A pécsi Slyven Rendezvényközpontban megszervezett fórumon előadása kezdetén a volt államtitkár röviden vázolta az általa (és a választás előtt a Fidesz által) üdvösnek tartott föld- és vidékpolitikát, amely az európai mintát követő, kis és közepes méretű családi vállalkozásokon alapul, amelyek révén a föld eltartóképessége maximalizálható. Ángyán hangsúlyozta, hogy ezek a kis családi gazdaságok egymással szövetkezve lehetnek versenyképesek. Ezzel reagál a vádakra, miszerint az általa propagált mezőgazdasági modell nem életképes. Ez Európa alapmodellje, a kis és közepes, leginkább családi gazdaságoké, és a szövetkezeti támogatási rendszer - fejtette ki.
A volt államtitkár ennek képviseletére szerződött le a kormányba, ám onnan szűk másfél év után felállt, mégpedig azért, mert az Orbán-kormány földpolitikája ennek szöges ellentétének bizonyult. Ángyán szerint két út képzelhető el: az egyik a családi gazdaságokra épül, a másik a spekuláns tőkére. Utóbbit csak a haszon maximalizálása érdekli, nem a föld hosszú távú hasznosítása és az ott élők sorsa - mondta. Mindez önmagában érthető is az agrárszakember szerint, ám jelen esetben azt látjuk, hogy a spekuláns tőkét kiszolgálja az a magyar állam, amelynek egyik fő feladata épp ennek korlátozása lenne.
A fideszes képviselő nem rejtette véka alá, hogy kikre gondol. Ezek az érdekkörök átlépik a politikai törésvonalakat, ahogy azt a 2011-ben három legnagyobb földalapú támogatásban részesülő vállalkozó, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt neve is mutatja. Az állam dezertál, fogalmazott Ángyán, arra utalva, hogy a korrupció új szintre lépett, lényegében az államapparátus működésének részévé vált.
Ángyán József Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségeit elemezte hosszabban, ami azért is aktuális volt, mert pár héttel ezelőtt Baranyában az OTP vezér Orbán Viktor részvételével adott át egy 3,5 milliárdos, részben közpénzből finanszírozott beruházásból felhúzott „zenélő tehenészetet”, ahol Csányi azt is felajánlotta Ángyánnak, hogy az egyik sertéstelepen ismerkedjen meg közelebbről a mezőgazdasággal.
Az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletembereként emlegette Orbán Viktor Csányi Sándort, akinek tehenészetét kedden avatta fel. A miniszterelnök bejárta a patikatisztaságú telepet, elismerően nyilatkozott a Csányi-család erőfeszítéseiről, de hiába unszolta a hvg.hu, fejésre nem vállalkozott. Az idősebb Csányi keble dagadt a büszkeségtől, majd megfeddte a nagy húsimportőrök listáját kiszivárogtató Ángyán Józsefet.Legénykorában ő fejt tehenet, tudja, mivel jár ez, de erre a teljesen gépesített telepen már nincs szükség – mondta Csányi Sándor, miután a miniszterelnökkel együtt felavatta az érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport új tehenészetét.
Orbán Viktor ő gyerekként Alcsútdobozon, nem fejt, mert az az asszonyok dolga volt, de átjárt az Ádám családhoz, ahonnan nap mint nap vettek frissen fejt tejet. „Ennyi hókuszpókusz nem volt akkoriban, mint ami most itt a pénzt hozza” – magyarázta a miniszterelnök, miután a Csányi család kíséretében megtekintette a gépesített tehenészetet.
a gép nem nézi, mikor kerül bele a tejbe genny a gyulladt tőgyből, a növekedési hormon és a monsanto génmódosított élelmiszere is csányi ajánlásával kerül bele a termékbe. ez hozza a pénzt nekik. a modern ipari tej nem feltétlenül egészséges
Korábban a beszédében Orbán közös vonásként emlegette, hogy a milliárdos bankárrá vált Csányi és ő is, faluról indulva, vidéki emberként ért a csúcsra.
a szovjet hadsereg segítségével értetek a csúcsra, nem önmagatok tehetségéből jött ez; ha nem jönnek be az oroszok csányi még mindig a teheneket fejné, orbán meg az NB 2-ben játszana.
