Veritas odium parit

─ Terentius

W. HUGHES, Ausztrália miniszterelnöke, Saturday Evening Post, 1919 június 19. "Ausztrália a Montefiorok tulajdona. Nincs egy aranymező vagy egy birka sem Tasmániától New South Wales-ig, amely ne fizetne nekik kemény sarcot. Ők az ötödik földrész igazi tulajdonosai. Mi van abban jó, hogy gazdag ország vagyunk, ha a gazdagság mind német zsidók kezében van?"

JÉZUS KRISZTUS a zsidókhoz tartott beszédéből Szt. János evangéliumában, VIII:44. "Olyanok vagytok mint apátok, az ördög, és ugyanolyan kéjsóvárak vagytok mint ő. Ő elejétől fogva gyilkos volt és nem ismerte el az igazságot, mert benne nincs igazság. Ha hazudott, a saját hazugságát mondta. Mert ő hazug és a hazugságok apja. Mire a zsidók azt válaszolták - " - ebből világos, hogy Jézus a zsidókhoz beszélt.

LUTHER MÁRTON prédikációja Eislebenben, pár nappal a halála előtt 1546 februárjában: " Emellett sok zsidó van az országban, akik sok kárt okoznak... Ismernetek kell a zsidók gyalázkodását és erőszakra való hajlamát a Megváltó nevében napról napra. Emiatt Uraim, a hatalom nevében ne tűrjék őket el, hanem utasítsák ki őket. Ők a mi nyilvános ellenségeink akik szakadatlanul gyalázzák Urunkat Jézus Krisztust, Szűz Máriát kurvának nevezik és szent fiát fattyúnak, és minket a fattyú és a torzszülött jelzővel illetnek. Ezért bánjatok keményen velük mivel mást sem tesznek, mint kínzó módon káromolják Urunkat, Jézus Krisztust, és megpróbálnak minket életünktől, egészségünktől, becsületünktől és javainktól megfosztani."

LUTHER MÁRTON, asztali beszéde, 43. oldal: " A zsidók olyan megátalkodottak, hogy semmire sem figyelnek. Esküdözéseik senkit sem győznek meg. Ők egy ártalmas faj, mindenkit kiuzsoráznak és kirabolnak. Ha egy herceg vagy előljáróság ezer forintot kap tőlük, 20 ezret csikarnak ki a fizetéskötelestől. Óvakodnunk kell tőlük."

BACON, FRANCIS, 16. századbeli brit író és politikus.Művében a New Atlantisban a következőt jegyezte meg a zsidókról: "Gyűlölik Krisztus nevét és titkos és velük született módon gyűlölik azt a népet, akik között élnek."

BENJAMIN FRANKLIN -nak ez a jóslata a CHIT CHAT AROUND THE TABLE DURING INTERMISSION = Csevegés az asztal körül szünetben a Philadelphiai alkotmányozó gyűlésen született 1787-ben. Egy South Carolinai képviselő, Cotesworth Pinckney jegyezte föl: "Teljesen egyetértek Washington tábornokkal abban, hogy védenünk kell ezt a fiatal nemzetet alattomos befolyásoktól és áthatolhatatlanságtól. A fenyegetés, uraim, a zsidók. Amelyik országban zsidók nagyobb számban betelepedtek, rontották a közerkölcsöt; lerontották a gazdasági élet tisztességét; különváltak és nem asszimilálódtak; gúnyolódtak és azzal próbálták meg aláásni az államot alapító keresztény vallást, hogy ellenezték annak tiltásait; államot hoztak létre az államon belül; ha ellenkezést éreztek, megpróbálták az illető államot gazdaságilag megfojtani mint Spanyolország és Portugália esetében. 1700 év óta siratják szomorú sorsukat, hogy elűzték őket hazájukból, amit ők Palesztínának neveznek. De uraim, ha most a világ odaadná az nekik, hirtelen találnának valami okot arra, hogy ne térjenek oda vissza. Miért? Mert ők vámpírok, és vámpírok nem élősködnek vámpírokon. Nem tudnak egymás között élni. Keresztények és más nem saját fajú népek szükségesek fennmaradásukhoz. Ha nem utasítjuk őket ki ebből az Egyesült Államokból az alkotmány alapján, akkor kevesebb mint 200 éven belül olyan nagy számban fognak ide csődülni, hogy az országot uralni fogják és elnyelni, megváltoztatva államformánkat, amelyért a mi, az amerikaiak vére folyt, amiért életünket és mindenünket odaadtuk és szabadságunkat kockáztattuk. Ha nem utasítjuk ki őket, akkor kevesebb mint 200 év múlva leszármazottaink a mezőn fognak dolgozni, hogy a nekik szükséges dolgokat megtermeljék, míg ők az intéző irodájában fogják a kezüket dörzsölni és a pénzt számolni. Óva intem önöket, uraim, ha nem utasítjuk ki örökre a zsidókat, utódaink átkozni fognak bennünket sírjainkban. A zsidók, uraim, ázsiaiak, mindegy hogy hol születtek és hány generáció óta jöttek el Ázsiából, sohasem lesznek mások. Gondolatviláguk más mint egy amerikaié és ez meg tíz generáció után sem lesz másképpen. Egy leopárd nem tudja a foltjait megváltoztatni. A zsidók egy fenyegetés ennek az országnak, ha bevándorlásukat megengedjük és nem utasítjuk ki őket ennek az alkotmánynak a szövegében."

WALTER CRICK, Brit gyáros, 1925 március 19-én a NORTHAMPTON DAILY ECHO- ban: "Zsidók a pénz segítségével tudnak rombolni. A zsidók nemzetköziek. Ebben az országban a hitelek ellenőrzése nem az angolok hanem a zsidók kezében van. Ez a legnagyobb veszély, amivel a Brit Birodalomnak valaha is szembe kellett néznie."

MIHAEL BAKUNYIN, 19, századbeli orosz forradalmár. "Marx zsidó és egy tömeg veszi körül, amely kicsi, többé kevésbé intelligens, áskálódó, fürge, spekuláló zsidókból áll, úgy, ahogy mindenütt vannak zsidók, kereskedelmi és bankügynökök, írók, politikusok, mindenfajta újságok riporterei, röviden irodalmi ügynökök úgy, ahogy gazdasági ügynökök is léteznek, egyik lábuk a bankban van, a másik a szocialista mozgalomban, a fenekük pedig a német sajtón ül. Minden újságon rajta tartják a kezüket, és elképzelheted, hogy milyen émelyítő az az irodalom, amit ez eredményez. Ez az egész zsidó világ , amely egy kizsákmányoló szektát képez, egy piócanépet, egy telhetetlen parazitát, maga Marx ösztönösen meghajol és nagy tiszteletet érez a Rotschildok iránt. Ez furcsának tűnhet. Mi a közös a kommunizmus és a magas gazdaság között? Hohó! A Marx féle kommunizmus erős állami központosítással van egybekötve és ahol ez van, ott van egy erős központi bank is, és ahol ez létezik, ott a parazita zsidó nép, amely a többiek munkájára spekulál, mindig meg fogja találni az anyagi erőforrásokat létezése fedezésére. Valójában ez a proletariátus számára egy barakkrendszer lenne, amelyben a dolgozók és a munka szoros kapcsolatban vannak összekötve, határoktól és politikai különbségektől függetlenül ez a zsidó világ ma már nagyrészben Marx és Rotschild rendelkezésére áll. Biztos vagyok benne, hogy másfelől Rotschildék is értékelik Marx érdemeit, és hogy másfelől asszonyok, akiket egyenruhás tömeggé degradálnak és akik dobok ritmusára kelnek, fekszenek le, élnek és dolgoznak; az uralkodás kiváltsága a tanult és képzett kezében lenne, ami mellett széles lehetőség marad a zsidók görbe üzleteinek, akiket a nemzetközi bankok spekulációjának hatalmas kiterjedése vonzani fog. (Polemique contre les Juifs). Ez a megdöbbentö jóslat különösen érdekes azok számára, akik a szovjet színteret és annak furcsa viszonyát a kapitalista beruházókkal - túlnyomó részben zsidók- a forradalom óta. Kezdve Olof Aschberggel, aki magát bolsevik bankárnak nevezi, aki Trotzkijhoz lapátolta azokat a nagy összegeket, amelyeket Európai és Amerikai beruházók szántak a forradalomnak, az 1970-es években Armand Hammerhez, akinek a specialitása a multimillió dolláros szerződések megkötése a most feltehetően 'antiszemita' komisszárokkal.

