Ronald Christopher Walken néven született a New York-i Queensben, 1943. március 31-én. Apja Paul Walken aki sütődét működtetett, nagyon szerette volna, ha fiai is a pék szakmát vitték volna tovább. Anyja Rosaline viszont úgy vélte, hogy mindhárom fiában tehetség lakozik, amelyet nem szabad kárba veszni, így testvéreihez (Glenn Walken, Ken Walken) hasonlóan ő is táncleckéket vett, és már tízévesen feltűnt különböző tévéshow-kban és rendszeres résztvevője volt a The Wonderful John Acton című sitcom sorozatnak. Ekkortájt vette észre Jerry Lewis, mikor Ronald ott ült a nézőtéren a The Colgate Comedy Hour felvételén, pont mikor Lewis volt a show vendégszereplője. A felvétel után Lewis váltott pár szót a kis Walkennel, akit teljesen lenyűgözött, s végleg eldöntötte, hogy ő színész lesz.

Christopher Walken Oscar-díjas amerikai színész és színházi előadő. Az Oscar-díjat a A szarvasvadász (The Deer Hunter, 1978) című filmben alakított szerepéért kapta. Az eddigi 56 éves karrierje során igen termékeny volt, hiszen már több mint 100 filmben szerepelt, olyan nagy sikerű filmekben, mint a Annie Hall, Stephen King: A holtsáv, Batman visszatér, Tiszta románc, Ponyvaregény, Az Álmosvölgy legendája, Kapj el, ha tudsz!. De nem csak filmekben jeleskedett. A Saturday Night Live gyakori vendég házigazdája volt, a zenében szerepelt Madonna és a Fatboy Slim egy-egy szám klipjében és a színpadon eljátszotta Fülöp királyt Az oroszlán télenben és Jack Huntert a Tetovált rózsában.

Ronald 14 évesen állt először profi fotós fényképezőgép elé két kismacskával együtt: egy naptár számára készült a kép. Walkent cseppet sem zavarta, hogy két cicával kell pózolnia, ugyanis a következő nyári szünetben az ottani cirkuszba szegődött el, mint az oroszlánszelídítő segédje, és később úgy emlékezett vissza a nagymacskával való munkára, hogy az oroszlán öreg volt, és roppant tanulékony. Ronald és testvérei a New York-i Professional Children's School növendékei lettek, majd 1961-ben elszakadt testvéreitől és beiratkozott a Hofstra Egyetemre. Ezután alig egy évvel később szerepet kapott a Best Food Forward című Broadway-musicalben, amelynek sztárja egykori osztálytársa, Liza Minnelli volt. A színész nagyok büszke rá, hogy Liza tizenhatodik születésnapján táncolhatott osztálytársnője anyjával, a híres Judy Garlanddal is.


Rádöbbent, hogy a musical világa jobban érdekeli, mint a tanulás, így kimaradt az egyetemről, és a következő években számos zenés játékban lépett fel. De nemcsak New Yorkban szerepelt, hanem, gyakran turnézott is a társulatokkal. 1964-ben a 'West Side Storyval lépett fel különböző városokban, ekkor találkozott Georgianne Thon színésznővel, aki egyben kiváló táncos is volt. Találkozgatni kezdtek, majd 1969-ben összeházasodtak és máig boldog házasságban élnek. 1965-ben Walken egy revüben szerepelt, amelynek sztárja Monique Van Doren volt, aki megállapította, hogy a fiatalember cseppet sem úgy fest, mint egy Ronald, inkább Christophernek tűnik. Walken megfogadta a tanácsot, és felvette az ajánlott keresztnevet.
Christopher Walken először gyerekstatisztaként tűnt fel különböző show-kban és sorozatokban, mígnem megismerkedett a The Colgate Comedy Hour felvételén Jerry Lewis-szel. Walken eldöntötte, hogy színész lesz. Ezután rendszeresen szerepelt (már 10 évesen), a The Wonderful John Acton sitcom sorozatban és más sorozat egy-egy epizódjában is megjelent. Húsz év után megjelent egy TV-filmben, a The Three Musketeers-ben (1969) és még ugyanebben az évben a filmvásznon is debütálni tudott a Me and My Brothers-ben (1969).

