Süveges Gergő - gyermek az autóban
A gyerekeket jobban szereti Isten?
Vajon kevésbé értékes egy felnőtt élete, mint egy gyereké? Mert ha igen, akkor efféle matricákat is kellene az autók hátuljára ragasztani: „Don’t care, only adults!” „Mindent bele, csak felnőttek ülnek bent.” „Bátorság! Felnőttek vagyunk!” Sőt: tulajdonképpen minden autóra, amelyen nincs gyerekre figyelmeztető matrica, odaképzelhető a felirat: „Fütyülj rá! Csak felnőttek!”
Sokszor megakad a szemem az autók hátulján virító matricákon: „Baby on board!” „Gyermek az autóban!” Vagyis: légy még óvatosabb, ki itt száguldozol mögöttem, mert gyermeket veszélyeztetsz.
Sokszor megütötte a fülem egy-egy tragikus hír kapcsán: „A robbantásban harmincan vesztették életüket, köztük öt gyermek is.” Vagyis: nem elég, hogy sokan meghaltak, a dolog még rettenetesebb, hiszen gyermekek is vannak közöttük.
A kérdés magától értetődik: talán többet ér egy gyerek élete, mint egy felnőtté? Vagy megfordítva: vajon kevésbé értékes egy felnőtt élete, mint egy gyereké? Mert ha igen, akkor efféle matricákat is kellene az autók hátuljára ragasztani: „Don’t care, only adults!” „Mindent bele, csak felnőttek ülnek bent.” „Bátorság! Felnőttek vagyunk!” Sőt: tulajdonképpen minden autóra, amelyen nincs gyerekre figyelmeztető matrica, odaképzelhető a felirat: „Fütyülj rá! Csak felnőttek!”
Ebben a világban persze a hírek is másképpen szólnak: „Hál’ istennek csupa felnőtt halt meg a terrortámadásban.”
Értem én, hogy csábító a lehetőség: kihasználni a gyermekek felé áradó szeretetet. Értem és érzem, hogy megrázó, ha gyermekek szenvedéséről, haláláról hallunk.
De ugye senki nem gondolja azt, hogy a gyerekeket jobban szereti az Isten, mint a felnőtteket?
Ugye senki nem gondolja, hogy az az Isten, aki minden embert különösen szeret, értéktelenebbnek gondolja a felnőtt, mint a gyermeki életeket? Nem azt mondom, hogy ne vigyázzunk a gyerekekre. Persze, hogy vigyázzunk rájuk. De mi lenne, ha megpróbálnánk vigyázni egymásra is?
Isten ugyanis mindnyájunkat személyre szabottan nagyon szeret. S kik vagyunk mi, hogy felülbíráljuk Őt?
Süveges Gergő
ez az ember beteg.
aki ilyenről gondolkodik az nem normális, aki így leírja ezt, annak baj van a fejében.
nem értem ez hogy jutott most az eszébe a napkeltésnek? nekem nagyon úgy tűnik h kapar csak, mutatni akarja hogy vallásos. de belül rohadt.
a gyermek ártatlan. persze, hogy tragikusabb egy gyermek halála, hiszen ő nem is élt igazán. aki azt hiszi, h az adults only, mindent bele szöveg szellemes, az ízléstelen , kulturálatlan senkiházi
ebből pl az is kiderül, ha süveges elvtárs sorban áll kenyérért, egy darab van már csak és egy gyerek áll előtte a sorban, félrelöki és kész
nem rossz ember ő, szimpatikus a családjával együtt. Egyszerűen nem való neki, hogy elmélkedjen dolgokról, és azt le is írja. Nem jó, gyenge, szétcincálható és a legkevésbé inspiráló gondolatmenetek.
a kocsi hátuljára ragasztott matrica - édes Istenem, ez annyira gyenge duma, hogy én szégyellem magam.
Gergő, megsúgom: annak még a világ legvallásosabb családjában sincs az égvilágon semmi köze ahhoz, kit és hogyan szeret Isten.
Atya ég!
A giccs, a formabontás, és a látszatokoskodás émelyítő egyvelege.
Az Isteni szeretetről pedig annyit, hogy azt hallottam, ha egy kisgyermek meghal, akkor belőle egyből angyal lesz.
Ugyanezt a felnőttekről nem hallottam ...
Amellett, hogy a gyerekek nem tudják megvédeni magukat, még az említett autómatricáknak is van egy prózaibb - ha úgy tetszik, pragmatikusabb - oka: egy gyerek nagyobb eséllyel hal bele az ütközésbe.
sokkal jobban oda kell figyelni a gyerekekre.
Miért?
Mert a gyerekek, kiszolgáltatottak, nincsenek birtokában annak a sok tapasztalatnak, és lehetőségnek, amivel már egy felnőtt alapjáraton rendelkezik ahhoz, hogy magára és társaira is vigyázni tudjon.
Fene a pofáját ennek a Süvegesnek. 14 éves fiam nálam messze előbbrevaló. Miért? Mert előtte a jövő. Mert még nem élt eleget. Mert a továbbiak rajta fognak múlni. Mert a felnőtteknél messze kiszolgáltatottabb. Csörgősipkát vagy hóhércsuklyát Süveges fejére!
Amikor egy felnőtt - a nagy, az erős, az önmaga ura, a szabad, a gondolkodó az "iszonyú tapasztalt" - meglát egy gyermeket - a kicsit, a gyengét, a reá szorulót, a kiszolgáltatottat, a fontos dolgokban önállóan dönteni képtelent - valamilyen ősi ösztön, teremtett "kód" alapján elérzékenyül, meglágyul, és a pártjára áll mindenkivel szemben, aki felnőtt, még maga ellen is fellép, ha kell.
Igen, a száguldozó autósra is hatással lehet amikor három életveszélyes előzést követően észleli a babás matricát. Valahogy rádöbbenhet, hogy itt védekezni képtelen, óvandó emberek vannnak, akik ránk, felnőttekre vannak bízva... Emiatt matricázunk.
Nem hiszem, hogy felmerül ilyenkor az a kérdés, hogy többet ér ennek, vagy annak az élete, vagy az, hogy Isten jobban szereti a gyermekeket. A cél az, hogy ez az ösztön, vagy "kód" aktiválódjon és mindannyiunk, még a száguldozó élete is megmaradjon.
Igen,Isten mindnyájunkat személyre szabottan nagyon szeret, de azért Jézus rámutat a gyermekekre és azt mondja, hogy legyetek ilyenek, mert övék a mennyek országa.
Utolsó írka