Megszűnik a pályakezdők kötelező beléptetése a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe - jelentette be Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést szabályozó törvénytervezet két héten belül a parlament elé kerül.

A miniszterelnöki megbízott elmondta: a magán-nyugdíjpénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért a kormánynak gyorsan lépnie kellett, hogy megvédje a pénztártagok befektetéseit, vagyonát. Hozzátette: az ő feladata, hogy megvizsgálja, "hová tűnt a pénztártagok pénze", ennek során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal. Minél előbb a polgárok elé szeretnék tárni a tényeket - válaszolta a vizsgálat lezárási idejét firtató kérdésre.

A vizsgálat egyebek mellett annak feltárását célozza, hogy miért olyan magas - közel 5 százalék - a működési költségszint, miközben az állami nyugdíjrendszer, amely nyugdíjakat is folyósít, 2 százalékos költséggel működik - mondta Selmeczi Gabriella. Ráadásul a magánpénztáraknál 0,8 százalékos - éves szinten 22 milliárd forint - vagyonkezelési díj elszámolására is lehetőség van, ami a működési költséggel együtt éves szinten 40 milliárd forint kiadást jelent. Ugyanakkor, ha rosszul gazdálkodnak a vagyonnal, annak semmiféle következménye nincs - tette hozzá.

"Rosszabbul senki se járhat"

Szeretnék azt is megtudni, hogy mi okozta a magán-nyugdíjpénztárak veszteségét - mondta -, ha ugyanis a vagyont állampapírokba fektették volna, magasabb lett volna a tényleges hozam. A vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az MSZP milyen érdekek alapján akarta tavaly a vagyonkezelők kezére játszani a nyugdíjpénztárakat - mondta -, tavaly ugyanis a parlament elé került egy olyan javaslat, amely a most a tagok tulajdonában lévő pénztárakat rt. formájában a vagyonkezelőknek játszotta volna át, ezt azonban sikerült megakadályozni - fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogyan írják majd később jóvá a felfüggesztett tagdíjakat (a pénztári tagdíjak a következő 14 hónapban nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek, ami összesen 420 milliárd - havi 30 milliárd - forintot érint), a miniszterelnöki megbízott nem adott konkrét választ. Elmondta: még dolgoznak ennek módján. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy alapelv lesz, rosszabbul senki nem járhat. Azért hozták az intézkedéseket, hogy megvédjék a pénztártagok befektetéseit, vagyonát - ismételte meg.

A kötelező magánpénztári tagság megszűnik, ha valaki ilyen típusú befektetésben gondolkodik, megteheti önként - mondta Selmeczi Gabriella, hozzátéve: sehol nem működik olyan modell, hogy a pénzt kötelezően átviszik valahová, de nem vállalnak rá semmiféle garanciát. Úgy vélekedett, a pénztárakban lévő pénz az állami nyugdíjrendszer része, csak át van irányítva valamilyen vagyongazdálkodási formába.

A kormány 2010-ben 60 milliárd forint, a jövő évben pedig 360 milliárd forintos bevételre számít a 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának átmeneti felfüggesztéséből - mondta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár.

Cséfalvay Zoltán a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános parlamenti vitájában, expozéjában kiemelte: a korábban tervezettnél magasabb bevételt teljes egészében az állami nyugdíjalapban helyezik el, amelyet kizárólag a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére használnak fel.

Cséfalvay Zoltán ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a javaslat abban is segít a kormánynak, hogy a lakosság életszínvonalának csökkentése, illetve a megszorító gazdaságpolitika káros következményei nélkül teljesítse az Európai Unió felé vállalt költségvetési hiánycélt.

Az államtitkár elmondta továbbá, hogy az Országgyűlés előtt álló javaslat egyelőre nem érinti a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását. Hozzátette: a kabinet egyértelmű szándéka, hogy visszaadja az embereknek a nyugdíjakról való választás szabadságát, vagyis biztosítsa az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést a biztos és kiszámítható nyugdíjra vágyóknak.

Cséfalvay Zoltán arra is kitért, hogy egyelőre nem értelmezhető a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak felfüggesztése miatti kompenzáció módszere, a rendszer szabályozatlan kifizetései miatt ugyanis a többpilléres nyugdíjrendszerben 2013-ban elsőként nyugdíjba vonulók még ma sem tudhatják pontosan, mekkora járandóságra számíthatnak. Az államtitkár ezzel egy időben azonban azt is leszögezte, hogy a kormány javaslata a jelenlegi nyugdíjasoknak és a járulékfizetőknek sem okoz kárt.

