Bécs. Az elsők között szerepel szépségével és méltóságával.

A 4,5 km hosszú sugárút mentén, mely a Világörökség része, Bécs gyönyörű, patinás épületei sorakoznak, köztük az Operaház, és az 1872-73-ban épült Parlament. A sugárút körbezárja a történelmi városmagot, és beletorkollik a rakpartba is. Építését I. Ferenc József rendelte el, Bécs lebontott városfala helyén. A legtöbb épület a Ringstrasseén 1870 előtt épült.

 nem hazaárulók: hazaszeretők!

Ilyen szép a cseh vár:

Sok külföldi mondja, hogy Budapest szebb, mint Prága, úgyhogy nyugi. Csak itt sok a szemét - ezt mondják. NE SZEMETELJÜNK!

A cseh parlament kétkamarás és valójában így néz ki:

Nem rossz

 vagy így!:

tipikus cseh

Ezek a csehek majdnem akkorák, mint mi, népességben simán ugyanannyi, területük csak egy 20 000 négyzetkilométernyivel kisebb, és azt kell hogy mondjam, nem biztos, hogy meg tudnánk verni őket csatában.

Az osztrákokat simán: 8 millióan vannak, de vízfejűek. Simán, ha nem hívnak segítséget.

A fenti képen a lengyel parlament (The White House, Warsaw) látható. Ők a barátaink.

így a parlamentjük (Sejm) is szép

A szejm, sejm a országgyűlés alsóháza. A Szejmnek 460 tagja van, akiket közvetlen, általános választások útján, titkos szavazással a választópolgárok választanak meg négy éves időtartamra. A Szejm a Szenátussal (felsőházzal) együtt gyakorolja a törvényhozó hatalmat Lengyelországban.

A 20. század előtt a "szejm" kifejezés a teljes háromkamarás parlamentet jelölte, amelyben külön kamarának számították a királyt, az alsóházat (Képviselőház, lengyelül Izba Poselska) és a felsőházat (Szenátus, lengyelül Senat).

A második Lengyel Köztársaság (1918–1939) óta az alsóházat nevezik szejmnek, a felsőház neve pedig Szenátus lett.

ez a szlovén parlament, már ránézni is szívet melengető érzés,

próbáltak a bejárat fölé valami díszkaput építeni szobrokkal, hogy azért ne legyen teljesen MÁV Kórház kinézete, de nem sikerült ez a terv, egy az egyben az lehetne. de a szlovének, szlovénok rendesek, egy szorgos kis nép, és a parlament hatékonyságának munkája nincs összefüggésben a parlament épületének kinézetével. Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.  Nagyon helyes! Ez igen derék!

A brit parlament. Uncsi. Az mdf-es komcsi pettkó andrás odaállhatna bimmbambozni.

Ez a jégföldiek parlamentje itt balra, Izland, Reykjavik, épült 1880-ban. Parlamentje, az Alþing, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alþing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak közvetlenül. Ha csak egy jelölt van az elnökségre, akkor azt szavazás nélkül megválasztott elnöknek tekintik.
 

Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Guðbrandur Þórláksson (1542-1627) Sálmabók című művében azt írta, hogy a nyelvüknek nincs szüksége idegen szavakra. Ez persze technikai, gazdasági fejlődés miatt mára tarthatatlanná vált, de ennek ellenére az emberek tudatosan őrzik nyelvüket. Ennek egyik eszköze (?), hogy magas szinten oktatják az angol nyelvet.

A nyelv ősiessége már a nevekben tükröződik. Nincs családnév, a vezetéknév szerepét az apa keresztneve tölti be. Vagyis az apa keresztnevéhez hozzáteszik az s birtokos ragot, illetve a dóttir (lány), vagy a son (fiú) toldalékot. Ha tehát egy képzeletbeli Ólafur Grímssonnak Jón nevű fia születik, akkor Jón Ólafsson lesz a neve, míg ugyanennek az embernek Helga nevű lánya a Helga Ólafsdóttir nevet fogja kapni. Ma már külföldiek, ha megkapják az állampolgárságot, akkor megtarthatják eredeti nevüket, de korábban alkalmazkodniuk kellett ehhez a névadási szokáshoz.

