KáKánBéKa
Bajnai Gordon is a KISZ-ben kezd politizálni, Gyurcsány Ferenc innen ismeri.
"a helyreigazítási perek nem a lényeget érintették, valóban voltak öngyilkosok"
Ferenczi Krisztina (2012. november 13.), a millamédia alant megtekinthető interjúja bajnaival
A bajnai gordon-féle Haza és Haladás Alapítvány nyilvánosságra hozta 2013. árpilisában, fidesz 2/3-os kormány idején, hogy az elmúlt években kitől vagy mely szervezetektől kapott 1 millió forintnál nagyobb értékű adományt
A legtöbb adomány (közel 210 ezer euró, durván 60 millió forint) a Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszterhez, illetve Soros Györgyhöz kötődő Center for American Progress (CAP) nevű amerikai kutatóintézettől érkezett, a lista második és harmadik helyére holtversenyben az OTP Bank csányi vezetésével (aki orbánnal együtt jár meccsekre) és a Mol került egyenként 10 millió forintos befizetéssel.
Maga Bajnai Gordon 4,2 milliót, Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft alapítója 3 milliót adott 2011-ben, de 2 millióval támogatta az alapítványt Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület exmszp-s alelnöke is.
2012-ben az előző évivel hasonló összeget adott a CAP, az OTP 30 milliót, a Mol 15-öt, és ugyanúgy ott szerepel a listán Bojár Gábor és Winkler Gyula is, a Wallis egyik volt vezetője (ő 5,1 milliót adott 2012-ben, egy évvel korábban 2 milliót).
A fehér transzparensen kilenc fekete kereszt emlékeztet azokra az egykor volt libatenyésztőkre, akiknek az öngyilkossága összefüggésbe hozható a 2000. és 2005. közt Bajnai Gordon vezérigazgatósága alatt működő Wallis Rt. tulajdonában álló Hajdú-
Mint ismeretes, az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója 2003-
Az így ellehetetlenült helyzetbe került termelők közül sajnos sokan már csak az öngyilkosságot láthatták kiútnak… Mint ahogy arról a ma készített felvételeink tanúskodnak, vannak, akik ezt nem felejtették el.
Bajnai Gordon kormányfői jelölése kapcsán az ügy tehát újra felszínre került.
Már négy éve futnak a pénzük után a Hajdú-BÉT károsultjai. A társaság felszámolási eljárása alatt a kárt szenvedett termelők csak 80-100 millió forinthoz jutottak hozzá csaknem hatmilliárdos követelésükből. A libatenyésztők petíciót adtak át tegnap a Magosznak, kérve, hogy járjon el ügyükben az agrárminiszternél. Az eltelt négy év alatt mindössze 80-100 millió forint térült meg a Hajdú-BÉT beszállítóinak 5,9 milliárd forintos kárából.
Hajdú-Bétről a parlamentben
nagyít: katt a képre
Font Sándor fideszes képviselő Bajnai Gordonnal kapcsolatban tett fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek. Font azt tette szóvá, hogy - amint azt megírtuk - Karsai József szocialista képviselőt egy öngyilkossá lett parasztember fia felhívta telefonon, és azt kérdezte, hogyan lehet, hogy 10 ezer milliárdos EU-s támogatások fölött az a Bajnai Gordon diszponál, aki a csődbe vitt Hajdú-Bét tulajdonosának egyik vezetője volt.
Font szerint a Hajdú-Bét pénzei offshore cégekbe áramlottak, és Bajnai is egy ilyen offshore cég vezetője volt. A képviselő azt kérdezte, hogy Gyurcsány tervei szerint az offshore cégekbe menekült emberek fogják-e ellenőrizni az EU-s milliárdokat.
A kormányfő viszontválaszában azt kérte Fonttól, hogy valamilyen kézzel fogható dologgal vádolja meg Bajnait, mert az, hogy egy külföldön bejegyzett cég vezetője valaki, az még nem bűn. "Tessék eljárást indítani!" - szólította fel Gyurcsány Fontot.