Az avató ünnepségen megjelent a bankvezér fia, a család mezőgazdasági üzemeit összefogó Bonafarm vezetője, Csányi Attila, és az elnök-vezérigazgató felesége, Csányi Erika is, aki tudta, hova érkezik: kényelmes edzőcsukát húzott, nem úgy, mint a miniszterelnök egyik munkatársa, aki Prada-csizmáját kockáztatva járta be az üzemet. Ám nem esett folt a híres olasz divatház márkás lábbelijén, mert a frissen átadott tehenészetben patikai tisztaság uralkodott.
A Holtstein-Fríz fajtájú 2400 fejős tehén és a 100 vemhes üsző ott jártunkkor Enya-zenére kérődzött, a kellemes hőmérsékletet pedig 140 falra szerelt ventilátor biztosította. Ha ez nem elég, akkor zuhanyzófejekből frissítik őket. A pihenőboxokban a marhák különleges homokon fekszenek, ami az ünnepségen levetített bemutatófilm szerint kifejezetten a komfortérzetüket növeli, hogy több tejet adjanak.
Ádám János, a Bonafarmhoz tartozó, a tehenészetet üzemeltető Bóly Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen azt mondta, céljuk az évi 10 millió liter tej, a fejés pedig rendkívül gyors a gépesítésnek köszönhetően: 4 percenként egy tehén. Mint megtudtuk, a teljes gépesítésnek köszönhetően a hatalmas telepen mindössze 58 fő dolgozik.
Az ifjabb és az idősebb Csányi között Orbán
remélem orbán fia már nem jut el odáig hogy "sikeres üzletemberré" nője ki magát, a posztkommunista "arisztokráciával" - prolisztokráciával az a baj, hogy korrupt, primitív és hazug áruló; szemben a keresztény, magyar hazafi arisztokráciával, mely ha megszegi a szavát, ha nem is lövi főbe magát, de legalább tudja, hogy az helytelen. mindkettő nepotista, de azért minőségi különbségek vannak köztük.
Az idősebb és az ifjabb Csányi is nagy büszkéséggel sorolta a Bonafarm-csoport eredményeit. A bankvezér azt állította, hogy eddig 24 milliárd forintjába került mindez, amiből 15 milliárdot az állattenyésztésbe, 9 milliárdot a növénytermesztésbe fektetett, így szerinte ennek köszönhető, hogy ők hatszor annyi állatot tartanak, mint amennyi a magyarországi gazdák átlaga.
mezőgazdasági támogatások 2011-ben, legtöbbet csányi kapta, így nem volt ez azért olyan nehéz, de kapott még az mszp-s leisztinger is
nagyítás: jobb egér, kép megjelenítése
A Bonafarm két ékköve, a tehenészetet 3,5 milliárdból felépítő bólyi, illetve a takarmányt előállító, 50 ezer disznót tartó Dalmand-gazdaság az ezredfordulót követően került a Csányi-család érdekeltségébe, miután több, nagy állami gazdaságot privatizált az első Orbán-, majd a Medgyessy-kormány.
a kormánynak nem termelt hasznot, mert sztrájkoltak a tehenek, csányinak már termeli a profitot
A Bonafarmot irányító ifjabb Csányi azt mondta, „ez még nem siker, ez még csak költekezés”. Büszkén hangsúlyozta, a csoport által nevelt sertésből 2 évig lehetne ellátni Pécs városát. Az idősebb Csányi a büszkén felemlegetett sikerek mellett kitért arra is, hogy az állattenyésztés visszaszorulása miatt egyre nehezebben tudják beszerezni a Pickhez szükséges húst, ezért szorulnak importra. Mint fogalmazott, kapott is nemrég „hideget, meleget” a miniszterelnöktől, amiért nem 100 százalék magyar alapanyagokból állítják elő a termékeiket.
keményen leszidhatott, megkaptad rendesen a magadét, lefogadom; de ti magyarok vagytok (most már) biztos, úgyhogy már nincs semmi baj, hisz ti termeltek mindent, ti, posztkommunisták.
bár csányi szingapúri offshore-ja mellett is elég nehéz nemzetiként tekinteni rátok.
