Sikó Annáról az ágazatban az a legenda kering, hogy korábban Orbán Viktort is tanította angolra. Annyi biztos, hogy a 2010-es kormányváltás után felívelt Sikó politikai karrierje, és korábban Magyarország ausztráliai és óceániai nagyköveti posztját töltötte be, de most Norvégiában nyaral. Kinevezése előtt a miniszterelnök személyesen mondott neki köszönetet, amiért az elmúlt években „szellemi hátországot” adott a Fidesznek. A köszönet többek között arra vonatkozhatott, hogy az IH vezetője, aki tagja a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának is, részt vett a Széll Kálmán terv kidolgozásában.
-----
Háromszáz nyelvoktató cég hiába várta, hogy értesítést kapjon a Közigazgatási és Igazságügyi Hivataltól (KIH), részt vehet-e az évtized üzletében, amikor kiderült, hogy öt cég máris kapott milliárdos megrendelést az uniós pénzből indított lakossági nyelvoktatási programban. A piac szereplőiben meghökkenést váltott ki a névsor, hiszen közülük az egyik eddig nem is foglalkozott nyelvoktatással, nincsenek tanárai sem, a másik a miniszterelnök kedvenc nyelvoktatójának tulajdona, kettő pedig olyan család érdekeltsége, amely szintén magas kapcsolatokkal rendelkezik. A KIH szerint még az idén döntenek több oktatócég pályázatáról, de az már most látszik, hogy mindenkinek nem lesz hely a projektben.
Alig nyitották meg a nyelvoktató cégek számára a jelentkezés lehetőségét az Európai Unió „Tudásod a jövőd” elnevezésű lakossági idegen nyelvi fejlesztő projektjére, az egyik megyei kormányhivatalban már tudták, hogy melyik cégnél tanulhatnak majd a kormányzati szakigazgatási dolgozók és családtagjaik.
Az Index birtokába került dokumentum szerint két nappal a 12,5 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott program regisztrációjának indítása után, november 10-én a Somogy megyei kormányhivatal körlevélben küldte szét a hallgatók számára nagyon kedvező, 95 százalékos támogatottságú tanfolyam jelentkezési lapját, amelyen a DFT-Hungária Kft. már lebonyolítóként szerepelt.
A cégek azért csalódottak, mert mindenki azt hitte, hogy a TÁMOP 2.1.2-vel eljön a kánaán, egy ekkora keretből az egész magyar ágazatnak jut majd megrendelés – mondta az Indexnek egy másik iskolatulajdonos. Szerinte sok vállalkozás az utolsó fillérjét is beleölte, hogy kitartson a nagy üzlet beindításáig, és most azt látja, hogy néhány kiváltságos az orra előtt halássza le a piacot.
Az érintettek csak a hallgatói regisztrációból tudhatták meg, hogy melyik cégek tanfolyamára lehet jelentkezni. Több ezer ember képzésére kapott megrendelést például az International House Kft., amely Budapesten közismert nyelviskola. Az IH ugyanakkor eddig szinte az egyetlen volt (a Dover mellett) a minőségi oktatásra nagy hangsúlyt fektető Nyelviskolák Szakmai Egyesületének 39 tagja közül, aki zöld utat kapott. A csalódott iskolák ezt azzal magyarázzák, hogy az International House Kft-nek Sikó Anna a többségi tulajdonosa.
Sikó Annáról az ágazatban az a legenda kering, hogy korábban Orbán Viktort is tanította angolra. Annyi biztos, hogy a 2010-es kormányváltás után felívelt Sikó politikai karrierje, és jelenleg Magyarország ausztráliai és óceániai nagyköveti posztját töltheti be. Kinevezése előtt a miniszterelnök személyesen mondott neki köszönetet, amiért az elmúlt években „szellemi hátországot” adott a Fidesznek. A köszönet többek között arra vonatkozhatott, hogy az IH vezetője, aki tagja a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának is, részt vett a Széll Kálmán terv kidolgozásában.
http://index.hu/belfold/2012/12/21/egesz_nepemet_fogom_milliardokert_tanitani/
“Egy nyelviskola ügyvezetőjeként megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a várva várt “Tudásod a jövőd - TÁMOP 2.1.2″-es 12,5 milliárd Ft-os pályázat, úgy tűnik, csak egy-két “szerencsés” Képzőintézmény számára válik/vált elérhetővé (volt aki már a kiírás előtt tudta a pályázati időpontot – „Tudásodajövőd?” kép mellékelve), ellentétben azon ígéretekkel, hogy több száz képzőintézmény indulhat majd képzőként a pályázaton.