Öt évvel a Hajdú-Bét csődje után is azt állítja Bajnai Gordon: elkerülhetetlen volt a feldolgozó felszámolása, arra viszont nem válaszolt, hogy miért nem kártalanították a libatenyésztőket. Pedig a napokban nyilvánosságra került dokumentumok szerint a feldolgozónak egy évvel a felszámolás előtt még több száz millió forintja volt - egy részét kölcsönadták a Bajnai vezette tulajdonos, Wallis Rt.-nek, és az is kiderült: a cég a Hajdú-Bét milliárdjaival spekulált a devizapiacon.
Újabb dokumentumok cáfolják Bajnai Gordon azon kijelentését, miszerint az „utolsó pillanatig próbálták menteni a helyzetet”, mígnem „be kellett látniuk, hogy ez nem megy”. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok szerint egy évvel a felszámolás előtt 86 millió euróval, mai árfolyamon több, mint 25 milliárd forinttal spekulált az árfolyamváltozásokra devizapiacon a Hajdú-Bét megbízásából a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt., a baromfi-feldolgozó tulajdonosa. Az anyacég határidős devizaügyletekkel akarta csökkenteni a Hajdú-Bét bevételeinek árfolyamkockázatát. A tranzakciókról szóló kimutatások alapján azonban megállapítható, hogy az ügyletek túlnyomó része veszteséges volt. Volt amelyen egy év alatt 67 milliót vesztett a 2003 decemberében fizetésképtelenség miatt csődbe ment Hajdú-Bét.
Egy másik, Bajnai által is szignált dokumentumból az derül ki, hogy 2004. januárjában Hajdú-Bét elengedte a Bábolna Rt. korábbi, 119 milliós tartozását. Három hét múlva az állami cég mégis fizetett, de akkor már a baromfi-feldolgozó helyett egyenesen a Bajnai Gordon vezette Wallis számlájára került a pénz.
Máshogy is szivattyúzták a pénzt
A csőd szélére került Hajdú-Bétből máshogy is megpróbálták kiszivattyúzni a pénzt - a jegyzőkönyvek szerint 2008 decemberében a baromfi-feldolgozó 125 millió forintot adott kölcsön gazdag tulajdonosának, az ingatlaneladásokon pedig több száz milliót kereshetett a Wallis. A libatenyésztőket mégsem kártalanították, 600 család ment csődbe, kilencen öngyilkosok lettek.
"Nem értettünk hozzá" – Bajnai Gordon, a Wallis Rt. volt vezérigazgatója 2006-ban ennyit tudott mondani a tőle magyarázatot váró libatenyésztők képviselőinek. A vállalkozók aziránt érdeklődtek, miért csődölt be egy egész iparág, és miért lett földönfutó több száz család azt követően, hogy a Wallis-csoport befektetőként átvette a Hajdú-Bét Rt. irányítását. Ez a szakértői alapállás 2003-ban, amikor a baromfitenyésztéssel és -forgalmazással foglalkozó nagyvállalat fizetésképtelenné vált, Bajnai Gordont hazánk egyik legsikeresebb felső vezetőjévé tette. Az akkor 35 éves fiatalember ugyanis érdemei elismeréséért 2003-ban vehette át a Menedzserek Országos Szövetségének nagydíját, az Év fiatal menedzsere kitüntetést. A reményteljes közgazdász karrierjének csúcsra járatásában ezen sikerek mellett sokat segített édesapja, akinek vállalkozásában Bajnai Gordon már a kilencvenes évek elején a pénzügyi szektorban dolgozhatott régi barátjával, Gyurcsány Ferenccel.