Viszont rögtön kárhoztatta a listát nyilvánosságra hozó Ángyánt, aki szerinte nem akarja megérteni, hogy miért nem versenyképes a magyar mezőgazdaság, és mire lenne szükség. Ezt követően állást ajánlott – a kormányt bíráló és ezért a Fidesz-frakcióban fokozatosan elszigetelődő – Ángyánnak az egyik sertéstelepén, mert Csányi szerint a volt államtitkár csak így érthetné meg végre, milyen erőfeszítéseket tesz a Bonafarm. A bankvezér ugyanakkor nyugtázta, a tisztázó beszélgetéseken Orbánnal túl vannak, utóbbi az államtitkárral ellentétben már megértette a helyzetet.
Benedek Fülöp az avatáson - már nem haragszik.
A benyújtott vádirat szerint Benedek Fülöp államtitkárként fiktív tanácsadói megállapodások megkötésére vette rá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet elnökét - írja a Magyar Nemzet. Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében felbujtóként, a kétrendbeli, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folytatott eljárásban pedig elkövetőként, valamint felbujtóként vonható felelősségre, és magánokirat-hamisítással is vádolják.
May it be an evening star
Shines down upon you
May it be when darkness falls
Your heart will be true
You walk a lonely road
Oh! How far you are from home
Mornie utulie (Darkness has come)
Believe and you will find your way
Mornie alantie (Darkness has fallen)
A promise lives within you now
May it be the shadow's call
Will fly away
May it be your journey on
To light the day
When the night is overcome
A kommunista Keresztapa
csányi orbánnak a felettese, teljesen egyértelmű, persze ezt így nem mondják ki egymás között, mikor együtt nézik a videoton-meccseket, de azért érződik néha a kéréseken, utasításokon. a milliárdos keresztapának már 25 éve a zsebében van a gerinctelen elnök úr.
Csányi 2004-ben 75%-os tulajdont vásárolt a Magyar Lőszergyártó Rt-ben, 2005 januárjában százszázalékos tulajdonosa lett a légijármű-kölcsönzéssel, illetve nem menetrendszerű légi szállítással foglalkozó Alexand-Air Kft.-nek. Nathaniel Rothschilddel 2005 augusztusában megvásárolta a Demján Sándor vezette Trigánit 25%-os tulajdonhányadát.
csányi felett meg talán csak soros áll
2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá. Ezen a napon belül az OTP részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében. Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.
Ez a tehenészet összesen 56 embernek ad munkát, miközben a Csányi érdekeltségek- Ángyán összesítése alapján - tavaly mintegy 4 milliárdos állami és uniós támogatásban részesültek. A bankvezér összesen 16700 hektárnyi földet birtokol különböző módozatokon, ami a fideszes képviselő szerint európai összehasonlításban példátlan. Ángyán ismertetése alapján például Dániában az átlagos birtokméret 60 hektár, míg az úgynevezett nagybirtokoké 360 – a készülő magyar földtörvény ezt 1200 hektárban maximalizálná, de olyan módon, hogy ezt különböző módszerekkel a többszörösére lehet növelni.
A cégcsoportot ráadásul Szingapúrból menedzselik egy off shore cégen keresztül Ángyán szerint, és ahogy a dioxinnal fertőzött, Németországból importált sertéshús botránya kapcsán kiderült, nem Magyarországon vásárolják az alapanyagokat az élelmiszer előállításhoz, így pedig hiú ábránd marad a magyar sertésállomány növelésére vonatkozó kormányzati szándék.
...
...
