KáKánBéKa
2011. május:
Összes atomerőművét bezárja Németország 2022-ig
A német kormány 2021-ig 17 atomerőművet zárnak be Németországban, 2022-ben pedig a maradék három atomerőművet is bezárják, ha sikeresen végrehajtották a beígért energiapolitikai fordulatot. A fukusimai atomkatasztrófa után átmenetileg bezárt hét atomerőművet a német kormány döntése szerint már nem indítják újra.
A fukusimai atomkatasztrófa és az atomenergia alkalmazása elleni, hatalmas németországi tüntetések nyomán azonban ez az álláspont tarthatatlanná vált. Merkel kancellár gyökeres energiapolitikai fordulatot ígért, és elrendelte a hét legidősebb atomerőmű átmeneti, három hónapra szóló bezárását.
A hírek szerint a létrejött egyezményt csak erős fenntartásokkal támogatta a két legerősebb ellenzéki párt, a szociáldemokrata párt és a zöldek pártja, amelyek vezetőit a konszenzusra törekvő Angela Merkel késő estére ugyancsak a kancellári hivatalba hívta. Mindkét párt úgy foglalt állást, hogy még sok kérdést tisztázni kell. Külön érdekesség, hogy az atomerőművek bezárására vonatkozó 2022-es időpontot tíz évvel ezelőtt még az akkori, Gerhard Schröder volt kancellár vezette szociáldemokrata-zöld kormány határozta el, a Merkel-kabinet azonban tavaly késő ősszel azt hatályon kívül helyezte.
Schröder azóta távozott a politika élvonalából, gazdasági társaságoknál vállalt tanácsadói szerepet (Rothschild, Gazprom), majd átvette egy nyugat-európai-orosz konzorcium felügyelőbizottságának elnöki posztját.
2013. július:
Brutális rekorddal sokkol a német napenergiatermelés
Miközben idehaza hivatalosan és szakmai megfontolásból is csak a fanyalgásig jut el a magyar energetika, Németországban július 7-én egy ideig a teljes országos energiaigény 40 (!) százalékát a minimális fenntartási és üzemeltetési költségű solar cellákból állították elő. Az új rekord: 23,9 GW, - ami majdnem 12 Paksi Atomerőmű teljesítménynek felel meg.
Az országban működő 1,3-1,4 millió napenergiatermelő rendszer ezzel az idén áprilisban beállított rekordot (22,68 GW) döntötte meg - bár a hitelesítésre, a hivatalos megerősítésre még várni kell. Magyaroroszágon a Paksi Atomerőmű 2 GW teljesítményre képes, a hazai napenergiatermelés pedig még annyira gyerekcipőben jár, hogy az is csak távlati, 2020-ra ígért kormányzati elképzelés, hogy a jelenlegi, 10 MW (0,01 GW) körüli solar-potenciált 63 MW-ra (vagyis: 0,063GW) bővítsék.
Németországban ma 8 és félmillióan élnek olyan épületben, ahol a napenergia hasznosításával áramot vagy hőenergiát állítanak elő.
Dánia 2050-re csak megújuló energiaforrást használna
2016-tól pedig a meglévő ingatlanok tulajdonosainak sem szabad új olaj és gázkazánt beépíteni, folyamatosan más fűtési módra kell átállniuk. Ehhez az állam támogatást nyújt.
Az atomlobbi és más gazdasági körök pedig állami pénzből 1000-1500 milliárdért akarják meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, annál is inkább, mert az ilyen adófizetői pénzből finanszírozott állami nagy beruházásból jó sokat lehet lopni.
A nukleáris energia kérdése szerintem annyira fontos, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról feltétlenül népszavazást kellene tartani.
illés zoltán államtitkár, fidesz, 2008-as nyilatkozata
Vastagbőr blog:
Pakssal kapcsolatban sok minden előkerült már, de szeretném pár szóban összefoglalni a lényeget.
3 000 - 4 000 milliárd forintba kerül, ennek 80 %-a, vagyis 2.400 - 3.200 milliárd orosz hitel lesz.
Az orosz hitel törlesztését 2023-ban kell elkezdeni, futamideje 30 év.
2023-ban a most 2,5 éves fiam 12 lesz, a 6,5 éves lányom 16.
2053-ban, amikor a hitel lejár (ha lejár), nos akkor ők 42 és 46 évesek lesznek.
2023-ban az idén született gyerekek 9 évesek lesznek, 2053-ban pedig 39 évesek.
Vagyis Orbán Viktor szó szerint eladta a jövőt Putyinnak.
Nem csak a mienket, hanem a gyerekeink jövőjét.
Ha itthon maradnak, akkor ők is azért fognak majd dolgozni és adózni, hogy legyen miből törleszteni az oroszoknak. S mert a Lajos jól járt a maga 40%-ával. A gyerekeinknek és az unokáinknak kell majd elvileg emiatt kuporgatniuk a dolgok mai állása szerint.
Számomra ez a történet legdurvább része, erre nincs bocsánat.
a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet helyesbítést kért egy orosz újságtól, nehogy bárki is azt higgye, hogy az intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel arra célozgatott, hogy Orbánnak és a Fidesznek mennyire megváltozott a véleménye az oroszokról az utóbbi időben; hát ez sem vicces, csak borzasztó szánalmas.
"Ismerkedjünk meg egy egészen autentikus kritikával 2008-ból, a szó Orbán Viktoré: „(...) történik valami Magyarországon, ami mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen”. Orbán azt bírálta kijelentésével, hogy a kormány egyelőre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal „a XXI. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó” energiakérdésben. (És ehhez képest egészen másodlagos, hogy milyen szórakoztató lesz, amikor az MSZP szembesül akkori álláspontjával, miszerint „sehol a világon, így Európában sem szokás ilyen tárgyalásokról az aláírás előtt információkat kiadni, mivel az idő előtti kiszivárgás rontotta volna a magyar kormány tárgyalási pozícióját.″) "
nem lehet titkosítani! nem lehet gyorsan döntetni! a mi életünkről van szó!
---
nincs grippen-ügy
A paksi atomerőmű jelenleg a villamos energia 40%-át adja az országnak. Egyértelmű trend, hogy a megújuló energia olcsóbb lesz, az atom pedig egyre drágább – mutatott rá Perger András, az Energiaklub munkatársa, hozzátéve: az új atomerőművek sokkal drágábban termelnek, mint a régiek.
Elkapkodott, szakmai helyett politikai döntés született – ez a Mandiner által megkérdezett szakértők véleménye. Perger András rámutatott: a jelenleg működő négy blokk 2032-2037 között fog leállni, tehát még húsz évig biztosan nincs szükség újabb blokkra .
az előzetes számítások szerint az új erőmű olyan drágán fog termelni, hogy az ár nem lesz versenyképes exportra, nem mintha lenne erre igény.
Most 12 forintért termel egy kilowatt áramot a paksi erőmű, azonban Hegedűs és Perger is úgy becsülik: az új blokkok esetében ez az ár 25-29 forintra fog kijönni. Az ok egyszerű: valakinek ki kell fizetni a hitelt.
Lázár János mindenkit "meg is nyugtatott": a hitelfelvétel nem fog érződni az áramáron, mivel ez nem piaci, hanem államközi hitel. Vagyis nem a fogyasztók, hanem az adófizetők fogják kifizetni.
már most is importálunk, ez adja a villamos energia-felhasználás 30%-át. Mittler István (Paks 2. szóvivő) szerint azért, mert már most sem elég az itthoni kapacitás; Hegedűs Miklós (GKI Energiakutató) szerint viszont azért, mert olcsóbb külföldről venni, ahol gazdaságosabban termelnek. Ráadásul az új erőmű megépítéséből eredő kamatterhek akkorák lesznek, hogy a jövőben is jobban megérné külföldről vásárolni, mint itthon termelni a hitelből épített erőművel. Perger András elmondta: ha feltételezzük, hogy még húsz év múlva is lesz EU, akkor az import kockázata alacsonyabbnak tűnik, mint amekkora egy új, de nagyon drágán termelő erőmű építésével jár. Mittler István, a Paks 2. szóvivője ebben nem bízik: szerinte ugyanis az import ilyen aránya fenntarthatatlan kockázat, ezért nem várhatunk arra, hogy „majd a szomszédok adnak.”
