eddig is hazudtak.
— De nem ilyen erősen...” (p. 763.)

(Tölgy idézetei)

És érdemes Jézus alakjának leírására gondolni a könyvben (Jézus köpcös, kopaszodó, civakodó, hisztis mitugrász), melynek üzenete: "ne akarj okos, bölcs, művelt, egyáltalán, bárhogyan is jobb lenni, úgyis a szarban végzed". Szó szerint.

Természetesen, lehet könyvet írni, és A műben szereplő emberek szájába adni, hogy a kereszténység rossz (meg ha minden keresztény a könyvben rossz, értsd: film, amiben minden zsidó rossz: egyiket betiltják, másikat az egekig emelik, az furcsa.), de ha ez filoszemitizmussal és magyarellenességgel párosul, akkor ez több mint gyanús. Ez nem olyan kétes dolog, mint Gróf Balázs képregénye Jézusról, amiben lehet azt mondani, hogy "ez nem is Jézus, heló, ez csak egy film!". Spirónál nem kérdés a kereszténygyűlőlet, eddigi munkássága erre enged következtetni.

Tudjuk kik állnak a Pesti Est mögött. Gróf Balázsnak is jobban kellene ügyelnie (milyen rendes vagyok), tekintettel a származására, munkaadójára és zenei ill. politikai ízlésére, a Hétköznapi Csalódások nevű kommunista zenekarra gondolok, és elkötelezett "baloldaliságára", egy kis anarchiával díszítve (?), csak akkor tudnám miért kéri ki magának az anarchista, hogy a "fasiszta csőcselék" feltúrja az utcát 2006-ban. Ja hogy azért mert "fasiszta". Plusz nagypénteken. Pont nagypénteken?
ez hasonló mintha a sátoros ünnepeken, vagy a hanukán vetítenénk le a Jud Süsst (vagy annak paródiáját). Meghát nem is kéne Szentségtörés c. kiálításon részt vennie Grófunknak...
 

Csoóri 1991-es esszéjében írta, akkor tucatszámra léptek ki emiatt az Írószövetségből:

"Élnek, miért is ne élnének sokan az országban, akik unják az örök magyar sirámot: Mohácsot, Nagymajtényt, Világost, Trianont és még ezer másféle csapást. Lehet is unni őket – ettől persze még nem tűnnek el a megoldhatatlan gondjaink közül. Különös, de addig, amíg a magyarsághoz természetes módon nem lehetett idomulni – akár beleolvadással, akár szellemi azonosulással –, ezek az öröklött magyar nyavalyák nem zavarták, nem idegesítették – legalábbis érzékelhetően nem – például a századok óta velünk élő svábokat, cipszereket, sőt még a kiegyezés után betelepült zsidóságot sem. Adyt Hatvanyk, Révészek, Jászik, Ignotusok állják körül, s képességeik szerint osztozkodnak is gondjaiban. Azt hiszem, talán Ady ideje az az utolsó pillanat, amikor a nemzet kérdései, a magyarság kérdései még átélhető egzisztenciális és történelmi problémaként lobbanhattak föl a zsidóságban. A zsidóság például nemcsak a nyelvet, a nyelvben megülepedett fájdalmakat is megtanulta. A Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a Vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszűnt. Természetesen mindig voltak és lesznek Szerb Antalok, Radnótik, Sárközi Györgyök, Vas Istvánok, Harag Györgyök, Orbán Ottók, Konrád Györgyök, Faludy Györgyök és Zala Tamások, de ahogy manapság egyre határozottabban érződik, fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak az országban: a szabadelvű magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag „asszimilálni” a magyarságot. Ehhez olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet eddig még nem ácsolhatott soha.

Ha volna új Ady Endrénk, Bartókunk, Németh Lászlónk, Bibó Istvánunk, Illyésünk, ez a kihívás még tán kapóra is jöhetne: hadd versenyezzenek kitűnő erők egymással a századok óta húzódó magyar bajok orvoslásában. Ilyen föladat közben a kimért, távolságtartó tekintet legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a sorssal bűnös viszonyt folytató Ady keserű, dacos, parádézó, érzelmes odaadása „fajtájának”. De hát se Adynk, se Németh Lászlónk, se Bibónk. Ráadásul mérvadó szellemi életünk sincs, amely megfelelő közeget vagy hátteret biztosíthatna a versengésnek. Egyedül csak a politika küzdőtere létezik, ahol a dolgok logikája szerint ütésre ütés a válasz, rágalmazásra rágalmazás. Antiszemitizmus és nacionalizmus? Ezek is inkább egy fölületesen megírt politikai színdarab főszereplői s nem a lelkeké, illetve nem a valóságos helyzeté. Fegyveres csapatok helyett nagy habverőkkel fölszerelt különítmények járnak a közéletben s fölhaboztatnak mindent, ami segít eltakarni a megoldandó kérdéseket."