- Egy valami nagyon bánt - mondja Ángyán - Felcsúton a tea mellett még azt kérdezte, „ugye nem haragszol, ha lesz főnököd?”, aztán a lemondásom utáni frakcióülésen már úgy fogalmazott, nincs szüksége kis miniszterekre az államtitkári posztokon. Én úgy érzem, kínosan – tán időnként a kelleténél is jobban – ügyeltem arra, hogy ne tévesszek szerepet. Én azért jöttem, mert hívott, és azért, hogy segítsek. Segítsek az általa kiválasztott miniszternek, és segítsek mindenekelőtt neki úrrá lenni a nehézségeken, és végrehajtani egy valódi néppárti rendszerváltást. Amely végre felemelkedést hozhat a gazdatársadalom, a helyi közösségek és a vidék számára. Sajnálom, hogy ezt a törekvésemet másképp értelmezte.
- Sokan aspiráltak a vidékfejlesztési tárca vezetésére. Miért pont önt és Fazekast választotta Orbán?
- Rákérdeztem én erre Felcsúton, meg arra is, hogy mi történik azokkal a „játékosokkal”, akik azt gondolják, bekerülnek a kormányba. De szót váltottunk alapértékekről, emberi motívumokról, irányokról és stratégiáról, várható nehézségekről és sok egyébről is. Számomra izgalmas, érdekes, jó és őszinte, emberi beszélgetés volt. Ha lesz még időm az életemben egyszer emlékiratokat írni, akkor ez a kétórás, számomra kifejezetten emlékezetes beszélgetés biztosan egy egész fejezetet fog kitölteni.
A Fidesz és a Magosz 2006-os választási szövetsége nyomán a gazdáknak öt hely jutott a párt listáján – az egyiket én kaptam. Örömmel vállaltam a feladatot, hiszen tanulmányt, könyvet írtam épp eleget, szerettem volna valamit megvalósítani is az azokban olvashatókból. A négy ellenzékben töltött év alatt tettem, ami tőlem tellett, de a vezetés nem mutatta semmi jelét, hogy érzékelné a munkámat. Mígnem 2010 februárjában, a következő választások előtt meghívást kaptam elnök úrtól Felcsútra. Azt gondoltam, hogy – amint az általában illendő – a négy közösen eltöltött év után udvarias beszélgetésben elköszönünk egymástól. Mondtam a szóvivőnek, hogy részemről rendben van a dolog
Szóval, hogy folytassam, Fazekas Sándorral együtt érkeztünk Felcsútra, leültünk, családias hangulat fogadott. Viktor begyújtott a tűzhelyben, ami nekem jól esett, mert kicsit meg voltam fázva. Ezt látta rajtam, kérdezte, főzzön-e egy teát, amit én elfogadtam. Aztán a tárgyra tért azzal, hogy „professzor úr, ő lesz a miniszter”, és Fazekas Sanyira mutatott. Oh, mondom, gratulálok. „Remélem, nem haragszol, hogy lesz főnököd” – szólt Viktor, és nevetett. „Szükségünk van rád - így folytatta. - Én általában a minisztereimmel szoktam tárgyalni, de te más vagy, te végigküzdötted velem az elmúlt négy évet, kérlek, segíts nekünk.” Ez valóban váratlanul ért. Jeleztem is neki a meglepetésemet, amin ő mosolygott. Volt nálam egy általam írt tizenöt oldalas összeállítás arról, mi a baj vidéken és mi a teendő. Amolyan program önmagamnak. Átadtam neki azzal, hogy ha tetszik a kottám, próbálkozzunk meg a koncerttel. Ha nem, hívjon másik karmestert. Ez történt pénteken, és hétfőn már vissza is kaptam a kéziratot, azzal, hogy tetszik, ez lesz a programunk. Imponált, hogy láthatóan végigolvasta a szöveget, ott álltak a megjegyzései a lapszéleken a saját kézírásával.
