Arra a kérdésre, hogy nem örült-e L. Simon László kulturális államtitkári kinevezésének, Szörényi azt mondja: „Dehogynem. Csak éppen kinyírják. Nem baloldalról. Jobbról.”

L. simon kinevezésének örült, akit "most jobbról nyírnak ki", valóban, l. simon rettentő sokat tett a magyar kultúráért, meg se tudom számolni, mint hofman az oktatásban, olyan sokat, kezdjük mindjárt a saját művészetével:

L. Simon László, a fideszköltő  

és valóban most jobbról nyírják ki, jobbabbról, mert fekete nem vér szerinti komcsi leszármazott (vagy még nem nyilvános), csak behódolt a komcsiknak, az ereiben még nem folyik árulóvér, ő csak később vált azzá, nem így született, nem ezt a mentalitást szívta be magába, csak alkalmazkodott, konform(it)álódott a konfrontálódás helyett, talán.

milyen botrányok! elképesztő, radikális változások lesznek most majd a kultúrában,
vajon ki sugallta a fiataloknak ezt a hangoskodást? kapnak ezért egy jelest a színészképzőben?

nem számít, csak álljunk valaki mellé ebben a vitában veszekedésben.

milyen botrányok voltak hofmannál is egy egyenruhánál, egy kötelező zenei képzéssel, egy nyári közmunkával, sok hűhó semmiért, sok botrányt generálnak, hogy lássuk: van kormányzás, történnek itt az események, emberek.

Szörényi közli: számára rendkívül fontos, amit Orbán Viktor véghezvisz, s nem is várja el a miniszterelnöktől, hogy belelásson a kultúra bugyraiba, ügyes-bajos dolgaiba. „Sokkal fontosabb dolga van. Nem teszek úgy, mintha értenék a gazdasághoz, a leigázottságot viszont nehezen viselem akkor is, ... ha tankok, netán bankok segítségével valósul meg. Az, hogy ne parancsolgassanak nekünk, hogy méltányosan járjanak el velünk szemben, számomra is fontos cél.” Orbán politikai szabadságharcát tehát Szörényi „érdeklődéssel vegyes tisztelettel” figyeli, mindazt viszont, ami a kultúra területén történik, szerinte nagyon át kellene gondolni.

viktornak nem kell belelátnia a kultúrába, neki az a kultúra, ha eljár focimeccsekre csányival, az nála a magaskultúra. meg is látszik az országon ha primitív emberek vezetik, ill. tettetik a vezetést

el tudom képzelni, hogy szörényi és fekete egy páholyban vannak a selyemgobolyítóban, de talán valószínűbb, hogy szörényit csak megihlette vki. hogy ezt mondja; ami biztos: fekete makovecz barátjaként biztos hogy beszervezett ember, biztos vakoló,

fekete amúgy nagyon színvonalasan beszél:

szimpatikus amit mond, de ez lényegtelen, még enyhe intézkedései is lehetnek, amik jók, a lényegen nem változtat.

nejét Sunyovszky Szilviának hívják, és nem csak a művészet köti össze őket, hanem a munkájuk is: Sylvia volt például Orbán Viktor tanácsadója, de korábban KDNP-s politikus is.

1957-ben és ’58-ban elegáns pozíciókba nem a rendszeridegen elemek kerültek. Meg lehetett persze húzódni a háttérben, „ne szólj szám, nem fáj fejem” alapon. De aki a megtorlás éveiben karriert akart – mert számára az volt a „normális élet a szocializmuson belül” – , az bizony nem maradhatott kívül. (Ha Önnek mégis sikerült, érdekelne, hogy miként.) A rendes forgatókönyv szerint az állampárt tagjának kellett lenni, ádázul gyűlölni az „ellenforradalmat”, és vagy magas pártkapcsolat, vagy –  bizony – a BM-mel való együttműködés volt szükséges hozzá. Esetleg Aczél György, vagy (korábban) Szirmai elvtársszemélyes oltalma.