Pécsett az összes ellenzéki párt képviselte magát a fórumon, ahová előadást tartani hívták meg Ángyánt, legutóbb pedig a Milla vezetője jelezte a szakpolitikusnak az együttműködési szándékát. Ángyán József szerint azonban ez utóbbinak Bajnai Gordon személye is a gátja. A Hajdú-Bét ügy felemlegetésével kapcsolatban a volt államtitkár azt mondta: „Ezt nagyon nehéz lesz helyretennie, és én személy szerint nem is kívánok együttműködni vele. Csak erkölcsi alapon lehet együttműködéseket felépíteni és itt ez nem lehetséges”.
Bajnai elvtárs jó elvtárs
édes Istenem, legalább komolyan gondolnák a szövegét, legalább egy kicsit lennének baloldaliak, néppártiak, tettekben, nemcsak retorika (hazudozás) szintjén, dehát korrupt neoliberális gazdaságpolitikát folytatnak, ahogy a fidesz, a multikat éltetik, a milliárdos oligarchákat, leisztinger, puch, csányi, demján ... és ne higgyük hogy a szobatárs simicska kalapozott 2002 és 2010 között.
bajnai? akit csányi és a mol is támogat sorossal? :) akinek már az apja is jóelvtárs volt? akiben az mszp annyira megbízott, hogy gyurcsány után lett minielnök?
hát ilyen ostobák vagytok?
hogy lehet egy ember olyan ostoba, hogy milliomosra szavaz egy választáson?
Kis Oligarchatározó: Bajnai Gordon
Bajnai joggal mondja, hogy vagyona nem mérhető az első százhoz és úgy tesz, mintha nem lenne az, ami. Gyarapodása azonban – kicsiben – éppen úgy a rendszerváltás utáni átmenet zavaros évtizedéhez köthető, mint oligarcha-társaié. Az egykori ifjúpolitikus üzletember lett, vagyont halmozott fel, majd megint politikusi pályára lépett – mi ez, ha nem kelet-európai oligarcha-sors?
Az első millió itt is homályba vész. 1994-ig például együtt dolgozott Gyurcsány Ferenccel az Eurocorp és Creditum tanácsadó cégeknél, amelyek az átalakulás hajnalán a privatizációs üzletek környékén mozogtak. 1995-től a legendás CA IB Értékpapír Rt.-nél előbb ügyvezető igazgatóként, majd a jelenlegi jegybankelnök, akkor vezérigazgató Simor András helyetteseként tevékenykedett, így a magyar állami vagyon jelentős része futott át a kezén: olyan nagy cégek magánosítását, tehát privatizációját és tőzsdei bevezetését irányította, mint az OTP, a Matáv, a Mol, vagy a Richter. 2000-2005-ig aztán a Wallis vezérigazgatója: a cégek átszervezésével, vagyongazdálkodással foglalkozó furcsa csoport üzleteinek csak egy kisebb része köthető ugyan az államhoz, de a csúcson 110 vállalkozást és több mint 80 milliárdos éves forgalmat bonyolító holding ezer szálon kapcsolódott a politikához.
Simor Andrásnak, a Nemzeti Bank elnökének az apja, Simor János 1949-ben a Sólyom-perben kegyetlen kihallgató, ÁVH-s tiszt, gumibottal verő főhadnagy volt.
Simor János építőipari-miniszter helyettes a Kádár-rendszerben
A politikai és gazdaság “wallisos” összefonódását mi sem jelzi jobban, mint a Wallis csoport személyi állománya: a cég jogi vezetője az indulástól fogva Gál Zoltánné, az egykori szocialista házelnök felesége volt, Bajnai helyettese egy időben a Fidesz korábbi gazdasági tanácsadója, az Orbán-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója, Gansperger Gyula volt, de ott találjuk a névsorban a fideszes Fürjes Balázst, vagy a “vörös sarokban” Zelles Sándort, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság későbbi vezetőjét. “Aki jó szakember és tisztességes ember, azzal együtt kívánok dolgozni” – mondta a minden oldalra nyitott káderpolitikájáról Bajnai, akit nem mellesleg még Schmitt Mária is személyes barátjának tekint.
