A Vérzsidó [1]
Veritas odium parit
─ Terentius
Kettős hűség, lehetséges?
Nem ha magyart te lenézed [2]
Izrael el a te hős hazád
Szolganéped, aki éltet
akitől a pénzt te kéred!
akit tagadsz, akit taszítsz!
undorodva [3], fasisztázva [4]
futsz te el a nagyvilágba
Duna-parton téged lőnek [5]
Kik kritizálnak, „szemitáznak”. [6]
„Tria Nontól csak egy lépés Ausvicc” [7]
Na ne félj Itzig! [8]
Most nem / beszélnek Izrael
szélsőnaCionalizmusáról, de a
magyar hazafit irtani kell! [9]
Te cigánykazár! Kint fekete [16]
az embered, itt a cigány [10]
sütné a kenyered. [11]
Ha tudná, de itt csak rendőrre
támadnak [12] vagy lopják a pénzed, [13]
amit te meg tőlünk loptál.
Vigyázz a szóra felségáruló! [14]
Túl ne lendülj a hintával.
Megint. [15]
2009.
[1] A szélsőséges zsidó
[2] Eörsi Mátyás, Kertész Imre, Spiró György
[3] Esterházy Péter, Kornis Mihály
[4] Gréczy Zsolt, Kornis Mihály
[5] Tamás Gáspár Miklós, Föld S. Péter, Kornis Mihály, Verók István
[6] Verók István, Bánó András
[7] Judapest.org-ról lévő interjúrészlet. de Magyar Kornélia is ezt nyiltakozta a Tv2 Naplójában
[8] 1956-os falfelirat…
"ne félj Itzig, most nem viszünk el Ausvitzig"
[9] Szamuely Tibor, Lenin-fiúk, Gyurcsány Ferenc: „A nacionalizmust meg kell szüntetni!”
[10] Mohácsi Viktória, Kolompár Orbán, Száva Vince, Teleki László, Farkas Flórián fasiszta fajvédők
[11] Szavazóbázis, a cigányság nagyrésze az MSZP-re, SZDSZ-re szavaz. Hasonló eset: Obama esetében is a négerek mind rá szavaztak.
[12] Tesco parkoló, Siófok; Köröm; Olaszliszka; Aranyosapáti; Drávakeresztúr
[13] Kolompár Orbán
[14] F. A. verséből
[15] Kornis Mihály: „ha a Fidesz hatalomra kerül, akkor engem >>megint<< a Dunába lőnek”
[16] Dél-Afrika, USA
" Emellett sok zsidó van az országban, akik sok kárt okoznak... Ismernetek kell a zsidók gyalázkodását és erőszakra való hajlamát a Megváltó nevében napról napra. Emiatt Uraim, a hatalom nevében ne tűrjék őket el, hanem utasítsák ki őket. Ők a mi nyilvános ellenségeink akik szakadatlanul gyalázzák Urunkat Jézus Krisztust, Szűz Máriát k*rvának nevezik és szent fiát fattyúnak, és minket a fattyú és a torzszülött jelzővel illetnek. Ezért bánjatok keményen velük mivel mást sem tesznek, mint kínzó módon káromolják Urunkat, Jézus Krisztust, és megpróbálnak minket életünktől, egészségünktől, becsületünktől és javainktól megfosztani."
LUTHER MÁRTON prédikációja Eislebenben, pár nappal a halála előtt 1546 februárjában
a videón verók istván volt, aki, mikor meggyanúsítják, h szdsz-es polgármesterként lopott, azt találja mondani: "legközelebb meg majd a koncentrációs táborba visznek"
|
|
zsidó volt, amíg ki nem keresztelkedett.
Izraeli térhatás
A budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékát izraeli tőkehátterű vállalkozások valósítják meg. Szakemberek szerint a piacon megszerzett profit minden második forintja vándorol izraeli zsebekbe.
Nemcsak lakóparkok, hanem bevásárlóközpontok, szállodák és irodaházak tucatjai köszönhetik létrejöttüket az izraeli tőkének, amely Budapest után felfedezte a magyar vidéket is. Az izraeli beruházók a 1990-től több százmilliárd forintot fektettek be a magyarországi ingatlanbizniszbe, ennek ellenére a rendszerváltás óta egyetlen elemző sem vállalkozott az izraeli ingatlanbefektetők magyarországi tevékenységének, a budapesti piacon elért részesedésének pontos elemzésére. Pedig nehéz elképzelni, hogy a magyar gazdaság bármely más szektorában bármely más nemzet hasonló mértékű befolyásszerzéséről a szakma vagy a nyilvánosság csak bizonytalan információk alapján értesüljön. A magyar ingatlanpiacon ugyanakkor az izraeli offenzíva régóta közismert. Időnként készülnek is piaci jelentések, amelyek viszont csak szőrmentén tesznek említést a jelenségről, s többnyire ezek a tanulmányok is megrekednek az általánosságok szintjén: más külföldiekkel összemosva utalnak az izraeli tőke hazai jelenlétére. Az index.hu internetes hírportál szerint nem véletlenül: a tanácsadó cégek, de a maguk az elemzők is tudatosan hallgatják el a dolgot. Kerülik ugyanis a politikailag kényesnek tartott témát.
Természetesen a helyzetet az is nehezíti, hogy egész egyszerűen nincsenek megbízható adatok. Már csak azért sem, mert az izraeli vállalkozások gyakran offshore cégeken keresztül jelennek meg a piacon. Cikkünkben ezért mi is csak azokat a társaságokat, befektetőket vesszük górcső alá, amelyek nyíltan vallják magukról, hogy izraeli tőkeháttérrel működnek. A rendelkezésre álló cégadatokból és az Ecorys Magyarország nemzetközi tanácsadó tanulmányából azonban kiderül: a legalább száz lakást értékesítő vállalkozások top tízes listáján hét helyet izraeli cégek foglalnak el. Azt viszont nem lehet tudni, mi a helyzet az irodaházak vagy az ipari ingatlanok építése terén. Így csak a becslésekre lehet hagyatkozni akkor is, ha arról szeretnénk képet kapni, mekkora értékű ingatlanberuházást valósítottak, valósítanak meg nálunk az izraeli cégek. Erre vonatkozóan Szilvan Salom kijelentése szolgálhat némi támpontul. Izrael külügyminisztere múlt év októberében budapesti látogatásán úgy fogalmazott, hogy Magyarországra több mint kétmilliárd dollárnyi tőke érkezett hazájából, melynek nagy része a magyar ingatlanpiacon talált magának befektetési lehetőséget. Elvileg az információáramlást szolgálta volna a 2005-ben, mintegy húsz vállalkozás részvételével létrehozott Magyar-izraeli Ingatlan Együttműködési Fórum, a kezdeményezés azonban meglepő gyorsasággal elhalt.
A magyar piac húsz, legmeghatározóbb izraeli cége
Irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák
1. Ablon Group: Business Center 22; BC 91; BC 99 Office Park; BC 140; M3 Business Center; Budafoki BC; Erzsébet Business Center; Europeum; Fogarasi BC; Gateway Office Park; Lomb BC; New Age Center; Platán BC;
2. Brack Capital Real Estate: Ikarus park; Metropol irodaházak;
3. BSR Europe: Hermina torony; M3 Shopping City (10); Váci úti BSR Center; Váci úti Duna Office irodaház;
4. CEE: Terasz-park; Nádor tér Palace (38);
5. Ofer Brothers Group: Duna Plaza; Le Meridien Hotel; Budapest Bank Központ (Váci út); Bellevue Residence; MSZOSZ székház; Váci utcai értéktőzsde; Central park; a soproni és a nyíregyházi bevásárlóközpont; Páva Hotel; Starlight Hotel;
6. Plaza Centers: plázák: Aréna (63); Duna, Csepel, Veszprém, Pécs, Szombathely, Sopron Pláza, Óbuda hajógyári Álomsziget-projekt (375);
7. Pro-Mot Hungária: Club Aliga (30,5);
8. Shiraz: Siófoki Galerius Spa (13);
9. Sybil Holdings: Új Buda Center (7,8);
Lakóingatlanok
10. Arlon/Neocity Group: Reviczky liget (2,5); ForestHill (10); Seven Arts Resort; Natura villapark;
11. Autóker Holding Zrt.: Cézár ház; Kleopátra ház; Római kert; Gozsdu udvar; Szinyei Merse ház; Marina part; Léda ház; Gran’Dio (3); Helena ház; Király udvar;
12. Coral Holding: Andrássy Rose; City Center Park; Dob udvar; Orchidea liget; Royal Residence; Tavaszmező; Topáz ház;
13. Cordia Magyarország: Cordia City Garden; Cordia Termal Zugló; Cordia Terrace Residence;
14. Elephant Holding: Barcelona ház; Ibiza lakópark; Malomdomb lakókert; Palota liget; Vigo ház; Zaragoza kert;
15. Engel Group: Sun Palace; Városrét (Győr); Pünkösdfürdői lakópark;
16. GB Európa Ingatlan: Ciprusház; Lőrincliget lakópark; Madárhegy; Silverside apartmanház; Zen Garden Óbuda;
17. Home Center: 360°
18. Minrav (Yozma): Centrál park (10); Napfürdő otthonpark (3);
19. Olimpia Group: Egressy udvar; Gizella ház; Karolina udvar; Magnólia lakópark; Mandarin kert; Palóc ház; Tüzér kert; Városliget apartmanház; Zöldliget apartmanház;
20. SL Group: István park (4); Laborc-projekt; Narancsliget (13); Récsei bevásárlóközpont (6); SL Center;
*zárójelben a beruházás értéke, milliárd forintban
Az izraeli cégek magyarországi aktivitására vonatkozóan több találgatás és magyarázat is napvilágot látott a sajtóban és a szűkebb szakmai berkekben is. A népszerű összeesküvés-elméletek közül egy bizonyosra vehető: az Izraelben és környékén állandósult háborús helyzet miatt az izraeli tőke menekül a térségből, s biztonságos helyet keres magának. Nem véletlenül fogalmazott úgy Simon Peresz államfő az izraeli kereskedelmi kamara ülésén, hogy az izraeli vállalkozások szépen terjeszkednek, és lassan fölvásárolják Manhattant, Magyarországot, valamint Lengyelországot. Mondatai nagy botrányt kavartak a magyar politikai életben.
No persze nemcsak beruházók, hanem lakásvásárlók is érkeztek, s érkeznek szép számmal hozzánk a mediterrán országból. Az izraeli állampolgárok számára ugyanis a magyar főváros még mindig megfizethető és élhető. Izrael egyik legnagyobb példányszámú napilapjában 2003-ban megjelent cikk szerint 1998 és 2003 között az izraeliek 3,2 milliárd dollárt fektettek lakásokban külföldön, ami több tízezer ingatlan megvásárlását jelenti. A Jediot Ahronot napilap nem kevesebbet állított, minthogy a befektetők körében – Torontó után – Budapest volt a második legnépszerűbb város.
Bár az izraeli befektetők magyarországi jelenléte mostanában kerül egyre inkább a figyelem középpontjába, tévedés volna azt hinni, hogy csak néhány éve fedezték fel hazánkat. Az izraeli kisbefektetők már a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején megjelentek nálunk. Őket követték a nagyok, majd a nyomukban megjelent a pénzügyi finanszírozási igényeiket kielégíteni hívatott Leumi Bank is. (A pénzintézet ugyanakkor nem dicsekedhet fényes eredménnyel. Botrányok közepette be kellett zárnia budapesti székhelyét, s csak néhány éve vetette meg újra a lábát nálunk.)
De hogy nincs mindig rendben az izraeli társaságok magyarországi tőkebefektetéseit illetően, arra már a két állam hatóságai is felfigyeltek. Tavaly az izraeli adóhivatal elnöke, Joni Kaplan, valamint a nemzetközi adóztatási részleg vezetője, Joram Sidlo látogatott a magyar fővárosba azért, hogy tárgyalásokat folytasson az APEH szakembereivel. Izraelben az adóhatóság külön csoportot hozott létre a pénzmosók kelet-európai tranzakcióinak ellenőrzésére. Az ügyeskedők ugyanis – kihasználva a földrajzi távolságot – sikeresen tűntették el adózatlanul az ingatlanfejlesztésekből és bérbeadásból származó jövedelmüket. Magyarországon pedig állítólag a versenyhivatal ellenőrei fogtak gyanút. A szűkebb szakmában ugyanis az a hír járja, hogy a kiterjedt kapcsolatrendszert fenntartó izraeli cégek vezetői – akik nem ritkán bukkannak fel közös vállalkozásokban, beruházásokban – gyakran egyeztetnek egymással az ingatlanok ellenértékéről és értékesítéséről is.
Egy biztos: a budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékban izraeliek beruházásában valósulnak meg. Szakértők szerint a megszerzett profit minden második forintja izraeli zsebekbe vándorol. Az ingatlanpiacon a kereslet azonban némileg csökkent, a nagyobb hozamelvárással, agilitással, gyors döntésekkel és nagyobb fokú kockázatvállalással jellemezhető izraeli vállalkozások pedig az ipar, a kereskedelem és a logisztika felé fordulhatnak, a lakásspecialisták pedig a környező országok feltörekvő piacaira vándorolhatnak.
Utolsó írka