Az izlandi nők nem vették és nem is veszik fel férjük nevét a házasságkötés után.

1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþing törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþing eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították, és Izlandot Dánia részének tekintették.

1874-ben saját alkotmányt kapott Izland. 1911-ben megalakult az első egyetem Izlandon, természetesen Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte.
1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþing vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel.

1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel voksolt, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, míg 1949-ben a NATO-nak. Ez utóbbi szervezetnek alapító tagja.

Reichstag, Berlin. Az épületben állítólag 750 db. poroltó van.

 A kanadai parlament épülete Ottawában:

itt forgatták a Holt Költők Társasága című filmet, a forgatás ideje alatt szünetelt a törvényhozás Kanadában - és senki sem vette észre azt.

A magyar parlament, az egyik legszebb, az az igazság: 

mivel a belseje nem magyar, így kénytelenek voltak a látszat kedvéért legalább a külsejére festeni a nemzeti színeket

A portugáloké szép, de egyszínű:

Ez a szerb parlament:

olyan mint egy épület az Orczy-kertben

Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. A ligetes, nádas, tavas majorságok jó vadászterületnek kínálkoztak neki, közel a fővároshoz. Fia, László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez.

1794-től 300 000 facsemetét ültettek el. A táj hátterében kompozíciós elemként bontakozott ki a fenséges budai várpalota és a hegyvidék koszorúja.
A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is. Hamar divatos kirándulóhellyé vált. 1815-ben három király (Ferenc császár, I. Sándor cár és Frigyes Vilmos porosz király) is meglátogatta a parkot. 1817-1820 között felépült az ország akkori legnagyobb üvegháza is.
A VIII. kerület közparkjaként üzemelő kertet egy 300 millió forintos beruházás révén felújították (mennyi ment ebből a parkra?). 2010-től a park újra régi fényében ragyog.

A Ludovika Akadémia főépülete az Orczy-kert felől, akár ez is lehetne Szerbia parlamentje.

És íme:

a szlovák kutyaól. a művelődési ház!

Ugyan a Magyar országgyűlés többször ülésezett a történelem során Pozsonyban, ám a Szlovák Parlament épülete mégsem egy történelmi jelentőségű és múltú létesítmény. A vár tövében található épület a szocializmus éveiben épült, így nem tartozik az elsődleges Pozsonyi turistacélpontok közé. Nem véletlenül!

Az ukrán parlament planetárium is egyben, mely az űrből érkező jeleket fürkészi:

 tu in ván, jellegzetes orosz épület

A horvát parlament Székesfehérvár belvárosában van. Lehet hogy ők nem tudnak róla, de ők is a barátaink

Ez a románok parlamentje. Nem rossz, egész jó

 De nézzünk be a román parlamentbe is:

"Egy férfi levetette magát a román parlament üléstermének erkélyéről, miközben a bukaresti törvényhozó testületben a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája zajlott.

A sérülésekkel kórházba szállított férfi ingén "Megöltétek a jövőnket!" felirat volt olvasható. A férfi Emil Boc miniszterelnök felszólalása elején ugrott le és ellenzéki honatyák szerint azt kiáltotta, "Boc, elvettétek a gyermekek jogait!".

A román kormány decemberben alakította át a gyereknevelési támogatási rendszert, és arra kötelezi január 1-től a szülőket, hogy több pénz vagy kevesebb pénz és hosszabb gyereknevelési szabadság között válasszanak."

Nicolae Ceausescu 1984-ben fogott bele annak a "kormányzati palotának" (Palatul Parlamentului) az építésébe, amely bár a Nép Háza (Casa Poporului) nevet kapta, valójában neki épült. Nem sikerült teljesen befejeznie, a forradalom öt évvel később elsodorta hatalmát. A világ legnagyobb középületeinek sorában így is második a világon! Egyedül a Pentagon épülete előzi meg méreteiben. És hogy a grandiozitás vágya mindent felülírt a diktátor agyában, azt nem csak a furcsa eklektikus stílus mutatja, hanem az is, hogy a belső területek 40 százaléka folyosó (!).

 Nagy és pazarló állam, a fele folyosó az épületnek, az épület fele felesleges, de azért fűtsétek csak, minél gyengébbek vagytok, annál erősebbek vagyunk mi!