Vlagyimir Putyin csak úgy jobbra nézve, s a szemével csippentve annyit mondott, hogy minden rendben lesz. Beszélt az energetikai együttműködésről, Paksról, és sok minden másról. Arról, hogy Magyarország ebből csak nyerni fog. Néztem a szemébe, s láttam, hogy mindezt őszintén gondolja, s Magyarország ebből igazán nyerhet.
Stier Gábor: Moszkvai áttörés
Magyar Nemzet
Tehát úgy tűnik, az "energiabiztonság jegyében" nem veszünk majd áramot a szomszédoktól az EU-ban, hanem hatalmas hitelt veszünk fel az oroszoktól (egyelőre ismeretlen kamatra). Az oroszok melletti érvek és ígéretek szerint ők elviszik a használt fűtőelemeket, a piaci árnál olcsóbban adnak hitelt, és 40%-ban magyar alvállalkozókkal fognak dolgozni.
Egy passzívház hőkamerás képe. A háttérben hagyományos házak láthatóak.
A kormány arra hivatkozik, hogy máshonnan nem kaptuk volna a piacinál alacsonyabb (de továbbra sem ismert) kamaton hitelt. Szél Bernadett (LMP) szerint ez nem igaz, hiszen dollár- és eurókötvényünk is van. Szerinte ezzel a magyarázattal csak a tenderezés alól akart kibújni a kormány. A tenderezés egyébként arra mindenképp jó lett volna, hogy legalább nagy vonalakban képet kapjunk a költségekről – magyarázta Hegedűs Miklós (GKI)
Szerinte ugyanis irreális, hogy 40%-ban magyar alvállalkozók dolgoznának a beruházáson, ez csak mézesmadzag. Ilyen kényes technológiához, ami a főberendezés és a biztonsági rendszer megépítéséhez szükséges, nem fognak bevonni magyar vállalkozókat, akik ehhez nem értenek. „Ez nem szándék kérdése” – fogalmazott, hozzátéve: legfeljebb a „futottak még” kategóriába mehetünk árkot ásni, de ez egészen biztosan nem teszi ki a költségek 40%-át. Lehet, hogy Paks tényleg az elmúlt negyven év legjobb üzlete, csak éppen nem nekünk? A paksi bővítés nem csak az atom és az oroszok – külön-külön, és együtt még inkább – megosztó jellege miatt váltott ki heves vitákat, hanem azért is, mert szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül, egyik napról a másikra írták alá a megállapodást. Legalábbis ez tükröződik a közéleti reakciókból, így elég furcsa volt, mikor kiderült: még a brüsszeli bürokraták is tudtak a bővítés konkrét terveiről, sőt, a szerződés tervezett szövegét is látták.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a "parlament" eldönti a kérdést februárban, onnantól nemzetközi szerződés végrehajtásáról úgysem lehet népszavazni; ha meg véletlenül mégsem nemzetközi szerződés lesz, akkor azért nem, mert a költségvetést érinti. Aztán mire oda jutunk, hogy a 2020-as évek közepére kész lesz a két új blokk, már a drága áramon, a tiltott állami támogatáson és a hitel visszafizetésén kell majd törni a fejünket, de az már valószínűleg más kormányok problémája lesz.
10 évre titkosította a fidesz! puccs!
egy ismerős véleménye:
A jobbikos hozzáállás az orosz atomhoz ne legyen gyanús. Sőt, még a fideszes orosz atom se legyen gyanús. A narancsosok négy éves töketlenkedésének egyetlen használható eredményét sikerült fölmutatni ezzel a megállapodással, mind gazdaságilag, mind energetikai szempontból, mind külpolitikában.
