„Túlélők beszámolóiból tudjuk, hogy amikor átléptek a magyar határon akkor volt példa rá, hogy vizet és élelmet kaptak – a németektől – míg a bevagonírozástól a határig egyetlen eset sem ismert, amikor magyar hatóságok tettek volna bármit is az ellátásuk érdekében. Ugyancsak túlélőktől tudjuk, hogy a határ után a német őrség legalább annyit megtett, hogy résnyire kinyitotta a vagonok ajtaját, ami legalább levegőhöz juttatta a bezsúfolt szerencsétleneket. Ezzel szemben a magyar közigazgatás leplombálta az összes vagonajtót. Csak az utazás folyamán elpusztult a deportáltak 2-3%-a!"
ungvári krisztián, a mandiner kegyeltje
a magyarok voltak a legvérengzőbbek a zsidókkal szemben a környező országokhoz képest, igen, azért csak itt nyávognak, sírnak, és köpködik a nemzetet a zsidók mostanság csak Magyarországon.
mert a környező országban a zsidók elégedettek a saját országukkal.... VAGY ÉPP OTT KIIRTOTTÁK ŐKET!
amúgy ungvári felesége egy szélsőliberális élőlény.
A Mandiner szerkesztősége csatlakozik a Fizessük ki Ungváry Krisztián büntetését! kezdeményezéshez.
11786001-20043393 Élet és Irodalom Alapítvány (OTP Bank)
fizessétek. remélem majd ha tomcat vagy budaházy szorul segítségre, nekik is gyűjteni fog ez a gerinctelen áruló társaság.
csak az egyenlőség nevében, persze.
hiszen ha függetlenek, ugyanúgy kell rájuk is tekinteni.
A magyarok leplombálták a vagonajtót - hát persze, mivel géppisztolyos németek erre kényszerítették őket, pl Makón így volt, aztán demonstratíve lelőttek egy idős földművest, aki gyümölcsöt próbált beadni a vagonba. Utána már senki nem mert közel menni a szerelvényekhez , még ha látszólag őrizetlenek voltak, akkor se!
A család makói ágán volt vasutastiszt, aki szemtanúja volt a történteknek, a hír pillanatok alatt elterjedt az egész környéken, a gyerekek ezután egyedül még az állomás környékére se mehettek.
Amikor felvetették a németeknek, hogy mi a nátháért csinálják ezt, ahelyett, hogy inkább utánpótlást szállítanának, a legmagasabb rangú SS-es Bitte? Haben Sie etwas gefragt? Was glauben Sie, wer Sie sind? stb üvöltés közben a pisztolytáskáján kezdett matatni. Aztán már nem nagyon beszélgettek - tulajdonképpen le is lőhették volna a kotnyeleskedő vasutasokat
Egyébként minden csomópontot megszálltak és a vasutasok őszinte döbbenetére olykor még az utánpótlást szállító vagonokkal szemben is elsőbbséget biztosíttattak a "szállítmányoknak".
Tényleg megszállott állatok voltak, legalábbis annak látszottak.
Aztán olvastam Stanley Milgram híres kísérletéről, amely az engedelmességről szólt.
"Résztvevőket toboroztak a Yale Egyetemen folytatott tanulást és emlékezetet vizsgáló kísérletekhez. Az újságban megjelent hirdetés szerint a kísérlet egy órát vesz igénybe, amiért 4,50 USD fizetés járt. A résztvevők 20 és 50 év közötti férfiak voltak.
A kísérletvezető elmagyarázta a kísérleti személynek és a másik kísérleti személyt játszó színésznek, hogy a kísérlet, amelyben részt vesznek, a büntetés hatását vizsgálja a tanulási folyamatra.
A kísérleti személy és a színész is kaptak egy-egy papírlapot. A kísérleti személynek úgy állították ezt be, mintha az egyikre „tanuló”, a másikra „tanár” lett volna írva, és a szerepek véletlenszerű kiosztását szolgálnák. A valóságban azonban semmi véletlenszerű nem volt a „sorsolásban”, mert mindkét papírlapon „tanár” felirat szerepelt, és a színész egyszerűen mindig azt állította, hogy övé a „tanuló” feliratú lap.
Ezután mindkettejüket bevezették egy szobába, ahol a tanulót lekötözték egy székbe. Demonstrációs céllal mindketten kaptak egy 45 voltos áramütést a székhez erősített készülékből.
A tanárt ekkor egy szomszédos szobába vezették, melyben egy generátor volt 30 kapcsolóval, mindegyik mellett felirattal, melyek szerint a feszültség 15 voltonként nőtt, 15-től 450 voltig. Ezenkívül minden felirat mellett minősítés is szerepelt, „enyhe áramütés”-től „vigyázat: súlyos áramütés”-ig. Az utolsó két kapcsoló „XXX”-szel volt megjelölve.
