Sikó Annáról az ágazatban az a legenda kering, hogy korábban Orbán Viktort is tanította angolra. Annyi biztos, hogy a 2010-es kormányváltás után felívelt Sikó politikai karrierje, és korábban Magyarország ausztráliai és óceániai nagyköveti posztját töltötte be, de most Norvégiában nyaral. Kinevezése előtt a miniszterelnök személyesen mondott neki köszönetet, amiért az elmúlt években „szellemi hátországot” adott a Fidesznek. A köszönet többek között arra vonatkozhatott, hogy az IH vezetője, aki tagja a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának is, részt vett a Széll Kálmán terv kidolgozásában.

 -----

http://index.hu/belfold/2012/12/21/egesz_nepemet_fogom_milliardokert_tanitani/

“Egy nyelviskola ügyvezetőjeként megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a várva várt “Tudásod a jövőd - TÁMOP 2.1.2″-es 12,5 milliárd Ft-os pályázat, úgy tűnik, csak egy-két “szerencsés” Képzőintézmény számára válik/vált elérhetővé (volt aki már a kiírás előtt tudta a pályázati időpontot – „Tudásodajövőd?” kép mellékelve), ellentétben azon ígéretekkel, hogy több száz képzőintézmény indulhat majd képzőként a pályázaton.

Képzőintézményünk az elsők között adta be pályázatát. Többször megkerestük a kiíró intézményt is, hogy mikorra várható a pályázat elindulása, de nem kaptunk érdemi tájékoztatást egy esetben sem. Legutolsó megkeresésünk 2012. december 12-én volt, amikor ugyancsak arra irányult a kérdés, hogy mikor várható a lakosság részére a pályázat elérhetősége, hogy az ünnepi nyitva tartást meg tudjuk tervezni, szervezni. A válasz erre a megkeresésre is a szokásos volt, türelmünket kérik, folyamatban vannak a képzők bírálatai.

2012. december 18-án megdöbbenéssel tapasztalta intézményünk (feltehetően rajtunk kívül még több száz intézmény), hogy már elindult a lakosság részéről a regisztráció, a képzők is elérhetővé váltak, igen megdöbbentő szűk körből. Természetesen a mi intézményünk nem szerepel a listán, mivel a szerződéskötéssel kapcsolatban a kiírótól nem kaptunk még tájékoztatást, a legutolsó információnk csupán annyi, hogy egyszer majd személyesen kell szerződést kötnünk velük.

A pályázatot kiíró szervezet ezen tisztességtelen eljárásrendjével jelentős versenyhátrányt okozott képzőintézményünknek, ahogyan feltételezem sok más hozzánk hasonló intézménynek is. A lakosság oldaláról nézve maximalizált a képzéseken részt vehetők létszáma.  Igencsak úgy tűnik, a képzőintézmények már előre, még szinte a beadás előtt kiválasztásra kerültek, megszülettek a szerencsés intézmények, akik részt vehetnek a pályázat megvalósításában. Lássuk be, ha a „szabad kvóta” mégsem annyira szabad?!  Feltételezhetően azoknak az intézményeknek, akik még esetleg ezután részt tudnak vállalni képzőként, milyen potenciális nyelvtanulói számok fognak jutni? Belegondolt ebbe valaki is? Képzőintézményünk a nálunk érdeklődőknek a mai napig nem tud választ adni arra, hogy pontosan hogyan lesz majd a képzés, lesz-e képzés.

Így a több millió forintos akkreditációkkal rendelkező intézményünk (intézmények) nélkül indították el a regisztrációt és a pályázatot.

Kis vidéki képzőintézményként megdöbbentünk azon is, hogy megjelentek a kistérségünkben olyan „hiéna” országos nagy nyelviskolák, akik nem rendelkeznek székhellyel vagy telephellyel a régióban (nem végeztek ezen térségekben oktatást sem). Ez további kérdéseket vet fel részünkről, hogy ez a pályázat valójában kiknek is lett kiírva? Arra már gondolni se merünk, hogy hogyan tudnak ezen képzőintézmények “minőségi” képzést biztosítani az ország egész területén, hogyan tudják „minőségileg” a több tízezer ember oktatását felelősséggel elvégezni, megfelelve akár a minimális akkreditációs követelményeknek.

