"Isten a káosz felett tökéletes világot álmodott, de álma a beteljesülésben eltorzult. Ami kimaradt a beteljesülésben, azt a művészet hozta bele az ember számára."

 Kazimir Malevics: Fekete négyzet, 1915
A kommunizmus győzelme után a moszkvai akadémián tanított.

"Saját művészetét is egyre radikálisabban továbbgondolta, így jutott el a Fehér alapon fehér négyzet című képéig, amely a művészetfejlődés és a művészetfilozófia, de a művészet és a közönség viszonyának történelmében is mérföldkő, illetve lévén továbbfokozhatatlan: sarokkő" (Moszkvában állította ki először 1919-ben, ma a Museum of Modern Art őrzi New Yorkban).

Tormay Cecile:
A művészet, az örök megmagyarázhatatlan világtitkok közvetítője. A művészet a láthatatlanba vetett hit. A művészet arisztokrata. A művészetnek ősei vannak. És jaj annak, aki a művész belső határtalanságát külső határoltságba akarja belekényszeríteni. Megöli a gondolatot, gyilkosa lesz a művészetnek.
És a marxizmus megvalósítói ma pártművészetről, tömegművészetről, szellemi termelőszövetkezetekről beszélnek...

Lady Godiva, John Collier

Kajánul gonosz idióták ezek az emberek, akiknek vezére írónak vallja magát, de megöli Magyarországon az irodalmat. Lukács-Löwinger György, a nagyfejű kis zsidó filozófus, milliomos bankár fia, feleségének, a bolsevista Gontscharoff-Goldberger Helénnek befolyása alatt, proletár apostol lett. Mint a tanácsköztársaság helyettes közoktatási népbiztosa becsukatta a könyvüzleteket, a zeneműkereskedéseket és miután megállított minden lüktetést és életet, a nagy elhallgatás közben lombikjában megfőzte a homunculust, amely se járni, se dalolni nem fog tudni soha. Megkomponálta az "Írói Katasztert"!

Kitalálta, hogy a tehetséget osztályozni kell; külön-külön fiókokba kell zárni, mint a fűszerkereskedésekben a Frank-kávét, a borsot és a kását.
     Elrendelte, hogy az írókat három kategóriába osszák. Hogy ki melyik kategóriába kerül, afelett kirendelt direktórium dönt. Az írók osztályozásuk szerint havi fizetést kapnak. Ennek fejében írniuk kell. Különben semmi keresetük nincs, de a kiszabott összeget megkapják bármit termeljenek is, ami a proletárdiktatúra és az osztályharc érdekeit szolgálja.

A kommunizmus költői természetesen az első osztályba tartoznak. Egy lengyel zsidót, Kahana Mózest az elismerésnek olyan babérjával koszorúzza a diktatúra, amilyennel egykor Arany Jánost tisztelte a magyar nemzet. És a költők első kategóriájának élén ott áll a "Ma" című folyóirat szerkesztője, Kassák elvtárs is, aki szintén havi fizetés mellett írta ezt a versét, amelyet eddig még nem bírtam elfelejteni:

     Füttyögött a mező
Kuruttyoltak a békák
Tavaszi szerelem
---------------------------
---------------------------
---------------------------
Ritmus!!!:2=

     És ez a szellemi termék a proletárdiktatúra Szellemi Termelő Osztályának a jóváhagyásával jelent meg.

A kertben még mindig dalolt a fülemile. Szabadon, mindenhatóan énekelt, valószínűleg mert nem tudta, hogy annak, aki itt énekelni akar, szakszervezetbe kell tartoznia.

1919. április 27.

"Ha az ember nem antropomorf módon közelít az építészethez, akkor abból indul ki, amiből a zseniális orosz zsidó, Malevics, amikor egy fehér négyzetet festett, és azt mondta, hogy ez a "túloldalt" sugározza át. Azt mondta, ebből a tartalmas semmiből kell kiindulni. Erre összeálltak egy csomóan, és ez volt a Bauhaus. Nem a kockológia a Bauhaus, hanem a sugárzása valami láthatatlannak. Ezt elfelejtette a modern építészet, és szélhámoskodik, utánoz"

Makovecz Imre, 2005 

"Ez a nő esküszöm nem normális.Végképp igaz rá ,hogy napjaink művészei azok akiket elfelejtettek diliházba csukni. Tisztelet a kivétel..."

bármelyik grafikus alkot ebben a stílusban, ugyanilyen minőségben, már ha ez minőség (de azért zseni picasso a főáramlatú bulvárban..)

Nem rendítette meg 1950-ben Pablo Picassót a keményvonalas káderek túlsúlyra jutása, aki még a magyar, illetve a lengyel forradalmak leverése után sem lépett ki a francia kommunista pártból (bár pacifistának tartotta magát), amelyhez - a maga módján - haláláig lojális maradt.

Picassónak az első és második világháborúban, valamint a spanyol polgárháborúban tanúsított pacifista álláspontját néhány kortársa úgy értelmezte, hogy a festő nem elvi megfontolásból, hanem inkább gyávaságból maradt távol az eseményektől. A New Yorker című amerikai magazin egy ízben így jellemezte Picassót: „gyáva, aki két világháborút is kihagyott, miközben barátai szenvedtek és haldokoltak”.



 Picasso Sztálin halála után készített egy festményt a diktátorról, akit az eredeti tervek alapján meztelenül ábrázolt volna. Bár ez nem valósult meg, ábrázolásmódja miatt a kép így is felháborodást keltett a kommunisták között.

Á, hagyd! Úgysem értenék:

rosszabb esetben mégcsak nem is látványos:

de egyesek szerint művészet.