Felkérték, hogy olvasson fel egy szópárokat tartalmazó listát, amit a tanulónak el kellett ismételnie. Ha helyesen válaszolt, továbbhaladtak a következő szópárra. Helytelen válasz esetén a tanárnak növekvő feszültségű áramütést kellett adnia a tanulónak, 15 volttól indulva. Valójában a tanulót alakító színész csupán eljátszotta a szimulált áramütések hatásait.
Elérve a 150 voltot, a „tanuló” kérte a kísérlet befejezését. A kísérletvezető ekkor azt mondta neki: „A kísérlet szerint folytatnia kell. Kérem, folytassa.” Ezután, folytatva a kísérletet az emelkedő feszültségekkel, a színész fokozódó kellemetlenséget, majd komoly fájdalomérzetet játszott el, végül már kiabálni kezdett, hogy állítsák le a kísérletet. Ha a tanár szerepét betöltő résztvevő nem akarta folytatni, a kísérletvezető elmondta neki, hogy ő, a kísérlet vezetője vállal minden felelősséget a kísérlet eredményeiért és a tanuló épségéért, és a kísérlet szerint a tanárnak tovább kell folytatnia.
2008-ban megismételték a kísérletet olyan formában, hogy a 150 voltos áramütésre való felszólítás után a kísérletvezető már nem engedélyezte az áramütés végrehajtását. A résztvevők 70%‑a ez esetben is végrehajtotta volna az utasítást.
Eredmények
A kísérlet elvégzése előtt Milgram megkérdezett más pszichológusokat, mit gondolnak, mi lesz a kísérlet eredménye. Egyöntetűen azt felelték, hogy szerintük csupán néhány szadista személy lesz hajlandó elmenni a legnagyobb feszültségig.
Milgram első kísérletsorozatában a kísérleti személyek 65%-a volt hajlandó kiadni a legnagyobb, 450 voltos áramütést, bár sokuk meglehetősen rossz érzéssel tette ezt meg. Egyetlen résztvevő sem állt meg 300 volt alatt.
Thomas Blass a Marylandi Egyetem pszichológia tanszékének professzora, összegyűjtve a világ országaiban azóta megismételt kísérletek eredményeit, úgy találta, hogy a halálos feszültséget megadni hajlandó kísérleti személyek száma időtől és helyszíntől függetlenül nagyjából állandó: 61% és 66% között van."
Tehát az emberek 61-66%-a felsőbb utasításra minden további nélkül kinyír egy másik embert, még akkor is, ha éppen nincs háború, óránként 4 dollár 50-centért...
Valószínűleg az Ungváry is, nemre és korra és vallásra való tekintet nélkül...
Meg a vegen kiderul, hogy a magyarok kenyszeritettek a nemeteket a zsidosag deportalasara.Vajon a zsido rendorok a gettokban vagy a koncentracios taborokban, a szallitasok alatt hanyszor segitettek hitsorsos tarsaiknak? Hanyan mondtak nemet akkor, mikor kijeloltek oket a kapo szerepere? Es ha nem mondtak nemet vajon miert nem mondtak? Csak nem az eletuket feltettek?
a Kormányzó Úr aktívan mentette a zsidókat, és erről még a wikipédia is korrekten megemlékezik:
"1944-ig Magyarországon a zsidóságot érintő pogromokra és atrocitásokra nem került sor, szemben Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával. Ezekben az országokban a deportálások már 1942-ben megkezdődtek. Ezekre való tekintettel kb. 100 000 zsidó menekült a szomszédos országokból Magyarországra. A német megszállást követően azonban itt is megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése, kötelezték őket a sárga csillag viselésére, végül pedig áprilisban a magyar adminisztráció készséges segítségével megkezdődtek a deportálások.[85] 1944 júliusáig 445 ezer polgárt deportáltak, közülük 437 402 személyt Auschwitz-Birkenauba. A kormány semmilyen dokumentációt nem kért róluk. Itt megemlítendő, hogy 1944. április 10-én Rudolf Vrba és Alfred Wetzler, két zsidó származású személy megszökött az auschwitzi koncentrációs táborból. Zsolnába eljutva felvették a kapcsolatot a helyi cionista körökkel. A pozsonyi cionista központ munkatársa április 25-én és 26-án meghallgatta őket. Ez alapján elkészült az úgynevezett Auschwitz-jegyzőkönyv, amely tájékoztatást nyújtott a táborban történtekről. Ezt eljuttatták az isztambuli, genfi, londoni és budapesti cionista körökhöz és a magyarországi zsidótanácshoz is. Az egy hónappal később deportáltak viszont nem is sejtették, hogy mi vár rájuk. Vrba és Wetzler következtetése szerint így az általuk készített jegyzőkönyvet a fenti szervezetek elhallgatták. Fentieket megerősítette a budapesti születésű Ernest Stein cionista ellenálló is. Elmondása szerint Kasztner Rudolf cionista vezető Adolf Eichmannal 1,5 millió dolláros egyezséget kötött 1685 zsidó származású személy kiváltása érdekében (köztük voltak családtagjai, barátai, írók, művészek, rabbik, cionista vezetők). Az általa szervezett „Kasztner-vonat” 1944. június 30-án hagyta el Budapestet és utasai bergen-belseni kitérővel épségben megérkeztek Svájcba. Stein állítása szerint Kasztner a fenti egyezségre való tekintettel nem volt hajlandó továbbítani a jegyzőkönyvet.[88][89] A zsidótanács szintén elhallgatta a birtokában lévő információkat és csak június közepe után juttatták el a jegyzőkönyvet a kormánynak, az egyházi vezetőknek és Horthynak is.