Sajnos a versenyhátrányunkat, sőt intézményi létünket teljes mértékben veszélybe sodorja ez a pályázat, mivel olyan verseny előnyt juttat ezen “kiemelt” nyelviskolák részére, hogy az elkövetkezendő 1,5 év esetében nem fogunk egyetlen hallgatót sem találni, aki fizetne a képzésért, hisz el tud menni ingyenesen is a pályázat keretében nyelvet tanulni. Így Magyarországon az összes még működő képzőintézmény, akik nem szerepelnek a „kedvezményezettek” keretében, jó eséllyel csődbe fognak menni, növelve a kistérségekben amúgy is hatalmas munkanélküliséget.

Összességében, mint képzőintézmény nem lejárató kampányt szeretnénk tenni a kiíróval szemben, hanem tisztességes versenyfeltételeket a következő javasolt pontokkal:

1. Az elindított regisztrációs eljárást azonnal szüntessék be, és kezdjék el újra tiszta lappal a pályázatot!

2. A pályázó Képzőintézményekkel kössék meg a szerződéseket úgy, hogy egyforma esélyekkel indulhassanak, ne kerüljön senki versenyhátrányba!

3. A pályázatról, a regisztrációról minden intézményt egyformán tájékoztassanak, hogy fel tudjanak készülni a nagyszámú érdeklődésre!

4. A kiíró biztosítsa a lakosság számára a minőséget, azaz csak a kiírásban megfelelő helyi nyelviskolák kaphassanak előnyt, lehetőséget a saját térségükben.

5. Legyenek egyértelműek a kvóták, egyértelműek a szabályok, hogy mi alapján határozzák meg a képzők „tartalmi” engedélyezését.

6. A Kistérségeknél a meglévő (székhellyel vagy fióktelephellyel rendelkező) és sikeresen pályázott Képzőintézményekhez pályázhasson a lakosság.

7. Csak abban az esetben engedélyezzenek adott területre más térségből Képzőintézményt, ha adott régióban, vagy környező régióban nincs pályázó, és a kiírt kvótákat az adott intézmény nem tudja teljesíteni.

8. Maximalizálják adott intézményre a kvótákat, hogy ne lehessen országosan egy-két képzőintézmények lehívni a teljes képzési kvótát, ezzel is esélyt adva a helyi mikro- és kis vállalkozásoknak.

9. Lehessen a támogatásból részlehívást kezdeményezni, hogy meg tudják őrizni likviditásukat a mikro- és kisvállalkozások, és ne csak a nagy országos képzőintézmények bonyolíthassák le az egész pályázatot.”

http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/kkv_velemeny/elore-leosztott-kvotak-egyes-kepzok-reszere/

2018: 

• A felvételihez előírt nyelvvizsga követelmény valóban senkit nem ér váratlanul. A kormány már 2014 decemberében, tehát 6 évvel az új szabály hatályba lépése előtt bejelentette, hogy 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre, akinek van egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája vagy ennek megfelelő oklevele (emelt szintű nyelvi érettségi, külföldi érettségi, nyelvvizsga stb.)
• Miközben B2-es szintű vizsgát várnak el, a Nemzeti Alaptanterv szerint a magyar köznevelés csak a B1-es nyelvtudás elsajátítását célozza meg. 
  
  
• Az Oktatási Hivatal felmérése szerint az általános iskolákban a nyolcadikosoknak alig a fele érte el nyelvtudásban a tantervben megjelölt szintet.
  
  
• Korábban a diplomák kiadásához kellett a nyelvvizsga, de 2014-ben 50 ezren lehettek azok, akik a nyelvi papír hiányában nem vehették át oklevelüket. Az állam diplomamentő program felemás eredménnyel zárult: 2016-ra az ingyenes nyelvtanfolyamokra jelentkező több mint 10 200 ember mindössze felének lett meg a nyelvvizsgája.  
  
  
• A tüntetést támogató Szülői Hang egyesület szerint az iskolai nyelvtanításban gyakori a tanárhiány, a fluktuáció, a tanári kontraszelekció. Ahol gyakran cserélődnek a tanárok vagy átmenetileg nincs nyelvtanár, ott nem tanulnak a gyerekek. Ahol kevés a nyelvtanár, ott nem tudnak csoportbontást csinálni, nyelvet viszont nem lehet 30 fős osztálynak tanítani. Szülői jelzések szerint a tanulók 58 százaléka nem a tudásszintjének megfelelő képzésben részesül.
  