 

Különösen, ha valaki hirtelen, nagyot akart előre lépni. Mint például Ön, aki 1956-ban végezte el az Iparművészeti Főiskolát, és a következő évben már az ÁÉTV-ben (Általános Épülettervező vállalat) volt irányító tervező. Mikor Nagy Imrét felakasztották, Ön ezek szerint megbecsült káder volt, kedves Fekete György. Hogyan csinálta? Tán nem tévedek nagyon, ha feltételezem: ezt nem „hithű református presbiter”- ként érte el.

balavány-nak soha nem tiszta a feje, de most lehet az

Az külön érdekes, hogy saját bevallása szerint '56-ban nemzetőr parancsnok volt, '57-ben pedig vizsgálati fogságba került. Hogy miként lehetett ezek után több állami vállalat vezető tervezője, iskolaigazgató? Biztosan a tehetségének köszönheti.

amúgy én is ezt gondolnám szörényiról:

Szegény hülye komcsiból átvedlet népnemzetikeresztények azt hiszik, hogy az általuk képviselt nemzetiesekedő, szájbarágó giccs valamiféle művészet. De hiába tömik őket milliárdokkal, a rossz  csak rossz marad. A tehetséget nem lehet pénzért megvenni. Szörényi "Béla" ezt látja, úgyhogy már ki is rekesztették a pénzért remegő nemzetiszín komcsik.

Szerintem egyáltalán nem bánja, hogy nem lehet tagja ennek a "nagyszerű" csapatnak.

ezt gondolhatnám, ha szörényi nem méltatná a primitív l. simont, ha szörényi nem állna ki alföldi róbert mellett, aki korántsem akkora művész, mint ahogy hirdetik. alföldi is egy gumicsontgyártó aktív idegenszívű, aki a provokáció érdekében hallgat az ötletadó eminenciásaira. ezért rendez keresztényellenes kiállításokat és magyarellenes darabokat, szegény nem az a formátum, hogy önként és egyedül döntsön egy román nemzeti ünnepről.

Sokkal fontosabbnak tartom a művészi függetlenséget, az alkotás szabadságát különösen akkor, ha egy jelentős tehetségről van szó, aki nehezen tűri a béklyót.

Jóllehet azt hinnék, hogy Szörényi Leventét és Alföldi Róbertet a korkülönbségen túlmenően világnézeti, értékrendbeli, ízlésbeli, kifejezés-eszközbeli, tehát szinte minden elválasztja egymástól, mégis azt kell mondanom, hogy van egy valami, talán a legfontosabb, ami összeköt bennünket: a művész felelőssége kortársai és az eljövendő nemzedékek iránt.

Számomra is mértékadó rendezéseidet láttam a Nemzeti Színházban, amelyek arról győztek meg, hogy Magad is érzed művészi küldetésed súlyát. Amikor felkértünk – szerzőtársammal egyetértésben – két eddigi legfontosabb és legsikeresebb művünk, az István, a király és a Kőműves Kelemen jubileumi előadásainak megrendezésére, ezek a tapasztalatok vezéreltek.

 

További munkáidhoz – talán érthetően kissé önző módon elsősorban a közös produkcióinkhoz – kívánok Neked további sok sikert.

 

Budapesten, 2012. október 23-án

 

Üdvözlettel:

Szörényi Levente
zeneszerző

sikeresen bevitték szörényit a politikába, vagy maga ment bele. de azt már tudjuk, hogy ő se áll a magyarok oldalán, ahogy fekete se, de azt már eddig is tudtuk.

Párhuzamos életrajzok:

Szörényi Levente (Gmunden, Ausztria, 1945. április 26. –) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, Szörényi Szabolcs testvéröccse. A Mediterrán, a Balassa, a Bajtala, az Illés, a KITT-egylet és a Fonográf zenekarok egykori tagja. Több tucat sikeralbum és színpadi darab szerzője, előadója.