A normandiai partraszállás, az erősödő külföldi nyomás, valamint az ekkor már általa is ismert Auschwitz-jegyzőkönyv hatására Horthy június végén le akarta váltani a deportálásokat szervező Baky László és Endre László belügyi államtitkárokat és a koronatanácson június 26-án javasolta a transzportok leállítását. Ezek azonban folytatódtak, amíg a kormányzó parancsára a hozzá lojális katonai erők – Koszorús Ferenc vezérkari ezredes vezetésével – 1944. július 6-án meg nem akadályozták Baky úgynevezett „csendőrpuccs”-át; Horthy ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. A kormányzó és a magyar katonák akciója volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt Európában, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat."
Szóval még csak nem is teljesen igaz, amit állít, ráadásul a történet egyik fele, a magyar ellenállás, a deportálások többszöri leállítása, amihez még csak fogható se nagyon volt a környéken, az ő szűrőjén fennakadt- míg a nem bűnös szlovákok meg románok 42-ben csaknem teljesen kiirtották önszántukból az összes köztük élő zsidót, addig a német megszállásig nem volt mitől tartaniuk Magyarországon...
Persze, ha ebből meg lehet élni, csak tegye, de azért egyre büdösebb az ügy. A kasztner vonatról, az auscwitz jegyzőkönyv elhallgatásáról se nagyon beszél a kolléga valamiért. Szégyenletes módon zsidó szervezetek a tagjaik menekülésének biztosítása céljából elhallgatták a többi zsidó és a világ elől ezeket a tényeket, amelyekről még csak sejtelme sem volt itt senkinek. Manapság, amikor az interneten is egy csomó információ elérhető, nem kéne ilyen primitíven provokálni az embereket, mert igen gyorsan kiderülhet a nagy szakértőkről, hogy a tudásuk féloldalas. Vagy úgy tesznek, mintha az volna.... mint kasztnerék az auschwitz jegyzőkönyvvel, elhallgatják a legfontosabb és döntő információkat, hogy a saját céljaik teljesülhessenek.
Az ilyesmitől falra mászok:
"Abszurd és történelmietlen az az állítás, hogy hazánk 1944. március 19. és 1990. május 2. között elveszítette önrendelkezését, vagy, ahogy Gál András levente közigazgatási államtitkár idén március 19-én fogalmazott: „jogképességét”."
Pedig így volt. A németek minden vasútállomást megszálltak. A vagonokra azért került plomba, mert az SS elrendelte. Féltek, hogy a határig elszöknek. (Az meg egyenesen mese, hogy a németek a határon túl jól bántak a deportáltakkal. Nem, sőt. Kiírtani vitték az embereket, nem számított, ha belehaltak az utazásba.)
Szóval Magyarország önállósága 1944 március 19.-én tényleg elveszett. A döntéseket nem a magyarok hozták meg akkor sem, ha a poziciójukban maradtak. Ahogyan nem Budapesten hozták meg később a döntéseket, hanem Moszkvában, még egészen pitiáner kérdésekben is.
"Ugyancsak túlélőktől tudjuk, hogy a határ után a német őrség legalább annyit megtett, hogy résnyire kinyitotta a vagonok ajtaját, ami legalább levegőhöz juttatta a bezsúfolt szerencsétleneket."
Én viszont tudom mennyit érnek az úgynevezett "túlélők" "visszaemlékezései" !
Alapból volt: Aki nem volt munkaképes,(gyerek vagy öreg) az azonnal ment a gázba!A többieket addig dolgoztatták, míg bírták, majd azokat is a gázba küldték! De akkor honnan a búbánatból van ez a sok "túlélő"?
Népirtások Székelyföldön, Délvidéken
1944 megítélése Ungváry Krisztián cikkében
Utolsó írka