A vicces az, hogy az LMP-s/PM-es hülyegyerekeken kívül még a baloldal egyéb piócái is tisztában vannak ezzel (nem véletlenül ők indították anno a tárgyalásokat, és a bővítés jogi alapjait), csak egyrészt a kampány miatt nem mondhatják, hogy örülnek neki, mert most mindent utálni kell, amit Orbán csinál (a Jobbik ezt azért nem teszi, mert eddig is az "ami jó az országnak, azt támogatjuk" elvet vallották, tök mindegy, hogy kampány van-e, ami szerintem becsülendő, és tényleg nem az elmúlt 24 év gyakorlata; bár a szerződés tényleges tartalmának nyilvánosságra hozatalát ők is követelik), másrészt nem ők húzhatták be jótéteményként a dolgot (mint pl. az összes autópálya építést anno), és most savanyú a szőlő. Ellenkező esetben a seggüket csapdosnák a földhöz, és évekig mást sem lehetne hallani, mint hogy ők megcsinálták, bezzeg Orbán nem...
Egyrészt az orosz hitelkonstrukció volt a legkedvezőbb, mindenki más vagy horrorisztikus feltételekkel, vagy PPP-konstrukcióban óhajtotta volna megcsinálni a bővítést, ami tudjuk mennyire jó megoldás (gyakorlatilag megvették volna a komplett magyar energiapiacot - mert amint a szénerőművek leketyegnek, Paks lesz a domináns, ezért is kell a bővítés - és utána annyiért adták volna az áramot, amennyiért nem szégyellik, ld.: az összes privatizált közműszolgáltatás). Másrészt az egyedüli olyan ajánlat volt a témában, ahol a magyar vállalkozások beszállítói arányát 40%-ban határozták meg, ami kiemelkedően magas, az elmúlt évtizedek állami beruházásaihoz képest az egyik legjobb arány (amúgy édesapám az erőműben dolgozik, tőle tudok ilyeneket).
És igen, még akkor is megérte a dolog, ha személyesen Simicska és Nyerges fogják két kezükkel fölhúzni az új blokkokat, és senki mást nem engednek oda.
Fenntarthatósági szempontból ugyanis lesz egy olyan időszak (kb. 8-10 év), amikor Paks még a jelen kapacitásával, plusz az új blokkokkal egyedül lesz kénytelen kielégíteni a magyar energiaigény közel 80%-át. Erre azért lesz szükség, mert a szénerőműveket (hála égnek) be fogják zárni (egyrészt lejár az élettartamuk, másrészt kicseszett környezetszennyező, és elavult technológiát képviselnek), így az ő termelési kapacitásuk kiesik.
Erre lenne kiváló áthidaló megoldás (plusz energiafüggetlenségi lépés) a Jobbik által forszírozott vízerőművek építése, de ahhoz már mostanság neki kellene ugrani ezeknek a projekteknek, mert különben késő lesz, és nem készülnek el időben. Akkor pedig kénytelenek leszünk importálni, ami ismét nagyon kiszolgáltatja a gazdaságot és a politikát a külföld felé... (Engem ez győzött meg igazán arról, hogy a pártnak van hosszútávú energiastratégiája, és nem csak valami dacos ellenkultúrás kivagyiság a vízerőművek erőltetése.)
A 30-50 éves ruszki hitelt vesd össze azzal, hogy az atomerőmű jövőbeli működésének teljes élettartamára idegen kézbe kerülhetett volna a magyar energiaszektor. a kérdésben sajnos nincs jó választás, csak rossz, és kevésbé rossz.
Az LMP szerint a paksi atomerőmű bővítésének költsége 3000 milliárd forint, a magyar GDP 10%-a; erre hazánk soha nem fog hitelt kapni. Eközben a megújulók fejlesztésére, vagy a hazai foglalkoztatást érdemben növelő energiahatékonysági beruházásokra pár milliárd forintot szán csak a kormány. Az atomenergia költsége egyre nő, míg a megújuló energia költsége rohamosan csökken. A következő tíz évben nincs döntéskényszer, addig meg kéne látni, mire jut Németország vagy az atomerőművek végleges kivezetése mellett döntő számos más állam.
értem én, csak szakmai tervet nem látok az LMP-től, már fél órája keresem Szél blogján meg az LMP oldalán, de semmit nem látok. emlékszünk még az lmp-s sajtócenzúra elleni tiltakozásra? ott is bohóckodtak, hogy letapasztották a szájukat, de lett sajtócenzúra, lett? (volt egyáltalán sajtószabadság? nem volt, akkor meg minek tiltakoztak már akkor is? mert buták?). kicsit elegem is van már a májerkedő polkorrekt írásaikból, mert orbánozni nem teljesítmény.
