KáKánBéKa
Az Exodus Mózes öt könyve közül a második. Annak történetét meséli el, miként vonultak a ki a zsidók Egyiptomból. A szolgaságból menekülés viszontagságos útjának elbeszélése ez, ahol a zsidóság újfent tanúságot tesz hihetetlen túlélési képességeiről.
Kétségtelen tény, nincs is semmi más tiszteletreméltó a zsidó népben, mint a bármilyen nehéz körülmények között megnyilvánuló túlélési ösztön, amely mentes minden, az emberi civilizáció modernkori történelmére jellemző morális gátlásoktól. Azt mondják, a sarokba szorított patkány nekimegy az elefántnak is. A zsidó nép egy olyan patkány, amelyiket sarokba sem kell szorítani, hogy túlélési ösztöne maximális kapacitáson üzemeljen. Amennyiben hiszünk az evolúcióban, amely lesarkítva-leegyszerűsítve arról szól, hogy az erősebb kutya ba@szik, úgy a zsidóság magatartását példaértékűnek kell tekintetnünk. Csakhogy a XXI. Század emberi társadalmát nem az ösztönök, hanem az értelem tartják fenn. Ma már nehéz olyan álláspontot védelmezni, hogy azért irtottunk ki más népcsoportokat, mert fennmaradásunkat általuk veszélyeztetve láttuk. Ennél már sokkal okosabb, tudatosabb az ember. Nem úgy a zsidók. Ők még mindig olyan társadalmi szinten állnak, mint barlanglakó őseink, akik az egyedüli túlélési módot abban látták, hogy genetikai állományuk továbbörökítésének lehetőségét a konkurens törzsek kiirtásában látták. Ennek okán irtják a zsidók mindazon népeket, amelyekkel egyazon földrajzi terülten osztozni kénytelenek. Így tettek anno az egyiptomiakkal. Jó, jó, azt Istenre fogták, ahogy korábbi népirtásaikat is. Számtalan helyen olvashatjuk az ószövetségi bibliában, hogy Isten által miként legalizálják más törzsekhez tartozó emberek, asszonyok és gyermekek lemészárlását, csecsemők falhoz verését, beleik kiontását. Bármilyen barbár tettet képesek azzal magyarázni, hogy Ábrahám Istene parancsolta nekik, miként cselekedjenek. Mindazok, akik a kereszténységet valamiként kötik a zsidósághoz, picit elgondolkodhatnának az Ószövetség és az Újszövetség kontrasztján. Én a zsidókkal értek egyet, miszerint a keresztény hitnek nem alapja az Ószövetség. Azt Isten igéjeként értelmezni súlyos vétek Isten ellen.
Visszatérve az első exodushoz, érdemes lenne elgondolkodni József történetén, amely úgyszintén az ószövetségi biblia része. Abból világosan kiderül, hogy a zsidóság Egyiptomban nem szolgaként élt, hanem inkább fényűzésben, az anyagi javak biztosította hatalomtól megrészegülve. A jelenkor emberi társadalmában mutatott viselkedési mintáik arra engednek következtetni, hogy az ókorban is a hatalom zárt közösségét építették ki, és mindazokkal, kik ezen a közösségen kívül estek, embertelenül, kegyetlenül bántak. Miután parazitákként élősködve más kultúrákon annak minden hasznát learatták, és a kizsigerelés ellenállás nélkül bevégeztetett, továbbálltak. Voltak esetek, amikor a leigázott népek, parazita életmódjuk gazdaállatai fellázadtak, és végső, elkeseredett kísérletet tettek fennmaradásukért. Ilyen volt az első exodus, amelyet Mózes írt le nekünk, jócskán eltérve a valóságtól. Ilyen volt a második exodus is, amelyet a náci Németország által kirobbantott II. világháborúként ismerünk. A világégést követően alakult meg Izrael állam, amely ma is jelképe a genocídium XXI. Századi túlélésének. Izrael állam létrejötte a második exodus. A zsidók II. világháború kirobbanásában játszott szerepét sosem tudjuk meg, erre gondosan ügyelnek, kontroll alatt tartva világon az információ hozzáféréséhez való jogot.
