Az LMP Fővárosi Bíróságnak benyújtott keresetével azt szeretné elérni, hogy a kormány hozza nyilvánosságra annak a tizenkét nemzetközi megállapodásnak a tartalmát, melyet június 25-én írt alá Orbán Viktor magyar, és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök.

Keresetet nyújtott be az LMP a kormány ellen a Fővárosi Bíróságra a magyar-kínai nemzetközi megállapodások nyilvánossá tétele érdekében. A keresetet Schiffer András jegyzi, az elsőrendű alperes a kormány, a másodrendű pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az LMP arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze az alpereseket a kabinet képviselői által június 25-én aláírt tizenkét kétoldalú, magyar-kínai nemzetközi megállapodásban rögzítettek közlésére. Az LMP szerint ezek közérdekű adatnak minősülnek.
A párt felidézi, hogy már korábban kérték Orbán Viktor miniszterelnököt a megállapodás teljes terjedelemben való kiadására. Erre Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt válaszolta, hogy hat államközi megállapodás esetében betekintést biztosít az LMP-nek, a további hat dokumentumról pedig azt közölte, hogy azok nem állnak rendelkezésükre.

Az LMP keresetét arra alapozza, hogy az adatvédelmi törvény vonatkozó fejezete nem ismeri a betekintés jogintézményét, és a kormánynak nincsen jogalapja az adatközlés megtagadására, így tehát köteles azokat teljes terjedelmükben kiadni. Nem értik, mit és miért akar titokban tartani a kormány, de úgy vélik, mivel közérdekű adatokról van szó, a magyar közvéleménynek joga van tudni, miről is szólnak pontosan a magyar-kínai megállapodások.

A Demján Csoport stratégiai megállapodásra lépett a kínai HNA Grouppal

"A Kínai Népköztársaság miniszterelnökének budapesti látogatásához kapcsolódóan, a kínai HNA Group és a Demján Csoport stratégiai megállapodást írt alá. A megállapodása új távlatokat nyújt az egyre erősödő magyar-kínai kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban – áll a Demján Csoport közleményében. A HNA Group Kína egyik legnagyobb vállalatcsoportja, tevékenységi köre felöleli a légiközlekedés, ingatlanfejlesztés és –üzemeltetés, logisztika, turizmus és pénzügyi szolgáltatások területeit. A stratégiai együttműködéssel a Demján Csoport előtt számos kínai építési lehetőség nyílhat meg, a HNA pedig nálunk olyan beruházásokba foghat, melyekkel Magyarország Kína európai hídfőállásává válik."

szóval az én véleményem eddig is ez volt, és most is az, hogy sem Csoóri sem antall nem volt kommunista 90-ben
ez a valószínűbb, de elképzelhető a másik is.

őket nem küldték, antall csak egy gyengeakaratú, befolyásolható, naiv balek volt, azzal együtt, hogy a legkarakteresebb miniszterelnökünk 20 éve.
gyenge szándék lett volna zétényiékkel a kommunisták bíróság elé állításában, de pl antall nem akarta az olajügyeket tisztázni, mert mindenki benne van, stb, - elmondása szerint.

viszont orbánék elfogadják a kommunisták által szabott kereteket: nincs bíróság, nincs újratárgyalás, látszatharcok vannak, nem állítom, hogy direkt váltják egymást az mszp-vel, mert ez nem valószínű, és nagyon összeesküvés-elm, de vannak erre utaló jelek, pl most a munkatörvénnyel bénázás, a rosszabbul élünk mint négy éve béna kampány. stb.

valószínű, hogy a fidesz és az mszp kisebb emberei sem tudják, hogy mindkettő valójában ugyanazt műveli a gazdasággal, és ez a lényeg, minden más a gazdaságtól függ, az oktatás, egészségügy, a gazdaság mondja meg mennyire legyen igazán fejlett, milyen eszközökkel, fizetéssel stb.

tehát orbánék elfogadják a komcsi játékszabályt, BŰN ÉS BÜNTETLENSÉG, ők se különbek, csak mivel ezzel az oldallal, (ne jobbot mondjunk, mondják nemzetit) futottak révbe, kényszerítve vannak bizonyos lépésekre, korpa a disznóknak a moszkva tér, alkotmányba bekerül, hogy nem évülnek el a komcsi bűnök, de bíróság elé senki nem kerül, vagy ha mégis? ezek az ő bíráik, és ő ügyészségük, elfogadták az alkotmányt? mi van gellért ádámmal? ha kicsit nem lenne kommunista a fidesz, elég lenne támogatni a háttérből (háttérből, mert mint antall, ők is félhetne a komcsiktól, de ők nem félnek és nem támogatnak), de legfontosabb lenne, normális igazságszolgáltatás. hunvald és hagyó az elszámoltatás, de kis büntetésük lesz és mi draskovicsot és gyurcsányt szeretnénk, biszkut szeretnénk, de őket soha nem kapjuk meg, ahhoz be kéne fejezni a rendszerváltást.

az állam szerpvállalását éppen a fejlődés kényszerítette ki. Mégpedig azért, mert a technológia fejlődésével, az emberiség mind kissebb hányada képes megtermelni a szükséges javakat. Elengedhetetlenné vált tehát, hogy az állam egyfajta másodlagos elosztással és szabályozással a jövedelmeket szétszórja a társadalomban.
Többféle kísérlet volt erre, az amerikai közmunka programok, a nemzeti szocializmus amely fegyverkezésben adott munkát és a legsikeresebb a szociális piacgazdaság, amely a szolgáltató iparba forgatott vissza, szabályozásával környezetvédelmi, munkaügyi és szociális intézkedésekkel (beleértve a nagy ellátó rendszereket is) forgatta vissza a termelésből származó jövedelmeket. Ezzel a termelés számára fizetőképes piacot teremtett, mert a termelésben részt nem vevők is munkájukkal jövedelemhez jutottak.

A liberális gazdaságpolitika ma csak kártékony lehet. Mai bajaink éppen abból erednek, hogy az állam szabályozó szerepét vissza szorították (a neoliberalizmus nevében), a tőke teljesen szabad mozgását megengedték, a vámokat eltörölték vagy minimálisra csökkentették. Így a társadalmakat fenntartásának anyagi alapjait biztosító termelés elvándorolt. A társadalmak elszegényednek, a nagy ellátórendszerek és az államok fenntartására nem jut pénz és a fizetőképes kereslet törvényszerűen egyre tovább szűkül. Ezen semmiféle megszorítás nem segíthet, csak súlyosbítja a problémát.

Pontosan ezért nem csak a nyugat van bajban, hanem azok az országok is, ahová a termelés elvándorolt, mert termelésük produktumait nyugaton már nem, otthon az alacsony bérek miatt még nem tudják majd értékesíteni. Ez pedig világ katasztrófát vetít előre.

A baj az, hogy csak a problémát felismerő közös lépésekkel lehetne a folyamatot megállítani. Itt azonban nagyon nagyok az érdekellentétek, gazdasági, politikai és hatalmi szempontból egyaránt.