Az újságírásnak elemi etikai követelménye, hogy az adott témában az eltérő véleményeket a tőlünk telhető legnagyobb pontossággal mutassuk be. Csak ezután következhet az érvek mérlegelése és a következtetések levonása.
Ha szélerőműveket építenénk minden sarokra, azokat meg tudnánk mi magunk finanszírozni? S ha nem, akkor olcsóbb lenne az áram? S mondjuk 30.000 szélerőműből hogy állna össze egy ország hálózata? S mi lenne egy-egy kánikulai időszakban, amikor hetekre megáll a levegő az állítólagos szélcsatornákban? S ha napkollektorokkal és egyéb környezetbarát cuccokkal szerelnénk fel az épületeinket, s szigetelnénk az összeset, vajon azt miből finanszíroznánk? Az olcsóbb lenne?
ilyen fontos stratégiai kérdésekről érzelmeket és előítéleteket kerülő, alapos és felelős elemzéseket kellene és lehetne írni.
Ertsey Attila, építész, Magyar Építész Kamara alelnök, Élőlánc, TESZ:
A forgalomban lévő megújuló potenciálbecslések (MTA) jobbára statisztikai adatokból építkeznek, ennek következtében nem átfogóak és sok esetben alábecsültek. Ezt saját kistérségi potenciálszámítasaink alapján igazolhatom, ahol egyértelműen kiderült, hogy a vizsgált kistérségek energiapotenciálja a saját jelenlegi szükségletük legalább ötszöröse. A hazai döntéshozók szkeptikusak a megújulók részárányának jövőbeli növelhetősége tekintetében, a „hivatalos” kimutatások (MAVIR) a megújulók arányát a villamos energiatermelésben 2025-ig valahol 500 MW alá becsüli, megdöbbentő módon csökkenő részarányt jósolva
A szkeptikusoknak egyetlen tényt közlök, amiből kiderül, valami nagyon nem stimmel a hazai megújulók terén: Burgenland Ausztria azon része, ahol nincsenek Alpok, nagy duzzasztóművekkel, adottságai Magyarországéval azonosak, egy kivétellel: nincs és nem is lesz atomerőművük. Amit ők elérnek, az számunkra is elérhető lenne. 2010-ben Burgenland elérte teljes energiaellátása területén – a közlekedést leszámítva – a 80 %-os részarányt. A következő 20 évben tervezik a 100 % elérését. A megújulók teljes palettáját alkalmazzák: szélerőművek, bioszolár fűtőművek, repce-biodízel, mezőgazdasági hulladékra épülő biogáz-telepek kapcsolt energiatermeléssel, használt sütőolaj-begyűjtés és üzemanyaggá alakítás, kisléptékű vízerőművek, energiahatékonyság, passzívházak.
Tehát van-e alternatíva? Szűkítsük le a kérdést az elektromos energiatermelésre, ezen belül is Paks bővítésére.
A téma hazai szaktekintélyeitől – köztük MTA-tagok is vannak - tudható, hogy van az atomenergiának alternatívája, és ez a nagymélységű geotermikus kutakból nyert energia. A HDR (Hot Dry Rock) technológia olyan mélységbe jut le, ahol gőz fejlesztéséhez elegendő hőmérséklet van. Ide hideg vizet juttat, mely gőzzé válik. A felszínre vezetett gőzzel turbinát hajt meg, ezzel elektromos áramot fejleszt, továbbá a fáradt gőz hulladékhője is felhasználható.
igen, de a geotermikus is egy idő után kimerül( het ).
Magyarországon az adottságok kiemelkedően kedvezőek. Bár a szakértők véleménye némileg eltér a szükséges fúrásmélységek tekintetében, de abban megegyeznek, hogy itt mintegy fele az a szükséges mélység, mint a Kárpát-medencén kívül. 2 és 5 km mélység közt becslik a megfelelő hőmérsékletet, míg a világon 5 és 10 km mélységű kísérletek folynak.
