Botrány Párizsban

Trianon gyászfátylas neve örökké él a magyar tragédia lapjain. Apponyi Albert gróf ötnyelvű szónoklatában csodálta meg részvéttel kultúránkat és szerencsétlenségünket a világ. Teleki Pál tudós készültségével tárultak fel az igazságtalanság adatai és mindenki figyelemmel kísérte a tárgyilagos tudás bravúrját, amellyel ő történelmi életjogainkat bizonyította.

De a világtörténelemnek még sohasem volt oly megbotránkoztató jelenete, mint az 1947-ben Párizsban megkötött magyar békeszerződés. A nyilvánosság jóformán semmitsem ismer a részletekből.

1. - 13. rész

Van benne néhány csúsztatás, de érdemes megnézni...

„Miután arra szerződtem, hogy legjobb tudásom és lelkiismeretem alapján szolgáljam az országot, ezért a Lázár Képviselő úr által benyújtott indítványt támogatni nem tudom.”

írta facebookon   Bencsik János, energetikáért felelős exállamtitkár, Tatabánya volt fideszes polgármestere

Alig két hónappal nagy vitát kiváltó, az izraeli kormányt bíráló verse után újabb költeményében Görögország pártjára áll és Európát bírálja.

A 84 éves német író egy új, ezúttal a görög válságban Európát bíráló és Görögországot védelmező versével okozott megdöbbenést Berlinben.

"Nem kell komolyan venni"

Az 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író új alkotásában védelmébe vette az eladósodott Görögországot - megfogalmazása szerint - "az európai mindentudókkal" szemben.  Az Európa szégyene című versben - amely a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap szombati számában jelent meg - Grass élesen kritizálta a Görögországgal szembeni európai politikát. Az író szerint "Görögországot  roncsérték alatt jegyzik, miközben az ország kincseit az európai múzeumok zsákmányként őrzik."  Az író heves szemrehányásokat intézett a "biztosok lakájai" ellen, akik - mint írta - Görögországot arra kényszerítik, hogy a nadrágszíjat egyre szorosabbra húzzák.

Azzal tisztában vagyunk mi, de tisztában lehetnek ma már ellenségeink is, hogy valamire való magyar ember soha sem fog belenyugodni az ország földarabolásába. Képzelhető olyan helyzet, mikor nem lesz opportunus erről beszélnünk, de úgy sohasem fordulhat a világ, hogy a szívünkben is lemondjunk ezeréves örökségünkről. Ezt nem fegyverrel, sem szerződéssel, sem brutalitással, sem engedékenységgel nem fogják elérni ellenségeink, mert az ilyen lemondás ellenkeznék az ember ősi természetével. Bármeddig tartson is az idegen megszállás, mi azt mindig csak történelmünk egy végtelenül lealázó, de ideiglenes és átmeneti epizódjának fogjuk tekinteni, amilyen volt Mihály oláh vajda erdélyi, vagy Giskra-féle zsebrákok felvidéki kalandozása.

annak idején én se értettem a videót, magát a keresztény kampányt, de maga a film nagyon jó hangulatú, minőségi, a szereplők arcra jobb színészek, mint a mai felkapott sztároknak kinevezett ripacskodó ízléstelenségek. ezekkel a szereplőkkel, ezzel a hangulatos képi világgal egy egészestés magyar mozit kellene csinálni!