KáKánBéKa
A doni hóhér
Kemény ember; belenéz a lég porába
Magyar földön nyugszik a hold
Ezreket küld halálba az ég
Vendégek akasztanak itthon és
Siratják anyák lányaikat, de
fiaikat siratták nem oly rég.
Magyar földön nyugszik a holt.
Kemény ember ha légbe beszél
Ha por kúszik is a torkára
de parancsba adja végzetét:
Parancsba adja fejét.
Magyar földön nyugszik a hold.
A kemény ember a sűrű repedő levegőben *
Állja szavát, sötéten sziszeg az éj, de
Vöröslik a hajnal, gólemhadak szabadulnak
Feltámadt Krisztus példabeszél.
Állja szavát, s hallgat
Felette ítél a vérvörös ég.
BM
2012. május 16-19.
* Radnóti M.: Mint a bika (a munkaszolgálatosok mehettek volna a Donra is, a doni frontra...)
A doni hóhér – így nevezte a kommunista sajtó Jány Gusztávot, a magyar királyi 2. honvéd hadsereg parancsnokát a doni ütközet miatt.
A Donnál harcoló II. magyar hadsereg parancsnoka bár többször jelezte a felszerelés elégtelenségét, kezét megkötötte, hogy német alárendeltségben harcolt. Bátorságát jelzi, hogy parancsnokként az első vonalban szerzett sebesülést már 1942. augusztusában.
1943. január 14-én, az arcvonal kettős áttörését követően a hadsereget már a bekerítés fenyegette. 1943. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű hírhedt parancsát
HADPARANCS
[...] 2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul.
3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa. [...]
vitéz Jány vezds. hds. pk
Ezt a parancsát később hatályon kívül helyezte.
Hazatérése után visszavonult (további feladatot nem kapott Horthytól sem), nem volt hajlandó a nácikat és a nyilasokat szolgálni.
A szovjet megszállás elől családjával Németországba távozott. A háború végén az amerikaiak felajánlották neki, hogy a Horthy-csoporttal menjen spanyol–portugál területre, de a következőt mondta: ha egyetlenegy magyar, ártatlanul vádolt katonának könnyíti a sorsát azzal, hogy odahaza megtudják az igazságot a második hadsereggel kapcsolatban, akkor bármi történjék is vele, azt szívesen és örömmel vállalja.
1946 végén barátai tanácsa ellenére önként hazatért.
A HM 1945. június 19-én mint háborús bűnöst közigazgatási úton lefokozta, és kicsapta a honvédség kötelékéből. 1946-ban, felesége halála után önként hazatért, ehhez kieszközölte az amerikai katonai hatóságoknál az engedélyt. 1946-ban, egy hazatérő hadifogoly-szállítmánnyal érkezett az országba, és feladta magát a magyar hatóságoknak. Előre sejtette, hogy ki fogják végezni, önként vállalta a sorsát. A HM katonapolitikai osztályának kaposvári kirendeltsége vette őrizetbe október 7-én.
A bíróság előtt Jány a szolgálati szabályzatra hivatkozott, mondván, hogy ő azt soha nem sértette meg. A színtiszta igazat vallotta, nem érezte magát vétkesnek, hisz ő is parancsot teljesített.
A Budapesti Népbíróság a háborúban betöltött szerepe miatt golyó általi halálra ítélte.
Mindkét vádpontban a bűnösség megállapítása az akkori jogszabályok – így a Népbíróságokról elfogadott, törvénnyel megerősített rendeletek szerint is – jogszabálysértő volt.
Jány Gusztáv az ítélet meghozatala után nem kért kegyelmet, mert azzal szerinte bűnösségét ismerte volna el.
A Budapesti Népbíróság 3:2 arányban, és szótöbbséggel a Népbíróságok Országos Tanácsa is kegyelemre méltónak minősítette Jányt, és dr. Pálosi Béla is kegyelemre terjesztette elő. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kegyelmi kérvényt 1947. november 22-én elutasította, az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották a régi Gyűjtőfogház udvarán.
Mikor családtagjai bementek hozzá elbúcsúzni, az ítélet előtt és megkérdezték tőle, hogy tud ilyen erős lenni ezt válaszolta: „Nem én vagyok erős, hanem aki mögöttem áll, Krisztus.”
Jány vallásosságát mutatta, hogy mindennap olvasta a Bibliát és sokat imádkozott. A siralomházban unokahúgának férje, Balikó Zoltán evangélikus tábori lelkész volt nála. Pál apostol leveléből ezt olvasta fel: „Mert akinek élete Krisztus, annak a meghalás nyereség.”
1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság – a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványára – Jányt az ellene emelt vádak alól jogilag felmentette.
Jány Gusztáv
1883-1947
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1ny_Guszt%C3%A1v
http://europakelloskozepen.blogspot.com/2011/01/jany-gusztav-rehabilitalasa.html
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/k30124.html
Utolsó írka