Képzőintézményünk az elsők között adta be pályázatát. Többször megkerestük a kiíró intézményt is, hogy mikorra várható a pályázat elindulása, de nem kaptunk érdemi tájékoztatást egy esetben sem. Legutolsó megkeresésünk 2012. december 12-én volt, amikor ugyancsak arra irányult a kérdés, hogy mikor várható a lakosság részére a pályázat elérhetősége, hogy az ünnepi nyitva tartást meg tudjuk tervezni, szervezni. A válasz erre a megkeresésre is a szokásos volt, türelmünket kérik, folyamatban vannak a képzők bírálatai.
2012. december 18-án megdöbbenéssel tapasztalta intézményünk (feltehetően rajtunk kívül még több száz intézmény), hogy már elindult a lakosság részéről a regisztráció, a képzők is elérhetővé váltak, igen megdöbbentő szűk körből. Természetesen a mi intézményünk nem szerepel a listán, mivel a szerződéskötéssel kapcsolatban a kiírótól nem kaptunk még tájékoztatást, a legutolsó információnk csupán annyi, hogy egyszer majd személyesen kell szerződést kötnünk velük.
A pályázatot kiíró szervezet ezen tisztességtelen eljárásrendjével jelentős versenyhátrányt okozott képzőintézményünknek, ahogyan feltételezem sok más hozzánk hasonló intézménynek is. A lakosság oldaláról nézve maximalizált a képzéseken részt vehetők létszáma. Igencsak úgy tűnik, a képzőintézmények már előre, még szinte a beadás előtt kiválasztásra kerültek, megszülettek a szerencsés intézmények, akik részt vehetnek a pályázat megvalósításában. Lássuk be, ha a „szabad kvóta” mégsem annyira szabad?! Feltételezhetően azoknak az intézményeknek, akik még esetleg ezután részt tudnak vállalni képzőként, milyen potenciális nyelvtanulói számok fognak jutni? Belegondolt ebbe valaki is? Képzőintézményünk a nálunk érdeklődőknek a mai napig nem tud választ adni arra, hogy pontosan hogyan lesz majd a képzés, lesz-e képzés.
Így a több millió forintos akkreditációkkal rendelkező intézményünk (intézmények) nélkül indították el a regisztrációt és a pályázatot.
Kis vidéki képzőintézményként megdöbbentünk azon is, hogy megjelentek a kistérségünkben olyan „hiéna” országos nagy nyelviskolák, akik nem rendelkeznek székhellyel vagy telephellyel a régióban (nem végeztek ezen térségekben oktatást sem). Ez további kérdéseket vet fel részünkről, hogy ez a pályázat valójában kiknek is lett kiírva? Arra már gondolni se merünk, hogy hogyan tudnak ezen képzőintézmények “minőségi” képzést biztosítani az ország egész területén, hogyan tudják „minőségileg” a több tízezer ember oktatását felelősséggel elvégezni, megfelelve akár a minimális akkreditációs követelményeknek.
Sajnos a versenyhátrányunkat, sőt intézményi létünket teljes mértékben veszélybe sodorja ez a pályázat, mivel olyan verseny előnyt juttat ezen “kiemelt” nyelviskolák részére, hogy az elkövetkezendő 1,5 év esetében nem fogunk egyetlen hallgatót sem találni, aki fizetne a képzésért, hisz el tud menni ingyenesen is a pályázat keretében nyelvet tanulni. Így Magyarországon az összes még működő képzőintézmény, akik nem szerepelnek a „kedvezményezettek” keretében, jó eséllyel csődbe fognak menni, növelve a kistérségekben amúgy is hatalmas munkanélküliséget.