Díjak, kitüntetések:

A rádió amatőr vetélkedőjének első díja (1965) (Illés)
A Táncdalfesztivál második helyezettje (1966) (Illés)
Az év beategyüttese (1967) (Illés)
A Táncdalfesztivál győztese (ezen kívül még további 5 díj) (1968) (Illés)
A Táncdalfesztivál második helyezettje (Koncz Zsuzsa Színes Ceruzák című dalával) (1968) (Illés)
Az év beategyüttese (1968) (Illés)
Arany gitár-díj (Az Ifjúsági magazin díja, a "Gitáros Imi") (1967) (Illés)
Az év beategyüttese (1969) (Illés)
A Táncdalfesztivál második helyezettje (1971) (Illés)
Az év beategyüttese (1971) (Illés)
Pepita oroszlán (1971) (Illés)
KISZ-díj (1981)
SZOT-díj - állami kitüntetés (1981)
Pop-Meccs: Az év koncertje - Illés: A koncert (1981)
Az év zeneszerzője (1983)
Erkel Ferenc-díj - állami kitüntetés (1983)
EMeRTon-díj megosztva az Illés-együttes tagjaival (1990)
Magyar Művészetért Alapítvány különdíj (1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje - állami kitüntetés (1994)
Huszka Jenő Életműdíj (1995)
Magyar Örökség díj az István, a királyért (1996)
Hűség 896 - 1956–1996 (1996)
Tőkés László-díj (1998)
Kossuth-díj megosztva az Illés-együttes tagjaival (2000)
30 éves az I. magyar popfesztivál-emlékdíj (2003)
30 éves az I. magyar popfesztivál-emlékdíj (2003) (Illés)
Prima díj (2003)
Hungaroton Életműdíj (2005)
Bartók Béla-emlékdíj (2006)
Árpád Fejedelem-emlékdíj (2007)
Duna Televízió nívódíja (2007)
Európai Aranyművész Életműdíj - jelölés (2006)
Budapest díszpolgára (2010)
Szer Üzenete-díj (2010)
Fonogram Életműdíj (2011)
Artisjus-díj (2011)
Jubileumi Prima Primissima díj (2012)

----

Baksa Soós János (1949. – ) magyar előadóművész, képzőművész, az egykori, legendás Kex együttes frontembere.
1968 alapító tagja volt a Vastaps, majd az 1969-ben megalakuló, később legendássá vált Kex együttesnek. 1971-ben Kádár rendőrei többször megverik, ezért az NSZK-ba disszidál.

"Többször kritikusan nyilatkoztam az elmúlt időben a mai magyar művészet színvonaláról. Talán az bánthat egyeseket, hogy nem tettem kivételt a nemzeti oldallal szemben sem, arról is őszintén megmondtam a véleményemet. De miért ne mondtam volna? Ha laposnak, gyengének találtam valamit, akkor azt mondtam, hogy lapos és gyenge. Miért, mit mondjak? Jót tettem volna azzal a magyarságnak, ha szolgai módon feldicsérem azt, ami rossz? Csodákat. Magunkat csapjuk be, ha ilyet teszünk. Ha egy jobboldali fércművet bírálok, már nem vagyok jó magyar? Akkor már magyarázkodnom kell?"

ez a szörényi-darab pont olyan giccses, mint amit szörényi kritizál :)
az érdemeivel, hibáival együtt is giccses. lehetne egy koltai elvtárs-béli film zenéje is:

"Elegem van a Julianus barátokból, a Wass Albert-filmekből. Elegem van a fércművekből. Művészetet szeretnék látni – indokolja Szörényi Levente

Már nagyon elegem van abból, hogy az úgynevezett nemzeti, polgári oldalon nekem mindent le kell nyelnem, csak azért, mert nemzeti. Hogy egyfolytában elnézést kell kérnem, ha valami nem tetszik, különben rám sütik, hogy nem vagyok eléggé magyar, meg tolnak át a baloldalra. (...) Elegem van tehát a Julianus barátokból, a Wass Albert-filmekből. Elegem van a fércművekből. Művészetet szeretnék látni. "

hát ilyen ferde látószögekkel, nem csodálom, hogy isteníti alföldi liberálbolsevik elvtársat

"♪ belerángattatok ebbe a játékba, én engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok ♫"

"Ma kulturális értelemben két jobboldal van. Nem volt ez nagyon másként eddig sem, de most még világosabban kirajzolódtak a határvonalak. Az L. Simon, Gulyás, Rockenbauer („nem az a konzervatív, aki nem érti a kort, amiben él”), Szörényi és megannyi más szereplő által képviselt, egyébként sokszínű és akár egymással is meccselő körök tisztában vannak saját kulturális értékeikkel. Meg tudják magukat határozni, ugyanakkor másokhoz is képesek azok saját értékének jogán viszonyulni és befogadóak a más értékekkel szemben, mert tudják: csak azokkal együtt jön létre a teljesség.

