KáKánBéKa
öten voltunk a moziban... Egyikünk, mintha bombariadó lett volna pattant fel a székéből és ment ki a vége-főcím legördülésénél. Egy másik csak ennyit mondott társának: "Ezek a k*csög zsidók ezt csinálták most is Gázában" s vonultak ki a teremből. Ketten viszont ottmaradtunk belegyökerezve a székbe a kábulatból fel nem ocsúdva! A filmnek vége volt már jónéhány perce, csak peregtek a sorok s csak ment a zene... Majd nagy nehezen feltápászkodtam, kitámolyogtam a moziból, s valahogy hazataláltam...
A megközelítési módját figyelembe véve feltétlenül napjaink egyik legnagyobb hatású, legfontosabb filmje!
1982-ben az izraeli hadsereg alig egy hét alatt lerohanta Libanont, és kezdetét vette az évtizedekig tartó megszállás. Ez azonban nem ment simán, csak népirtással - derül ki majdnem egy nemrég Budapesten is bemutatott 2008-as animációs filmből, amelyet talán az Oscar-díjra is jelölhetnek
A film úgy van megcsinálva, hogy aki nem olvas utána legalább egy picit annak nem tiszta a film.
Ari Folman filmje a közel-keleti történelem egyik máig elhallgatott fejezetét eleveníti fel. A Libanoni keringő (Waltz with Bashir) a rendező személyes utazását mutatja be, amelynek során a férfi megpróbálja megkeresni az 1982-es libanoni háborúval, vagy más néven „Galileai Békehadművelettel” kapcsolatos emlékeit.
A film elején egy bárban Arinak egy régi barátja elmeséli visszatérő rémálmát: 26 kutya üldözi. Minden éjjel ugyanannyi, éppen 26 feldühödött állat. A két férfi arra a következtetésre jut, hogy a különös álom kapcsolatba hozható katonai múltjukkal: mindketten az izraeli hadseregben harcoltak a 80-as évek libanoni háborújában. Ari döbbenten tapasztalja, hogy semmire sem emlékszik ebből az időszakból. Elhatározza, hogy felkeresi régi barátait és bajtársait, hogy általuk újrarajzolja emlékeit a korszakról és önmagáról egyaránt. Ahogyan egyre mélyebbre ás, titokzatos képek formájában előtör a múlt.
Az emlékezés hiánya nem véletlen: a Sabrában és Shatilában elkövetett mészárlások emléke a mai napig kimondatlan tabunak számít a két ország kapcsolatában, amelynek feldolgozása a háborúval együtt teljesen megoldatlan. Szintén ilyen kezeletlen a háborús bűnök kérdése: a filmben az egyik megszólaló szerint a mészárlásokat az izraeli hadsereg követte el, és amikor erről Ariel Sharon védelmi minisztert tájékoztatták, ő semmit nem követett el a menekülttáborok kiirtásának megakadályozása érdekében.
emlékszünk?
"menachem begin, 1979
yitzhak rabin, 1994
shimon peres, 1994
Mind Nobel Béke-dijas népirtók, aktivan reszt vettek a Palesztin Nép kiirtásában. Persze csak gyáva féreg módjan, fegyvertelen falvakban öltek, főleg gyermekeket, nőket....."
a libanoni keringőben nem keresztények irtottak palesztin nőket, gyerekeket, csak keresztény milíciájú egyenruhás emberek (állítólag), akik arról híresek az izraeliekkel ellentétben nyilván, hogy utálják a palesztinokat. irónia. és önként bemennek egy izraeliek által ellenőrzött táborba, méltó hely ide, mint propagandafilm:
A hét mesterlövésze: A tíz legförtelmesebb propagandafilm
Műsorvezető: Puzsér Róbert
Vendég: Magyar Dávid
puzsér pár dologban téved, de legalább hangosan mondja
Az izraeli invázió egy hosszú ideje érlelődő ellentét eredménye volt: 1981 nyarán többször került sor erőszakos villongásokra a dél-libanoni palesztin menekülttáborokban. A PFSZ ottani tagjait több észak-izraeli robbantásos merénylettel gyanúsították, így a hadsereg a további mészárlásoknak akarta elejét venni azzal, hogy egy 40 kilométeres biztonsági zónát alakít ki és száll meg Libanonban. A Sharon által elkészített terv azonban Bejrút megszállását is tartalmazta, és a zsidó állam szövetségesét, Bashir Gemayelt ültette volna az elnöki székbe. Ezzel a lépéssel egyszerre küszöbölték volna ki az északi szomszéd lépéseit, másrészt egy ütközőzónát hoztak volna létre Szíria felé.
