Churchill egy 1937-ben írt, és nagyobb nyilvánosságot csak most kapott írásában éles kritikával fejtette ki: "az antiszemitizmusról részben a zsidók tehetnek".
A cikket a Cambridge-i Egyetem történésze, Richard Toye fedezte fel az egyetem Churchill-gyűjteményében. A dokumentumokból kiderül, hogy a `Miként harcolhatnak a zsidók az üldöztetés ellen` című vitairatot Winston Churchill 1937-ben készítette el, és abban az akkor megerősödő antiszemita mozgalom történetét írta meg. A rövid összegzést azonban annak elkészülte után Sir Winston titkára nézte át, aki szerint azt `nem tanácsos` megjelentetni, így ezért elsüllyeszthették a többi irat között.
Churchill a szövegben a zsidógyűlölet kapcsán kifejtette, hogy
"könnyű lenne az egészet az üldözők gonoszságára kenni, ám ez nem felel meg a tényeknek. Ez olyan országokban is létezik, mint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, ahol a zsidók és más népek a törvény előtt egyenlőek, és ahol a zsidóság nem csak menedéket, hanem lehetőséget is kapott"
. Churchill szerint egy antiszemita-analízis során ezeket a tényeket is figyelembe kell venni, és erre legfőképp a zsidóknak kéne odafigyelni.
"Épp ezért tudtukon kívül ők érik el az üldözést - így részben ők felelnek azért az antagonizmusért (kibékíthetetlen ellentétért), amelytől szenvednek"
- áll a szövegben.
A cikk szerint
"A zsidók és nem zsidók közti kapcsolatok központi eleme az, hogy a zsidó 'más'. Máshogy néz ki. Máshogy gondolkodik. Más hagyománya és háttere van. Szembeszáll a beolvadással"
. Később azonban Churchill azt dicséri, hogy a zsidók
"szorgalmasak, higgadtak, törvénytisztelők",
így arra biztatja a briteket, hogy álljanak ki a faji üldözések ellen.
"Nem erény a gonosznak való hallgatag behódolás. A kegyetlenséggel és a rosszal való szembeszállás a férfi igazi ismertetője".
A vasárnapi Observer aztán már arról is beszámolt, hogy a pamfletről szombat este éjszakába nyúló vitát rendeztek a Cambridge-i Egyetemen. Az ott felszólaló Sir Martin Gilbert történész, az egyik leghíresebb Churchill-szakértő szerint egyáltalán nem valószínű, hogy Sir Winston írta volna a jegyzetet. Sokkal valószínűbb, hogy azt az egyik bértollnoka, Adam Marshall Diston készítette el Churchill vázlataiból. Így szerinte egyrészt rögtön érthető lenne az antiszemita vonal, hiszen Diston Oswald Mosley, a híres brit fasiszta politikus támogatója volt, másrészt pedig lehetséges, hogy ezért éppen pont Churchill nem engedélyezte a cikk megjelentetését.
Toye azonban arról beszélt a vasárnapi brit lapoknak, hogy ez igenis Churchill véleménye lehetett, ő ugyanis többször is elég ellentmondásosan nyilatkozott a zsidókról. Geoffrey Alderman brit történész szerint pedig bár a dokumentumot már egy ideje ismerték, az továbbra sem alakítja át Churchillről alkotott képünket, csupán árnyalja azt.
itt van egy másik:
1920. február 8-án egy fiatal brit író ezt írta az Illustrated Sunday Herald-ban:
“Nem lehet eltúlozni a nemzetközi és nagyrészt ateista zsidók szerepét a bolsevizmus kialakításában és az oroszországi forradalomban.”