1964-ben egy barátja javaslatára a Ronald nevét megváltoztatta Christopher-re.
Walken a '70-es évek elején szerepelhetett a James Bond-filmekből jól ismert Sean Conneryvel, Az Anderson magnószalagokban (1971), melyben egy elektronikai szakembert kellett eljátszania. Az első főszerepet egy évvel később kapta az alacsony költségvetésű sci-fi thrillerben, a The Happiness Cageben (1972), míg a kritikusok figyelmét először Paul Mazursky, Következő megálló: Greenwich Village (1976) című mozijában hívta fel magára, melyben egy bohém szépfiút alakított. Woody Allen Annie Halljában (1977) Duane-t, Annie öngyilkosságra hajlamos fivérét játszotta, de az igazi áttörést Nick szerepe jelentette Michael Cimino filmjében A szarvasvadászban (1978). A filmben egy acélgyári-munkást kellett alakítania, aki a vietnami háború után teljesen megsemmisült érzelmileg. Walken rákészült a szerepre, hogy soványan jelenjen meg, egy hétig csak banánt és rizst evett. A fáradozásaiért meg is lett a jutalma, Oscar-díj részesült a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Walken neve egyre ismertebb lett, a szóbeszéd szerint Harrison Ford mögött ő volt George Lucas második jelöltje Han Solo szerepére a Csillagok háborújában (1977).
Walken a '80-évek elején ismét Ciminoval dolgozott együtt A Mennyország kapujában (1980), amely ugyan közönségsikert aratott, de a kritikusok tetszését egyáltalán nem nyerte el. Christopher minden filmjébe igyekezett egy kis táncjelenetet is belevinni, akár szerepelt a forgatókönyvben, akár nem, a Filléresőben (1981) azonban a rossz-fiú szerepében színészi és táncosi tehetségét egyaránt megcsillogtathatta, a kritikusok kellemes meglepetésére. Az Agyhalál (1984) című filmben Natalie Wood mellett (egy jelentéktelen jelenet erejéig) feleségével, Georgianne Walkennek is együtt játszott. A komédia után thriller következett, Stephen King: A holtsáv (1983) címmű regényéből készült filmben egy férfit alakít, aki öt év kómából felébredve lassan rájön, hogy olyan természetfeletti képességekkel rendelkezik, amelyekkel befolyásolható a jövő. A színészt megkedvelték a kritikusok is, bár A szarvasvadász után nem tudott akkora sikert elérni, mint az említett Cimino-filmben. 1985-ben eljátszotta a James Bond-filmek egyik fő gonoszát, Max Zorint, a 007 – Halálvágtában (1985). A film kedvéért befestette a haját, hogy eredeti nácinak tűnjön. Ezután egy televízió-tudósítót a Halálzónában (1987), mely a kritikusok figyelmét is megszerezte. Christopher a '80-as évek végén többször is játszott katona szerepeket; A Milagrói babháborúban (1988) Kyril Montanát, a Biloxi Bluesban (1988) pedig egy különc gyakorlóőrmester alakított. A '80-as évek végét egy önéletrajzi filmmel fejezte be, az Idegenek áldozatában, melyben Whitley Strieber írót alakította, akinek egy éjszaka földönkívüli lények hatolnak be a házába.
Walken az 1990-es évek elején mind a közönség, mind a kritikusok szempontjából két érdektelen filmben szerepelt; Helen Mirrennel az Idegenek Velencében (1990) és Laurence Fishburne-nel a New York királyában (1990). De Walkent sosem zavarta, mivel saját bevallása szerint egyszerűen szeret dolgozni akár színpadon, akár kamera előtt, és éppen ezért olyan filmekben is szerepet vállal, amelyek nem kecsegtettek kasszasikerrel. 1991-ben Glenn Close-zal szerepelt a Feleség kerestetik (1991) című TV-filmben, melyért Close-t és őt Emmy-díjra jelölték. A közönség is megszerette, így további két rész is készült belőle; A szél ellenében (1993), A tél vége (1999). Walken visszatért a negatív karakterekhez, méghozzá a Batman visszatérben (1992) Max Screcket, a milliárdos gazembert alakította Michael Keaton és Danny DeVito mellett. Következő filmjében Quentin Tarantinoval dolgozott együtt a Tiszta románcban, olyan színészek mellett, mint Christian Slater, Gary Oldman, Patricia Arquette, Dennis Hopper, Val Kilmer, Brad Pitt és Samuel L. Jackson. Tarantino a következő filmjében is szerepeltette Walkent, a Ponyvaregényben, melyben mindössze öt percig volt látható, de olyan nagyszerűen játszott benne, hogy az a film egyik kultjelenete lett. Az 1995-ös év igen mozgalmasra sikeredett számára, hét filmet is készített, ezek: Menekülés a pokolból, Vad oldal, Kutass és rombolj, Leszámolás Denverben, Angyalok háborúja, Celluloid és Holtidő (1995), ez utóbbi Johnny Depp-pel. 1996-ban gengszterként próbálta ki magát, Bruce Willis oldalán Az utolsó emberigben (1996) és még ugyanebben az évben szinkronhangot is vállalt a Ripperben és a Privateer 2.: The Darkeningben (1996).