"Az oligarchák emberei ott ülnek a döntéshozók közelében, és akárcsak egy korábbi rendszerben az úgynevezett tartótisztek, utasításokat hoznak és információkat visznek." Ángyán
Raskó György 2800 hektárt tart ma a kezében, neki ez csak piszmogás - mondja Ángyán, aki arra utalt: Raskó nemrég azt nyilatkozta, Ángyán skanzent akar csinálni a mezőgazdaságból.
Bár Ángyán József leginkább magányos hősnek tűnik, mint kiderült, nincs teljesen egyedül a Fidesz frakcióban. Egy borsodi képviselőtársát idézte, aki saját választókörzetében már megtapasztalta Ágyán intelmét, mely szerint ha a Fidesz így folytatja, elveszti a vidéket. Kiderült, hogy egy másik volt (klíma- és energiaügyért felelős) államtitkárral, Bencsik Jánossal készül a földtörvény szétbombázására több mint 50 egyéni képviselői indítvánnyal. Ez a törvény, mint Ángyán hangsúlyozta, vízválasztó lehet, jelenlegi formában történő elfogadása esetén visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el.
A nagy számú hozzászólás és kérdés közül sok Fideszen túli időkre tekintett, többeket az érdekelt, hogy Ángyán mikor és milyen formában áll az élére egy, a vidék érdekeit zászlajára tűző formációnak. A volt államtitkár szerint az tény, hogy jelenleg nincs a magyar vidéknek se politikai, se szakmai képviselete, a MAGOSZ „maradványa” erre teljesen alkalmatlan. Az sem kérdés szerinte, hogy egy ilyen szervezetre szükség lesz, jelen pillanatban még a tétova mozdulatoknál tartanak, ami szerinte nem gond, hiszen a választásokig még másfél év van hátra.
„Azért nyújtunk be több mint 50 törvénymódosító indítványt, mert szeretném tesztelni, hogy ezekre a kérdésekre mi a válasz. Ezek sorsa - az hogy befogadják-e őket - nagyobbrészt úgyis eldönti az én utamat is” – mondta pénteken Ángyán József, ugyanis a jelenlegi törvénytervezetben sok a bizonytalan elem. A kormánypárt ugyanis szóban a helyben lakó földművesek, a családi gazdaságok megerősítését támogatja, ám a jogszabálytervezetben mégsem azokat, hanem a nagybirtokokat erősíti.
A földművelési szakember szerint a törvény mellé oda kellene tenni többek közt az üzemszabályozási törvényt, a családi gazdálkodásokról szóló jogszabályt, és a támogatási rendszert is. A hétfőn az Országgyűlésnek benyújtandó, több mint 50 egyéni törvénymódosító indítvány lényege éppen az, hogy az új földtörvény jelenleg ismert formája és a kormány 2010-es, a gazdáknak tett ígérete közötti különbséget megmutassa.
A hétfőre ígért egyéni indítványok szövege egyelőre nem ismert, de úgy tudjuk, azok alapvetően 4-5 fontos, tartalmi jellegű kérdést feszegetnek. A többi pedig az ezekhez kapcsolódó, ezeket az egész jogszabályrendszerre átvezető, technikai jellegű módosítás. „Ha a módosításokat elfogadnák, az alapjaiban tükrözné vissza azt, amit a kormány 2010-ben a gazdáknak ígért, azt, hogy a helyben élők lehetőséget kapnak a felemelkedésre, és nem a tőke fogja az új birtokrendszert diktálni” – mondta egy neve elhallgatását kérő forrás
Ángyán József pénteken azt mondta: ha a módosítók nem mennek át a törvényhozáson, akkor a válasz világos lesz. „Elkötelezettség és bátorság kérdése, hogy végül hányan csatlakoznak majd a beadványokhoz, mert az, ami most a törvényből látszik, az nem éppen a kormány által korábban elfogadott vidékstratégia irányába mutat” – mondta. Elképzelhetőnek tartja, hogy a törvény elfogadását követően kizárják majd a Fidesz frakcióból, de azon még nem gondolkodott, hogy a fél éves kötelező független képviselőség után mihez kezdjen.