A 2000-es évek közepére jelentős vagyonra szert tett Bajnai ismét belecsapott a politikába, miután a rendszerváltás előtt egyszer már belekóstolt a közéletbe. Az 1987-ben még egyetemi menzabojkottot szervező fiatalember ugyanis egy ideig Gyurcsánnyal nem csak sörözött, hanem a nemzedéki politizálás megújításáról is álmodozott, majd a most LMP-és Schiffer Andrással szociáldemokrata ifjúsági szervezet gründolásába kezdett, de – mint erről egy interjúban vallott – “a Fidesz nagyságrendekkel jobb volt, ezért bezártuk a boltot.”
Másfél évtizeddel később előbb a Budapest Airport elnökeként tért vissza a közéletbe, pont azután, hogy a vállalatot vitatott körülmények között privatizálták, majd elfogadta egykori üzlettársa, Gyurcsány Ferenc felkérését, és a 8 ezer milliárd eurós uniós pénz elköltését felügyelő, újonnan létrejött Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első emberének nevezték ki.
(Mellesleg milyen szép is az, ahogyan a jelenlegi kormányfő, Orbán Viktor nyilatkozott az őt emiatt be is perlő Bajnairól és az akkori NFÜ-ről: “Nyugodtan mondhatjuk, Magyarországon ma az emberek személyes tapasztalata az, hogy az ország nyakig úszik a korrupcióban, és központilag szervezett módszerekkel tüntetik el a köz- és európai uniós pénzeket. Nem arról van szó, hogy egyedi esetek történnek valahol a periférián, az a boldog országok privilégiuma. A mi országunkban a kormány, annak feje és minisztériumai szervezik a pénzek eltűntetését.” Mondta ezt Orbán 2006-ban.)
2007-ben Bajnai aztán különösebb skrupulus nélkül ment be miniszternek az őszödi beszéd után megrendült második Gyurcsány-kormányba, ahol előbb az önkormányzati és területfejlesztési, majd a gazdasági tárcát vezette, 2009-ben pedig emlékezetes módon még a kommunisták himnuszát, az Internacionálét is hajlandó volt elénekelni.
Bajnai az ország legjobban pr-menedzselt oligarchája is egyben: nagy ugrásait politikából, a gazdaságba majd ismét a politikába ugyanis szinte észrevétlenül tette meg. Egyedül a libás Hajdú-Bét ügy okozott neki kellemetlen perceket.
milyen kapcsolatban van évtizedek óta külföldön élő szüleinek ciprusi cégével, amelynek ügyeit saját bevallása szerint is élettársa intézi, milyen szerepe volt a sávolyi motorpálya beruházás támogatásában, és főleg, hogy mi történt pontosan a Dataplex-botrányban, amelyben továbbra is csak csordogál a magyar rendőrség nyomozása, és amelyben a vádakat az ügyészség és a rendőrség kormányváltás utáni helyzete miatt immár végképp könnyű azzal leverni, hogy politikailag motivált nyomozásról van szó.
(A Dataplex-ügy lényege, hogy a döglődő informatikai vállalkozást 2005-ben offshore-nak látszó ciprusi társaságok vették meg, amelyek közül az egyik a Wallishoz volt köthető. Szeptemberben 2,2 milliárdért kelt el a cég, decemberben pedig hirtelen már az államhoz ezer szálon kötődő Magyar Telekom látott benne óriási fantáziát és fizetett érte 5,1 milliárd forintot a “ciprusiaknak”.)
Majd miniszterelnök lett (legfőbb politikai megbízatás) egy nem szakértői, hanem szocialista párti támogatással működő kormányban.
Távozása óta az álca még tökéletesebb lett: egy blog és egy alapítvány élén a legkevésbé sem elszámoltatható, még vagyonnyilatkozatotsem kell tennie.
