"a pozitív diszkrimináció csupán annyiban különbözik a negatívtól,
hogy több embert érint hátrányosan. "
Az aktív-, passzív idegenszívű fogalommagyarázat után, a rasszizmusmoz új altípusokat vezetnék be:
pozitív-, negatív diszkriminációhoz hasonlóan van pozitív-, negatív rasszizmus is. Amit úgy látszik nem én írok le először, de mástól függetlenül egyedül észreveszem. (azért ez is valami.)
A negatív rasszizmus egyértelmű, amit eddig a rasszizmus szó alatt értettünk: kirekesztünk embercsoportokat.
Pozitív rasszizmus pl. a kifejezetten csak a cigányok számára elérhető ösztöndíj az egyetemen, amikor bizonyos embercsoportokat előnyben részesítünk, a sárgákat jobban szeretjük, stb. A pozitív rasszizmus mindig együtt jár a negatív rasszizmussal. Van értelme megkülönböztetni, mert hajlamos az ember megfeledkezni, arról, hogy a pozitív rasszizmus is hierarchiát állít fel. Ugyanúgy rasszizmus az is, ami jogos indulatokat válthat ki, ha tevékenységünk ezzel összefüggésben lép fel, akár állami szinten, mint ahogy most van.
kapronczaY stefánia azt nyilatkozta a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában 2014. szeptember végén, vagy október elején, hogy undorodik a fajvédelemtől. mondja ezt úgy, hogy a TASZ-os vezetése alatt külön csak a cigányokkal foglalkozik NÉGY ember, NÉGY KÜLÖN POZÍCIÓBAN egy elvileg csak sima jogvédő társaságnál. annyira hiteles ember..
Bordás Róbert - Romaprogram operatőr
Jovánovics Eszter - Ügyvivő, Romaprogram-vezető
Sánta Szabolcs Miklós - A romaprogram ügyvédje
Simon Mihály - Romaprogram jogász és terepmunkás
mi ez ha nem fajvédelem?
és az, hogy az Ökotárs (és még sok mindenki, most már nyilvánosan orbán is) csak cigányoknak juttat segélyeket az nem az apartheidi állam felé való haladás? csak a cigány lehet szegény? ez sajnos pozitív rasszizmus, diszkrimináció, fajvédelem, mert nemcsak a cigány lehet szegény, de ők kifejezetten CSAK a cigányoknak juttatnak támogatást.
persze semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy soros györgy is nagyon szeret romatáborokat létrehozni (ez nem az a tábor, ez nem olyan tábor), vagy a norvégok szeretik ennyire a cigányokat? valószínű, hogy bizonyos norvégok magas poszton csak strómankodnak.
de mi is ma a fajvédelem? ha valaki nem nézi jó szemmel a vegyes etnikai házasságot (és akár kapcsolatot), főként tömeges méretekben, akkor már vajon fajvédőnek számít? csak hogy tudjam, mi vagyok én.
vajon kapronczay stefánia annyira irtozik a fajvédőktől hogy pl a kutyatenyésztőknek is előírná, hogy csakis két faj(táj)ú kutyát pároztathatnának? fajtatiszta kutyákat már nem lehet az új világban létrehozatni kedves TASZ-osok?
Globális- és lokális rasszizmus
A rasszizmus, mikor hierarchiát állítunk fel népek, népcsoportok között. Tehát, mikor felsőbbrendűnek, illetve alávalóbbnak tekintünk rasszokat. Most nem beszélünk arról, hogy mi van ha a hierarchia létezik, és nem pedig felállítják azt, hiszen a nyírmihálydi cigányok és nyírmihálydi magyarok között létezik a kulturális hierarchia (nem minden cigány barbár, de a kulturálatlanok kizárólag cigányok – aki ebből nem von le következtetéseket, súlyos logikai, értelmezési hibába esik).
A globális rasszista, aki az egész bolygóra kivetítve, országán belül és kívül is felállítja a fontossági sorrendet a népek között.
A lokális rasszista csak a saját országán, térségén belül állít fel hierarchiát. A saját országában a saját népe legyen a legfontosabb, állítja. A saját országában a saját népe, nemzete legyen többségben. tehát ne legyenek többségben a cigányok a magyaroknál. A magyar történelem és irodalom legnagyobb alakjai természetesen mind lokális rasszisták voltak. Lokális rasszista lehet a konzervatív is (én mondjuk a magyarszívű ember alaptulajdonságai közé sorolnám; a patriotizmus és a nacionalizmus között én nem teszek különbséget, Illyés nem értett ehhez), lehet kommunista is és szocialista is a lokális rasszista.ú
bár lehet hogy ez nem is hierarchia, egyszerűen semmi közünk sincs pl. a négerekhez. kötelező szeretni a négereket, a sárgákat, zsidókat? nem, ezt senki nem várhatja el. akit nem szeretünk, még nem biztos, hogy alábbvalónal tartunk.
De a lokális rasszista, nem állít fel hierarchiát népek között, ami országán belül nem merülhet fel problémaként, pl a négerek és a magyarok között. Nem tartja felsőbbrendűbbnek a fehéreket pl a sárgáknál (úgy átlagban, mert mondjuk a dél-afrikai négerek elég primitívek: tehát nem minden néger primkó dél-afrikában, de aki primkó az nagy zsidó).
A lokális rasszista is kissé igazságtalan lehet, de a racionalitásnak vannak határai, ha például két gyerek közül egy baleset során csak az egyiket lehet megmenteni, és én a saját gyerekemet mentem meg, racionális szempontból és az áldozat szempontjából ez a döntés igazságtalan, hiszen ő nem tehet semmiről, mégis megérthető emocionális szempontból. A racionalitás terén megbukott, hiszen a ráció, nem lehet emóció.
Ugyanez a helyzet a magyar-cigány viszonyban. Érzelmileg megérthető, ha az ország hű akar lenni a nevéhez, viszont az ide születő tisztességes cigány semmiről sem tehet, ezért súlyos hiba diszkriminálni látatlanul, főleg jogilag, node azért a magyar államnak és magyar nemzetnek valamit tennie kell a népességszaporulat ellen.
ami valószínű nagyon, hogy mesterségesen indukált, olyan gyanúsan megnőtt a cigányság száma, de ebbe most ne menjünk bele. erről a kaufman-tervnél lehet bővebben olvasni.
szóval az államnak lehetősége van befolyásolni korrekten is a kisebbég számarányát, apartheid nélkül is, nincs szükségünk arra, hogy Bono idejöjjön tüntetni és a hatalmasok, a sorosgyörgyök gazdasági blokádot, embargót hirdessenek az országgal szemben, nyilván a bevándorlás megszüntetése és a cigánykérdés tényének kiaknázása, tehát a családi pótlék a munkához kötése is eredményeket érhetne el. sejteni véljük ugyanis, hogy a cigányok munkanélküliként, gyerektartóként más elbánásban részesülnek állami és félállami alapítványok, intézetek által, ilyen pl a Türr István Képző és Kutató Intézet.
1997. A Roma tábor program a Soros Alapítvány Patronáló tanár-diák pályázatán résztvevõ középiskolás roma fiatalok számára nyújtott felejthetetlen élményeket, kikapcsolódási lehetõséget.
A nyelvek közül itt a magyar a legfontosabb, ez pedig szintén lokális lingvicizmus (rasszizmus nyelveknél), de lehet globális is, és ez teljes mértékben elfogadható.
Szóval a lényeg: nem tudunk mondani olyan magyar történelmi személyt a lexikonból, aki ne tartotta volna elfogadhatatlannak, ha akármelyik etnikai kisebbség többséggé válik Magyarországon.
"Mi nem az idegen fajjal szemben követeljük a numerus clausust, hanem a saját fajunkkal szemben követeljük a numerus apertust, mert tébolyodott és öngyilkos nemzet az, amely az értelmiséget nem elsősorban a saját fajtájából akarja rekrutálni."
Tormay Cécile
"helyezd a rasszizmust a megfelelő helyre!"
ok!
(amúgy ők nem repülőn utaznak, hanem buszon, milyen jó kis propaganda, hogy szimpatikus, intelligensnek tűnő négert bántalmaznak verbálisan rasszistán)
Mondhatnánk, hogy a lokális rasszista is rasszista, de ez nem lenne igaz (nem azért alkottam meg ezt a fogalmat, haha)
még véletlenül se így gondoljuk:
tehát a rasszizmus egy finomabb változata ez, mely minden nemzeti íróra, költőre, államférfira és politikusra igaz kell, hogy legyen, különben megszűnik a nemzeti ország. De igaz ez, gondolom, az angol, skandináv konzervatívra is, ugyanúgy, ahogy a magyarra. Amit eddig a rasszizmusról gondoltunk az megegyezik a globális rasszista fogalmával. És kész. a lokális rasszistákra ne tekintsünk rasszistaként, hisz ez a normális, csak a magából végletekig kivetkőző kozmopolita és az aktív idegenszívű internacionalista nem gondolkodik, ez pedig elméletileg betegség, nem természetes az olyan ember, aki nem rendelkezik minimális közösségtudattal, törzsitudattal, nemzettudattal.
Szociológia
Pszichológia
Társadalomtudomány
Humán tudományok
A fideszes zsidó (online nézhető, letölthető)
martonyi és a Nemzet tragédiája
Utolsó írka