Ahogy Alfőmérnök mondja, szerinte lehetne ez is érettségi tétel, nem muszáj egyetérteni vele, lehet ellene is érvelni. (Mit is mondott Móricz Zsigmond a zsidókérdésről és a numerus claususról? Valami nagyon hasonlót, amit Csoóri írt).

Ahogy gyenge most az állam, az állami identitás, úgy akarnak a kisebbségek saját identitást határozni meg maguknak, nagyon sok konkrét történetet hallunk arról, hogy egyes cigányok nem magyarnak tekintik magukat, hanem cigánynak, és a magyarokra, mint "parasztokra" tekintenek. Olaszliszkán is az kiabálták a cigányok: "Öljétek meg a magyart!", egyes zsidó identitású embereknél is ugyanez műkődik. Amerikában, ahol erős a nemzeti identitás, ez nem lenne lehetséges, mindenkinek amerikainak kell lennie, a fő identitáshoz kell elsősorban idomulnia, a nemzeti zászlót kell szeretnie, de ez Magyarországon lehetetlen, a gyenge, mihaszna, hazaáruló politikai vezetőkkel (akik nem közgazdasági szinten hazaárulók, hanem kézzelfogható módon, gondolok ismért az MSZP-re és Horn Gyulára).

Spiró ostanában új trianont vizionál (nem elég, hogy a régit se tudja felfogni)(illetve ide még egyéb cenzúrázott véleményt is írtam, csak ugye kicenzúráztam):

Magyar-roma polgárháborút vízionál Spiró

Egy képzeletbeli közeljövőbe kalauzolja el az olvasókat Spiró György új regénye: a Feleségverseny Magyarországán király uralkodik, akinek valóságshow keretében keresnek hitvest, és kitör a magyar-roma polgárháború is, amelynek következményeként létrejön a független Romanisztán.

A tv2-ön futó Bárdos András (khm) interjúban, 2009. jún 10.-én éjjel Spiró györgy volt a vendég. Elmondta, hogy ő különösen jól ismeri a magyarok szomszédait, beszéli is a nyelvüket, ezért is tanulta meg a nyelvüket, hogy még jobban ismerje a szomszédokat (hűha), elmondta, hogy ők, a kisantant országai a mai napig akarják Magyarország fennmaradó területeit megszerezni, tehát ha a "szélsőjobboldal" akar határmódósítást, akkor csak mégjobban megszívjuk, és még kisebb lesz az ország, ő ezt tudja, hisz különösen jól ismeri a kisantant országait. (nem győzte ezt kihangsúlyozni.)

Elmondta a spiró, hogy Magyarországnak a véleménye ugyanaz kell hogy legyen, mint a körülöttünk lévő országoknak, különösen fontos ez, hiszen ha nem egyezik a véleményünk velük, akkor még egy trianon következhet be, hisz ő tudja (tudják Őnök is, ugye?): beszéli a nyelvüket.

(fekete bőrkabátban ült be a stúdióba, mint egy Szálasi vagy ÁVH-s pribék, inkább utóbbira akart hasonlítani, a példaképeire (?).)

Hasonlítsuk össze Spiró szavait Eörsi Mátyás, szdszes izé szavaival:

"A dunaszerdahelyi stadionban nem csak a rendőrattakot volt rettenetes látni. Rettenetes volt látni azt a rengeteg provokatív, ostoba, a történelem szemétdombjára való szurkolói plakátot is, amelyek hol gyalázták a szlovákságot, hol kétségbe vonták állami létüket. Szégyelljük magunkat azért, hogy magyar szurkolók megsértették a vendéglátókat. Sajnos, számos honfitársunk felelőtlen, érzéketlen magatartásával sérti a szlovák nemzetet. Annyit kérek azoktól a honfitársaimtól, akik az autójukon az ún. Nagy-Magyarország térképével járják Európát, semmibe véve szomszédaink létét is, gondolják végig:vajon ők hogyan éreznének, ha az osztrák autósok az Osztrák Monarchia Magyarországot is magában foglaló térképével provokálnák Magyarország lakosait?meg kell érteniük minden tisztességes békeszerető szlovákot.Abszurd, h magyar nácik II. világháborús egyenruhában masíroznak. Megértjük a szlovákok döbbenetét és aggodalmát. Higgyék el, ezek a nácik Magyarország számára a legkínosabbak,.. Ezt követeli tőlünk a szabadság, a demokrácia szeretete, és mások tisztelete, megbecsülése.
Higgyék el nekem, a magyarok lojális, hűséges polgárai Szlovákiának
Világosan ki kell mondani, hogy aki ma Magyarországon Nagy-Magyarországról fantáziál, az vagy őrült, vagy hétpróbás gazember, vagy mind a kettő egyszerre. A nacionalizmus túllépett az elviselhetőség határán. Magyarországon is, Szlovákiában is.
Trianont megelőző Nagy Magyarország még igazságtalanabb volt, olyan, mintha egy osztrák a Habsburg birodalmat tartanák igazságosnak. Képzelje el, miként érezne, ha osztrák autósok olyan matricával jönnének Magyarországra, amely a Habsburg birodalom térképét ábrázolja, amelyben Magyarország nem is létező ország. Nyilván fel lenne háborodva, és egyetértenék a felháborodásával. Ezután már csak arra van szükség, hogy értsük meg a normális szlovákok és románok felháborodását, Nézze meg, Ausztria, amely többet vesztett az I. világháború után, mint Magyarország, elfogadta ezt a státuszt, ennek is következményeképpen ma Európa legjobban élő országa. A trianoni határokat senki sem fogja megváltoztatni. vajon nem lenne-e bölcsebb, ha ezt tudomásul véve, tovább dolgoznánk azért, hogy a határok inkább elveszítsék maradék jelentőségüket, és figyelmünket a múlt helyett a jövőre fordítanánk?"

jó pár fontos "részletet" nem vesz egyébként figyelembe: pl a trianoni területeket igazságtalanul csatolták el tőlünk, ezt még Ormos Mária is így mondja, Ausztria meg sokkal többet veszített a háború után? igen? ez új. eörsi teljesen hülye. (mellesleg én örülnék neki ha ma az osztrákok parancsolnának a magyarnak, a féreg posztkomunista magyar állampolgárságú, de idegenszívű politikusaink helyett. legalább az életszínvonal jobb lenne)

Mi a közös spiróban és eörsiben? azon kívül, hogy mindakettő szemüveges?

na de ne foglalkozzunk ilyenekkel, nézzük, spirónak milyen sok csillogó díjjai vannak, számoljuk meg, legyünk büszkék rá, hisz ő az ország egyik legjobb írójjaaa:

Spiró díjai:

    * 1982 – József Attila-díj

    * 1987 – a Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért)

    * 1990 – Erzsébet-díj

    * 1993 – Déry Tibor-díj

    * 1994 – Madách Imre-díj

    * 1997 – Szép Ernő-jutalom

    * 1998 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj

    * 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért)

    * 2004 – Pro Urbe Budapest

    * 2004 – Szép Ernő-díj

    * 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért)

    * 2004 – a Kritikusok díja (a Koccanásért)

    * 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért

    * 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért

    * 2006 – Kossuth-díj

    * 2009 – Visegrádi Díj

Mostanság ilyen versekkel mulatják egyébként az időt a Nemzeti Színházban:

Havasi Attila

A hűtőben van sör, süti
A jó hűtő faszán hűti.
Ha éhezel, szomjúhozol
vigyázz, milyen döntést hozol,
s gondolkodj jól el afelől:
mi lesz vacsira: süti? sör?
Okos legyél, inkább habozz,
hamar döntést ne hozz, ne hozz!
Ha fejben megvan a kajád,
nyisd ki a géped ajtaját,
sok rést ne hagyj, úgy cselekedj,
mert a gonosz hő belemegy.
A hűtőben van sör, süti,
a jó hűtő faszán hűti,
ha véle jól bánsz. Ez tüti.

Kukorelly Endre

Bicikli! Kurva nagy veszély
Tisztára mint az élet!
Nem sok benne a kéj, s az is sekély...
.. na fuck!

Spiró György: Fogadalom

Döntöttem. Minden ellenérv hiába.
A garázsból a kerékpáromat
felhozom, akármi legyek!
A hálóból a dolgozószobába
többé nem busszal, nem is villamossal,
De bringával megyek!

Varró Dániel: Buszon

A buszvezetők mind mogorvák
Odacsukják az utasok orrát,
Ahogy az orrok ellilulnak,
A buszvezetők felvidulnak.