  
• Ezt nem csak egy ellenzéki civil szervezet mondja. Annak a felmérésnek az eredményei sem túl hízelgőek, amit maga a kormány rendelt meg. Eszerint Magyarországon az iskolákban későn kezdődik el a nyelvtanítás és nem hatékony, hiába ülnek végig a gyerekek az általános iskolában 504 nyelvórát, a középiskolában pedig 432 órát. Nem megfelelő a tanítás módszertana, a nyelv gyakorlatias, életszerű oktatása helyett az órák sokszor mechanikus szódolgozatokban merülnek ki. Sok iskolában nincs megfelelő technikai eszköz, nincs erős wifi, és sok helyen nem tudnak csoportbontásban tanítani.
  
  
• Ha nem érhető el mindenki számára a minőségi nyelvoktatás, a kevésbé tehető családból származó gyerekek kiszorulhatnak a felsőoktatásból. Ez komoly esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel.  
  
  
• 2017 elején Székely László ombudsman, az alapvető jogok biztosa is azt állapította meg, hogy amíg az iskolai idegennyelv-tanítás helyzete nem javul, addig ez a követelmény rendszerszintű visszásságot okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot.
• 2018-tól először az első nyelvvizsga díját tették ingyenessé, később ezt kiterjesztették minden 35 év alattira, függetlenül attól, hogy van-e már valamilyen nyelvvizsgája. A nyelvvizsgák száma közben csökken.
• Palkovics László korábbi oktatási államtitkár azt mondta: minden diáknak elég ideje van a felkészülésre, évek óta tudható a 2020-tól érvényes feltétel. Palkovics korábban azt mondta: a nyelvtanuláshoz könyvre, szótárra és sok tanulásra van szükség.
  
  
• A 24.hu nemrég kiszámolta, hogy a 199 parlamenti képviselő 58 százaléka nem mehetne egyetemre, mert nincs nyelvvizsgája. A nagyobb létszámú frakciók közül a legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak nincs nyelvvizsgája (65 százalék). 
• Jól hangzó népszerűségi intézkedésnek tűnik, amit maga Orbán Viktor hirdetett meg: 2020-tól minden kilencedikes és tizenegyedikes diák kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra mehet. Ennek a programnak a részleteiről egyelőre nem sokat tudni, de azokon biztos nem is segít, akik 2020-ban szeretnének felvételizni. A külföldi nyelvtanulások csak 2020 szeptemberétől indulnak. Ha ebből tizenegyedikesként tud is profitálni valaki, az legkorábban 2022-ben felvételizik, így ennek az intézkedésnek a hatása jóval később jelentkezhet.
  
  
• 2016-os adatok szerint a 3-4 éves alapszakokra, az 5-6 éves osztatlan szakokra és a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százalékának nem volt semmilyen nyelvvizsgája. Az arányt valamelyest módosíthatja, hogy a statisztika azokat nem mutatja, akik nyelvvizsga helyett inkább valamilyen idegen nyelvből tettek emelt szintű érettségit, amiért több felvételi pontot lehetett kapni.
• 2017-es cikkünkben egy statisztikus által végzett becslés alapján levezettük, hogy 2020-ban közel 10 ezer hallgatóval kevesebbet fognak tudni felvenni a nyelvvizsga hiánya miatt a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre.
  
  
• A mostani adatok szerint egyes szakterületeket különösen súlyosan érinthet a nyelvvizsga követelmény. 2016-ban a pedagógusképzésben tanuló hallgatóknak csak 42 százalékának volt valamilyen nyelvvizsgája. Hasonlóan rossz volt a helyzet a társadalomtudományi, a sporttudományi, a bölcsészettudományi és az agrár képzéseken. Vajon így lesz-e elég ember az óvópedagógus-, a tanító vagy a tanárszakokra?
• Demográfiai okokból eleve csökken a jelentkező diákok száma az egyetemekre. Ha a nyelvvizsga követelmény miatt még kevesebb hallgatót tudnak felvenni, az súlyosan érintheti az egyetemeket. Miután finanszírozásukat az ott tanuló hallgatók száma alapján kapják, főleg a kisebb vidéki egyetemek komoly összegektől eshetnek el, ami már a működőképességükre is hatással lehet.
• Információink szerint ezt a problémát a kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is érzékeli, de a generális szabályt nem akarják feloldani. Arról folyik az ötletelés, hogyan lehetne egyes szakokon mégiscsak átmeneti felmentést adni a nyelvvizsga alól. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke nemrég azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési területen jelenleg nem magas a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, ezek ugyanakkor nemzetstratégiailag kiemelt fontosságúak, ahol "semmiképp nem veszíthetünk embert". 

https://index.hu/belfold/2019/04/26/nyelvvizsga_felveteli_2020_tuntetes_nyelvoktatas_egyetemek_enyhites/