"Ezt nézzétek, EZEK MI VAGYUNK, 1200 - és még vissza 4000 évvel ezelőtt....:"
Kézai Simonnál tartottunk, aki először számolt be Ménrótról, Enéhről, Hunorról és Magyarról. A megfejtésre nem volt „túl sok” jelentkező, úgyhogy minden elismerés megmaradt a tarsolyomban, amit majd legközelebb sorsolunk ki a megfejtők között...
Tehát van két „apró” probléma, jegyzőnk beszámolójával. Olyan adatokat, tényeket közöl, amelyek nemhogy nem találhatóak meg máshol, de kifejezetten ellentmond nem magyarországi forrásoknak. Az egyik ilyen forrás Josephus Flavius, a másik pedig a kor Bibliája, a Biblia.
A Bibliában, ugyanis más leszármazási családfa szerepel Nimród nevénél, mint Kézai Simonnál (Mózes I. könyve 10. rész):
Ez pedig a Noé fiainak, Sémnek, Khámnak és Jáfetnek nemzetsége; és fiaik születének az özönvíz után.(…)
Khámnak pedig fiai: Khús, Miczráim, Pút és Kanaán.
Khúsnak pedig fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh, Szabthékah. Rahmáhnak pedig fiai: Séba és Dédán.
Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.
Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.
Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földén.
E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht.”
Tehát Noé → Khám → Khús → Nimród. Ami azért is kellemetlen, mert a középkori nyugat-európai közgondolkodás szerint, Khám leszármazottai a négerek (Jáfeté az indoeurópaiak, a többiek meg Sémié, ők a szemiták (zsidók, arabok) többek közt). Bár sokmindenkivel összehozták rokonságügyileg a magyarságot, az etruszkoktól a sumereken keresztül a finnekig, a négerekkel ezidáig nem boronáltak minket össze. De ez Kézainál nem is jelentkezik problémaként, ugyanis őszerinte, mint olvashattuk:
„Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönviz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. S midőn azon nemzetségek, mint Josephus mondja, zsidó nyelven beszéltek, az özönviz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt Menróth óriás, Thana fia…”
Tehát Noé → Jáfet → Thana → Ménrót. Így már kerek a világ, Jáfettől ered Ménrót, a magyarok ősapja, nem vagyunk négerek. De akkor lehet Ménrót, nem is Nimród, valaki másról lenne szó? Erről (is) szól a vita a történészek között, de mivel nagyrészt megegyezik Ménrót jellemzése Nimródéval, sokan hajlanak rá, hogy mégiscsak egy és ugyanazon személyről vagyon szó (erről a későbbiekben bővebben szólandó leszek). Csak még van egy-két rész eltérés, méghozzá a Bábel tornyával kapcsolatban. A Bibliában nincsen ugyan említve, hogy ki építette volna a tornyot, nem úgy Josephus Flaviusnál, akire hivatkozik is Kézai a torony jellemzésénél. Nem is a külsőségekben van az eltérés, hanem abban, hogy minek építették meg. Mint olvashattuk, krónikásunk szerint:
„ (…) minden atyafiaival a mult veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönviz ismét találna jönni, a toronyba menekűlve a bosszúló itéletet elkerűlhessék. Azonban az isteni titkos akarat végzése, mellynek emberi értelem ellent nem bír állni, úgy megváltoztatta és összezavarta nyelvöket, hogy miután rokon rokonát nem érthette, végre különböző tájakra széledének.”
Ezzel szemben Josephus az következőket állítja (A zsidók története I, 4):
„Erre az elbizakodottságra, Isten megvetésére és megcsúfolására Nimród vette rá őket, Kámnak, Noé fiának unokája, mert vakmerő ember volt, és kezeinek ereje irtózatos volt. Ez elhitette velük azt az ostobaságot, hogy szerencséjüket nem Istennek köszönhetik, hanem jólétük egyetlen forrása a maguk deréksége. És uralma lassankint valóságos egyeduralmi zsarnoksággá fajult. Mert bízott abban, hogy az embereket egy módon lehet elfordítani Istentől, ha minél inkább bíznak makacsul a maguk erejében. Azt mondta, hogy bosszút akar állni Istenen, ha még egyszer vízözönnel sújtja a földet: tornyot akar építeni, mégpedig olyan magasat, hogy a hullámok nem borítják el. Igy bosszút fog állni elődeik pusztulásáért is.
A nép helyeselte Nimród szándékait, mert szolgaságnak tartotta tovább is engedelmeskedni Istennek. És így hozzáláttak a torony építéséhez; a torony pedig szakadatlan munkával, rengeteg munkáskéz szorgalmából gyorsan emelkedett a magasba. Mivel azonban igen széles volt, magassága nem tűnt túlságosan szembe. Égetett téglából építették, a téglákat pedig szurokkal ragasztották össze, védelmül a rázúduló víztömeg ellen. Ambár Isten látta esztelen vállalkozásukat, mégsem akarta őket elpusztítani, pedig, ha a vízözönre gondolnak, tulajdonképpen észre térhettek volna. Isten azonban csak összezavarta nyelvüket, és a soknyelvűséggel úgy szétválasztotta őket, hogy nem értették meg egymást.”
A Biblia sokkal szűkszavúbban kezeli Bábel tornyának építését, Nimród nevét meg sem említni benne, mondhatni semlegesen viszonyul hozzá - legalábbis Josephus Flaviushoz képest (Mózes I. könyve, 11. rész):
3.
És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
6.
És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
7.
Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
8.
És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
Az a nagy kérdés tehát, honnan vette Kézai Simon a mondandóját. Sem a bibliából, sem Flaviustól, sem máshonnan. De akkor honnan? Az ősgesztából? Esetleg, hogy Anonymus szavajárásával éljek, a „parasztok hamis meséiből, vagy a regősök csacsogó énekéből”? Netalán az élénk fantáziájú krónikás kitalálta az egészet?
Sorozatunk végére megpróbálok mindenre választ adni, de előtte megvizsgálunk más álláspontokat is, természetesen kommentárral.
Utolsó írka