(A buszvezetők mind mogorvák
Odacsukják az utas orrát

egyébként így jobb lenne, mert a mgh szám ugyanannyi, és jobban kijön a ritmus, de hát nem akarok beleszólni egy kossuth-díjas, köztársaság ezüstérdemnagykeresztes költő munkásságába....)

Bár én szerintem - és sokak szerint is - Stephen King sokkal tehetségesebb nála.

Megértjük. E műsor 19:00-kor látható volt az RTL klubbon. Ma már a káromkodások sem a régiek.

„Amúgy soha senki nem kérdezte meg, minek is tartom magam, nem tartom-e magamat történetesen mély-magyarnak… Ugyanis annak tartom” (Amíg játszol, 59. old.), valamint: „Engem enyhén szólva nem mély-magyar íróként tartanak számon ebben az országban, noha lenne rá ok” (Amíg játszol, 125. old.).

Spiró nyilatkozhatja (ő akár azt is), hogy mélymagyarnak tartja magát, de ezen szerintem csak röhög magában, ahogy röhög a keresztény valláson, és a magyarokon, hát azt hiszi van értelmes ember, aki elhiszi ezt! Ezek után?

(Valaki azért ellenőrizze le tényleg benne vannak-e a fenti sorok a könyvben, én meg nem veszem.)

utólagos pótlás:

" Azt azonban kikérem magamnak, hogy Németh László "mélymagyar" kategóriájának hitvallójaként tűnjek fel. Nem kétlem Hellenbart Gyula jó szándékát, de ki kell jelentenem: kevés károsabb írás született Magyarországon az elmúlt száz évben, mint Németh László szerencsétlen műve, a Kisebbségben. Kivételezett szakkollégistaként az Eötvös Könyvtárban olvastam a hatvanas években ezt az akkoriban betiltott művet, és elborzadtam azon, hogy a szerző Arany Jánost mélymagyarnak, barátját, Petőfit hígmagyarnak, másokat - származási alapon - jöttmagyarnak minősített, a zsidókról nem szólván, mert azok, szerinte, soha nem válhatnak magyarrá. Magyarként borzadtam el ezen az íráson - nem liberális, nem konzervatív, nem baloldali és nem jobboldali magyarként, nem mélymagyarként, nem hígmagyarként, nem jöttmagyarként, nem is zsidóként, aki magyarrá Németh László szerint soha nem válhat, hanem közmagyarként, akinek akkor még nem vonták kétségbe a magyarságát lépten-nyomon, és aki még író sem volt akkoriban, csak igen szerette volna azzá képezni magát." Spiró György
http://www.es.hu/old/0212/agora.htm

hoppá, Spiró mintha összevissza beszélne, ő akkor most mélymagyanak hiszi magát, vagy nem? mondom én: gunyolódik (az Amíg játszolban; ha elfogadjuk, hogy tényleg benne van a fenti idézett mondat).

Németh László szavait meg Spiró szócsövén keresztül halljuk, ezt ne felejtsük el, ha jól emlékszem Németh francia mintára vette át a mélymagyar szót, és az sem biztos, hogy egyetértett vele, de ilyen magasabb szintű gondolkodást ne várjunk Spiró elvtárstól, attól, aki az 1. században játszódó könyvében arról ír, hogy: "a magány jelentős probléma a társadalomban".

 Spiró, a "magyargyűlölő kajmán".

Állítólag nemrég azt hazudozta összevissza spiró nemrég egy Friderikusz-interjúban, hogy verse nem a formálódó népnemzeti táborról szólt, hanem az MSZMP kebelén melengetett kisnyilas kígyókról, akikből később az egykori MDF "borzalmas tagsága" kibontakozott. Tehát már nem is csak simán a nácikról, ez egyre szebb lesz. (Csak nem utalgatunk Bíró Zoltánra? egy kis figyelmesség Nemezis ihletésére a féregtől?)

Most 2009-ben a Kossuth rádióban Spiró Fogság regényét olvassa fel ugyanaz a hang, aki az SZDSZ kampányának hangja is volt, véletlen?(Fodor Tamás az)

És nem tudom: lehet hogy már írtam:

Nem csupán az az érdekes hogy Spiró 20 éve megírta ezt a verset, hanem az is, hogy állnak hozzá a mai libberálisok, és baloldalak. Ahogy Petri Apokrifját is a mai napig az egekig dicsérik! Egy antiszemita verset! Ja nem, nem antiszemita: csupán keresztényellenes.