Az állam többé nem utal át pénzt a magánnyugdíjpénztárakba - mondta az RTL Híradójának adott keddi exkluzív interjújában a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: mihamarabb meg akarják teremteni az állami nyugdíjkasszába történő visszatérés feltételeit.

A magánnyugdíjpénztárakba utalt járulék felfüggesztéséről azt mondta Orbán Viktor, azoknak garantálják a kieső pénzt, akik visszalépnek az állami rendszerbe. "Akik maradnak a mostani, nyugdíjtőzsdés rendszerben, amit ők oda bevittek, az az övék, azzal saját belátásuk szerint rendelkeznek. Az állam azonban többet oda pénzt már nem fog átutalni."

A visszalépőket semmilyen kár nem érheti, ezt garantálja a kormány - hangsúlyozta a miniszterelnök. A kormányfő szerint az adórendszer átalakításával mindenki jól jár Mint mondta, még az idén megvalósulhat a visszalépés lehetősége. Korábban egyébként Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszteri megbízott bejelentette, hogy a pályakezdőknek nem lesz kötelező belépniük magánnyugdíjpénztárakba.

A kormányfő azt mondta, azon is dolgoznak, hogy a mostani rendszerrel ellentétben, az államnak befizetett nyugdíjjárulékot is mindenkinek a saját nevére szóló számlán kezeljék.

A következő 10-20 évben csak az állam tud biztosan nyugdíjat adni - indokolta a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztését. Orbán Viktor szerint a magánpénztárak nyugdíjtőzsdeként működtek, az emberek pedig azt hiszik, hogy a pénzük biztonságban van. A nyugdíjmegtakarításokat is kezelő alapok komoly károkat okoztak az elmúlt években, azért a kormányfő mindenkit visszalépésre bíztatott. A munkavállalók azonban maguk dönthetnek arról, hogy visszatérnek-e az állami nyugdíjkasszába.

"Mindenkinek jó lesz"

Az új adórendszer mindenkinek kedvez - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor a minimálbér adómentességének megszüntetése kapcsán azt mondta, hogy a jelenleg is tartó tárgyalások nyomán olyan mértékben emelik fel a minimálbért, hogy azzal lehetőleg az érintettek is jobban járjanak. Az adójóváírás kivezetését is úgy kívánják kompenzálni, hogy senki se legyen vesztes - tette hozzá a miniszterelnök.

Az új adórendszer tisztességes és világos lesz, az adóelkerülés lehetőségét pedig szinte a nullára csökkentik - mondta a kormányfő. A miniszterelnök példátlannak nevezte azt az új családtámogatási rendszert, amely hosszú távon is biztonságot nyújt a gyermekeket nevelő családoknak. Orbán Viktor ezen garanciákat később az alkotmányba is be kívánja építeni. A kormány még nem döntött arról, hogy a nagyon magas jövedelműek esetében a jövőben is járjon-e a családi pótlék.

A kormányfő nem számít arra, hogy a válságadó által sújtott szektorok továbbhárítják többletterheiket a lakosságra. Orbán Viktor emlékeztetett rá, hogy a bankadó bevezetését követően sem terhelték a pénzintézetek tovább ügyfeleiket. Az energiaszektorban áremelési moratórium van érvényben, míg a többi területen a piac maga szabályozza az árakat.

A kormányfő szerint azonban a versenyhivatalnak és a fogyasztóvédelmi hatóságoknak is több feladatuk lesz a közeli jövőben. A miniszterelnök a nagy áruházláncok beszállítóival is egyeztetetni fog, hogy őket se érhesse hátrány a válságadó miatt. A banki különadó és a válságadó is csak átmeneti, három évre szóló extraadó, amelynek kivezetéséhez javítani kell a gazdaság teljesítményét és munkahelyeket kell teremteni - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor megerősítette, hogy a következő években 4-6 százalékos gazdasági növekedésre és 10 év alatt 1 millió új munkahely megteremtésére van szükség. A gazdasági növekedés gerincét adó termelési szektorra ugyanakkor nem vetettek ki különadót - tette hozzá az RTL Híradónak adott exkluzív interjújában a kormányfő.