II. VILMOS NÉMET CSÁSZÁR "Egy zsidó nem lehet igaz hazafi. Ő valami más, olyan, mint egy káros rovar. Őt el kell különíteni, olyan helyen tartani, ahol nem csinálhat bajt - akár pogromok alkalmazásával, ha ez szükséges. A bolsevizmusért a zsidók felelősek Oroszországban és Németországban is. Én uralkodásom alatt túl elnéző voltam velük és ma keserűen bánom azokat a szívességeket, amelyeket prominens zsidó bankároknak tettem (CHICAGO TRIBUNE 1922 július 2-án).

MINDSZENTY BÍBOROS, magyar bíboros, a B'nai B'rith figyelőből 1949 január 28-án: "Magyarország bajcsinálói a zsidók. Demoralizálják országunkat és ők annak a forradalmi bandának a vezetői, akik az országot kínpadra vonják."

HENRY FORD (The Dearborn Independent, 1921 február 12-19) "A zsidók mindig is az üzletet irányították. ... A filmipart az USA-ban és Kanadában 100%-ig ők irányítják, erkölcsileg és gazdaságilag, a közvélemény zsidó manipulálói. "

RÓMAI KATOLIKUS PÁPÁK:

I. SZILVESZTER- Elítélte a zsidók keresztény-ellenes tevékenységét.

I. GERGELY (A nagy) Tiltakozott az ellen hogy zsidó rabszolgakereskedők keresztény rabszolgákat tömegesen körülmetéljenek. A zsidó rabszolgakereskedők nagymértékben monopolizálták a rabszolgakereskedelmet Európában és a közép-keleten és sokan azzal gyanúsították őket, hogy fehér lányokat szállítanak keleti és afrikai vevőknek.

VIII. GERGELY Megtiltotta, hogy zsidóknak keresztények felett uralkodjanak VI. Alfonzónak Kasztíliába írt levelében.

IX. GERGELY Elítélte a Talmudot, mert mindenféle hitványságot és istenkáromlást tartalmaz a keresztény tantételekkel szemben.

XIII. BENEDEK 1450-ben kiadott bullája a zsidókról ezt mondta: "A Talmudban levő eretnekségek, hiúságok és hibák miatt nem ismerhetik az igazságot."

III. GYULA Hebreos retinentes libros (1554) rendelete elrendelte, hogy a Talmudot 'mindenütt' égessék el és szigorú cenzúráját rendelte el a zsidó tömeggyilkos írásoknak- ezt a rendelkezést soha nem vonták vissza és a katolikusokra még ma is érvényes.

VI. PÁL. Cum nimis absurdim (1555) rögtön hivatalba lépése után életbe léptette, amely a zsidó uzsora hathatós elítélése. Egy törvényrendszert is magába foglal a zsidók hatalmának megzabolázására, amelynek alkalmazását minden közösségnek javasolja.

IV. PIUS: Elítélte a zsidók tömeggyilkos írásait. V. PIUS: Hebraeorum gens (1569) kiutasított minden zsidót a pápai államokból.