A politikus-minioligarcha Bajnai eddigi legnagyobb sikere október 23-án lesz, amikor mindezek után egy olyan mozgalom tömegtüntetésén készül bejelentkezni az ellenzék vezetői posztjára, egyben a 2014-es választások miniszterelnök-jelöltségére, amely nem csak az orbánizmussal, de az elmúlt húsz évvel szemben is szakítást ígért.
hajrá.
Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere
Kilenc ember öngyilkosságát emlegette Karsai József azzal párhuzamban, hogy Bajnai Gordon korábban a Wallis Rt. vezérigazgatójaként nem fizetett ki 5 milliárd forintot. A szocialista képviselő egy televíziós műsorban beszélt erről, kifogásolva a szűkkörű döntéshozatalt is frakciójában.
Karsai kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy miért tette a szocialista párt frakcióülésén azt a kijelentést, hogy a jövő héten, amikor Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője lesz a frakció vendége, megkérdezné tőle, „ő és az apja mikor adja vissza azokat a milliárdokat, amelyeket elloptak, például a Hajdú-Bét eladásakor”.
miért kellett a Wallis egyik sokmilliárdos adóssággal rendelkező ingatlan kft-jét "eladni" a Hajdú-Bétnek - és ehhez természetesen semmi köze Bajnainak, ugye? - meg az a bizonyos cégközpont menekítés Debrecenből. Esetleg hozzákapcsolhatod a kecskeméti felszámolási bíró pályafutását a következő években. Ez egy olyan pikáns mellékízt ad.
2003. június hónapban dr. Varga Miklós és dr. Varga P. K. József és dr. M. Zoltán közvetítésével nyaralót vásárolt Horvátországban, Sutivan Bistricában.
Dr. Varga Miklós bíró korrupciógyanús ügyeire a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2002-2003-as titkos adatgyűjtése világított rá, ám feltehetően a jogrendszerbe vetett hit fenntarthatósága miatt a titkosítás feloldása után sem lett belőle országos botrány. (ki ír le ilyen ostoba félmondatot?) A „BOSSZÚS” fedőnéven folytatott NBH-s műveletből kiderült: Varga bíró telefonbeszélgetéseiből olyan értékes információk voltak szintetizálhatók, mely alapján a nyomozók fel tudták rajzolni a bíró ismerőseinek hálózatát, akik felszámolást végző cégek képviseletében keresték meg őt. Nyilván a PestiSrácok.hu olvasói előtt sem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy abban a pillanatban, amikor a nemzetbiztonság feloldotta a titkosítást az ügyben és megindult a nyílt büntetőeljárás, Varga Miklós, mint bíró végképp kompromittálódott. De nehogy azt gondolják, hogy ezután az történt, aminek minden normális országban történnie kellett volna: hogy felfüggesztik Varga bíráskodási jogosítványát az ügy lezárásáig.
Ki más lett volna alkalmasabb Bajnaiéknak?
A politika ott tartotta az ujját a dolgok ütőerén, ugyanis a Hajdú-Bét Rt. székhelyét ezzel egy időben Debrecenből áttették Kecskemétre. Bár Debrecenben már elrendeltek egy felszámolási eljárást, a cég képviselői újból a felszámolás megindítását kérték az akkori Bács-Kiskun megyei bíróságtól, és az egyébként is piszkos hátterű Hajdú-Bét Rt. felszámolásáról ki más döntött volna, mint dr. Varga Miklós bíró? Varga nem is okozott meglepetést, a haveri üzleti kör egyik szereplőjét, a Hunyadi Rt.-t jelölte ki felszámolónak. Varga a korrupciógyanús ügyei ellenére, rögtön a Hajdú-Bét Rt. sorsának sínre rakása után csendben nyugdíjba vonulhatott. A libatenyésztők közül sokan földönfutók lettek, s mint közismert, kilencen az öngyilkosságba menekültek.
Varga Miklóst megkerestük – akkor még egy másik lap színeiben, de ott végül nem jelent meg az írás - akkor kérdésünkre azt válaszolta: nem emlékszik rá, hogy lett volna bármi probléma a Hajdú-Bét Rt. felszámolójának kijelölése körül, hiszen mindig csak a rendelkezésre állt iratokból dolgozott.