1982. április 21-én aztán egy dél-libanoni hadseregnél látogatást tevő izraeli tiszt aknára lépett, és meghalt, ezért a zsidó állam megtámadta a palesztin irányítás alatt lévő területeket. Nem sokkal később, június 6-án az izraeli hadsereg teljes támadást indított Libanon ellene: erre az indok a Slomó Argov, angliai izraeli nagykövet elleni merényletkísérlet volt. Egy héttel később az izraeli csapatok elérték Bejrútot: onnan azonban nem mentek tovább, és még augusztusban is a város elfoglalási parancsát várták.
Augusztus 23-án Bashir Gemayelt elnökké választották, ami nem váltott ki túl nagy lelkesedést a helyiekből. Talán ezért, és a szíriai propaganda miatt szeptember 14-én meggyilkolták, ami kiváló ürügyet szolgáltatott az izraeli csapatoknak Bejrút nyugati részének megszállására. Az ottani Sabra és Shatila palesztin menekülttáborainak irányítását is átvették, és engedélyt adtak a helyi keresztény milíciáknak, hogy oda belépjenek, és megkezdjék a leszámolásokat. A menekülésre esély sem volt: az izraeli hadsereg gondosan őrizte a tábor kijáratait. és bejáratait... nyilván...
A PFSZ ekkor visszavonta csapatait Libanonból, ám az izraeliek egészen 1985 januárjáig maradtak, amikor egy ütközőterületet alakítottak ki az országban. A menekülttáborok kiirtása ügyében az ENSZ is fellépett, és 1982. december 16-án népirtásként ítélte el az ott történteket. A mészárlások ügyét az izraeli kormányzat kivizsgálta, és Sharont elbocsátották állásából. A sors fintora, hogy később erre nem igazán emlékeztek, amikor Ariel Sharont 2001 februárjában miniszterelnökké választották Izraelben.
A megdöbbentő és sokkoló rajzfilm idén tavasszal bekerült a cannes-i fesztivál versenyprogramjába is, jelölték az Európa Filmdíjra is és talán az Oscar gálán is találkozhatunk a Libanoni keringővel.
A Libanoni keringő című izraeli animációs munka lett a legjobb film az amerikai Filmkritikusok Nemzeti Társaságának díjátadóján 2009-ben.
"Augusztus 23-án Bashir Gemayelt elnökké választották, ami nem váltott ki túl nagy lelkesedést a helyiekből. Talán ezért, és a szíriai propaganda miatt szeptember 14-én meggyilkolták, ami kiváló ürügyet szolgáltatott az izraeli csapatoknak Bejrút nyugati részének megszállására. Az ottani Sabra és Shatila palesztin menekülttáborainak irányítását is átvették, és engedélyt adtak a helyi keresztény milíciáknak, hogy oda belépjenek, és megkezdjék a leszámolásokat. A menekülésre esély sem volt: az izraeli hadsereg gondosan őrizte a tábor kijáratait.
A menekülttáborok kiirtása ügyében az ENSZ is fellépett, és 1982. december 16-án népirtásként ítélte el az ott történteket. A mészárlások ügyét az izraeli kormányzat kivizsgálta, és Sharont elbocsátották állásából. A sors fintora, hogy később erre nem igazán emlékeztek, amikor Ariel Sharont 2001 februárjában miniszterelnökké választották Izraelben."
https://mult-kor.hu/20081201_libanoni_keringo_budapesten
"1982 szeptember 16. és szeptember 18. között közel 3500 palesztin és libanoni civilt gyilkoltak meg Izrael parancsára és a cionisták közreműködésével az Izrael-barát libanoni milíciák. Az áldozatok számát azonban vannak azok akik 5000-re teszik.
A városrészek korábbi lezárása miatt azonban a civileknek esélyük sem volt elmenekülni ugyanis a menekülőkre az izraeli hadsereg nyitott tüzet.
A három napos vérengzésben 3500-5000 civil vesztette életét. A cionista hadsereg pedig, mivel a keresztény falangista milíciát használta fel az akcióra megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy ez csupán a libanoni háború egyik eseménye, melynek oka a keresztény-muszlim ellentét. Azonban aki a parancsot ténylegesen kiadta az az izraeli hadsereg egyik tábornoka volt, akit Ariel Sharon-nak hívtak és aki később Izrael miniszterelnöke lett."
https://orientalista.hu/36-eve-tortent-a-sabra-i-es-a-shatila-i-meszarlas-kepek/
oszkárra sose megy, csak felhívná a figyelmet egyértelműen a dologra
torrent, nem ellenőrzött!
2003. február 17.: „Csak azt akarom mondani, hogy módszeres, alattomos népirtásnak vagyok a tanúja. Félek. Megkérdőjelezem az emberi természet jóságába vetett hitemet. Ezt a népirtást meg kell állítani."
Rachel Corrie
Rachel Corrie
Utolsó írka