Nem így van ez a kultúrpolitikával flörtölő másik térfélen, melyet bizonyos értelemben szintén jobboldalinak neveznek: őket képviseli többek között Fekete György avagy Kerényi Imre, akik a kulturális térfélen is csak szekértáborok küzdelmében tudnak gondolkodni. Akik a kultúrkampf fokozásához (olykor sok éves) munkájukkal járultak hozzá az árok jobb oldalán. Akik már sokszor egyértelművé tették, hogy kissé egysíkúan szemlélik a magyar kultúra alakulását, és ideológiai okokból úgy érzik, olyanoknak is nagy fontosságot kell tulajdonítani, akik ezt művészetük okán nem feltétlenül érdemelnék ki."

lakner dávid, mandiner

két jobboldal van :)
az egyiket a tészelnök fia és egy libsi képviseli, a másikat kerényiék, feketéék akik szintén beszervezettek voltak, na de kérem lakner elvtárs, de mi lesz a magyarokkal?
ők melyik jobbhoz tartozzanak?

a kutya verje meg

lázárnál és csányinál is két jobboldal volt

"Úgy is van, állítsunk szobrot L. Simonnak, aki hivatalban hagyta a Nemzeti Színházban Alföldit, pedig legalább kétszer simán kirúghatta volna méltatlan viselkedés miatt, anélkül, hogy szó érhette volna a ház elejét.

A Nemzeti épületének bérbeadása a románoknak a nemzeti ünnepük - Erdély elcsatolása- alkalmából, hogy is mondjam, érdekes gesztus volt. A nemzet sokadik nyilvános arculcsapása volt, egy állítólag nemzeti kormány idején. Alföldi ezután még fokozott médiafelületet is kap, kitöltheti az idejét, és pocsékolhatja a pénzt"

már elmondtam, kerényi és fekete is valószínűleg beszervezett volt, ők mélyebben nyúlnak a látszat fenekére, mint l. simon. olyanok ők, mint az mdf és a fidesz, az mdf-ről ma már a leghülyébb is tudja hogy komcsi párt (eredetileg is az volt, de lekopott a máz), a fideszról már sokan sejtik, hogy ugyanolyan posztkomcsi, mint az mdf, szdsz, de a többség még nem tudja, ez a máz is csak elkopik egyszer. ki fog még a fidesz is egyszer esni a parlamentből.

újlaki dénes: levél kerényi imrének:

„Határozottan emlékszem, hogy a 70-es években beparancsoltál a szolnoki igazgatói irodádba, és kérted lépjek be az akkori MSZMP pártjába. Mondván »ez az én karrierem érdeke«. Kérdeztem Tőled: »Ki lenne az én ajánlóm?«, Mire Te azt mondtad: »Természetesen Én« Erre azt válaszoltam Neked: »Nem lépek semmilyen pártba. Én a saját értelmem kritikus pártjának vagyok a tagja.« /Ha esetleg nem tudnád ez egy idézet az Optimista Tragédiából./ Volt időm a börtönben megismerkedni a szovjet irodalommal. Gondolkodni kéne!

Emlékszem, amikor elszerződtem Tőled, mint kultúrkényúrtól, azt mondtad: »Menjen el Csiszár Imre, Polgár Géza, Blaskó Péter, Timár Éva, Galkó Balázs, de te maradjál.« Lakást ígértél nekem (pártvonalon), fiatal páromnak, és alig fél éves kislányomnak, aki ma 32 éves. Még Bőgel elvtársat is a nyakamra küldted, hogy beszéljen rá a maradásra. /Még él/ Már akkor tudtad a jövődet, és el is mondtad: »Madáchban nem Huszti lesz az Othelló, hanem Te.« "

Czike szerint Jankovics Marcell templomos szabadkőműves, de pl. Szörényi Levente is.