Rákérdeztünk arra, hogy miért ugyanannak a körnek kedvezett a Hajdú-Bét ügyben is, akik őt a korrupció gyanújába keverték, és akiktől – az ügyészség szerint –, jelentős vagyonokat kapott ellentételezésként. Varga azt válaszolta, hogy a Hunyadi Rt.-t egy olyan jól felkészült vállalatnak értékelte, amely képes egy nagy cég, így a Hajdú-Bét Rt. felszámolására.
A fiával felesben birtokolt ingatlanok története pedig egészen más Varga szerint, mint amit a nyomozók igen részletesen leírtak. Varga azt állítja, újsághirdetésben találták ezt a két végelszámolásra kijelölt céget(a felszámoló cég végezhet végelszámolást is). A fia kedvéért vették meg, ő pedig csak a bírói talár letétele után szállt be mellé, tulajdonosnak. A nyugdíjas bíró kiemelte azt is, hogy mennyire fontos volt neki minden egyes felszámolásnál, így a Hajdú-Bét-nél is, hogy minél előbb lefusson a felszámolás.
A hitelezőknek tudniillik ez az érdeke, s hogy minél hamarabb a pénzükhöz jussanak. Mindig törekedtem olyan csapatot kijelölni felszámolónak, amelyikről tudtam, hogy nem szétrombolja a céget, hanem megőrizve a munkahelyeket működteti tovább a vállalatot. Rombolni sokkal könnyebb – hangzott Varga bíró nyilatkozata.
A Hajdú-Bétnél nem sikerült…
Mindez azonban a Hajdú-Bét esetében nem sikerült neki. Az érintett és igen befolyásos felszámolói csoport ellen ugyanis számos nyomozás indult már korrupciógyanús ügyek miatt. Egyik tagjuk, az egykor az MSZP-hez több szálon köthető Kossuth Holding egyik felszámolóját pár hónappal ezelőtt ítélték el jogerősen korrupcióért. A Hajdú-Bét esetében pedig nemhogy megőrizték volna a munkahelyeket, hanem minden részlegében leállították a termelést. Az ingatlanok nagy része a Raiffeisen bankhoz került, a bírói megvesztegetés kíséreltében érintett Magyari József által is tulajdonolt Kossuth Holding Rt-t 2005 óta vezérigazgatóként irányító Csorba Gábor korábbi cégén, a Békésfact Kft. útján. A beépített gépsorok többségét is kiszerelték és eladták. Későbbi sorsukról azóta is legendák keringenek.
Hajdú-Bét törvénysértő (nagykoaliciós egyetértés melletti) székhelyáthelyezése
"Ezek a fotók egyértelműen bizonyítják a kecskeméti törvénysértő felszámolás elrendelését a Hajdú-bét ügyében a lehallgatás és 2003.12.22-től nyomozás alatt álló Varga bíró részéről.
Bizonyítják továbbá még a nagykoalíciót, valamint a bírósági eljárás Magyari József útján történt manipulálását is, aki a Hajdú-Béttel párhuzamosan intézte a Novum Kft. helyett a Duna Libra Rt-t az Euro Möbel Line Kft-hez.
Több, mint érdekes.
Teljesen nyilvánvaló az, hogy a 2003.12.01-én kelt Wallistól Bajnai és Gansperger, mint Wallis képviselők aláírásaival a 2003.12.08-i közgyülésre tett kiegészítő napirendi pont az új székhelyre, egy fiktív székhelyáthelyezés alapja lett, mivel így tudták elérni azt, hogy a Magyari által 2003-tól lehallgatási jegyzőkönyvekkel bizonyítottan befolyásolt és büntetőeljárás alatt állt Varga bíróhoz kerüljön a Hajdú-bét úgy is mint cégügy és úgy is mint felszámolási ügy, így volt biztosított az irányított felszámoló kijelölés a Kossuth Holding Rt. ügyészség által feltérképezett kapcsolt vállalkozása, a Hunyadi Rt. tekintetében.
