Tűrhetetlen, hogy Magyar Nemzeti Bank bank elnöke megpróbálja az intézményt a közfigyelem elől elzárt területként működtetni - reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán Simor András jegybankelnök parlamenti bizottsági meghallgatására. Nincs helye titkolózásnak az elnök állítólagos volt offshore-cége ügyében sem, ezért szólították fel Simort, hogy bocsássa a bizottság rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a cég eladását, illetve azt, hogy hazahozta ott felhalmozott több száz milliós vagyonát, eleget téve itthoni adófizetési kötelezettségének.

Dancsó József fideszes képviselő a költségvetés keddi első bizottsági vitanapján rendkívüli napirendi pontként javasolta, hogy a bizottság szólítsa fel Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy október 30-ig mutassa be azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy felszámolta ciprusi (offshore) cégét, és az abban tartott vagyonát Magyarországra utalta.

Simor András közölte a képviselőkkel, hogy egy parlamenti bizottságnak sincs joga a jegybankelnök magánviszonyait vizsgálni, egyedül a mentelmi bizottság tehet fel kérdéseket a vagyonnyilatkozatáról. Semmilyen tisztázatlan ügy nincs, a nyilatkozatot a parlamenti képviselőkkel együtt benyújtottam - mondta Simor, aki "műbalhénak" nevezte az eljárást.

Az MNB-elnök szerint az adózási kérdés csakis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra tartoznak, ha a hatóság kezdeményezi a vizsgálatot, akkor annak bemutatja a dokumentumokat. Ezzel együtt Simor felajánlotta a képviselőknek, hogy szerdától a jegybank elnöki titkárságán megtekinthetik a cég felszámolását és a pénz Magyarországra utalását bizonyító iratokat. Simor a köztelevízió Az este című hétfői adásában azt mondta, hogy megvannak a ciprusi cég eladásáról szóló dokumentumok.

Simor András a Magyar Nemzetnek 2009 decemberében azt nyilatkozta, hogy eladta kinti cégét, "a korábbi évek eredményéből fakadó osztalékot és a korábban a cégbe fektetett pénzt pedig átutalták részemre". A jegybankelnök a lapnak azt mondta, a ciprusi befektetését még üzletemberként hozta létre, és MNB-elnökké válva azért nem változtatott, hogy "még a látszatát is" elkerülje annak, hogy a jegybank döntéseivel befolyásolja a hozamait.

Simor Andrásnak, a Nemzeti Bank elnökének az apja, Simor János 1949-ben a Sólyom-perben kegyetlen kihallgató ÁVH-s tiszt, gumibottal verő főhadnagy volt.

56 után építésügyi miniszter-helyettes lett minden szaktudás nélkül.

Fia az MNB élén hússzor annyit kap havonta, mint egy közgazdász professzor (8 milliót).

Tábornokok pere (használatos a Sólyom-per elnevezés is) alatt az 1950 augusztusában Magyarországon lefolytatott koncepciós pereket értjük, amelyek során 66 katonai, rendőri, illetve polgári személyt vettek őrizetbe és ítéltek el. A perben 12 halálos (melyből 7-et hajtottak végre), 6 esetben pedig kényszermunka ítélet (10, 15 év, illetve életfogytiglan) született.

A per célja az volt, hogy a két világháború között katonai végzettséget szerzett, (ludovikás) katonákat eltávolítsák a Magyar Honvédség vezetőségéből. A megüresedett helyekre párthű, fiatal katonákat helyeztek.