KáKánBéKa
Eddig hivatalosan a dal 1844-ben keletkezett egy tiltakozó akció során. A pozsonyi evangélikus líceum diákjai Lőcsére mentek, hogy tiltakozzanak a magyar hatóságok Ľudovít Štúr, (Stúr Lajos - egy szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is résztvevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész) elleni eljárása ellen. Szövegét Janko Matúška írta, dallama - egyesek szerint - a szlovák Kop la studienku kezdetű népdalból származik, viszont érdekes, hogy egy az egyben megegyezik egy magyar népdallal, a Még azt mondják nem adnak galambomnak cíművel.
Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.
Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.
Inkább adnak másnak, annak a hatökrös fekete subásnak.
Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám.
Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám.
Vagy, ha csókot hint rám tizenkét ökörért, csakugyan nem adnám.
Megkínált csókjával, piros szamócával.
Megkínált csókjával, piros szamócával.
Melyet az ujjával csipegetett, midőn künn vót a nyájával.
Ígérte, hogy mához két hétre gyűrűt hoz.
Ígérte, hogy mához két hétre gyűrűt hoz.
Azután oltárhoz térdepel majd velem, s elviszen magához.
Édesanyám, kérem, ne hűtse meg vérem.
Édesanyám, kérem, ne hűtse meg vérem.
Hiszen azt ígérem, hogy én a rózsámmal holtomig beérem.
és most nézzük a szlovák himnuszt:
Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú,
Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú,
Zastavme ich bratia, veď sa ony stratia, Slováci ožijú,
Zastavme ich bratia, veď sa ony stratia, Slováci ožijú.
To Slovensko naše posiaľ tvrdo spalo,
To Slovensko naše posiaľ tvrdo spalo,
Ale blesky hromu vzbudzujú ho k tomu, aby sa prebralo,
Ale blesky hromu vzbudzujú ho k tomu, aby sa prebralo.
Už Slovensko vstáva putá si strháva,
Už Slovensko vstáva putá si strháva,
Hej rodina milá, hodina odbila, žije matka Sláva,
Hej rodina milá, hodina odbila, žije matka Sláva.
Ešte jedle rastú na krivánskej strane,
Ešte jedle rastú na krivánskej strane,
Kto jak Slovák cíti, nech sa šable chytí a medzi nás vstane,
Kto jak Slovák cíti, nech sa šable chytí a medzi nás vstane.
Fenn a Tátra ormán villámok cikáznak,
Fenn a Tátra ormán villámok cikáznak,
Állj meg szlovák testvér, elmúlik a veszély népünk ébredez már.
Állj meg szlovák testvér, elmúlik a veszély népünk ébredez már.
A Tátra fölött villám, vad mennydörgés csattan,
A Tátra fölött villám, vad mennydörgés csattan,
Állj meg testvér elmúlik a veszély, a szlovák újraéled.
Állj meg testvér elmúlik a veszély, a szlovák újraéled.
A mi Szlovákiánk oly sokáig aludt.
A mi Szlovákiánk oly sokáig aludt.
Villámok, dörgések ébresztik fel, hogy felkeljen már.
Villámok, dörgések ébresztik fel, hogy felkeljen már.
A dal az 1848/49-es szlovák nemzeti mozgalom során lett népszerű, bár csak 1851-ben publikálták először. 1920-ban az első versszak az akkor megszülető csehszlovák állam himnuszának második része lett (az első rész a mai Kde domov můj kezdetű cseh himnusz volt). Az 1920-1938 közötti időben hivatalos magyar fordításban is lehetett énekelni rendezvényeken, ünnepségeken. Ez a szöveg a cseh 'Hol a honom, hol a hazám' és a szlovák 'Fenn a Tátra ormán villámok cikáznak' himnuszokból állt, melyek ma a két ország himnuszai, egykor pedig együtt alkották a csehszlovák himnuszt. 1993-ban az első két versszak lett a független Szlovákia nemzeti himnusza.
kétség sem férhet hozzá, melyik volt előbb, a népdal vagy a himnusz (de hogy a szlovák vagy a magyar népdal, azt nem tudom). ettől nem lesz a szlovák himnusz értéktelenebb (sem nem lesz a szlovák ettől tolvaj, csak trianontól), csak éppen a magyar, kinek esetleg kötelező lesz végighallgatni hétfő reggel, a törvény miatt egészen máshogy fogja érezni a dallamát, ha tudja, ez eredendően egy magyar népdal. ahogy sok más is magyar, eredendően:
"Ha legközelebb lesz magyar-szlovák sportesemény akkor el kellene énekelni nekik a magyar szöveggel"
Utolsó írka