Walken a drámák mellett vígjátékokban is szerepel, jó példa erre az Egértanya (1997) amiben egy egérirtót ('Exterminátor') alakít és a Csapás a múltból (1999) című film, amelyben egy lökött tudóst, aki a kubai rakétaválság idején elhatározza, hogy várandós feleségével a kert végében épített földalatti betonbunkerban vészeli át a válság miatt biztosan kitörő háborút, és az ezzel járó radioaktív sugárzás hatásait. 1900-es évek végét Johnny Depp-pel Az Álmosvölgy legendájával (1999) fejezte be, mint a 'hesseni fej nélküli lovas.
A millenniumi év után szerepelt Az arkangyal szárnyalásában (Az angyalok háborúja 3.), mely Walken számára a befejező része volt (ezután további két rész készült), és részt vett a Fatboy Slim, Weapon of Choice szám klipjében is. 2002-ben (huszonhárom év után) ismét a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjra jelölték a Kapj el, ha tudsz!-ban nyújtott alakításáért, és ugyanebben a kategóriában A házimaci (2002) és a Gengszter románc (2003) szerepe miatt Arany Málna-díjra is javasolták - igaz, ez a díj a legrosszabb alakítás minősítést jelenti. Az Amazonas kincsében (2003) Dwayne 'The Rock' Johnson és Seann William Scott pozitív figurái mellett megint rosszfiút alakít és a Kenguru Jackben (2003) is negatív oldalát mutatja be. 2004-ben inkább mellékszerepeket vállalt olyan sztárok mellett, mint Denzel Washington, A tűzben edzett férfiben (2004), Jack Blackkel és Ben Stillerrel az Irigy kutyában (2004), de a főszerepek is megtalálták, mint pl. Michael Caine mellett A kanyaron túlban (2004), mely Walken számára kritikus elismerést is nyert.

A legutóbbi filmjeiben Adam Sandlerrel volt látható a Távkapcsban (2006) és John Travoltával dolgozott együtt a Hajlakkban (2007). Készülőben vannak a The Irishman (2009) és a The Dirt, amelyben Ozzy Osbourne rockénekest fogja eljátszani.
Walken már kilencévesen fellépett a színház deszkáin, a The Climate of Eden-ben (1952). Tánctudását is megmutatta az Alvin Színházban a J.B. (1964) című előadáson. 1965-ben már a Broadway-en lépett fel, méghozzá kilenc hónapig a Baker Street (1965) című darabban, de játszott olyan nagy előadásokon, mint Az oroszlán télenben (1966) Fülöp, francia királyt, a Tetovált rózsában (1966) Jack Huntert, A velencei kalmárban (1973) Bassaniot vagy Chance Wayne-t, Az ifjúság édes madarában (1975). Majdnem egy évig játszotta el Mickey-t a Zűrzavarban (1984) (a filmadaptációban Kevin Spacey alakította).

Mire betöltötte a hatvanadik évét, Walken már megírt, megrendezett egy off-Broadway vígjátékot, a Himet (1995), amelynek a főszerepét is eljátszotta, mint Elvis Presley. 2000-ben James Joyce adaptációjában a The Deadben (2000), Walkent Tony-díjra jelölték a legjobb férfi főszereplő - musical kategóriában. Legutóbb 2001-ben láthatta a közönség a színházban a The Seagull-ban (2001).
Walkent többször is meghívták a Saturday Night Live-ba, mint meghívott házigazdát. Először 1990. január 20-án ajánlották fel, amit Walken elvállalt, meghívott sztárja Bonnie Raitt volt. További olyan sztárokkal ült le, mint Joan Osbourne, Christina Aguilera vagy a Weezer együttes. Ezen kívül még tekintélyes tagja a SNL, Five Timers Club-nak.
Walken 1969 óta él boldog házasságban Georgianne Walkennel (születési név: Thon), aki casting rendezőként dolgozott olyan filmekben, mint a Törtetők (2004) és a Maffiózók (1999). Jelenleg Connecticutban élnek gyerekeikkel.

    * Harrison Ford mögött ő volt George Lucas második jelöltje Han Solo szerepére a Csillagok háborújában (1977) (rajta kívül Nick Nolte-ra és Al Pacinora gondoltak).
    * Kirabolták a velencei repülőtéren és az Az angyalok háborúja 2. forgatásán (szövegkönyv, szemüveg, kulcsok, vezetői engedély és $100). Később mindent megtaláltak a pénz kivételével.
    * Walken az egyetlen Oscar-díjas színész, aki főgonoszt alakított egy James Bond-filmben.
    * Kedvenc filmes műfaja a horror, főleg, amikben zombik vannak.
    * Megfontolták, hogy ő játssza a Másodikat a Szőr Austin Powers - Őfelsége titkolt ügynöke (1997) című filmben és Jack Sparrow kapitány szerepét A Karib-tenger kalózaiban (2003).
    * A Premiere Magazin, Nick Chevotarevich karakterét a Minden idők 100 legnagyszerűbb alakítás közül a 88. helyre sorolták.