A hazai potenciál megfelelő akár a teljes hő- és elektromos energiaigény fedezésére. Az alkalmazás egyetlen akadálya, hogy a technológia új, és még nem elegendő a tapasztalat a biztonságos tervezésre. A kísérletek azonban folynak az USA-ban, itt Európában pedig Franciaországban és Oroszországban.
Érdemes lenne néhány évet várni, addig Paks élettartama még megengedi, és a kiérlelt technológia kimeríthetetlen és kockázatmentes megoldást ad. Nincs veszélyes hulladék és tárolási probléma. A kb. 15 év múlva várható uránkitermelési csúcs utáni üzemanyagszűke nem okoz importfüggőséget és áremelkedést, mivel nincs üzemanyagigény.
A geotermia megújuló forrás, ellentétben az atomenergiával. Ennek ellenére a hazai szaksajtóban és politikai-gazdasági diskurzusban ez a téma nincs jelen kellő súllyal.
Az atomiparban érdekelt gazdasági szereplők hatalmas tőke felett rendelkeznek, monopolhelyzetben vannak. Valamennyi kormány számára kulcsszerepet jelent az állami tulajdonú paksi erőmű, mint bevételi forrás. Paks II megvalósításában külföldi (francia és orosz) tőke érdekelt, akik elsőrendű érdeke a beruházás saját tulajdonban, vagy PPP keretében történő megvalósítása, a profit kivonásával.
A public-private partnership (rövidítve: PPP) (angol kifejezés, magyarul köz- és magánegyüttműködés) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.
A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az államnak, átvállal tőle bizonyos feladatokat, s mindezért díjat kap az államtól.
kiesett az szdsz(mentalitás), ezért már gyurcsányék se akartak ppp-t, túl jó forrás a villamos adó.a kenőpénzt meg így is, úgy is megkapják.
Ma az atomenergia szükséges rossz. A meglévő erőművet célszerű élettartama maximumáig kihasználni. Az érdekcsoportok figyelmét át kellene terelni a HDR-technológia felé. Ha profitszerzés vagy adóbevétel-növelés a cél, tegyék, de ne az atomenergia mentén, hanem egy olyan technológiával, mely nem kockáztatja utódaink jövőjét. Mivel a HDR-technológiában ugyanazon országok érdekeltek, mint a nukleáris energia fejlesztésében, még politikai konfliktust sem jelentene a váltás.
El kell érni, hogy állítsák le Paks II. előkészítését, és készüljön egy tudományos-gazdaságossági felmérés a HDR potenciálról, annak kiaknázási költségigényéről, az ilyen típusú beruházások időbeni megvalósíthatóságáról, ütemezhetőségéről, összevetve Paks II. eddig becsült 2500 mrd Ft-os beruházási igényével, és kb. 15 éves megvalósítási időigényével.
Ez esetben elkerülhetnénk egy korszerűtlen, veszélyes és túlzottan koncentrált energiarendszer konzerválását. A HDR erőműből ugyanis nem egyetlen monstrumot kellene építeni, hanem területileg diverzifikálható – az optimális geológiai adottságok szerint. Védőtávolságigénye és biztonsági kockázata nincs, hűtővízigénye és környezetkárosító hulladékhője sincs.
E vélemény mögött nem áll pénz, sem politikai hatalom. A geotermia nagyerőművi hasznosítását néhány tudós, kutató és szakember képviseli, akiknek hangja nem hallatszik messze. A pártok és a civilek ingerküszöbét sem érte el, az Energiaklub csak megemlíti, mint létező technológiát, értékelés nélkül, egyedül az Élőlánc Magyarországért pártoknak címzett választási vitairatában szerepel. Kellő figyelem esetén civilek és parlamenti pártok figyelmét is felkeltheti az ügy. Fontos lenne, hogy ez az alternatíva bekerüljön a most vita alatt álló nemzeti energiastratégiába.
az lmp programjában nem szerepel? mit is mondott Lányi az LMP-ről? nekem kezd nagyon szimpatikus lenni Lányi. ahogy Ácsné, és Ángyán, úgy fordított ő is hátat a fidesznek?
Amit tudni lehet a paksi bővítésről:
- Az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját, állapodott meg Moszkvában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor.