A harmadik, hamarosan bekövetkező exodus az lesz, amikor a bálványimádó és népirtó államot a közel-keleti válság irtózatos homokvihara elsöpri. Amint mondják, a Föld kőolajkészletei a jelenlegi felhasználási mutatók mellett ötven éven belül kimerülnek. Az utolsó húsz-huszonöt évben ez az ásványkincs csupán azt a célt szolgálja majd, hogy a harci járműveket működtesse. Nem nehéz belátni, hogy a kőolajkincsre alapozott arab társadalmak válsága belátható közelségbe került. Márpedig a küszöbön álló társadalmi válság gerjesztette feszültség levezetésére éppen az ősellenség rokonsággal való elszámolás a legalkalmasabb. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy több százmillió dühödt arabbal szemben képes lesz megvédeni magát 6-7 millió zsidó, akár az USA segedelmével is. A kőolajkészlet fogytával felértékelődik minden palesztin élet. Casus bellinek éppen megfelelnek majd.
Miért kell, hogy mindez érdekeljen minket? – Mert a harmadik holokauszt könnyen a magyar állam végét jelentheti. A zsidók Magyarországot szemelték ki új otthonul, és ebbéli terveiket az USA támogatja. Már most léteznek izraeli hadtestek által védelmezett „lakóparkok” hazánk területén. Az is csak néhány szellemi éhenkórász számára nem világos, hogy a komplett magyarországi elit zsidókból áll. Ezek miatt az életképtelen egyedek miatt valós annak veszélye, hogy kultúránk alig egy évtized alatt semmivé foszlik.
Miért vonzó a zsidók számára Magyarország? – Elsősorban azért, mert gazdasági és kulturális machinációik következtében már így is ők uralják a Kárpát-medencét. Itt szokták az életképtelen egyedek elbagatellizálni Simon Perez azon kijelentését, hogy a zsidók már felvásárolták Magyarországot. A világ vezető gazdasági és katonai hatalmát irányító nép vezetőjének egy ilyen kijelentését lefitymálni ostobaság. Aki ezt teszi, azt önvédelemből azonnal le kell lőni. Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol a holokauszt idején a zsidóság a legnagyobb eséllyel túlélhette a borzalmakat. Ugyan tabu arról beszélni, hogy sokan valóban túl is élték, és Kohn meg Grün hirtelen újjászületett Kovács és Szabó ÁVH-s gyilkosok személyében. Előbb felvették a haláluk után járó kárpótlást, majd a magyarság módszeres kiirtásába kezdtek. Ezek olyan, ma köztiszteletben álló személyek, mint például Vitray Tamás vagy Avar István.
Vonzó továbbá országunk területe azért is, mert a világ édesvízkészletének jelentős része kicsi országunkban található. A földalatti édesvízkészlet tekintetében a világon a tíz legjelentősebb ország között vagyunk. Nem titok, hogy a globális felmelegedés hisztériájának köszönhetően is, de elsősorban a kőolaj- és földgázkészletek kimerülésének belátható időn belül való bekövetkezésének okán az édesvízkészlet jelentősége felértékelődik. Az USA és Izrael uralta ENSZ különböző bizottságai foglalkoznak a témával. A közzétett tudományos munkák alapján készült a legutóbbi James Bond film is. Érdemes megnézni már csak amiatt is, ha valakit a száraz, tudományos értekezések nem kötnek le. A Föld édesvízkészletének felügyeletéért folytatott titkos háború már zajlik. Magyarország fő műveleti terület, lévén, hogy Európában egyedülállóan értékes kincset mondhatunk magunkénak. Most még.
Ha nem akarjuk, hogy az exodus hangjai a mi fehérre aszott csontjainkon játszott tébolyult zene legyen, fel kell ébrednünk.
Az utolsó 100 komment: