KáKánBéKa
A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén. A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.
Ütem
A vers alapegysége az ütem; ez szótagokból áll. Az időmértékes vers legkisebb egysége a versláb, de a két verslábból álló egységet (szaknevük: dipódia, dimeter) szintén ütemnek nevezik.
Ütemhatár
Az ütemhatár rendszerint két szó közé esik, de előfordul, hogy egy hosszabb szót kettémetsz. Az ütemhatár jele az elemzéskor: a függőleges vonal: |
| Például: |
|---|
|
| : Síkos a hó, szalad a szán... |
Síkos a hó, szalad a szán,
Esketőre viszik babám,
Esketőre viszik szegényt
Mások kivánsága szerént.Hej, ha mostan hó lehetnék:
A szán alatt beroskadnék;
Fölfordulna, s kedves babám
Még egyszer átkarolhatnám -Átkarolnám, ajakára
Csókot nyomnék utójára,
S melegétől hű szivének
Elolvadnék... úgy halnék meg!
Debrecen, 1843. december
A jutalom:
Utolsó írka