Pécsett az összes ellenzéki párt képviselte magát a fórumon, legutóbb pedig a Milla vezetője jelezte a szakpolitikusnak az együttműködési szándékát. Ángyán József szerint azonban ez utóbbinak Bajnai Gordon személye is a gátja. A Hajdú-Bét ügy felemlegetésével kapcsolatban a volt államtitkár azt mondta: „Ezt nagyon nehéz lesz helyretennie, és én személy szerint nem is kívánok együttműködni vele. Csak erkölcsi alapon lehet együttműködéseket felépíteni és itt ez nem lehetséges”.
„Tudod, fiam, Ferenc József idejében volt a legjobb a parasztemberek sorsa, 30 kiló gabonát kellett adóként fizetni egy hold föld után. Horthy idejében ez a tétel már egy mázsára emelkedett, de ezt még könnyedén kigazdálkodta a földműves, hanem aztán jött Rákosi, aki lesöpörte még a padlást is, de a dolgos és ügyes gazda még akkor is eltartotta a családját, de az a bitang Kádár, jól jegyezd meg, fiam, elvette a földet, elvette a megélhetést” - ezt a nagyapjától származó történetet mondta el kedden a földtörvény parlamenti vitájában Bencsik János volt energiaügyi államtitkár.
Míg Bencsik a keddi vitában paraszti őseivel példálózott, az egyetemi katedráról érkező Ángyán többek közt David Korten globalizációkritikus amerikai közgazdászprofesszor Tőkés társaságok világuralma című könyvére hivatkozott. Eszerint egyfajta modern kétpártiság alakult ki a világban: ahol az egyik oldalon állnak a tőkeérdekek, a másikon pedig a helyi közösségek. Ezzel önmagában nem is lenne baj, hacsak az állam nem áll a helyiek helyett a globális tőke érdekeinek szolgálatába.
„Az állam esetében is - akárcsak a háborúk esetében - ezt a lépést, ha átáll a túloldalra, dezertálásnak hívják” – vitt be egy kemény ütést a vitában saját pártjának Ángyán. Bencsik pedig egyenesen úgy fogalmazott: „a földforgalmi szabályozás néhány paragrafusa a közérdek hamis látszatát hordozza magán”, de valójában „hatósági kényszer vonja el” a földet az agrárnépességtől, amelyet pedig szerinte az jogszerűen megilletne.
Egyik módosítójukkal például törölnék a törvényjavaslatból a 20 kilométeres szabályt, és csak az számítana helyben lakónak, akinek állandó lakcíme legalább három éve azon a településen van, amelyikhez a föld tartozik. „A helyben lakó kifejezés jelentése a magyar nyelvben a Magyar Értelmező Szótár szerint: adott helységben élő, vagy oda való” – írják az indoklásban.
A képviselők más témákban is kioktatják a kormányt, például egyes fogalmak értelmezéséről. Azt sérelmezik, hogy a javaslat például a földvásárlásra jogosult „földműves” kategóriáját lényegében önmagával definiálja: földműves többek közt az őstermelő, de őstermelőnek a földműves számít.
A különutas fideszesek emellett az Európai Unió diszkriminációt tiltó alapszerződésére is emlékeztetik képviselőtársaikat, amikor eltörölnék azt az előírást, amely maximális birtokméret tekintetében különbséget tesz őstermelők és egyéni vállalkozók közt. Ángyán és Bencsik egyik módosító javaslata egységesen 300 hektárban határozná meg az egy ember által megszerezhető föld mennyiségét, mert szerintük semmi nem indokolja „tulajdonszerzési kasztrendszer bevezetését”.
Az eredeti, kormány által benyújtott javaslatban az áll, hogy őstermelő „tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában” legfeljebb 50 hektár lehet, egyéni vállalkozónak legfeljebb 300, családi gazdaságoknak pedig 500 hektár földje lehet, közeli hozzátartozóknak együttesen pedig 1200 hektár. Az alkalmazottak számától függően legfeljebb 1200 hektár földet bérelhetnek a gazdasági társaságok is, de ebbe nem számít bele a tulajdonosoktól bérelt föld.
