1942-2009
Bujtor István (Budapest, 1942. május 5. 2009. szeptember 25.) magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró. Eredeti nevén Frenreisz István, amit színész pályája elején változtatott meg, mert saját állítása szerint nem érvényesülhetett volna egy ilyen nehezen ejthető névvel. Testvére Frenreisz Károly zenész, féltestvére Latinovits Zoltán színész. Gundel Károly unokája. Édesanyja, Gundel Katinka 2009-ben ünnepelte 100. születésnapját. Első felesége Perényi Eszter és fia Bujtor Balázs hegedűművészek.
Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a budapesti közgazdasági egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.
Diplomaszerzése után a győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője.
2007 végén öt évre megválasztották a veszprémi Petőfi Színház igazgatójának, mellette a száműzőtt Eperjes Károly lett a művészeti vezető.
Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (T. Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), e darabok egy részét később meg is rendezte.
Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című vígjátékot. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg bennük a mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is), már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja, a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér, csigavér volt.
Bud Spencert, az olasz Piedonét is Bujtor szinkronizálta, az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a "két Piedone".
Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert - mint mondta - jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság - nem csak a vitorláson. Hajója az 1936-ban épített Rabonbán.
2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterségesen tartották kómában.
2009. szeptember 24-én mentőhelikopterrel a veszprémi kórházból, a budapesti Honvéd kórházba szállították, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban tragikus hirtelenséggel elhunyt! Nyugodjék békében!
Utolsó írka