Tarr Béla Ezüst Medve-díjjal jutalmazott filmjének magyarországi forgalmazója, a MOKÉP igazgatója szerint a rendező valótlanságokat fogalmazott meg a Der Tagesspiegel című német lap online kiadásában vasárnap megjelent interjúban.

    "A torinói ló alkotójának nyilatkozatával nem az a gond, hogy könnyelműen tette, hanem hogy egészen egyszerűen valótlanságokat tartalmaz. Nemcsak önmagának, hanem az egész filmszakmának, valamint a teljes magyar művészvilágnak okozott kárt" – fogalmazott Gulyás Balázs, a MOKÉP igazgatja az MTI-hez eljuttatott közleményben.
    A most zárult Berlinalén rangos díjjal kitüntetett Tarr Béla-filmet március 10-től játsszák a magyarországi mozik a MOKÉP forgalmazásában. A Der Tagesspiegel vasárnapi cikke szerint a rendező többek között kifejtette: olyan országban él, amely már nem szabad. "Magyarország az utóbbi húsz évben szabad volt, ami boldogságot jelentett, ám ez mára elmúlt. A magyar művészek tiltakoznak a kormány kultúrpolitikája ellen".
    Gulyás Balázs, a MOKÉP igazgatja reagálásában hangsúlyozta: egy, a nemzetközi színtéren mozgó művésznek tudnia kell, hogy szavainak súlya megsokszorozódik egy ilyen díj után. Leszögezte, hogy Tarr Bélát továbbra is nagy művésznek, talán a legnagyobb élő magyar rendezőnek tartja, és talán az elsők között volt, aki gratulált neki szombat este.

jól van már, ne méltasd ezt a senkit

    "Tarr Bélának egy nap alatt sikerült elérnie, hogy a befogadók műveit ne azok értéke, hanem politikai hovatartozása szerint ítéljék meg" – emelte ugyanakkor ki Gulyás Balázs, aki "képtelennek" nevezte Tarr azon kijelentését, hogy Magyarország már nem szabad. A rendezőnek a lapban idézett egy másik gondolata – "a kormány gyűlöli az értelmiséget" – kapcsán a MOKÉP igazgatója leszögezte: "az elmúlt huszonegy év egyik szomorú tanulsága, hogy liberális véleményvezérek szerint aki nem liberális, az már nem is lehet értelmiségi, művész meg pláne nem".
    A filmeknek ígért állami támogatások leállítása körül kialakult helyzetért Gulyás Balázs szerint nagy részben a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány a felelős, utóbbi a minisztériumi átutalások egy évnyi elmaradása miatt. Mint hangsúlyozta, az a Tarr-kijelentés is tételesen cáfolható, hogy "most egy kormányzati igazgatót neveztek ki, aki egyfajta cenzorként önhatalmúlag hozhat döntéseket".
    "A kormány fog véleményt mondani a biztos programjáról, és hozzájárul vagy nem járul hozzá ezen program végrehajtásához. Talán érdemes lenne megvárni a kritikákkal a program elkészültét, talán érdemes volna legalább egy esélyt adni" – fejtette ki Gulyás Balázs, aki szerint a történtek legfőbb tanulsága az, hogy "a XXI. században egy meggondolatlan nyilatkozattal egy művész akár egész életművét saját maga zúzhatja porrá". (MTI)

életmű igen

ez az életmű:

Krasznahorkai kapcsán már írtunk róla

Tarr Béla kapott már közönségdíjat vagy csak a kritikusok imádják egyfolytában? 7 órás filmre nem tudom ki az aki azt mondja hogy: Hmmm hát ez isteni volt. Aki azt mondja hogy egy 7 órás film jó, az sznob vagy hülye.

A Sátántangóról:

„ez igen kiváló film. Az utóbbi évek egyik legkomolyabb szellemi teljesítménye. Öröm, hogy van.”