- A hatalmas beruházásról tender nélkül állapodtak meg.
- A tervek ellen Brüsszel nem emelt vétót, állítja a Miniszterelnökség.
A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak 30 éves futamidőre. A magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. - A beruházás 40 százalékát magyar vállalkozások végezhetik. Ez 10 ezer munkahelyet teremthet, és 1 százalékkal növelheti a GDP-t, állítja a kormány.
- Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
- Az Együtt-PM és az LMP is a szerződések közzétételét követeli. A kormány be fogja nyújtani a parlamentnek a nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket.
- A két új blokkal egy időre megduplázódik Paks termelése, ami ezzel a hazai energia 80 százalékát adhatja. Később a régi blokkok leállítása után ez az arány 50 százalék lesz. Így kevesebb Oroszországból beszerzett gázra és olajra lehet szükségünk.
Az angolok újra atomerőművet építenek
2013. október
A brit kormány megegyezett egy új nukleáris erőmű építéséről, így majdnem 20 év óta először épülhet ilyen fajta energiaforrás az országban. A projektet lebonyolító konzorcium élén a francia EDF Energy áll, de egy másik francia (Areva) és két kínai cég is részt vesz a somerseti építkezésben. A terv szerint összesen két blokk fog felépülni, és a projekt teljes költsége 16 milliárd font (5,5 ezer milliárd forint) lesz, teljesítménye várhatóan 1600 megawatt lesz.
Az illetékesek szerint a projekt az Egyesült Királyságot alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású és olcsóbb energiát felhasználó gazdasággá teszi. Az ellenzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a szerződésben rögzített energiaárak túl magasak, ami könnyen a rezsiszámlák elszállásához vezethet majd. A kormány számításai szerint viszont 2030-ra az átlagos rezsiköltség 77 fonttal lesz kevesebb annál az árnál, ami akkora a bővítés nélkül alakulna ki.
Az energiaügyekért felelős miniszter, Edward Davey üdvözölte az atomerőmű építését: „Ez lesz az első alkalom, hogy ebben az országban egy atomerőmű nem az adófizetők pénzéből épül meg". A két reaktor 60 éven át képes energiát szolgáltatni. A Hinkley-ben működő atomerőmű jelenleg az Egyesült Királyság teljes energiaellátásának egy százalékát fedezi, ez az építkezés után a terv szerint 7 százalékra fog nőni.
Nagy-Britanniában jelenleg kilenc atomerőmű 16 blokkja működik. (Először 1956-ban épült atomerőmű a szigetországban, a jelenleg működők közül a legidősebb 1972 óta üzemel.) A nukleáris energia jelentősége 1997-ben járt a csúcson, akkor az ország energiafelhasználásának 26 százalékát adta. Tavaly ez az arány már csak 12 százalék volt.
Magyarországon a paksi erőmű egy vagy két blokkos bővítése van tervben (1000 vagy 1600 megawattos teljesítménnyel),
Balczó az alternatív energiákról:
"A népszavazása az Együtt-PM-nek meg nettó ostobaság a témában. Ennyi erővel népszavazást írsz ki, hogy egy agysebész hogyan végezze a munkáját? Az, hogy egy országnak szüksége van-e atomerőműve, azt 90% feletti természettudományos analfabéta nem tudja eldönteni, ezért felesleges erről megkérdezni őket. Nem lehetne a szakemberekre bízni...?
A bibi az, hogy mondjuk talán a döntés előtt illet volna prezentálni, hogy miért ezt, és miért így, meg talán versenyeztetni is. Sanszosan akkor is az oroszok győztek volna, de legalább a látszat (?) meg lett volna, hogy másnak is adunk esélyt.
A bibi az, hogy az orosz ajánlat egyben állami hitellel is jár. Ellenben, ha csak műszaki és költségre várnak ajánlatot, azt lehet, hogy n+1 pályázó ad, de azzal nem tudnak mit kezdeni, hogy kis hazánknak erre csak hitelből telik. A tervező és kivitelező cégek meg nem pénzintézetek..."