A 2004.02.19-én megjelent felszámolási közleményt 2004.02.02-án a Hajdú-Bihar Megyei Szűcs bíró készíti, míg a kecskemétre csak 2004.02.05-én érkezett cégiratok ellenére a felszámolást már kecskeméten rendelte el Varga bíró 2004.01.29-i kezdőnappal, a 21004.01.26-án érkezett kérelem alapján.
A felszámolási közzétételről szóló végzésből jól látható, hogy azt már 2004.01.29-e előtt kecskeméti ügyszámon hozták a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nevében, amely nyilvánvalóan törvénysértő végzés lepleézésére a felszámolási hirdetményt a debreceni bíróság tette közzé, mivel csak 2004.02.10-én hozta meg Varga bíró kecskeméten a székhelyáthelyezésről szóló határozatot.
Varga bíró, Magyari és társai ellen telefonok lehallgatása és irodai lehallgatásokkal együtt 2003.12.22-től már nyílt eljárás folyt, így ezen büntetőeljárás hatálya alatt vitték végig a Hajdú-Bét itt is vagyok ott is vagyok, hol is vagyok székhelyileg című irányított felszámoló kijelölést a célirányos székhelyáthelyezésen alapulóan."
Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) jogutódja a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ).
Bajnai, aki "nem KISZ-es", a közgáz diákjaként 1987 őszén maga szervezi az akkoriban nagy feltűnést keltő menzabojkottot, ezt követően a Független Hallgatói Tagozat elnökévé választják, de a veszprémi ifjúsági parlamenten ő a határozatszövegező bizottság elnöke is.
Gyurcsány, aki ekkor a Demisz alelnöke (később az Új Nemzedék első embere), hosszas esti beszélgetéseket folytat Bajnaival is, időnként pedig együtt fociznak.
Gyurcsány később annál a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél helyezkedik el, amelyet mások között Bajnai György, a jelenlegi kormányfőjelölt édesapja alapított.
Édesapja, Bajnai György 1990-ig Baja egyik legbefolyásosabb embere volt. Az idősebb Bajnai, noha a rendszerváltás óta Bécsben él, gyakran hazalátogat, például állandó résztvevője a bajai halászléfőző fesztiválnak, amely családi eseményszámba megy Bajnaiéknál.
Gordon a zsűri elnökeként vett részt a halászléfőző versenyen. Édesapja Bajnai György is törzsvendég a fesztiválon. Bajnaiéknak van egy víkendházuk a közelben, ahol 60-80 fős baráti bulikat szoktak tartani a fesztivál idején. Tavaly Kóka János (SZDSZ) és Gráf József (MSZP) is vendégük volt.
Bajnai Györgyre nem mindenki emlékszik szívesen Baján. Az idősebb Bajnai üzleti tevékenységét felszámolt cégek és utcára kerül emberek övezték. Bajnai György korábban a város egyik legnagyobb vállalatának, a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ) volt az elnöke. A BLÉVISZ ellen 1994 januárjában indult csődeljárás, a bíróság 1997 áprilisában a céget megszüntette.
1989-ben alakult a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft.,amelynek a BLÉVISZ is a tagja volt. A cég felügyelőbizottságában ült Bajnai György. A cég ellen 1993-ban felszámolási eljárás indult. A cég 2002 decemberében szűnt meg. 1990-ben Bajnai György az akkor megalakuló EWT Kereskedelmi Kft. (EWT Handelsgesellschaft mbH.) ügyvezető igazgatója lett. Bécsbe költözött, azóta is ő látja el egy személyben a bécsi cég képviseletét. 1990-ben jegyezték be a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft.-t. Bajnai György a cég felügyelőbizottsági tagja volt. A cég felszámolását 1993-ban rendelték el. 1993-ban alakult az Int-Food. A cég képviseletére Bajnai Györgyön kívül, aki az igazgatóság elnöke volt, már fia, Gordon is jogosult lett. 1998-ra a cég belefulladt az adósságba. Az Int-Food ellen 1998-ban indult meg a csődeljárás, végül 2001-ben a céget megszüntették.
Gyurcsány 1990 őszén találkozik személyesen Horn Gyula pártelnökkel, akinek a bennfentesek prezentálnak hármat a legtehetségesebb "fiatalok" közül, Gyurcsány mellett Bajnai Gordon és Stumpf István, az Orbán-kormány későbbi kancelláriaminisztere van jelen.
Horváth István belügyminiszter, az MSZMP KB tagja, aki a jogász szakkollégium igazgatójának, Stumpf Istvánnak az apósa, tökéletes védelmi ernyőt tart a hatalomra törő fiúk feje fölé.
"... és a vőlegénye azonnal szabadulna"
(Stumpf 1998-ban, a Fidesz választási győzelme után megalakult Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal vezetője lett, miniszteri rangban („kancelláriaminiszter”). 2000 és 2002 között ilyen minőségében a miniszterelnök helyettese volt.)
Bajnai Gordon üzleti karrierje 1990-ben kezdődött a privatizációs tanácsadással és vállalatátalakítással foglalkozó Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél.
A cég tevékenységét jól példázza a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjának esete. A fővárosi Péterfy kórház felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását. Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek. 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került.
A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra. Szolnoki Andrea alpolgármester 2001-ben kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés engedje el a Péterfy kórház behajthatatlan adósságát.
A Wallis története a 80-as években indult Moszkvában. Veres Tibor állami ösztöndíjasként a Moszkvai diplomataiskola (IMO – Insztitut Mezdnarodnyik Odnosenyij) diákként ismerkedett meg Nagy Györggyel, akivel a rendszerváltás után megalapították a Wallis Rt.-t. A Wallis fő tevékenysége cégek megvásárlása, átalakítása, értékesítése volt. A Hajdú-Bét példája jól mutatja, mit is kell ezen érteni.
31:47 "a helyreigazítási perek nem a lényeget érintették"
egy akaratgyenge komcsi majom
aki ma nagy pártokra szavaz az idióta, bocs, csak lmp, tesz, jobbik, lehet értelmes alternatíva.
bajnai? akit csányi és a mol is támogat sorossal? akinek már az apja is jóelvtárs volt? akiben az mszp annyira megbízott, hogy gyurcsány után lett minielnök?
hát ilyen ostobák egyesek?
hogy lehet egy ember olyan ostoba, hogy milliomosra szavaz egy választáson?
"egy eleve milliomosnak nem az az első teendője, hogy jól megszedje magát"
ja, ez a reformkorban még működött is, bár ott is csak Széchenyi adakozott, és alkotott, de most korrupt és primitív mindegyik, bajnai az apjával együtt azon gazdagodott meg, hogy loptak, így szocializálódtak, náluk ez a gazdálkodás, kereskedés, ez az üzlet, ahogy meyer dietmar mondja.
és még mindig nem függetlenek, a rendszer tolja ezt a pártot maga előtt, nem bajnai pénzéből kampányolnak, a mol és csányi is támogatja az Együttet, jaj hogy magyarázzam hogy ezt mit jelent egy olyannak, aki nem ért semmit a közéletből, és ez most nem sértés
nézd meg TESZ pártot, ott Ángyán gondolom a saját parlamenti pénzéből fizeti a pártot, ő nem abból gazdagodott meg, hogy lopott, meg is látszik, hogy fontosak neki(k) az emberi értékek.
Ángyán bajnairól, budairól, gráfról, csányiról, benedekről:
Ángyán Pécsen, orbán csányiban
milyen "baloldali" az, aki egy nagy multinál van és még milliomos is? a multi és a baloldaliság ellentétben áll egymással
Utolsó írka