Ángyán és Bencsik eltörölnék az utóbbi kivételt, és 500 hektárra szállítanák le a közeli hozzátartozók tulajdonában lévő földterület maximális nagyságát (kiegészítve azzal, hogy a település határában lévő földek legfeljebb egyharmada lehet egy családé). A gazdasági társaságok esetében úgy változtatnának a törvényen, hogy nem az alkalmazottak létszáma, hanem annak növekedése számítana: legfeljebb 1200 hektár, illetve 24 ezer aranykorona értékű földet az a cég bérelhetne, amely vállalja, hogy a korábbi átlagos létszámukat 40 százalékkal növelik.
„Itt mindenki beszél kis-, közepes és nagygazdaságokról, de jó lenne definiálni, hogy mit is értünk ez alatt” – mondta kedden Ángyán, aki az Eurostat 2011-es adataira hivatkozott. E szerint Ausztriában 19, Hollandiában 25, Belgiumban 29, Németországban 46, Franciaországban 52 hektár, Dániában 60 hektár az átlagos birtokméret. „Ezt nevezik családi gazdálkodásnak” – mondta a volt államtitkár, aki szerint ezeknek a gazdaságoknak szövetkezetekbe kellene tömörülniük ahhoz, hogy versenyképesek legyenek.
A képviselők visszacsempésznék a törvénybe az úgynevezett demográfiai földprogramot is, amit szavaik alapján korábban tervbe vettek, de a kormány által benyújtott szövegből kimaradt. A program lényege az lenne, hogy az állam földet juttatna és támogatást adna azoknak a fiatal pároknak, akik gazdálkodni kívánnak, és vállalnának legalább két gyermeket is. Ángyán és Bencsik módosítói még elővásárlási jogot is biztosítanának ezeknek a gazdálkodóknak. Pálffy István felszólalása alapján valószínű, hogy ezt az ötletet a KDNP is támogatni fogja.
A két képviselő megerősítené a helyi földbizottságok jogosítványait is, egyetértési jogot adva nekik abban a kérdésben, hogy ki vásárolhat földet (ezt az eredeti javaslat szerint a hatóság döntené el). „Biztosítsuk a helyiek helyi ügyekbe történő érdemi beleszólását, a Szent Korona szellemiségének megfelelően” – mondta a parlamentben Bencsik, aki arra is emlékeztette képviselőtársait, hogy „ha az állam részrehajló és magánérdekek kiszolgálójává alacsonyodik, magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást, akkor saját működésének értelmét számolja fel”.
Orbánt kihozták a sodrából a frakcióülésen
Nagyon csúnyán rápirított Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz hétfő délelőtti frakcióülésén a földtörvényt és annak Alaptörvénybe betonozását bíráló Ángyán Józsefre és Bencsik Jánosra.
A két politikus a frakcióülésen azzal szembesítette Orbánt, hogy a választási programban ez utóbbit ígérte a Fidesz ,és attól nagyon távol áll a szerintük a nagyvállalkozókat helyzetbe hozó kormányzati elképzelés.
A bírálatokra Orbán az ülés több résztvevője szerint indulatosan, a hangját felemelve azt vetette a képviselők szemére, hogy politikai cirkuszt csinálnak, hangulatkeltők hónapok óta, és ha ez így nekik nem tetszik, "akkor menjetek, mert én egyben akarom tartani frakciót".
250 ezer forintos, rekordösszegű büntetést szabott ki a Fidesz-frakció vezetése Ángyán Józsefre, amiért a politikus hétfőn a kötelező szavazás ellenére nemmel voksolt arra az alaptörvény-módosításra, amely sarkalatossá, azaz kétharmadossá tette a termőföld forgalmazásának korlátait meghatározó földtörvényt.
Maffiacsaládok, oligarchák, zöldbárók
Bajnai és a kilenc Hajdú-Bétes öngyilkos emléke
Utolsó írka