XIII. GERGELY Kinyilatkoztatta, hogy a zsidók folytatják a keresztények elleni szörnyű bűnök kiagyalását naponta növekvő arcátlansággal. VIII. KELEMEN Elítélte a zsidók tömeggyilkos írásait.

VIII. SÁNDOR Elítélte a zsidók tömeggyilkos írásait. XIV BENEDEK Quo Primum (1751) leleplezte a kereskedelem zsidó ellenőrzését és a keresztények szisztematikus kifosztását uzsorával. VII. PIUST a zsidó írók általában 'antiszemitának' nevezik.

XV. BENEDEK óva intett 1920-ban: "Az általános köztársaság hajnalától, mivel erre a legrosszabb elemek vágynak azért, mert ők rendetlenséget kívánnak" Ezt sok zsidó nehézményezi, mivel ők aktívan támogattak és irányítottak olyen terveket mint a Népszövetségé vagy az ENSZé. Gyakorlatilag minden pápa adott ki olyan írást az Index Expurgatorius szerint, amely a zsidók tömeggyilkos és keresztényellenes írásait elítélik a Trienti koncílium utasításai szerint.

ULYSSES GRANT, 19. századbeli amerikai tábornok és politikus. Amikor a 13-ik hadtestet vezette Oxford, Mississippiben, úgy felbőszült a zsidóktól, akik a csapatot követték megkísérelve, hogy a meghódított területre rátegyék a kezüket, hogy végül megpróbálta elűzni a zsidókat. "Egy idő óta azt hiszem, hogy minden éberség ellenére, amelyet az őrszemek tanúsítottak, a kincstár szabályait többnyire zsidók és más becstelen kereskedők megsértették. A Colombusi parancsnokokat utasítottam, hogy ne adjanak ki zsidóknak engedélyeket a Délre utazásra, és gyakran magam is kiutasítottam őket a területről, de ők ennek ellenére megjelennek szőnyeg-zsákukkal minden olyan tevékenység ellenére, amely arra irányul, hogy őket ebben megakadályozza. Úgy tűnik, hogy a zsidók egy kiváltságos osztály, akik bárhova utazhatnak. A folyó minden méterén kiköthetnek és így be fogják járni az egész országot. Ha nincs engedélyük pamutvásárlásra, akkor valaki más ügynökeként fognak tevékenykedni, aki egy katonai lerakatnál lesz a kincstár engedélyével hogy megvehesse a pamutot és kincstári jegyekkel fizet érte, amit a zsidó megvásárol egy előre megalkudott áron, arannyal fizetve. (C.P. Wolcotthoz, a háború segédtitkárához írt levelek, Washington, 1962, december 17.) 1. A zsidók mint osztály, mivel minden kereskedelmi szabályt megsértenek, amelyet a kincstár fölállított, és a kereskedelmi osztály szabályait sem tartják be, ezennel kizárjuk őket a kereskedelmi kamarából. 2. Ennek a parancsnak a megérkezése után 24 órán belül minden állomásparancsnok köteles ellenőrizni a fent nevezett osztályhoz tartozó emberek útlevelét és fel kell hogy szólítsa őket távozásra. Aki a felszólítás megkapása után nem távozik, azt őrizetbe kell venni és rabként kell elszállítani őket, kivéve, ha külön engedélyt tudnak felmutatni a főhadiszállásról. 3. Nem kaphatnak arra a célra tartózkodási engedélyt a főhadiszállások látogatására, hogy ott személyesen folyamodjanak kereskedési engedélyért. Grant. őrnagy rendelete alapján A.Rawlings, hadsegéd, 1862, december 17-én. A fenti kiűzési parancsot H.W.Halleck, vezérezredes, Washingtonban rögtön visszavonta. Nyilvánvalóan a kiűzött zsidók rögtön fajtestvéreikhez fordultak, akik nyomására tovább kellett őket tűrni az adott helyen.

 A Vérzsidó