Miért ne jelenhetne meg az állam a piacon mint szereplő?
Kezdek egy szemléltető példával.
Az OTP Bank 2008 első 9 hónapjában 298,3 milliárd adózott nyereséget ért el, de a válsággal sújtott 2009-es évben sem nagyon úszhatja meg 150 milliárd alatt.
Úgy alles zusammen a bankszektor hatalmasat tarol, hatalmasat tarolt. Mi kell egy bankhoz? Pénz és szaktudás, semmi ördöngősség.
Ugyan miért ne léphetne be az állam is szereplőként erre a területre? Miért ne juthatna az államnak is (helyesbítek, nekünk!) egy szelet a hatalmas tortából?
A pénz adott a szaktudás pedig beszerezhető. Ha az állam belépne erre a területre, több opció közül is választhatna, a mikor mit diktál a szükség elvén. Most épp azt diktálná, hogy lépjen be és szabályozzon, máskor, hogy profitot szerezzen. Most mondhatná, hogy Anyátokat 10% a jelzálog hitelezés kamata én odaadom a polgáraimnak 6%-ért! Még igy is keresek rajta, ráadásul meglódítom a stagnáló ingatlanpiacot, amivel munkahelyeket teremtek, azaz adóbevételt növelek és kiadást csökkentek. Ráadásul ezzel jelzem a többi szereplőnek, hogy a további talpon maradás, etikus profitképzést követel. Bajlódjon Üzbegisztán az etikai kódex nyűgeivel, én okosabban csinálom.
Ha pedig a piaci szereplőknek ez már sok és elkezdenek elszállingózni (és a szociális körülmények is optimálisak) akkor lazítok a gyeplőn. Ráállok a profitra, magasabb kamatra adok kölcsönt és alacsonyabb kamatot fizetek a betétek után. A piaci szereplők megmaradnak én pedig növelem a bevételem, azaz növelem az államkasszába áramló pénzt, amit tetszés szerint felhasználhatok pl. gazdaságösztönzésre, szociális kiadásokra.
A bankszektor csupán egyetlen példa. Szinte minden területen ugyanilyen hatékony lehetne az állam szerepvállalása ha...
Ha szigorú keretrendszerben kénytelen működni.
Itt-ott feldobtam ebből az ötletből néhány szösszenetet. Zömmel a következő reakciók születtek: Feltaláltam a kommunizmust, ugyanúgy lerabolják az állami vállalatot, mint a többi meglévőt, nem lesz hatékony / kicsinálja a piacot
Az ötlet célja nem a piac kiiktatása, hanem a piac korlátlan uralmának korlátok közé terelése ÉS a bevételek növelése, amit tetszés szerint lehet felhasználni. Cél hogy a profitot lefölöző szereplők mellett az állam is megjelenjen. A kommunizmus kizárta a piacot és elbukott. A neoliberális piacgazdaság kizárta az államot és ideje belátni, hogy elbukott. Kell hogy legyen középút amit talán erre érdemes keresni.
Marad még egy sarkalatos kérdéskör: Épp úgy lerabolják, mint a többit, veszteséges lesz, mint a többi, dilettáns lesz, mint a többi állami szereplő.
Tudtommal az SZRT. kivételével nem nagyon van nyereséget termelő állami vállalatunk. Leginkább azért mert mára csupán közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatok maradtak melyek működése nem a nyereségről szól sem itthon, sem máshol a világon. Ha nem csak a közfeladatok terepén jelenne meg az állam, épp úgy képes lenne profitot képezni, mint a piaci szereplők, ráadásul ha baj van az adott területen, képes hatékonyan beavatkozni.
Lerablás, dilettantizmus probléma: Vegytiszta és mindenki számára áttekinthető keretek között kell működtetni az állami cégeket. Szerintem most sem (csak) a dilettantizmustól betegek az állami vállalatok, hanem a szándék hiányától. A közérdek helyett magánérdek érvényesül az állami cégeknél (is) így az állami cégek javai (köztulajon) magánérdekek játékszerévé válnak. A dilettantizmus pedig abból fakad, hogy politikai ráhatással állami cégekbe ejtőernyőznek a káderek akiknél nem a szakértelem, hanem a személy a fontos. Ha szigorú, de ésszerű keretrendszerben engednénk állami szereplőket a piacra, kifejezetten a bevétel növelése és a köz érdekében, ez a probléma kiküszöbölhető. Csak az általunk megálmodott szabályrendszeren múlik, hogy engedjük-e szerepelni az állami cégeket közbeszerzésen, vagy sem. Hogy kit engedünk állami cégben dolgozni és kit nem. Csak a szabályrendszeren múlik, hogy hogyan díjazzuk a hatékony működést (teljesítmény orientált szemlélet) és hogyan büntetjük a szándékos károkozást (keményen). Itt határozható meg, hogy mennyire engedjük beavatkozni az államot a piac folyamataiba.
