A KDNP elődszervezete az 1943. augusztus 26-án, Apor Vilmos győri püspöki palotájában tartott titkos találkozón megalakított Katolikus Szociális Népmozgalom (KSzN) volt – még nem párt, csupán öntevékeny és titkos társadalmi mozgalom, mely azonban már egy későbbi pártalakulat csíráit is magában hordozta.

A Republikon Intézet elemzése szerint a KDNP egy árnyékpárt, ami igencsak alulteljesít a többihez képest.

Az elemzés szerint a KDNP egyik kezdeményezése, módosító javaslata vagy politikai felszólalása nem utal arra, hogy önálló politikai szerepre törekedne – írja a hvg.hu.

A pártnak gyakorlatilag nincs is szava a kormányzással kapcsolatban: a 2010-es őszi és a rendes tavaszi ülések alatt nem tárgyaltak és nem fogadtak el olyan törvényt, melyet a KDNP képviselői önállóan nyújtottak be.

Az elemzés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a KDNP a Fidesz mellett szinte láthatatlan árnyékpárt. Passzív párt, és nem igazán látszik, hogy önálló politikai létre törekednének, emiatt pedig esélyük sincs arra, hogy változtassanak a helyzetükön.

Amikor egy régi eredetű és egyre inkább elfajuló jelenséget nevezek így: Bauerék és a magyarok, akkor nem az ávós Bauer apára és nem a család történetére utalok. Emlegették ezt már elégszer, elegen. Kétségtelen azonban, hogy a cím szerkezete már önmagában is szembenállást, de legalábbis erős különbségtételt jelez két fél között, mégpedig a magyarság és egy kisebbségi csoportosulás között. Ám arról sincs szó, hogy a „Bauerék” összefoglaló név alatt a hazai zsidóság egészére célozgatnék, hiszen tudom jól, hogy voltak is, élnek is köztünk jó magyarként zsidó származású, zsidó vallású emberek, akik méltán utasítanának el ilyen sértő általánosítást. Csupán arról van szó, hogy Bauer Tamás internetes elmélkedése a „hősök napja” és Trianon kapcsán nemcsak őt személy szerint jellemzi, hanem egy olyan csoportot, amely befészkelte magát a magyar életbe, és ebből a jól kibélelt fészekből rikoltozza mélységes lenézését és utálatát minden értékkel, érzelemmel szemben, ami magyar, ami a miénk.

élj úgy, hogy ne mondhassak a tetteidről semmi rosszat - a temetéseden

"Azon események közül, amelyek a népesség egészére hatottak ki, annak eszmekörét befolyásolva és mintegy megváltoztatva, mindenek előtt IV. Károly király eckartsaui, 1918 november 13-án kelt lemondó nyilatkozatát kell kiemelnünk, amelynek létrejöttét általában a király túlzott népboldogító eszméire és engedékeny természetére vezették vissza. A tömegnek általában az olyan vezetők iránt van bizalma, akik rendíthetetlenek és akiknek erős a keze, és így a magyarság többsége úgy gondolkodott, hogy mire való a kitartás egy olyan személy mellett, aki – annak ellenére, hogy minden tekintetben törvényes uralkodó – ahelyett, hogy kitartana, bátran szembenézve az esetleges halállal, egyszerűen lemond és simán maga hagyja el a trónt. Annak ellenére, hogy ez a nyilatkozat a magyar közjog szempontjából értéktelen (?), annak hatása mégis rossz volt, és a királyság hívei joggal tették fel a kérdést: minek legyünk mi még nagyobb royalisták, mint a király maga, aminek következtében tábora nagyon meggyengült."

(A ludovikás ellenforradalom politikai eszméi - Hunnia 115. szám)

Horthy Miklós kormányzó fiának kellett volna a királynak lennie, ahogy Hunyadi János kormányzó fia is király lett. Magyar király.

1935.

KORSZAKALKOTÓ ÚJÍTÁS. AZ ANGLIÁBAN BEVEZETETT GUMIKEREKŰ SÍNAUTÓ 120 KILOMÉTERES SEBESSÉGGEL ZAJTALANUL – KÍSÉRTETIES CSENDBEN – SUHAN A PÁLYÁN.

Székhelyi az SZDSZ küldöttgyűlésén Orbán Viktort még 2005-ben “Tokaj hímvesszejének” nevezte, “aki szétcsepegteti nektárját az országban”.  Székhelyi jelen volt az SZDSZ szegedi küldöttgyűlésén, és felszólalásában Orbán Viktort (szó szerint “az országos vezért”) “Tokaj hímvesszejének” nevezte, “aki szétcsepegteti nektárját az országban”. Székhelyi József  elmondta, hogy nem lát okot a lemondásra. SZDSZ-szimpatizánsként, magánemberként volt jelen a küldöttgyűlésen, ahol ironikus és önironikus beszédet mondott. Székhelyi azt is elmondta, hogy Orbán Viktor nevét nem mondta ki, bár azt nem tagadta, hogy a szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy rá gondolt. Székhelyi elmondta: szavaiból a keserűség beszélt.

Tisztelt közvélemény,

mérhetetlen keserűséggel tölt el, hogy ennyi év elteltével sem korrektül tájékozódhatnak 2005-ös úgynevezett politikai megnyilvánulásomról, annak valódi tartalmáról, indítékairól és céljáról.

Az igazság pedig az, hogy elhíresült beszédem a gyatrán, következetlenül politizáló SZDSZ küldötteit volt hivatott felrázni. Erről a tényről a széles közvéleményt elfelejtették tájékoztatni.

...

 

székhelyi józsef

2009.
 

Lezsidózták Székhelyi Józsefet!!!