Pff...!

Gellért kommentje:

Nincs új a nap alatt: 10 évvel ezelőtt csak a Deport 56-on múlt, hogy megindultak a sortűzperek:

www.kortarsonline.hu/0610/roth.htm

A Kossuth téri sortűzperrel kapcsolatban a fentebbiekhez hasonló megdöbbentő szinvonalú döntések születtek.

Hadd idézzek csak egy dokumentumot Szerdahelyi Szabolcs, a pert feldolgozó jogász dokumentum könyvéből. A dátum 2001. november.

"A főügyész semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy az ügyben eljáró ügyészségi előadó, a nyomozás megszüntetése melletti döntése során a Legfelsőbb Bíróság Bf. V.13444/1998. szám alatti határozatában foglalt jogi okfejtést meggyőzőnek és elfogadhatónak tartva, ugyanezen álláspontra helyezkedett. Szerinte ehhez joga volt az ügyésznek, mert a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései nem hatálytalanítják egymást, tehát fel sem merülhet az, hogy egy későbbi döntés alkalmazhatatlanná tesz egy korábbit.

Ezt a magyarázatot felháborítónak tartjuk, hiszen 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság öttagú felülvizsgálati tanácsa hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság Bf. V. 13444/998. számú határozatát, és éppen azért, mert az abban foglalt jogi okfejtést törvénysértőnek minősítette. Egyúttal megadta a genfi jog helyes értelmezését, és annak alapján megállapította, hogy 1956. október 23-a és 1956. november 4-e között Magyarországon, olyan nem nemzetközi fegyveres összeütközés zajlott le, amelynek során a fegyvertelen polgári lakosság a genfi jog védelme alá került. A polgári lakosság sérelmére ebben az időszakban elkövetett tiltott cselekmények soha el nem évülő, emberiség elleni bűntettnek minősülnek.

A Fővárosi Főügyészség nemcsak a megváltozott bírói gyakorlatot nem vette figyelemben, hanem tudatosan szembefordult az ügyészi testület hivatalos álláspontjával is, hiszen 1999 januárjában a Katonai Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapján kerültek hatályon kívül helyezésre a sortűzpereket elévülés címén megszüntető bírósági határozatok."

Erre a levélre dr. Gáspár Katalin, a 2011-es LÜ határozatot jegyző ügyész 2001-ben így válaszol:

"A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének címzett, a fővárosi főügyész NF. 4324/2001. számú, 2001. november 15-én keltezett levelével kapcsolatos beadványára az alábbiakról tájékoztatom: A Be. 148. §-ának /1/ bekezdéséhez fűzött magyarázat szerint a nyomozás során használható jogorvoslat, a panasz hatékony eszköze a büntetőeljárásban részt vevő személyek törvényes jogai érvényesítésének, másrészt biztosíték arra, hogy a nyomozás során eljáró hatóságok az eljárásra megállapított törvényi rendelkezéseket maradéktalanul megtartsák.

Miután Ön, mint feljelentő a Fővárosi Főügyészség nyomozást megszüntető határozatát illetően élt a jogorvoslati jogával, a felülvizsgálat során a Legfőbb Ügyészség a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezve megállapította, hogy a főügyészségi határozat a büntető anyagi jogi szabályok helytelen alkalmazásán, s a nemzetközi jogi rendelkezések téves értelmezésén alapul. A legfőbb ügyészségi határozat indokolása kitér arra is, hogy a Fővárosi Főügyészség határozatában kifejtett érvelés azért sem helytálló, mert az a Legfelsőbb Bíróság 1999. június 28-án kelt Bfv. X.207/1999/5. számú végzésével hatályon kívül helyezett Bf.V.1344/1998/3. számú végzésében foglaltakon alapul.

A fővárosi főügyész 2001. november 15-én keltezett levelében tett azon megállapítás, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyedi döntései nem hatálytalanítják egymást, s fel sem merül, hogy egy későbbi döntés alkalmazhatatlanná tesz egy korábbit, általában véve helytálló, ám jelen esetben a főügyészség egy, a felülvizsgálati eljárás során már 1999. június 28-án hatályon kívül helyezett legfelsőbb bírósági döntésre alapította a 2001. június 1-jén hozott nyomozást megszüntető határozatát, ami egyértelműen szakmai hiba, hiszen egyetlen jogalkalmazó sem alapozhatja meg törvényesen a döntését egy már hatályon kívül helyezett döntésre.

A szakmai hiba azonban, még ha ugyanazon ügyben többször is előfordul, nem ad kellő alapot olyan következtetés levonására, hogy a büntetőügyben eljáró hatóságot, vagy a hatóság tagját politikai okok befolyásolnák a döntés meghozatalában.

Dr. Gáspár Katalin s.k. csoportvezető ügyész Budapest, 2001. december 14."

Várjuk meg az új alkotmányt. A mostani alapján csak az emberiség elleni bűntettel lehetne az elévülést kijátszani, de látszik -- már sokan megpróbálták--, hogy nem megy.

A Feltámadástól (Viktor ekkorra időzítette az új alkotmány elfogadását) más lesz a helyzet.

@bunko_jobbos: természetesen megvárjuk. mi mást tehetnénk.
és mit teszel ha akkor se lesz semmi?