Ezek már mind "hogyan" kérdések, melyek kidolgozhatóak.
Az én kérdésem a miért? Pontosabban miért ne? Miért ne jelenhetne meg az állam szereplőként a piacon?
Mivel nincsenek ilyen jellegű ismereteim, el tudom fogadni, ha hozzáértő emberek funkcionálisan mutatják meg, miért halott az ötlet, bár ennek ellent mondana számos ország hasonló tevékenysége.
De ha csak a szándék hiányzik, azon könnyű segíteni.
Mit gondoltok?
Az állam mint piaci szereplő
2009.12.15. 14:11 | kalandféreg | 12 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2009.12.18. 16:44:52
képzeljük csak el: az a profit a semmiből keletkezik, a régi keresztények és ma az arabok is tiltották, tiltják a kamatszedést. nem véletlenül.
az a pénz a semmiből jön , > semmi < munkával keletkezik.
kié legyen a profit? a gazdagé, aki még gazdagabb lesz, és vesz magának egy luxusyachtót és nyaralót az Adrián, vagy az Államé, tehát mindannyiunké, és utak, és kórházak épülnek belőle.
ki ne akarná ezt.
a "verseny-" és az "etikai " neoliberális szabályt el kell dobni. AZ ÁLLAM ERŐS!
erről akarok írni a Bankok Hilton c posztomban majd.
(azt hittem nem írsz már, ide, azt mondtad, azért fokoztalak le)
civilkontrol 2009.12.18. 17:53:53
A teljes államositással nem értek egyet, mert számtalan országban, többek közt nálunk is, kudarcot vallott ez a történet. A versennyel viszont kezdek én is hadilábon állni. Nem gazdasági szempontból, épp ellenkezőleg.
Lassan el kellene kezdenünk felfogni, hogy korlátaink vannak. Erőforrásban, élettérben. Erre pedig fittyet hány a növekedés orientált szemlélet amit tulképp kapitalizmusnak hivunk. Egyre inkább azt érzem, hogy a gázt padlóig nyomva robogunk a szakadék felé. A problémára szerintem nem válasz a szociális gazdaságpolitika, mert az is egyfajta fogyasztás alapú rendszer. De aggaszt, hogy ott, ahol a érdemi döntéseknek és felismeréseknek születnie kell, semmi visszhangja nincs ennek a TÉNYNEK. Lásd jelenlegi klimacsúcs :o(
Ez nyilván vadul hangzik, de meg vagyok róla győződve, hogy kinőttük a jelenlegi világberendezkedésünket (ami a társadalmi különbségeket figyelembe véve eleve kurva szarul működött!) és villámgyorsan elő kell állni valamivel, ami fenntartható. A veszély nem a dédunokáinkat fenyegeti, de talán még csak nem is a gyermekeinket.
És a legfélelmetesebb, hogy nem hogy nincs erről össztársadalmi vitakezdeményezés, de még magát a problémát is szőnyeg alá söprik a vezetők.
tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2009.12.18. 18:39:55
azért a barbár kommunistákat ne hasonlítsuk ehhez. teljesen máshogy kezelik az értelmes emberek az állami pénzt mint a barbárok.
bunko_jobbos 2009.12.19. 22:21:55
2. A kamathoz: ha Jézus születésekor betettél volna egy dollárt a bankba, mondjuk 2%-os kamatra, akkor az ma 1,02 a 2008-adikon lenne, azaz 185842439603856386 dollár, ami egy fizikus haverom szerint több, mint a világegyetem atomjainak a száma :-)))). Azaz kamat nem létezik, egy kitalált, mesterséges konstrukció, nyilván az emberek kifosztására. Aquinói Szent Tamás szerint a kamat nagyobb bűn, mint a házasságtörés, mert azt meg lehet bánni, de ha valaki eladósodott, akkor már soha sem tud a hiteltől szabadulni.
3. Nagyon sok területen jó lenne az állami vállalat. A kommunizmusban is jobbára tűrhetően működött, de a nagy hiba a vezetőkkel volt, akiket a szaros kommunisták válogattak ki. Na, ezért volt szar. Tudnék erről sokat írni, majd egyszer. Jó ez a blog, Szarházi Péterre kerestem rá, arra dobta a "gép".
bunko_jobbos 2009.12.19. 22:23:48
kalandféreg 2009.12.21. 20:34:42
Köszönjük az elismerést :o)
kalandféreg 2009.12.21. 20:36:58
Én ennyire nem látom sarkosan a helyzetet. Aki pénzt ad kölcsön az kockáztat és költségei is lesznek. A kamattal nincs bajom, de EZZEL a kamattal, ezzel a kontroll nélküli piacgazdasággal már nagyon is van.
És a legszebb, hogy mikor egy mondatban leírom a piacgazdaságot és a kontrollt, a legtöbben kommunistának néznek :o)
Utolsó írka