"A napelem, napkollektor egy házra nem elég, ahhoz kell egy szobányi akkumulátor is. Lévén, hogy a napelem télen termel a legkevesebb energiát, amikor a legsötétebb és a leghidegebb van, tehát a legmagasabb az energiafogyasztás. Na most ha ennek a költségeit így mind kiszámoljuk, akkor az atomenergia nagyságrenddel olcsóbb. Mellesleg ha az egész tetőn napelem lenne, se fedezné egy háztartás fogyasztását. Viszont az is belekerülne egy új ház árába. 7 ezer darab 1 megawattos szélerőmű kiváltaná a paksi atomerőmű teljesítményét, ha fúj a szél. Ha meg nem, akkor nem." -
mondja egy kommentelő, viszont az alábbi előadáson mást mond az energetikai szakértő, tehát, hogy olcsóbb és állítólag hatékonyabb a szélmalom, mint az atom, és állítólag két-három millióból már meg lehet oldani egy családi ház elektromos energia önellátását.
érdemes meghallgatni, főként a 11. perctől, az energetikai államigazgatásban nem volt emútnyocévezés
Dr. Ősz János egyetemi docens (BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék) véleménye itt.
"Nem "érthető, hogy hazánkban miért drágábbak a beruházások, mint a fejlett országokban." - mondja finoman, mégiscsak állami alkalmazott.
Ha kiépül az európai együttműködés, akkor Ősz szerint a megújuló villamosenergia üzemköltsége lesz a legkisebb, ezért amikor rendelkezésre áll, akkor ez kerül felhasználásra, amivel menetrendtartó tartományba tolhatja az atomerőműblokkokat. Vagyis alapból az áramot a megújulókból érdemes venni, és az atomerőművek lehetnek azok a kiegyenlítő egységek, amelyek besegítenek, ha nem fúj a szél, nem süt a nap, vagy sokan járatják a légkondit.
Ősz szerint itt jön a bökkenő. Mert
"Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, míg a versenytárs PWR blokkok alkalmasak."
Vagyis olyan atomerőművet készülünk venni, ami elsősorban nem arra jó, hogy támogatója legyen egy összeurópai, jó eséllyel olcsóbb rendszernek. (Az AES-1200 itt az orosz reaktortechnológiát jelöli, a PWR pedig egy nyugaton inkább preferáltat.
egy másik érdekes előadás a sok közül, az oroszokról és atomjaikról magyar viszonylatban, Deák András, a Külügyi Intézet munkatársa, érdemes meghallgatni:
valószínű, nemcsak a gumicsonthír miatt van ez az orosz egyezmény a választás előtt közvetlen, biztos hogy még szakítani akarnak egy nagyot orbánék, de az is lehet, bár kétlem, hogy így akarnak üzenni Putyinnak, érdemes támogatni a fideszt, mert a választások után ők biztos nem mondják fel a Roszatom-programot, ellenben pl az LMP-vel. nem hinném, hogy ez pénzbeli támogatás, mert az mszp-nek is oké putyin, mert csányi és a kis mészáros lőrinc eleget ad be a közösbe (a kampányra), talán nemcsak sürgős lopásról szól az ügy, bár az tény, hogy ennél több szavazatot a fidesz már soha többet nem fog kapni, ez volt a csúcs, már csak a bukás van hátra, egy meredek lejtővel követni kéne szépen a parlamentből már korábban kieső "rendszerváltó" pártot.
csak végig a sárga köves úton elvtársak, a bukás kőbe van vésve, mégha 15-20 évet is kell rá várni. attól is függ, mennyire ostoba a fideszes, mszp-s magyar.
"A tokaji bor és a Totó nevű puli kutya tetszett leginkább az orosz elnöknek, mikor szerdán a Gyurcsány családnál ebédelt. A Blikk úgy tudja, hogy Vlagyimir Putyin a tervezettnél több időt töltött a magyar kormányfő házában, és a külügy embereinek kellett szólniuk, hogy ideje lenne indulni Prágába. A lap azt írja, hogy Totó két puszit adott a vendégnek, aki nagyon élvezte, hogy anyanyelvén társaloghatott Dobrev Klárával."
nincs különbség a fidesz és az msz között, mindkettő az mszmp utódpártja
Az utolsó 100 komment: