Nem ismertem Cseh Tamást. Nem voltam sosem koncertjén, egy cd-jét sem vettem meg. Legközelebbi kapcsolatom vele, hogy beszéltem egy olyan emberrel, aki egyszer telefonált vele. Korosztályban szinte nem is lehetnék távolabb tőle, még nem is éltem, mikor már karriere csúcsán járt.

  Tizenegynéhány éve hallottam először a zenéjét. Unokatestvérem hallgatta, ő ajánlgatta. Nem tetszett. Mi ez a szar? Egy gitárral a kezében énekel egy ember. Semmi extra, hosszú a szöveg, figyelni kell rá, mit énekel, nem is érdekel igazán. Nem fogott meg. Hosszú évekig nem is foglalkoztam vele.

 Egyszer aztán megfogott egy dala. A telihold dalai albumról a parkett ördöge. Aztán a Széna Tér, majd a Demokrácia és szép lassan az egész album. Utána jött az Illegalitásban, Amikor Désiré munkásszálláson lakott, A hatvanas évek, A születtem Magyarországon és a többiek mind sorba, egymás után.

 Még kósza gondolat sem voltam, mikor a dalok közül sok megszületett, fogalmam sincs a korszakról, melyről énekel, és mégis. És mégis. Valahogy átsugárzik a dalain egy érzés, egy világ, egy élet. Egy csoda, hogy mit művelt egy gitárral a kezében. Felfoghatatlan.

  S most elment. Hiányzik. Nem is értem miért, de hihetetlen űr maradt utána, mintha a szívemből szakadt volna ki egy darab. Sírni tudnék. Mintha a szerelmem szakított volna velem, mintha egy családtagom halt volna meg, mintha a legjobb katonám vesztettem volna el. Nem értem miért hiányzik ennyire, miért fáj a távozása. Senkim nem volt, soha nem találkoztam vele, csak kedveltem néhány dalát. Egyre többet. Egyre jobban.

 Sajnálom, hogy nem ismertem. Hogy nem voltam soha koncertjén, hogy egy cd-jét sem vettem meg. Sajnálom, hogy nem beszéltem vele telefonon, vagy legalább több olyan emberrel, aki beszélt vele. Kár, hogy ilyen távol születtünk egymástól, e kis Magyarországon. Soha be nem pótolható mulasztás, olyasmi maradt ki életemből, amit nem bocsáthatok meg magamnak, mert akkor még nem tudhattam, micsoda bűnt követek el vele, hogy nem ismerhettelek meg közelebbről. Szívből sajnálom.

 Isten áldjon!