/ Esterházy Péter, Filmvilág, 1994. június /

Abszolút találó a megfogalmazás, hét és fél órás film tényleg nincs, ez a nézők konkrét fizikai szivatása

Valahogy képírókban érdekes lenne TV2-n reggel hétig menne a film

 meg ez az életmű:

"Tarr Béla 1994-es Sátántangójában szintén macskát gyilkolnak, ráadásul egy tízperces vágatlan jelenetben: a kislány, miután azt nézi, hogy mindenki tangózik, felmegy a padlásra, kiönti a tejet, beleteszi a patkánymérget, és a kiscicája fejét belenyomja. Végignézi a hosszú haláltusáját, majd kifekszik vele a szabad levegőre, hogy együtt nézzék a holdat, és közben az élettelen tetemet simogatja. Angliában be sem akarták mutatni a filmet állatokkal szembeni kegyetlenségre hivatkozva, majd Tarr a Guardiannek adott interjújában azt állította: végig állatorvosi felügyelet mellett zajlott a forgatás, és a macska a látszat ellenére nem halt meg, sőt a rendező saját háziállata lett."

(kinézem belőle hogy megölte, bár állítólag van vágás, és elaltatták a macskát, nem láttam a filmet, de aki látta azt mondta, nem bánnak kesztyűs kézzel az állattal)

tarr elhatárolódik:

"Az írás stílusa nem az én stílusom. Sem harcolni, sem vitatkozni, sem érvelni nem szoktam ilyen módon. Nagyon megalázónak tartom, hogy mindez bekoszolja filmünk sikerét és fogadtatását és napi politikai szintre süllyeszti le" - tudatta a filmrendező,

Tarr Béla nyilatkozatát megelőzte Szőcs Géza kulturális államtitkár interjúja a Hír TV vasárnap esti, Kontraszt című műsorában. "Nagyon örültem Tarr Béla díjának, telefonon gratuláltam neki. Azt tudtam meg, hogy nem szó szerint azokat mondta, amiket a Tagesspiegel a szájába adott. Ezt nekem bizalmasan mondta el, nem tudom, hogy korrekciót kér-e. Tarr szerint a megjelentek szöges ellentétben állnak mindazzal, amit nyilatkozott" - fogalmazott Szőcs Géza. Az államtitkár úgy vélte, hogy Tarr Bélát megrázta az eset. Szőcs szerint Berlinben most ilyen hisztérikus a hangulat.

az hogy elhatárolódik, talán valamelyest jelzi, hogy ő finomabban beszélt a buta újságíró meg felnagyította, de az is lehet hogy csak megbánta, illetve gerinctelen és nem vállalja fel.

a Kossuth rádió szerint csak "hangneme" és "stílusa" miatt tiltakozik bela tarr.

ne legyenek kétségeink: a tartalma megegyezik tarr véleményével.

krasznahorka barátja

született: Pécs, 1955.

Munkáscsaládban nőtt fel, amatőrként kezdett filmezéssel foglalkozni. 1977-től a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt rendezői szakon. 1981-1990 között a Mafilm rendezője, 1981-ben más rendezőkkel közösen megalapította a Társulás Stúdiót, amely négy évig működött.

Két évtizede együtt él vágójával, Hranitzky Ágnessel, akit filmjei társrendezőjének tekint. 1987-től működik együtt Krasznahorkai László regényíróval.

Filmjeit nagy sikerrel mutatták be többek között Franciaországban, Olaszországban, Izraelben, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.

Tarr Bélát a Guardian című brit lap angol a világ legjobb filmrendezői listáján a 13. helyen említi, így a magyar rendező megelőzi Tarantinót, Altmant, Almodovárt és Spielberget is.

2007 májusában a Cannes-i fesztiválon Georges Simenon regénye alapján készült A londoni férfi című filmjével vett részt a hivatalos versenyprogramban. Szabó István Hanussen című filmjének 1988-as meghívása óta nem volt magyar játékfilm a fesztivál legfontosabb szekciójában.