Ezt Winston Churchill írta. Noha később eladta lelkét sokkal többért, mint harminc ezüstpénzért, igaz marad, amit írt a szovjet kommunizmus eredetéről. Churchill kifejezte azt a döntő meglátást, hogy a zsidó kommunisták bűnei, amelyeket németek és oroszok ellen követtek el, bosszúvágyat ébresztenek az áldozatokban:
“A szovjet intézményekben a zsidó többség még meglepőbb. A terrorrendszerének túlnyomó, ha nem tényleg a teljességét zsidók képezték, a különbizottságok az ellenforradalom leverésére zsidókból, némely esetekben zsidó nőkből álltak.
Ugyanez az ördögi zsidó többség volt jelen Kun Béla rövid terrorrendszerének idején. Ugyanez volt a helyzet Németországban (különösen Bajorországban), amikor ez az őrület ideiglenesen uralkodni tudott a legyőzött német népen.” [A Churchill idézet vége]
CHURCHILL, WINSTON, 20. századbeli brit politikus. 1920-ban írt egy hosszú újságcikket az akkori bolsevik kisajátitásokról (rablásokról) . Miután az úgynevezett orosz 'nemzeti zsidókat' dicsérte, ezt mondta: "A zsidó törekvések ennek a területének kiáltó ellentéteként emelkednek ki a nemzetközi zsidók intrikái. Ennek a baljós szövetségnek a támogatói többnyire olyan emberek, akik olyan országok boldogtalan népességéből emelkednek ki, ahol a zsidókat fajuk miatt üldözik. Legtöbbjük, ha nem mindegyikük elhagyta apái vallását és szellemileg elszakadt minden lelki reménytől a másvilágra nézve. A Spartacus-Weishaupt napoktól Marx Károlyig, és tovább Trotzkijig, (Oroszország), Kun Béláig (Magyar ország), Rosa Luxemburg (Németország), Emma Goldman (Egyesült Államok), ez a világot átfogó összeesküvés a civilizáció ledöntéséért, a társadalom újjáalakításáért a megállított fejlődés, az irígy rosszindulat és a lehetetlen egyenlőség alapján állandóan nő. Ahogy Mrs. Webster, a modern írónő kitűnően megmutatta, ez az irányzat a francia forradalom tragédiájában is határozottan felismerhető. Ez volt minden bomlasztó mozgalom fő forrása a 19. század folyamán. Most pedig ezeknek a különleges személyiségeknek Európa nagyvárosainak alvilágából és Amerika megragadta az orosz népet hajánál és gyakorlatilag annak a hatalmas birodalomnak az vitathatatlan urai lettek. Nincs szükség arra, hogy eltúlozzuk ezeknek a nemzetközi és többnyire ateista zsidóknak a bolsevizmus kiagyalásában és az orosz forradalom keresztülvitelében játszott szerepét. Az biztosan hatalmas; biztosan túltesz minden máson.Lenin kivételével (sic) [úgy tudom egyik nagyszülője zsidó volt Leninnek is] a vezető alakok mind zsidók. Mi több, az alapvető sugalmazás és a hajtóerő a zsidó vezetőktől jön. A szovjet intézményekben a zsidó dominancia még megdöbbentőbb. A legfontosabb, ha nem a teljes szervezete annak a terrorrendszernek, amely különleges csoportokkal az ellenforradalom megakadályozását tüzte ki céljául, kizárólag zsidók, némely esetben zsidónők kezében vannak. Ugyanez az ördögi vezető szerepet játszották a zsidók Magyarországon Kun Béla terrorrendszere alatt. Ugyanez volt Németországban (különösen Bajorországban) megfigyelhető, ameddig a német nép ideiglenes levertsége ennek az őrültségnek teret adott. Noha minden említett országban akadnak nemzsidók is, akik ugyanolyan rosszak, mint a legrosszabb zsidó forradalmárok, a zsidók szerepe a népességben elfoglalt számuk arányában elképesztő.
(Cionizmus és bolsevizmus, a harc a zsidók lelkéért, ILLUSTRATED SUNDAY HERALD, London, 1920 február 8-án).
Utolsó írka