Összességében, mint képzőintézmény nem lejárató kampányt szeretnénk tenni a kiíróval szemben, hanem tisztességes versenyfeltételeket a következő javasolt pontokkal:
1. Az elindított regisztrációs eljárást azonnal szüntessék be, és kezdjék el újra tiszta lappal a pályázatot!
2. A pályázó Képzőintézményekkel kössék meg a szerződéseket úgy, hogy egyforma esélyekkel indulhassanak, ne kerüljön senki versenyhátrányba!
3. A pályázatról, a regisztrációról minden intézményt egyformán tájékoztassanak, hogy fel tudjanak készülni a nagyszámú érdeklődésre!
4. A kiíró biztosítsa a lakosság számára a minőséget, azaz csak a kiírásban megfelelő helyi nyelviskolák kaphassanak előnyt, lehetőséget a saját térségükben.
5. Legyenek egyértelműek a kvóták, egyértelműek a szabályok, hogy mi alapján határozzák meg a képzők „tartalmi” engedélyezését.
6. A Kistérségeknél a meglévő (székhellyel vagy fióktelephellyel rendelkező) és sikeresen pályázott Képzőintézményekhez pályázhasson a lakosság.
7. Csak abban az esetben engedélyezzenek adott területre más térségből Képzőintézményt, ha adott régióban, vagy környező régióban nincs pályázó, és a kiírt kvótákat az adott intézmény nem tudja teljesíteni.
8. Maximalizálják adott intézményre a kvótákat, hogy ne lehessen országosan egy-két képzőintézmények lehívni a teljes képzési kvótát, ezzel is esélyt adva a helyi mikro- és kis vállalkozásoknak.
9. Lehessen a támogatásból részlehívást kezdeményezni, hogy meg tudják őrizni likviditásukat a mikro- és kisvállalkozások, és ne csak a nagy országos képzőintézmények bonyolíthassák le az egész pályázatot.”
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv_velemeny/elore-leosztott-kvotak-egyes-kepzok-reszere/
2018:
- A felvételihez előírt nyelvvizsga követelmény valóban senkit nem ér váratlanul. A kormány már 2014 decemberében, tehát 6 évvel az új szabály hatályba lépése előtt bejelentette, hogy 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre, akinek van egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája vagy ennek megfelelő oklevele (emelt szintű nyelvi érettségi, külföldi érettségi, nyelvvizsga stb.)
- Miközben B2-es szintű vizsgát várnak el, a Nemzeti Alaptanterv szerint a magyar köznevelés csak a B1-es nyelvtudás elsajátítását célozza meg.
- Az Oktatási Hivatal felmérése szerint az általános iskolákban a nyolcadikosoknak alig a fele érte el nyelvtudásban a tantervben megjelölt szintet.
- Korábban a diplomák kiadásához kellett a nyelvvizsga, de 2014-ben 50 ezren lehettek azok, akik a nyelvi papír hiányában nem vehették át oklevelüket. Az állam diplomamentő program felemás eredménnyel zárult: 2016-ra az ingyenes nyelvtanfolyamokra jelentkező több mint 10 200 ember mindössze felének lett meg a nyelvvizsgája.
- A tüntetést támogató Szülői Hang egyesület szerint az iskolai nyelvtanításban gyakori a tanárhiány, a fluktuáció, a tanári kontraszelekció. Ahol gyakran cserélődnek a tanárok vagy átmenetileg nincs nyelvtanár, ott nem tanulnak a gyerekek. Ahol kevés a nyelvtanár, ott nem tudnak csoportbontást csinálni, nyelvet viszont nem lehet 30 fős osztálynak tanítani. Szülői jelzések szerint a tanulók 58 százaléka nem a tudásszintjének megfelelő képzésben részesül.
- Ezt nem csak egy ellenzéki civil szervezet mondja. Annak a felmérésnek az eredményei sem túl hízelgőek, amit maga a kormány rendelt meg. Eszerint Magyarországon az iskolákban későn kezdődik el a nyelvtanítás és nem hatékony, hiába ülnek végig a gyerekek az általános iskolában 504 nyelvórát, a középiskolában pedig 432 órát. Nem megfelelő a tanítás módszertana, a nyelv gyakorlatias, életszerű oktatása helyett az órák sokszor mechanikus szódolgozatokban merülnek ki. Sok iskolában nincs megfelelő technikai eszköz, nincs erős wifi, és sok helyen nem tudnak csoportbontásban tanítani.
- Ha nem érhető el mindenki számára a minőségi nyelvoktatás, a kevésbé tehető családból származó gyerekek kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Ez komoly esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel.
- 2017 elején Székely László ombudsman, az alapvető jogok biztosa is azt állapította meg, hogy amíg az iskolai idegennyelv-tanítás helyzete nem javul, addig ez a követelmény rendszerszintű visszásságot okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot.
- 2018-tól először az első nyelvvizsga díját tették ingyenessé, később ezt kiterjesztették minden 35 év alattira, függetlenül attól, hogy van-e már valamilyen nyelvvizsgája. A nyelvvizsgák száma közben csökken.
- Palkovics László korábbi oktatási államtitkár azt mondta: minden diáknak elég ideje van a felkészülésre, évek óta tudható a 2020-tól érvényes feltétel. Palkovics korábban azt mondta: a nyelvtanuláshoz könyvre, szótárra és sok tanulásra van szükség.
- A 24.hu nemrég kiszámolta, hogy a 199 parlamenti képviselő 58 százaléka nem mehetne egyetemre, mert nincs nyelvvizsgája. A nagyobb létszámú frakciók közül a legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak nincs nyelvvizsgája (65 százalék).
- Jól hangzó népszerűségi intézkedésnek tűnik, amit maga Orbán Viktor hirdetett meg: 2020-tól minden kilencedikes és tizenegyedikes diák kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra mehet. Ennek a programnak a részleteiről egyelőre nem sokat tudni, de azokon biztos nem is segít, akik 2020-ban szeretnének felvételizni. A külföldi nyelvtanulások csak 2020 szeptemberétől indulnak. Ha ebből tizenegyedikesként tud is profitálni valaki, az legkorábban 2022-ben felvételizik, így ennek az intézkedésnek a hatása jóval később jelentkezhet.
- 2016-os adatok szerint a 3-4 éves alapszakokra, az 5-6 éves osztatlan szakokra és a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százalékának nem volt semmilyen nyelvvizsgája. Az arányt valamelyest módosíthatja, hogy a statisztika azokat nem mutatja, akik nyelvvizsga helyett inkább valamilyen idegen nyelvből tettek emelt szintű érettségit, amiért több felvételi pontot lehetett kapni.
- 2017-es cikkünkben egy statisztikus által végzett becslés alapján levezettük, hogy 2020-ban közel 10 ezer hallgatóval kevesebbet fognak tudni felvenni a nyelvvizsga hiánya miatt a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre.
- A mostani adatok szerint egyes szakterületeket különösen súlyosan érinthet a nyelvvizsga követelmény. 2016-ban a pedagógusképzésben tanuló hallgatóknak csak 42 százalékának volt valamilyen nyelvvizsgája. Hasonlóan rossz volt a helyzet a társadalomtudományi, a sporttudományi, a bölcsészettudományi és az agrár képzéseken. Vajon így lesz-e elég ember az óvópedagógus-, a tanító vagy a tanárszakokra?
- Demográfiai okokból eleve csökken a jelentkező diákok száma az egyetemekre. Ha a nyelvvizsga követelmény miatt még kevesebb hallgatót tudnak felvenni, az súlyosan érintheti az egyetemeket. Miután finanszírozásukat az ott tanuló hallgatók száma alapján kapják, főleg a kisebb vidéki egyetemek komoly összegektől eshetnek el, ami már a működőképességükre is hatással lehet.
- Információink szerint ezt a problémát a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is érzékeli, de a generális szabályt nem akarják feloldani. Arról folyik az ötletelés, hogyan lehetne egyes szakokon mégiscsak átmeneti felmentést adni a nyelvvizsga alól. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nemrég azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési területen jelenleg nem magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, ezek ugyanakkor nemzetstratégiailag kiemelt fontosságúak, ahol "semmiképp nem veszíthetünk embert".
Utolsó írka